Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-22 / 170. szám

1996. július 22., hétfő Nógrád Megyei Hírlap Erdős István jegyzete Menjünk Pannonhalmára? A Jeni hivatalos becslések 1 V szerint mintegy ezer hívő készül szeptember első felében Nógrádból Nyugat-Magyar- országra utazni, hogy talál­kozzon II. János Pál pávával, s az ünneplő Pannonhalmá­val. Noha a nyárközépre már bizonyossá vált, hogy II. Alek- szij Pátriárka távolléte miatt nem lesz teljes az egyházfők csúcstalálkozója az 1000 éves fennállását ünneplő apátság­ban, mégis egyértelmű: a mil- lecentenáriumi programok köréből ez az esemény világ- szenzációvá gazdagodhat. S így erről majd méltán sok-sok információhoz, elemzéshez jut a tisztelt olvasó: őszintesége, jelenléte, az ünneplés ragyo­gása, hite segíthet majd elvi­selni a hétköznapok kínlódá­sait. A nyomorúsággá bur­jánzó szegénységet, az erköl­csi hanyatlást, a testi-lelki egészségünk feltűnő romlását. Pannonhalmáról az ország szívverése hallatszik majd szeptemberben. Mondjuk ki tehát: menjünk Pannonhal­mára! aki teheti fizikai való­ságában is legyen ott, legyen átélője a kivételes élmények­nek, de akinek nincs erre módja, az is legalább lélekben keresse a találkozást Pannon­halmával! Még az is, aki talán azt sem tudja mindezideig, mi is az apátság, vagy ki az a Várszegi Asztrik főapát. így nemcsak a legfiatalabb olva­sók kedvéért írjuk le: az apát­ságok istentiszteletek céljára felszentelt épületegyüttest je­lentenek, ahol olyan szerze­tesi közösség munkálkodik, amely képes rá, hogy a mű­veltség, a nemzeti kultúra központjává is formálja a megszentelt helyet. Ezer évig így volt ez Pannonhalmán, tisztelet, köszönet érte! De az 1000 esztendő utolsó évében ez az apátság, éppen Várszegi Asztrik főapát bölcsessége, erős hite, valódi nemzeti elkö­telezettsége által a használó- segítő közéletiség példájává, s jószerivel egyetlen mintájává lett. Különösen 1990. és 1996. között, a konfliktushalmozás, a gyűlölködés örvénylésében ennek a magabiztos hitnek, feltűnő toleranciának, békítő- közvetítő egyházi magatar­tásnak felbecsülhetetlen erejű sugárzása van. Pannonhalma szeretet-szi- get. Ahonnan a főapát szavai, megnyilatkozásai a remény követei lesznek: a tisztesség, a bölcsesség túlélheti a káoszt... Adja Isten, hogy a szeptem­beri vendég Őszentsége is így lássa ezt, és magasztalja fel a szerénységet, tegye nyilvá­nossá ezeket a nemzeti (és egyetemes) értékeket. TJagy munkálhassanak a ii köztudatban a pápai te­kintély által is megerősítve... Ipoly-völgy: búcsú értékeinktől?) (Folytatás az 1. oldalról) Ivitz Zoltán, a Horgászegye­sületek Nógrád Megyei Szövet­ségének ügyvezető elnöke el­mondta, a közeljövőben létre­hoznak egy olyan szervezetet, amely a különböző regionális természetvédő és horgász cso­portok tevékenységét össze­fogja,s ellenőrzi. Ez a szervezet terveket készít majd az Ipoly­völgy megmentésére. ígéretet tett arra, hogy az egyesületet rövid időn belül megalakítják. Deák László, a balássagyar- mati Mikszáth Kálmán Hor­gászegyesület elnöke sajnála­tosnak tartotta, hogy a meghí­vott és e témában érintett ön- kormányzatok közül mindössze Őrhalom és Hugyag küldte el képviselőjét. Ma: Irigy Hónaljmirigy s Ladánybene 27 a színen Fesztiválhangulat Gyarmaton Szombaton a romafolklór je­gyében zajlott programokkal megkezdődött a balassa­gyarmati nyári fesztivál ren­dezvénysorozata. Vasárnap, egykori gyarmati rock-híres­ségek léptek fel a vármegye- háza színpadán, felidézve 30 év zenei sikereit. Hétfőn a jelenbe ugrik a vá­sár időszekere, hiszen kora dél­után olimpiai összefoglalót lát­hat a nagyérdemű. Folytatódik a magyar filmhét, este pedig a könnyűzenei program. Este 7- kor lép a közönség elé a Ki-mit- tud? megyei válogatóján is szép sikerrel szerepelt Keleti Kénye­lem együttes, utána pedig az Irigy Hónaljmirigy, valamint a Ladánybene 27. Akik csak kedden tudnak bekapcsolódni a nyári fesztivál kavalkádjába, azok gitárestet hallhatnak, majd mindenkit vár a sörsátor. A gyarmati Ipoly- parti vásár csütörtökön nyitja meg kapuit. (tnl) Megyei Körkép BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. oldal Rajkók húzták a romáknak Még a börtön lakói is kíváncsiak voltak szombaton, vajon miért van akkora csődület a gyarmati vármegyeháza udvarán. A me­gyei cigánynapra Nógrád min­den tájáról érkeztek résztvevők. A cigányság életének meghatá­rozó eleme a zene. Nem csoda, hogy a muzsika játszotta a főszere­pet e napon. A legnagyobb tapsot a rimóciak érdemelték ki. Míg az udvaron javában tartott a mulatság, a moziban levetítették a Gyűlölet című filmet, majd a me­gyei és a helyi cigány önkormány­zat képviselői lakossági fórumot tartottak. A megyeháza egyik kü­löntermében kiállítás nyűt két roma képzőművész, Oláh Jolán és Ba­logh Balázs András munkáiból. Bemutatkozott a bátonyterenyei Ádám Zsigmond nevelőotthon fotó-alkotótábora is. Legnagyobb sikerük a hagyományőrzőknek volt fotó: Bábel Késő délutánra megtelt a várme­gyeháza udvara. A neves dzsessz- zongorista ifi. Szakcsi Lakatos Béla és zenekara játszott félezer néző előtt, fellépett a Botos Kvartett, va­lamint fi. Csík Benedek és Rajkó Zenekara. A napot hajnalig tartó mulatozás zárta. H. H. Engedéllyel tartott puskával, pisztollyal nem követtek el bejelentett bűncselekményt Fegyvernem, avagy fegyver: nem! Magyarországon nem úgy vannak a dolgok, mint a nyugati or­szágokban. A fiatalok általában a hadseregben találkoznak először lőfegyverrel. Míg más államokban már gyerekfejjel is használnak lőfegyvert, nálunk szigorú a törvényi szabályozás. Mivel a lőfegyvert igénylő sportok sem mozgatnak nagy tömegeket a felnőttek közül is csak vadászként vagy a hivatali beosztással járó lehetőségként,- illetve nagyon indokolt eset­ben magánemberként is - jut­hatnak fegyverhez az emberek. Márpedig az egyetemes emberi kultúrához hozzá tartozik a fegyverek ismerete is. A fegyvergyárak, műhelyek- Magyarországon is - készíte­nek olyan fegyvereket is, ame­lyek birtoklását nem kötik en­gedélyhez. Szabó Albint, a me­gyei rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályá­nak engedélyezési előadóját ezekről kérdeztük.-Törvényeink alapján nem kötik engedélyhez a 7,5 joule- nál kisebb csőtorkolati energi­ájú lőfegyvereket. Ilyenek a légpisztolyok, -puskák, illetve a Flobert fegyverek. Ámde eze­ket sem szabad közterületen töltve viselni. Sőt, csak rejtve, tehát kérkedni sem lehet vele, mert a rendőrségnek joga van ellenőrizni, hogy valójában mi­lyen fegyverről van szó. S ha az netán mégis engedélyhez kötött lőfegyver, akkor ez már megva­lósítja a lőfegyverrel való visz- szaélést, ami büntethető. Ha nem kell engedély, a kihívó fegyverviselés akkor is járhat szabálysértéssel, hiszen ez is különösen veszélyes eszköz a közbiztonságra. Az engedélyhez nem kötött fegyverek is veszélyesek lehet­nek, bizonyos esetekben ezek­kel is ki lehet oltani az ember­életet. Nógrád megyében azon­ban Flobert fegyverrel még nem követtek el bűncselek­ményt. S mivel ezek engedély nélküli fegyverek, a rendőrség nem tartja nyilván, hogy meny­nyi is lehet a megyében az em­berek birtokában. Amikor telefonon felhívtuk Balassagyarmaton Lazsán Já­nost, a megye egyetlen fegy­verkereskedőjét, ő a követke­zőket mondta.-Jelenleg nem forgalmazok Flobert fegyvereket, mert nem éri meg tartani. Nincs rá keres­let. Korábban volt néhány ilyen fegyverem, de nem tudtam ér­tékesíteni, mert amely minőség és kivitel szerint megfelelt volna a vevőnek, azt drágállta. Információk szerint rövide­sen változnak a fegyvertartással kapcsolatos jogszabályok. Fel­tehető, hogy lesznek könnyíté­sek a fegyverek használatával kapcsolatban, de arra nem lehet számítani, hogy a schengeni egyezmény szellemében nálunk is hamarosan felszabadítják a gáz- és riasztófegyverek tartá­sát is. P. A. Nem öröm az üröm és a parlagfű (Folytatás az 1. oldalról) Gondozatlan környezetben aka­dálytalanul fejlődnek a gyomok, a fűfélék, amelyek virágpora túlérzé­kenységi (allergiás) megbetegedé­seket válthat ki. Becslések szerint a lakosság 8-15 százaléka szenved valamilyen allergiás megbetegedésben. A túl érzékeny személyek 50-90 száza­léka a parlagfűtől, 40-70 százaléka a pázsitfűtől, öt százaléka pedig va­lamelyik fa pollenjétől szenved. Előbbiekből látszik, hogy allergia szempontjá­ból legveszélyesebb a par­lagfű, a vele egy időben virágzó üröm és a vad­kender. Irtásuk legered­ményesebb időszaka jú­lius, amikor a növények már jól felismerhetők. A gyomok ellen hatásos az évente legalább kétszeri kaszálás is, de hatékony vegyszerek is léteznek. Hírek Járda a faluban Bércéi - Még a nyáron elké­szül a Gácsi utcában, az is­kolához vezető út mentén az a 200 méteres járdaszakasz, amelynek megépítéséhez az önkormányzat KHVM-pá- lyázaton nyert 700 ezer fo­rintot. Cserkésztábor Tar - A községben lévő alsó csevice forrásnál vert tábort az Abonyból érkezett 36 fős cserkészcsapat. Ittlé­tük tíz napja alatt a vidék látványosságaival, neveze­tességeivel ismerkednek meg. Több túrát terveznek, így Ágasvárra, Szentkútra és a pásztói Nyikom-tetőre is ellátogatnak. Művészfilmek Pásztó - A Nemzeti Kultu­rális Alap videó szakmai kollégiumától pályázat útján 120 ezer forintot nyert a vá­rosi művelődési ház. A ka­pott összeget magyar és kül­földi művész videofilmek vásárlására használhatják fel. Szolnokon tüntettek Salgótarján - A Munkás­párt szombat délelőtt de­monstrációt szervezett a NATO szolnoki repülős hadgyakorlata ellen. A tilta­kozó rendezvényre számo­sán utaztak gépkocsikkal Szolnokra a Munkáspárt tagjai és szimpatizánsai me­gyénkből is. A tiltakozó gyűlésen Thürmer Gyula, a Munkáspárt országos el­nöke mondott beszédet, és felolvasták annak a petíció­nak a szövegét, amelyben tiltakozást jelentenek* be a NATO-jelenlét ellen. Gyermekprogram Bátonyterenye - Rajzol­junk, fessünk együtt! cím­mel gyermekeknek rendez programot július 23-án, 10 órai kezdettel az Ady Endre Művelődési Központ gyer­mekkönyvtára. À résztve­vőknek délután kettőtől vi­deofilmét vetítenek. Véradó nap Karancslapujtő - Véradást tartanak a helyi művelődési házban július 22-én, hétfőn a salgótarjáni Vértranszfú­ziós Állomás dolgozói. A helybeliek 10-től 17 óráig jelentkezhetnek. Gazdasarok A Hírlapban Az almafa-lisztharmat Almafalisztharmat: kór­okozója a podosphaera leu- cotricha nevű gomba. A be­tegség tünete: szürkésfehér, lisztes bevonat jelenik meg a leveleken. Később a bevonat kissé vöröses lesz, majd por­szerűvé alakul. A levelek elfehérednek, csónak alakúan deformáltak lesznek, fejlődésük megáll. A hajtásokon szintén megjelenik a lisztes bevonat, ennek követ­keztében a fejlődés lelassul, az ízközök megrövidülnek. A hajtásokon néha olyan vastag penészgyep tömörül össze, hogy a fertőzött rész úgy néz ki, mint egy faggyúgyertya. A termésen is megjelenhet a lisz­tes bevonat, majd ha ez meg­szárad, a helyén rozsdás színű, hálózatos rajzolat figyelhető meg. A gomba kórokozója a fertőzött rügyekben telel át. Ezen rügyek kibontakozása után a gomba micéliuma azonnal fejlődésnek indul, majd a gomba másik fejlődési alakját a szél szétszórja, így a fiatal levelek és hajtások tö­megével fertőződnek. A fertő­zött rügyek elveszítik egészsé­ges, barnás fényüket, mattok lesznek, erről könnyen felis­merhetők. A gomba fejlődése forró, száraz viszonyok között is igen intenzív. Mivel ilyen kö­rülmények között a növény le­gyengül, köhnyebben áldoza­tul esik a lisztharmatnak. A be­tegség terjedése szeles időben igen gyors. Izzó hangulatú lakossági fórum - Indulatok helyett a törvény érvényesüljön Ilyen ember menjen innen! (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzat gondosko­dott a rend fenntartásáról. A rend­őrök a hét végén is ügyeleti szol­gálatot adtak. A családnak a pol­gármester telefonvonalat adott arra az esetre, ha segítséget kel­lene kérniük. Miközben a polgármester arról beszélt, hogy ezeket az embereket a saját lakásukból nem lehet kila­koltatni, Sasvári István szót kért.- Szeretném átadni a polgármes­teri hivatalnak azt az 591 aláírást, amik azt követelik, hogy a Csík családot a településről költöztesse ki. Ha ezt nem lehet megtenni, más lehetőséget kell keresni az eltávolí­tásukra. Az ófaluban elkezdődött akció nem az itteni őshonos cigány lakosság ellen irányul. Velük sen­kinek nincs problémája! Juhász István rendőrkapitány ar­ról beszélt, hogy a rendet fenn fog­ják tartani, s ezt nem a bőr színe fogja meghatározni: a jog minden­kire vonatkozik. Bozsó Barna azt követelte, hogy a helybeli, rendes cigányok közösítsék ki a Csíkéket.- Ne mi bíráskodjunk, bíráskod­janak a cigányok! - mondta. Megtapsolta a tömeg. Az első sorokban feláll egy cigánynő.- A bátonyi cigányok ilyet nem csinálnak! Valamikor magyar, ci­gány együtt dolgozott, szórakozott. Szégyellhetjük magunkat. A ki­sebbség akkor is álljon ki, amikor a cigányok bántják a magyarokat! Ne csak amikor minket bántanak! A sértett édesanyja a Csík gye­rekek randalírozásairól beszélt. Kétségbeesve mondja, hogy senki nem csinál semmit. Sulyok Gábor is felszólalt.- Ez a Csík család a cigányokat járatja le. Sok aláírást gyűjtöttem cigánycsaládoktól is. Elítélik őket, nem kellenek ide, ha ilyeneket csi­nálnak. Itt sosem volt ilyesmi. Egy-egy pofon néha elcsattant, de ezzel vége volt az egésznek. Nem volt ilyen, hogy félig agyonverje­nek egy embert!- Ezekről az ügyekről beszélt a falu, de a hatóság nem nézett utána, hogy mi a helyzet. A nem elmebeteg feleség is ugyanúgy vi­selkedik, mint az elmebeteg férfi, meg a gyerekek is! - jegyezte meg a sértett édesanyja. Egy férfi siet előre az emberek elé. Többen is mondják, hogy ez Oláh Pál.- Én vagyok a vajda - mondja és ingerültté válik a hangja - Te­gyenek már pontot az ügy végére! Itt vannak a cigányok, tárgyaljuk meg, hogy kiközösítsük-e őket. Itt kell eldönteni. Itt van a Zsuzsi csak hallgat. Nem szólal meg. Légy szí­ves nyilatkozzál, te hogy döntöttél - mutat a kisebbségi önkormány­zat képviselőjére. Darócziné szerint a kisebbségi önkormányzatnak nem feladata, hogy egy családot kiközösítsen. Oláh Pál újra beleszól:-A Csíkékhez el kellett volna menni és figyelmeztetni őket, hogy ne tegyenek ilyeneket, mert kikö­zösítik őket. Á gyerekeket pedig vitessék el intézetbe. A cigány a gyerekeiért nagyon odavan, ezért gondolkodtak volna! Igazi megoldáj? Majd máskor. Pádár András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom