Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-03 / 154. szám

1996. július 3., szerda Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete Mindennapi betevőnk / lyentájt, Péter-Pál után - az aratás kezdetének ide­jén - gyakran hangzik el kérdés: milyen lesz a ter­més, biztosítva lesz-e jövő évi kenyerünk? A kérdőjel ma a szoká­sosnál is indokoltabb. Leg­inkább azért, mert a magyar mezőgazdaság az elmúlt hat-hét évben a világszínvo­nal közeléből a szakadéknak a szélére került. Mentségként mindig szol­gáló magyarázatot és való­ban valós okokat egyaránt találhatunk rá. így a piac- gazdaságra való áttérés kényszere és a begyűrűző vi­lágpiaci hatások kivédhetet- lensége. Miként a tikkasztó aszály előbb és belvizek utóbb, esztelen erdőirtás és a vadállomány kilövése tet­szés szerint, sertéspestis ko­rábban és kergemarhakór az idén, szőlőmoly-invázió tavaly és tüzelhalás mosta­nában, irdatlan méretű kör­nyezetszennyezés folyama­tosan . . . Ha mindehhez még hoz­zászámítjuk az egyébként el­kerülhetetlen privatizáció ellentmondásait és a szövet­kezetek elkerülhető szétve­résének tetemes kárait, az elhúzódó kárpótlási folya­mat negatív következmé­nyeit, akkor hálát adhatunk azért, hogy mezőgazdasá­gunk egyáltalán talpon ma­radt. Az meg már szinte csoda, hogy túlélte a támoga­tások befagyasztását, az át­alakítás átgondolatlanságát, a kampányszerű szabályozási technikát, az áralakítás ötlet­szerűségét és a szakértelem fel-felbukkanó hiányát is. Mindezt így - korántsem a teljesség igényével - számba véve jó magam egészen „meg vagyok nyugodva”. Ez a ma­gyar (mező)gazdaság nyil­vánvalóan elpusztíthatatlan. Következésképpen én már most laikusként is írásban merném adni; jövőre is meg lesz a mindennapi betevőnk. Főleg, hogy azt olvasom: 1996-ban az agrárgazdaság­ban folytatódhat ! ) a szerény méretű bővülés, a gabonafé­lék termelése várhatóan a ta­valyinál is jobb lesz. A tőzs­dén mind magasabbra szökik a búza ára és ez tisztes ha­szonnal kecsegteti a termelőt és a forgalmazót egyaránt. Ez egyszerűen nagyszerű! Idáig! Ugyanis a búza világpiaci árának növekedése ösztönzi az exportot, tehát kevesebb marad belföldön, következés­képpen itt is nőni fog az ára. Meg a kenyér ára is! e kit érdekel ez?! Az a fő, hogy lesz kenyerünk. Magasabb áron is megvesz- szük, mint eddig mindig. Mert a kenyér maga az élet! Semmelweis-napi elismerések A hagyományokhoz híven, a jú­lius elsejei Semmelweis-napon idén is adományoztak elismeré­seket az egészségügyben, il­letve szociális területen kie­melkedő teljesítményt nyújtó szakembereknek, az ország kü­lönböző településein. Szűkebb pátriánkban ezúttal két személyt tüntettek ki: Faze­kas Jánosné, a Nógrád Megyei Közgyűlés Hivatala egészség- ügyi és szociális osztályának nyugalmazott főtanácsosa Bat- thyány-Strattman László-díjat kapott. A Népjóléti Miniszté­rium díszoklevelét vehette át dr. Kiss Béla, a salgótarjáni IV. számú háziorvosi körzet most nyugdíjba vonuló főorvosa. Rövidesen falumúzeumot nyitnak Rimócon Maradjon múltjuk helyben! Rimóc község önkormányzata úgy döntött, hogy falumúzeu­mot létesít: a rimóci múlt ma­radjon is a községben! Kiválasztottak egy műemlék- jellegű épületet. Az egykori pa­rasztházon már megkezdődtek a felújítási munkálatok. Az ud­varon gémeskút is magányos- kodik. Azt később hozzák helyre, akár csak az udvart. Egyelőre magát a múzeumot akarják megnyitni a nagykö­zönség előtt. Ezért kérték a helybélieket: ajánlják fel meglévő tárgyaikat! Megvásárolják vagy kiállítják azokat. Az elmúlt hetek alatt több felajánlás is érkezett: sze­kér, faragott háttámlájú lóca, fiókos szekrény, kenderfésű, köpülő. A többség készséggel felajánlotta ezeket, s nem kért érte egyetlen fillért sem, hiszen saját községét gazdagítja. Az önkormányzat az augusz­tus 20-ai ünnepségek egyik eseményeként szeretné meg­nyitni a falumúzeumot. Érde­mes lesz ellátogatni Rimócra. Megyei Körkép 4 IMI BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. oldal Aszfaltcsík a városban - Szlalomozunk-e az aknafedlapok között? Műút épül, de igazi lesz Salgótarjánban igen sok helyen örülnének, ha annyira „helyre­tennék” a lakókörnyezetük útját, mint azt a Strabag útépítő cég szakemberei teszik a városban, a Tarján vendéglő utáni hídtól a Füleki és a Rákóczi út találkozásáig. hatóságok egyeztettek a csa­torna- és kábelfektető cégekkel, az új aszfaltcsík pedig - rövid időn belül - nem esik áldozatul semmiféle felbontásnak. A hetek óta tartó munka ugyan lassítja a közlekedést, sok esetben megállásra is készteti a gépjárműveket, de remélhetőleg megéri a türe­lem, ami jelen esetben új, igazi utat terem. Az utat használók különösen annak örülnének, ha a közműsze­relvényeket sikerülne az út szintjére emelni - se lejjebb, se feljebb. Eddig a kátyúzást, a fel­maratást, a már említett (aszfaltozás előttijszintre emelést, a buszöblök kiala­kítását végezték el. A befe­jező „simítások” is elkez­dődtek; a Tarján vendéglő­nél már aszfaltoznak. Mit lehet az előbbiekhez hozzátenni? Reméljük, hogy az útépítők, illetve a városi Dolgoznak a különféle útépítő masinák Sokaknak lesz kevesebb a morzsa a bajszán - Aki nem emelt árat, súlyt csökkentett * „Álomhatárt” dönt a kenyér ára Immár Nógrádban is van százforintos kenyér. Néhány hónapja felvetődött, hogy mindennapink ára elérheti ezen álomhatárt. Hétfőtől - sajnos - valóság az áremelés. Annak eredtünk nyo­mába, hogy mi a helyzet megyénkben?-A Palóctáj Sütőipari Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. július el­sejétől tíz százalékkal emelte ke­nyereinek árát, a sütemények egy-két forinttal lettek drágábbak. Okát a liszt árának másodszori emelésével magyarázzák. Szerin­tük a kereskedőktől függ, hogy ki, mennyi hasznot tesz rá. Zsemle, kifli, egyebek A salgótarjáni Szamóca Market Kft.-be négy helyről szállítják a kenyeret és a süteményt. A Pa­lóctáj Erzsébet kenyere kilón­ként 101 forint. A Pécskő Üz­letházban július elsejétől a zsemle és a kifli árát 7,20-ról nyolc forintra emelték, a kenyér hat forinttal lett drágább. A Palóctáj fehér és házi ke­nyere az áremelés után egy kilós­ról 95 dekásra csökkent. A rétsági Börzsöny Áruházból Sztruhár István, az ÄBC vezetője a következőkről tájékoztatott:- Három magán beszállító látja el az üzletet kenyérrel. Eddig még nem emelték az árakat. A legol­csóbb 76, a legdrágább 84 fo­rintba kerül kilónként. Hasonló a helyzet az Áfészhez tartozó rét­sági vonzáskörzetben található élelmiszert árusító boltokban is. A Balassagyarmat és Vidéke Áfész vezetője egyelőre még tárgyal a beszállítókkal az ár­emelés mértékéről. Utóbbiak 15- 20 százalékkal akarják emelni az árakat, az Áfész vezetősége sze­rint 5-10 százalék elfogadható. A kenyér árát a jövőben min­denképpen emelik, de az nem éri el a kilónkénti 100 forintot, sem a város központjában, sem a vi­déki élelmiszert árusító üzletek­ben. Döntés á'hét végén lesz. . A Szécsény és Vidéke Áfész élelmiszerüzleteibe három cég és egy magánvállalkozó szállítja a péksüteményt és a kenyeret. Az árak egyenlőre változatlanok. A házi jellegű kenyér kilója 75 fo­rint. Ebből fogy a legtöbb. A tá­jékoztatás szerint az emelés elke­rülhetetlen, a jövő hét elején ke­rül rá a sor, átlagosan tíz száza­lékkal. * Pásztón eredtünk nyomába annak, hogy mit szól a lakosság e gazda­sági „csapáshoz”? Mindenki mást tud a kenyérár növelésének hátte­réről. Az országban már van, ahol a százforintos álomhatárt döngeti egy kiló kenyér ára. Minden áron szabadáron A pásztói utcán nem látni haju­kat tépő embereket. Nem csoda. À hasonló hírek hallatán akár már az utolsó szálat is ki­téphették volna.- Nem tudják olcsóbban előál­lítani, ezt hallottam a tévéből is - mondja a kerékpározását félbe­szakító Lórik András. - Itt a vá­rosban is lehet már érzékelni ár­emelést hétfőtől. Az addig 78 fo­rintos kenyérhez már csak 84 fo­rintért lehet hozzájutni. A kenyér, akárcsak jó formán minden, szin­tén szabadáras. A Família ABC- ben például 80 forintért átulják, Tőzsér József rózsaszentmár- toni maszek pék kenyérét pedig 70 forintért kínálják. Burgonyás a megoldás? Az árak persze még bizonyára mozogni fognak. Vajon mit szólnak ehhez azok, akik a köz- étkeztetés területén dolgoznak?- Én nem láttam egyenlőre ár-r jegyzéket - mondja Petrán Sán- dorné, a lakótelepi óvoda élel­mezésvezetője. -Július elsejével nyitottuk az óvodát, hamarosan el kell végeznünk a szükséges kal­kulációkat.- Hány kiló kenyérre van szükségük egy nap?-Tíz-tizenhat kiló fogy na­ponta, de számunkra a péksüte­mények ára is fontos.- Az óvodák és a közétkezte­tést ellátók részére nincs va­lami kedvezmény?- Beszéltem a hasznosi óvoda élelmezésvezetőjével, aki el­mondta, hogy talán a Palóctáj már ajánlatot is tett egy olcsóbb árfekvésű megoldásra. Ennek „alanya” valószínűleg a 80 de- kás burgonyás kenyér lesz. V. K. - B. M. Hírek Tábor Kárpátalján Hollókő - A településről Mikula János, Szabó Győző és Szabó Csaba vesz részt a Fidesz-Magyar Polgári Párt, a Kárpátaljai Magya­rok Kulturális Szövetsége és a Pro Minoritate Alapítvány július 1-jén nyílott táborá­ban a lengyel-szlovák-uk- rán határnál. A 6-áig tartó programban eljutnak a Ve- reckei-hágóhoz, megkoszo­rúzzák az 1944-ben elhur­coltak szolyvai emlékpark­ját és megtekintik a bereg­szászi színház előadását. Cserebere gyerekeknek Bátonyterenye - Keddi és csütörtöki napokon egész hónapban változatos és hasznos időtöltést kínál a diákoknak az Ady Endre Művelődési Központ gyer­mekkönyvtára. Július 4-én, csütörtökön 10 órától kazet­tákat hallgathatnak a gyere­kek, 14 órától az Oroszlán­király című filmet nézhetik meg. Július 9-én, kedden délelőtt Ki mit gyűjt? cím­mel sajátos ismerkedés, cse­rebere lesz, a délutáni film­program pedig a Hókirálynő vetítése. Jehova tanúi Salgótarján/Kisterenye ­Gyöngyösi László „Dönts az isteni uralom mellett!” címmel tart előadást július 7-én, vasárnap 10 órakor .Salgótarjánban, a JUlJifti u. 13. sz. alatt, 14.30 órakor Kisterenyén, a kastélykerti művelődési házban. Fogada képviselő Pásztó - Juhász Gábor or­szággyűlési képviselő július 5-én, pénteken 15 órától tartja fogadóÓFáját\ ífevpol­gármesteri hivatalban. Negyedmilliós tűzkár Nádújfalu - Tűz keletke­zett kedden kora reggel a Rákóczi út 58. szám alatt, egy családi ház helyiségé­ben. A lángok a tetőszerke­zetre is átterjedtek. A tűzol­tóság szakértői vizsgálják az esetet, a kár értéke kétszáz­ötvenezer forint. Városházi fogadónap Salgótarján - Sarló Béla, a megyei jogú város alpol­gármestere július 10-én 8- tól 12 óráig és 14-től 16 óráig tart fogadónapot. Gazdasarok a Hírlapban Védekezzünk a gyom ellen Az aranka különböző fajai az utóbbi években jelentős mér­tékben elszaporodtak, úgy a szántóföldeken, mint az útszé- leken és a községek belterüle­tén. Veszélyes növényként elő­fordul elsősorban zöldségfélé­ken, pillangósokon és a külön­böző gyomnövényeken. A fém­zárolt vetőmag-előállítás igen nehezen tisztítható gyommagja, valamint nagyon sok termény exportot gátló tényezője. Az aranka elleni védekezés nagyon lelkiismeretes munkát kíván. A felhasználható készít­mények totális hatásúak, tehát nemcsak az arankát pusztítják el, hanem a kultúrnövényt is. Nem elegendő csak a látható foltot lepermetezni, hanem az alig észrevehető vékony, teijedő fonalai miatt a szegély egyméte­res körzetét is le kell perzselni. A védekezést egy évben leg­alább 2-3 alkalommal végre kell hajtani, hogy a magkészle­tet illetve a teijedést csökken­teni tudjuk. Négyzetméteren­ként 0,5-2 liter/ha permetlevet kell kijuttatni a növényzet nagy­ságát és sűrűségét figyelembe véve. Felhasználható készítmé­nyek: Régióné 40 EC 0,5 száza­lék, Régióné Turbo 20 SL 0,5 százalék, Challange 150 EC 1,0 százalék, Bromotril 40 EC 1,0 százalék, Finale 14 SL 1,0 szá­zalék, Glialka 20 Ec 1,0 száza­lék, Glialka 36 EC 0,6 százalék, Glistar 68 WG 0,4 százalék, Glyfos 36 EC 0,6 százalék, Me­dalion 48 EC 0,5 százalék. Csak semmi pánik! Ahol ez a kór megjelenik, három nap alatt végez a növénnyel Vészhelyzet - ezúttal a krumpliföldön (Folytatás az 1. oldalról) Kimentem a telekre, s majd sírva fakadtam: szinte beteg az ül­tetvény! A párom aztán az orrom elé tette az újságot, olvassam csak mi áll benne, mit lehet még kez­deni a növénnyel - ontja panaszát a bátonyterenyei Kiss Arpádné. Kezdeni valóban lehet, csak­hogy nem most - derül ki az alábbiakból:-A szövetkezet és a tagok úgynevezett háztáji földjén is mi végezzük el a növényvédelmi ten­nivalókat, ezek fontos része a megelőzés, ezért már a burgonya­bogár elleni permetezéskor réztar­talmú szereket is használunk, pél­dául a burgonyavész ellen. Eddig nem is tapasztaltuk, hogy felütötte volna a fejét, pedig sok itt a krumpliföld - mondja Lőrinc László, a rimóci termelőszövet­kezet elnökhelyettese, mezőgaz­dásza. Azok véleményét osztja, akik szerint a kemikáliák rendszeres használatával szembeni ellenérzés természetes, s egyet lehet tenni: maximálisan betartani a tömény­ségre és az élelmezésügyi várako­zási időre vonatkozó előírásokat. Nyolc-tíz év alatt bőséges ta­pasztalatra tett szert a jelenleg mintegy tíz hektáron burgonyát termesztő, szécsényi Mosó Ottó és neje. A félj az Agrárkamara szervezésében nemsokára a vető­burgonya előállításában is jeles­kedő Hollandiában gyarapíthatja ez irányú ismereteit. Felesége is megerősíti, hogy hozzáértés nélkül ráfizet a kister­melő. Tudni kell, hogy melyik az Idén mi kerül a zsákba? ellenállóbb fajta, mikor, milyen növényvédő szert kell alkalmazni: - Két-három éve termesztett fajtát nem ajánlatos ugyanabba a termőföldbe ültetni, mert kicsi lesz a hozam és könnyebben érik a növényt olyan betegségek, me­lyek három nap alatt elpusztítják. Tóth Aladár, karancssági gaz­dajegyzőt Ságújfalutól Ludányha- lásziig egyre több gazda ismeri meg. Rendszeresen rója a kilomé­tereket egyik falutól a másikig, s mint említi, a köztes időben, ott­hon is sokan keresik. Jeléül annak, hogy mind több földtulajdonos, bérlő érzékeli, s iparkodik leküz­deni a szaktudás hiányát.- Egyesek akkor jönnek tanácsért, amikor ’’valami van a krumplival,” mások időben. Igyekszem tudatosítani, hogy sok múlik az időzítésen, mert például a gombás, vírusos elváltozásokkal virágzás után gyakorlatilag már semmit nem lehet kezdeni, (mj.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom