Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-13-14 / 163. szám
6. oldal: Életmód 7. oldal: Látóhatár 9. oldal: Mozaik 1996. július 13., szombat r m íUamxq Sportmozaik 10. oldal Sporttükör 11. oldal Tárgyalóterem 12. oldal ___________5. oldal I K i egértől, lti légytől Rettegő csillagok Omar Sharif, a világhírű filmszínész - ki gondolná - undorodik a legyektől. Az egyiptomi származású művész azt tervezi, hogy hazatelepül idős korára, de a Kairót és Alexandriát ellepő zümmögő rovarok sokasága elriasztja. * Liz Taylor rettegésének tárgya az egér és a patkány. A művésznő egy alkalommal menekülésszerűen, hangosan szitkozódva távozott egy luxusszállodából, mert egérürüléket vélt felfedezni az ablakpárkányon. * Tina Turner a rossznyelvek szerint színallergiában szenved. Egyszerűen képtelen elviselni a világosabb árnyalatú kéket: ha valakit ilyen színű ruhában lát, az aligha számíthat a barátságára. Egy alkalommal - állítólag - felképeit egy cserfes kóristalányt, no, nem azért, mert hamisan énekelt, hanem, mert kék miniruhában jelent meg egy felvételen. Veszedelmes néwiselet - Összekeverték a két cseh hölgyet? Csipkecsoda, benne Herzigova Fürdőruha- és fehérnemű-bemutatót tartottak nemrégiben Isztambulban. A rendezvény legnevesebb modellje Éva Herzigova, a cseh származású szupersztár volt. Az izgalmas, fekete body a bemutató egyik legnépszerűbb darabjának bizonyult, a Herzigova pedig a legcsinosabb „próbakisasszony”. Herzigova egyébként a bulvárlapok egyik kedvence. Életstílusa ugyan nem különösebben alkalmas arra, hogy pletykák tárgya legyen, de az ügyes és dús fantáziával megáldott toliforgatók mindig találnak neki valamilyen szerepet. Herzigovát nem zavarja különösebben a dolog, ugyanis nem ad a pletykákra, s természetesnek veszi, hogy ilyen a sztárok élete. Egyetlen egyszer fordult elő, hogy kikelt magából. Egy párizsi szenny lapocska ugyanis azt tette közzé róla, hogy leszbikus hajlamai vannak. Párhuzamot vontak közötte és honfitársa, a világhírű teniszezőnő, Navratilova között... Akkor azt nyilatkozta: a lap nem tudott különbséget tenni a két ,,-ova” miatt, s összekeverték őket. Ismerve a franciák földrajzi és történelmi tájékozatlanságát - lásd Bukarest és Budapest állandó összekeverését - feltételezhető, hogy Herzigova nem is tévedett olyan nagyot. Mindent a megrendelő igényei szerint - Ez aztán az üzlet! Rózsaszínű „homokvár” épül Élete álmát valósította meg Hans-Jürgen Esch. A 42 éves kölni építési vállalkozó csaknem minden vagyonát a tízmillió márkás beruházásra, egy pompás, rózsaszínű épülettömbre költötte. Persze nem mind a tízmilliót állta, csupán a hetedét. A többi pénzt a negyven, egyenként 45- 200 négyzetméteres öröklakásba költözők adták. Olyan nők és férfiak, akik azért akarnak a húszas évek stílusát idéző, hatemeletes házban élni, hogy maguk között legyenek. A szó szoros értelmében meleg emberi közösségre vágytak, olyan szomszédokra, akik nem súgnak össze a hátuk mögött, és ahol nem kell attól tartaniuk, hogy a másságukat (jó esetben) szóvá tevő irományokkal árasz- szák el levelesládájukat. Az építési vállalkozó a „rózsaszín vár” tervét sehol sem hirdette meg, nem kellett egyetlen leendő tulajdonost sem agitálni, hogy nevezzen be. A saját baráti körében vetette föl az ötletet, és hetek alatt állt össze a sajátos építtető közösség. Hasonló ötlettel már a 31 éves hamburgi ingatlanügynök, Sven Kari Mais is kacérkodott: a módosabb polgárok lakta Hummelsbüttelben akarta fölépíttetni a meleg öregek otthonát, de terve a környéken lakók előítéletei miatt meghiúsult. Ennek ellenére nem adja föl: elhatározta, hogy egy másik városrészben vállalkozik. Köln a jelek szerint liberálisabb, mint az északi metropolis. Ráadásul a Rajna menti város szívében a lakók ötödé homoszexuális. Esch és barátai homo(k)várának alapkőletételén a polgármester is betonozott, persze jelképesen. Június közepén már be is költözhetnek a tulajdonosok: 29 lakást melegek, négyet heteroszexuálisok vásároltak meg. Az épületben irodák, bár, étterem, a tetőteraszon kávézó is helyet kaptak. Az alagsori szauna használatát a ház lakóinak arányában osztották föl: négy napon át a melegek, kettőn a leszbikusok, péntekenként pedig a heteroszexuálisok izzadhatnak a gőzben ... Világsztárok magányosan Egyedül is megy ? Egyre több világsztár - választja az egyedüllétet. Urna Thurman, Sandra Bullock, Kim Wilde vagy Sharon Stone vallja: inkább él magányosan, mint boldogtalanul. Sandra Bullock, a színésznő, noha szeretne gyermeket, nem tudja rászánni magát egy tartósabb kapcsolatra. Nem egészen 12 éve egy balesetben meghalt az édesapja, s azóta retteg szeretteinek elvesztésétől. „Minél jobban szeret engem valaki, annál jobban félek.” * Urna Thurman színésznő, aki tizenkilenc évesen féijhez ment Gary Oldmanhoz, huszonöt évesen már el is vált tőle. Azóta a házassággal kapcsolatban nincsenek illúziói. Szívesen flörtöl, nem maradt ki a sorból Richard Gere vagy Robert de Niro sem, de igazából egy kapcsolatát sem veszi komolyan. * Sharon Stone egy sor negatív szerelmi élmény ellenére igyekszik pozitívan gondolkozni a párkapcsolatokról. Eldöntötte, hogy nem akar többet szenvedni a magányosságtól, noha tudja, hogy a férfiakat zavarja az ő ismertsége. * Kim Wilde, az énekessztár már beletörődött az egyedüllétbe. Amióta elvált Chris Evanstól, megkönnyebbült, és a munkájába menekült. „Ebben a pillanatban nem vagyok senkibe szerelmes, de szeretem a munkám, a házam, az új kihívásokat” - állítja Linda Fiorentino, a híres színésznő. Két kiábrándító kapcsolat után végül is az egyedüllét mellett döntött. Szerencsétlen színésznő Debbie Reynolds szerencsétlen csillagzat alatt született. Ezt állítja magáról, és mintha a tények is ezt bizonyítanák. A ma 64 éves színésznő az ötvenes-hatvanas évek filmcsillaga volt, és olyan halhatatlan alkotásokban szerepelt, mint az Ének az esőben. Bár Debbie pályája sikeres volt, magánélete annál kevésbé. Első férje, az énekes Eddie Fisher négy évi házasság után, két gyerekkel hagyta ott Elizabeth Taylor kedvéért, aki Debbie legjobb barátnője volt. Másodszor egy cipőgyároshoz, Harry Karihoz ment hozzá, de csak annak halála után derült ki, hogy a férj a feleség háta mögött egész vagyonuknak a nyakára hágott. Harmadik féijét, a show-business-ben dolgozó Richard Hamletiét 1983-ban ismerte meg, és egy év múlva hozzá is ment. A férfi — amint utóbb kiderült - állandóan csalta. A frigy akkor ment tönkre végérvényesen, amikor tizenegyedik házassági évfordulójukon a férj egy másik nővel utazott Európába ... Szamárfül a partnernek - Michael Keaton egy forgatás szünetében szamárfület mutat filmbéli kedvesének, Andie MacDowellnek. A két világhírű sztár most először játszik együtt a „Multiplicity” című filmben. Napirenden népünk, nemzetünk egészsége (sorsa) - Utószó az 1996. évi salgótarjáni nemzetközi ifjúsági nyári egyetemhez Tolmács nélkül: kárpát-medencei (magyar-magyar) párbeszéd „Az ember azért él a világban, hogy valahol otthon érezze magát benne”. Tamási Áron örökbecsű gondolata adta a mottóját a nyári egyetem zárónapjának, kifejezvén a vendéglátók reményét: a résztvevőknek a jövőben - egy kicsit - Salgótarján is az otthonukat jelenti. Az egyhetes program tapasztalatainak ismeretében erre minden okuk megvolt. Együtt a messziről jött és a helyi érdeklődők fotó: gy. t. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Salgótarjánban először 1975-ben rendezett ifjúsági nyári egyetemet, s a rendezvény túlélte a rendszerváltást, s bár tavaly anyagi háttér híján nem sikerült megrendezni, az idén ismét megnyitotta kapuit. Ebben nagy szerepe van az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, amelynek pályázatán nyerte meg a TIT a nyári egyetem megrendezéséhez feltétlenül szükséges alapösszeget. Ez természetesen befolyásolta a témaválasztást is. Ugyancsak nem lehetett figyelmen kívül hagyni a honfoglalási évfordulót, s e két motiváció, valamint a hagyományos jelleg alapján alakult ki a kurzus végső címe: A magyarság, a magyar ifjúság egészségügyi helyzete, kockázatai, esélyei az 1100 éves Magyarországon, a Kárpát-medencében. Első olvasatban kissé nehézkesnek, bonyolultnak hat ez a cím, de, mint a gyakorlatban kiderült, nagyon jól körüljárható, mert végül is a magyar nép testi és szellemi állapotát foglalja magában és konkrétabb, mint néhány korábbi téma. A diagnózis persze nem lehetett örömteli. Minket is nyomasztanak az emberiség feszítő problémái, de jócskán vannak speciális gondjaink is. Mégis a tanácskozás azt sugallta: ha alaposan megismerjük helyzetünket, ha összefogunk, segíthetünk magunkon, biztosíthatjuk népünk jövőjét. A nyári egyetem hallgatósága mindig is nemzetközi ösz- szetételű volt. Az idei téma sajátos nemzeti karaktere miatt nem nagyon lehetett külföldiekre számítani. Hogy a nyolcvankét résztvevőből ötvenkilencen mégis a határainkon túlról érkeztek, az azzal magyarázható, hogy a magyarok mozdultak meg nagy számban a Vajdaságtól, Erdélyen, Kárpátalján át a Felvidékig. S olyanok - orvosok, medikusok, pszichológusok, szociológusok, pedagógusok, ifjúsági vezetők - érkeztek, akiknek szívügyük a magyarság léte, fizikai és lelki kondíciója, identitástudata. Ez az őszintén érdeklődő, intelligens, tanulni éhes hallgatóság volt a sikeres program egyik összetevője. A másik: a kitűnő előadók, illetve előadások sora. Csak példaként idézzük vissza Frenkl Róbert, Tringer László, Kővári Edit, Zonda Tamás, Erdélyi Zsuzsa, Czeizel Endre, Béres József, vagy a megyei értelmiséget képviselő Török Iván és Ferenczi György nevét. Nem véletlen, hogy az általuk felvezetett kérdések köré délutánonként ugyancsak tartalmas csoportfoglalkozások szerveződtek. A változatos fakultatív programok sorában - az egészséges életmódot reprezentálván - testedzésre is volt mód. Néhá- nyan itt tanultak meg teniszezni, sokan jártak úszni, s a labdarúgásnak is voltak hívei. A salgói várat megmászók egészen a városközpontig gyalog jöttek vissza. Remek hangulat alakult ki a béri és az egri kiránduláson is. Mint általában, ezen a nyári egyetemen is szép számban szövődtek ismeretségek, barátságok. Annál is inkább, mert ezúttal még tolmács sem kellett a (magyar-magyar) párbeszédhez. Ez az egyik záloga, hogy a nyári egyetemnek lesz folytatása, minimum az emberi kapcsolatokban. De legalább ilyen fontos az az elhatározás, hogy a résztvevők közül jó néhányan tudatosan, folyamatosan együttműködnek és a hallott gondolatokat úgynevezett mentorképző központokban adaptálják, adják, éltetik tovább ... Csongrády Béla
