Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-18 / 167. szám

Megyei Körkép „Régen mások voltak az emberek, pedig szegénység akkor is volt” Saját erdő a kert végében Mátracserpusztán él Oravecz Vilmos. A bácsi nyolcvan esz­tendős lesz az idén. Egész életében az erdő volt a mindene és a mai napig is a fák között érzi magát a legjobban. Régi tárgyak kerestetnek Hagyományőrző telepszépítők Helytörténeti kiállítás meg­rendezése céljából régi fo­tókat, tárgyakat, eszközöket gyűjt a Rákóczitelepet Szé­pítő Egyesület, mely külön figyelmet fordít az érték­mentésre és -őrzésre. A he­lyi hagyományok, a telep történelmének megismerése érdekében - a Szabadműve­lődési Alapítvány támogatá­sával - helytörténeti tábort is szerveztek. A leendő kiál­lítás a művelődési házban kap helyet. A régiségeket felajánlók Danyi József, egyesületi vezetőhöz, Ga­rami Gyula önkormányzati képviselőhöz vagy az idő­sek klubja vezetőjéhez for­duljanak. Csatornát terveznek Nagybárkány önkormány­zata és lakossága szeretné megoldani a település kor­szerű szennyvízelvezetését. Ezen feladat megoldására azonban százmillió forintot kel­lene fordítani. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be szenny­víz-céltámogatásra, amelyen a beruházás teljes költsége 30 szá­zalékának megfelelő összeget sikerült elnyerniük. A hiányzó nagyobb összeg előteremtésén most fáradoznak.- Amikor megindult itt a terme­lőszövetkezet, engem szemel­tek ki arra, hogy erdész legyek. Indítottak egy tanfolyamot, és én örömest vállaltam a tanulást, mert az erdő volt a mindenem. Eresztvényben voltunk 6 hétig. Erdőgazdasági és betanított er­dőkezelői szakmát szereztem, ennek már van ötven éve. Ami itt Mátranovák és környékén van erdő, 200-250 hektár, azt mind én telepíttettem. Kilenc-tíz asszony volt a keze alatt. Irányította a telepíté­seket, kapálásokat, ritkítást és ami erdei munka akadt. Az er­dőtelepítés nagyon nehéz munka. A csemetéknek 60-cen­timéteres padkát kell vágni, és oda kell beültetni, beiskolázni a kis fákat. De ezzel még nincs vége, hiszen ezeket a facseme­téket ápolni, gondozni és évente kétszer kapálni kell. Oravecz Vili bácsi fakiterme­léssel is foglalkozott.- Az évek során sok mindent meg kellett tanulnom, de nem bántam. Mindenhová gyalog mentem, naponta 30-40 kilo­métert megtettem, mert úgy voltam vele, hogy az a biztos, amit saját szememmel látok.- Akkoriban kellett-e vi­gyázni az erdőre? Volt-e úgy, hogy tilosban kopogott a fej­sze?- Bizony előfordult akkor is, de mégis kevesebben loptak fát, mint manapság. Emlékszem egyszer a feleségemmel jöttünk Cserről Mátranovákra, és már messziről hallottuk, hogy va­laki vágja a fát. Mondtam az asszonynak, hogy ballagjon előre, én majd utói érem. A halastó túloldalán el is kaptam az illetőt. „Jókor jöt­tem!” - mondtam neki. Megpi- rongattam és az elég is volt. Többször nem járt tilosban. Egy másik esetben pedig úgy értem el a fatolvajt, hogy már a vállán vitte hazafelé a jókora fát. Annyira el volt foglalva a cipekedéssel, hogy nem vette észre, hogy mögé kerültem. El­kezdtem visszafelé húzni a fát, az nem tudott menni, megijedt. Megmondtam neki, hogy töb­bet ne találkozzunk ilyen mó­don, és becsületére legyen mondva, később tényleg nem futottunk össze. Nem jelentet­tem fel soha senkit. Szépen el­beszélgettünk és az is elég volt. Akkor még mások voltak az emberek, pedig szegénység volt akkor is, sokkal nagyobb, mint most. Ma már a fatolvajok motor­fűrésszel, teherautóval és pus­kával termelik ki az erdőt. Nem tanácsos az erdésznek a köze­lükbe menni. Nap mint nap lehet hallani, hogy kap valaki két fára faki­vágási engedélyt, és kivág 222 darab fát. Egy erdőrészt tar­lóra... Ha pedig felelősségre vonják, mi a válasz? -„Jaj, bocs', elnéztem, azt hittem, hogy 222 darab fára kaptam ki­vágási engedélyt!” - és rö­högve kifizeti a maximum bün­tetést, a 30 ezer forintot. Oravecz bácsi 12 évig volt természetvédelmis. 824 hektár tartozott hozzá. Pár éve meg­szűnt ez is a pénzhiány miatt.- Természetvédelmisként forrásokat is kitisztítottam és csináltam meg. Békástó, Sá- vóskút és még sorolhatnám. Sajnos mostanra már eléggé elbozótosodtak, nem gon­dozza őket rajtam kívül senki, pedig annak idején nagyon tiszta vizű források voltak. Én a Savóskuttól hordok minden­nap 10 liter vizet. A Békástó- forrás a legbővizűbb. Egy perc alatt teleszalad a tízliteres kanna.- Még ma is mérem a csa­padékot, tavaly júniusban volt a csúcs, 155 milliméter. Ren­des körülmények között a havi átlag 60 milliméter szokott lenni. Pár éve a kertem végét beül­tettem fenyőfával. 400 négy­szögöles területen saját erdőt telepítettem. Azt hiszem, ez is bizonyítja, hogy mennyire szeretem az erdőt. Cserhalmi 1996. július 18., csütörtök Külföldiek előtt ropták a (nép)táncot Bemutató Belgiumban Belgiumi fellépésre készül a salgótarjáni „székhelyű” Nógrád Táncegyüttes. A Benelux államban bemuta­tandó összeállításukból a minap adtak ízelőt a táncházban. A bemutatót megtekintette a ná­luk vendégeskedő belga és a japán szakember, valamint a nyelviskola meghívására Nóg­rád megyében tartózkodó skót csoport is. Sütemények és méhészek vetélkednek Mézkirálynőt választanak Megyénkben - csak a szer­vezetteket figyelembe véve - több, mint hatszáz méhész van. A méhesgazdák hu- szonkettőezer méhcsaládot gondoznak. Ennél azonban valamivel több a fullánkos rovarok tartóinak száma. Bizonyára érdekli a nóg­rádi méhészeket is, hogy au­gusztus 10-én, szombaton Or­szágos Mézvásár- és Méhész­találkozó lesz Jászberényben, a Bercsényi Miklós Általános Iskola tornatermében. Lesz nagybani mézvásár, méhészeti termékek árusítása, kiállítása, a méhcsalád keze­lésének élő szemléltetése. Mézkirálynőt is választanak, keretszegezésben és füstölő­gyújtásban összemérik tudá­sukat a méhészek. Megrende­zik a mézes sütemények ver­senyét is. A rendezvény mel­lett lesz továbbképzés a mé­hészeti termékekről, a biomé- hészkedés lehetőségeiről, il­letve író-olvasó találkozó és kerekasztal-beszélgetés mé­hészeti szakírókkal. Lehetőség lesz arra is, hogy a termelő méhészek bemutas­sák mézmintáikat. A mézki­rálynő választásra csinos höl­gyek jelentkezését várják, akik lehetőleg nyelvet is be­szélnek, diplomások és ren­delkeznek méhészeti alapis­meretekkel is. Nevezni egész alakos fénykép és önéletrajz beküldésével lehet, július 30- ig az egyesület címén. Nevezhetnek a méhészfele­ségek és a háziasszonyok is mézes süteményeikkel: csak annyit kell tenniük, hogy a versenyre eljuttatják háziasz- szonyi remekeiket. A szakértő zsűri íz és forma alapján dönti el a helyezéseket. Fentiekről érdeklődni lehet a „Szatmári László” Jászsági Méhészegyesület címén - 5100 Jászberény, Bercsényi út 1. szám alatt - vagy pedig az 57/411-823-as tele­fonon. Karcsúsított az önkormányzat Létszámleépítést hajtott végre az intézményeknél a jobbágyi önkormányzat. Az általános iskolából heten távoztak, közü­lük hatan pedagógusok, egyikük pedig technikai dolgozó. A hat pedagógus közül há­romnak szűnt meg a státu­sza, míg háromnak, akiknek meghatározott időre szólt a szerződése annak lejárta után nem hosszabbították meg azt. Az óvodából egy óvónőt és egy dajkát küld­tek el, míg a bölcsődéből két nevelő gondozó és egy teljes és egy részmunkaidős dolgozónak mondtak bú­csút. A polgármesteri hiva­tal létszámát nem érintette a leépítés, és a köztisztviselői törvény alapján megkapták béremelésüket. Az önkor­mányzat most újabb gond elé néz, hiszen Szarvasge- dén megszűnik az általános iskola, ezért Jobbágyiba fognak járni a gyerekek a gedei önkormányzat kisau­tóbuszával. Most éppen ar­ról folyik a vita, hogy a szarvasgedeiek hozzájárul­janak-e az oktatási költsé­gekhez és mennyivel, -esla­Bemutatjuk Nógrád megye településeit A Hírlap postájából A Pf. 96 ■ A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. ; A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Ipolyvidéki kérdőjelek A Településfejlesztési In­formációs Rendszer (TIR) háromkötetes kiadványa a Magyar Önkormányzatok Adattára — gyűjtőnevet vi­seli, kiadóhivatalunkban (Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz.) megvásárolható. E for­rás alapján mutatjuk be Nógrád megye valamennyi települését. Legénd Önkormányzata 2619 Legénd, Dózsa Gy. u. 77. Telefon: (35 380-911 Polgármester: Szavlik Zoltán (1994-től) Önkormányzat területe: 1841 hektár; Népessége: 650 fő; A község a fővárostól 60, a Dunakanyartól 25 km-re he­lyezkedik el. Műemlékei: a Nyári-kastély (iskola), a Káldy- kastély (műemlék jellegű), a katolikus templom és harang­láb, az evangélikus templom. A népviselet és a folklór ismert. A munkanélküliek aránya 30 szá­zalék, a foglalkoztatáshoz, a fejlesztésekhez szükséges alap­közművek 2000-ig kiépülnek, az épületek és az önkormányzat támogatása biztosítható. (A TIR tagja.) Környezetünk romlása napról napra érezhetőbb, kézzel fogha­tóbb, egyre látványosabb. Az a köznapi ember, aki eddig nem igazán érzékelte, aki szó nélkül elment a szennyezés, a környe­zeti rombolás mellett, ma döb­benten áll meg, vagy romló egészségi állapota készteti gon­dolkodásra. Idáig jutottunk! Már ez is nagy előrelépés a korábbi közömbösséghez mér­ten, de ennél többre van szükség. Sürgősen! Menteni a menthetőt Cselekedni, tenni kell értékeink, egészségünk megmentéséért, mely csak közös összefogással lehet eredményes. A természet védelme, rehabilitációja általá­ban is, de különösen a vizes élő­helyekre igaz. Egyrészt mert ke­vés van belőlük, másrészt e terü­leteket jóval több, kedvezőtlen hatás éri, mint a szárazföldet. Nevezetesen: a mezőgazdasági kemikáliák, az elfolyó ipari mel­léktermékek, a káros hulladékok elsüllyesztése és bemosódása, a gondozatlanság hatására bekö­vetkező eutrofizálódás, mind­mind okozói a vizek élettelenné válásának és végső fokon meg­szűnésének. Nógrád megye a vízben sze­gény megyék közé tartozik. Ezért is kiemelt feladataink egyike, meglévő vizeink vé­delme, óvása. Az Ipoly, me­gyénk egyetlen jelentősebb fo­lyója, mely ugyancsak nem kapta meg az őt megillető ápo­lást, védelmet. Sőt! A 70-es, 80-as években végrehajtott szabályozással, a parti növényzet értelmetlen irtá­sával, zsilipek létesítésével szinte helyrehozhatatlan károkat okoztak a folyóban és környeze­tében. Az utóbbi években ez az eszeveszett rombolás nem folyta­tódik, de a természet képtelen önállóan helyrehozni az ember által okozott károkat. Támogatásra szorul! Siessünk hát segítségére! Kö­zös erővel talán sikerül még megállítani a kedvezőtlen hatá­sokat, megfordítani a pusztulást. Összefogás a folyóért Fogjunk össze az Ipoly rehabili­tálásáért, már holnap, mert hol­napután már talán késő lesz! A Horgász Egyesületek Nóg­rád Megyei Szövetsége ez ügy­ben megtette az első lépéseket: országos szinten tájékozódtunk a lehetőségekről, a támogatottság köréről. Mi a következőket tart­juk igen fontosnak:-az ipolyi árterek, mint ter­mészetes ívóhelyek rehabilitáci­ója;- a holtágak, ártéri gödrök kotrása, telepítése őshonos ha­lakkal;- a parti növényzet visszaállí­tása, pótlása;- hallépcsők biztosítása a zsi­lipeknél;- az Ipoly halfaunájának vizs­gálata, az őshonos halfajok csökkenésének meggátolása, ezek pótlása (csuka, paduc, do- molykó, jászkeszeg, máma);-az Ipolyszögi Égerláp víz­szintjének stabilizálása. E sor nyilván bővíthető, konk­rétabbá tehető - a többi - az Ipolyi magáénak érző és a folyó- ért felelősséget vállaló szerv kö­zös gondolkodásával. Az elmúlt évben megindult az Ipoly térségében e nélkülözhetet­len rehabilitációs folyamat. Dr. Serfőző András, a szécsé- nyi körzet országgyűlési képvi­selője kezdeményezésére és tá­mogatásával a hugyagi és őr­halmi holtágak megújítására nyújtottak be pályázatot az ön- kormányzatok, melyek elnyerték a bizottság támogatását. Éz év­ben a nógrádszakáli önkormány­zat hasonló kezdeményezése - ugyancsak sikerrel járt. Mi szeretnénk az Ipoly teljes szakaszára kiterjedő rehabilitá­ciót végrehajtani (esetleg szlo­vák barátaink segítségét is igénybe véve), mely az országo­san kiírt pályázati lehetőségek körét, volumenét meghaladja. Előzetes tájékozódásunk és föl­vázolt elképzeléseink szerint - melyet az FM Vadászati és Halá­szati Főosztályának főosztályve­zető helyettese, Pintér Károly úr is maximálisan támogat - reális lehetősége van annak, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium és az UNESCO illetékes szekci­ója is segíti elképzeléseink meg­valósulását. Együtt könnyebb lesz Bízunk benne, hogy e támoga­tottságról biztosít bennünket és terveink megvalósításában együtt munkálkodik a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság, a Bükki Nemzeti Park Igaz­gatósága, a környezetvédők me­gyei és regionális szervei, az FM Nógrád és Pest Megyei Hivatala, a Nógrád Megyei Önkormány­zat, az Ipoly menti települések önkormányzatai, az Ipoly Unió, a Pest Megyei Horgász Égyesü- letek Szövetsége, az Ipoly menti horgász egyesületek is, és mind azon szervek, melyeknek nem közömbös Ipoly folyónk további sorsa. Ezért kérjük és hívjuk Önöket egy olyan megbeszé­lésre, mely a közös gondolko­dást, az elképzelések egyezteté­sét, a közös tervezést célozza. Bízunk abban, hogy meghívá­sunkat elfogadják és közös mun­kánk, az Ipoly mentén lakók és az oda látogatók megelégedésére szolgál. Ivitz Zoltán a Magyar Horgászszövetség Nógrád megyei elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom