Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-13-14 / 163. szám
2. oldal § SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép NÓGRÁDI HÍRLAP _ PÁSZTÓ 1996. július 13., szombat Ennyire szegények vagyunk? - Tények, vélemények Nógrád megye helyzetéről, felzárkózási lehetőségeiről Kis megye, kevés szépséghibával eladó Szegény megyében élünk, Szabolcs-Szatmár-Bereg után a legszegényebben. Legalábbis ez derül ki a statisztikusok által nemrégiben készített felmérésből. E szerint nálunk az egy főre jutó bruttó hazai termék kettőszázhatvanhatezer forint. Ugyanez a szám Budapesten a nyolcszázezret közelíti, Vasban, Zalában, Tolnában, Győrben, Csongrádban és Fejér megyében meghaladja a négyszázezret. Valóban ennyire szegények vagyunk? És vajon mennyi a remény a felzárkózásra? Vannak-e eladható értékeink? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk hetente megjelenő összeállításainkban a témához közel álló szakemberekkel, a statisztikussal, az országgyűlési képviselővel, a megyei önkormányzat elnökével és az országot járó vállalkozóval. E sorozat zárásaként Duda Lajost, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.- Mennyire érezhető az üzleti élet mindennapjai során a nógrádi szegénység? Milyen hatást vált ki ez a tény egy- egy üzletfélből?- A leszakadt térség ismerete más-más reakciót vált ki a gazdasági-pénzügyi befektetőkből. Vannak bizonyos lekicsinylő reflexek, a „leszakadt megye” jelző taszítja őket, a hazaiakat és külföldieket egyaránt.- Olyan előfordult, hogy konkrétan azért nem jött létre egy üzlet - érzése szerint -, mert ilyen térséget képvisel?-Nem, ilyenre nem emlékszem. Pedig az utóbbi hat évben a nyugati országhatártól a keleti országhatárig, mondhatnám azt, hogy Fertődtől Mátészalkáig mindenütt dolgoztam, szakemberként, üzletemberként. Szerintem Szabolcsnak velünk szemben van két jó adottsága: az egyik, hogy tranzit megye, a másik, hogy jelentős mezőgazdasága van. Emellett hatalmas lobbyk mozognak annak érdekében, hogy fölfuttassák. Nógrád megyében nem tartom kellőnek az elmúlt 5-6 év erőfeszítéseit. Azt érzékelem, hogy csak az utóbbi két évben vannak törekvések, amelyek a térség, a megye és a város fellendítésével foglalkoznak. Magam is zászlót bontottam ezért, azt kell kutatnunk, ami ebben a térségben érték, vonzó és ami Duda Lajos eladható.- Mik ezek? Megnevezne ilyeneket?- Először is, ami a leglényegesebb, nekünk csodálatosak a természeti adottságaink, ritkaságszámba mennek. Meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy ez a piacon is eladhatóvá váljon. Vagy az urbánus környezet. Még ma is az egyik legjobban épített városnak Salgótarjánt tartom. Hiszen az újkori városok közé tartozik, nem rossz városszerkezettel, nem rossz környezetben, és szerintem jó infrastruktúrával ellátva. Aztán kialakult egy olyan szellemi, szakmai spektrum, amely eladható, kialakult egy bizonyosfajta tapasztalat, «ügy gondolom, hogy mindezt a befektetők számára olcsón meg lehet vásárolni, s ezért ez vonzó. Mert végül is mit és mennyiért lehet venni, hogy lehet a piacon eladni, ez a kérdés. Én igazán hátrányokkal azért nem találkoztam, mert a kutatás is igen ritka volt e térség körül. Valamiféleképpen az érdeklődés felkeltése sem tartozott senkinek a hatáskörébe. Igazából én azt hiányolom, és abban történt strukturális előrelépés az utóbbi egy, illetve két évben, hogy felfedeződött az, hogy mint térséget is el kell tudni adni. Kellenek a térségbemutató programok, a térségfejlesztő programok.- Ön milyen térségben gondolkodik? Megyei, városi, vagy még szélesebb, északmagyarországi?- Ez a kft. Közép-Magyaror- szág északi része, Nógrád, Heves és Pest megye területén működik. Egy igen értékes és érdekes kis szelete ez az országnak. A legnagyobb tulajdonosa a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. és kilenc önkormányzat, amelyből legnagyobb Salgótarján városi ön- kormányzata. Tagja még a Nógrád' Megyei Közgyűlés, Eger, Gyöngyös, valamint Hatvan önkormányzata, ők alapították ezt a társaságot. Tehát ez tényleg egy nagy regionalizá- ció. Nyilván sohasem tudom elfelejteni azt, hogy én Nógrád megyei és salgótarjáni vagyok, e vidék szakmai-gazdasági támogatója is szeretnék lenni. Alapvetően ezek a társaságok kockázatitőke-társaságok, és ezek működéséhez egy kiegyensúlyozott gazdasági környezetre és jelentős nagyság- rendű tőkére van szükségünk.- Mennyi pénz ez ?- Alapvetően nem a tőke nagyságrendje, hanem a jelenléte és ezen keresztül a cég megalakítása a jelentős, hiszen a társaság így tud újabb tőkét és forrásokat szerezni a térségbe. A forrás szervezése és a többfajta forrás koncentrálása az, ami a megyében és általában Kelet-Magyarországon nem jelent meg, ám kezd körvonalazódni a társaság kialakításával és megalakulásával együtt. A működési folyamat kapcsán megteremtődik az ehhez szükséges szakmai tapasztalat és hozzáértés, amellyel tanácsadóként és szakértőként is értéket teremt a környezetében. A társaság alkalmas arra, hogy szervezzen és menedzseljen olyan projekteket, amelyekben az előzőekben meghatározott erőforrások megjelenhetnek. A társaság alapvetően és meghatározóan üzleti alapon jött létre, ezért nem támogat, hanem az üzleti befektetés mentén működik.- Hol lesz érzékelhető a cég jelenléte?- A cég az önkormányzathoz közeli vállalkozásokban is szeretne megjelenni, alapvetően azonban a termelő szféra az, amely meghatározza a cselekvésünk irányát. Nagyságrendjét tekintve ezek a jogi személyiséggel rendelkező kis- és középvállalkozások. Az ettől nagyobb feladatok esetén tanácsadóként tudunk megjelenni, megkutatjuk, hogy léteznek-e a feladathoz szükséges források, azok hogyan érhetők el. Ehhez nyújt nagy segítséget, hogy a meghatározó tulajdonosunk a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank, amely Magyarország legnagyobb fejlesztési pénzintézete.- Végül is, ön szerint változhat-e Nógrád megye pozíciója? Ha igen, mire alapozza ezt?- Fontosnak tartom, hogy noha utolsóként, de ebben a térségben is létrejött ez a vállalkozás. Lényeges, hogy elkezdődött egy széles körű térségi összefogás, e területek érdekeinek összehangolása. A működési készség új és pozitív vonásai jelentek meg mind az ön- kormányzatok, mind az egyéb szervezetek, gazdasági kamarák, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részéről. A megye életében nagy jelentőségű a miniszterelnök úr salgótarjáni látogatása, és az, hogy e látogatás kapcsán politikusaink rábírták, kiemelt figyelmet és támogatást biztosítson a régiónak. Azt kezdjük tapasztalni, hogy a befektetők - ha csak egy-egy érdeklődés szintjén is -átlépték a Dunát, és ezt kihasználva kell ide továbbítani ezeket térségünkbe, bízva abban, hogy felfedezik természeti, emberi, szakmai értékeinket, és erőforrásaink megismerése után tőkét fektetnek be a megye területén. Hiszem, hogy ez a csodálatos természeti adottságokkal rendelkező kis megye ezzel a kevés szépséghibával is méltó gazdasági partnerekre talál.- Úgy legyen, igazgató úr! Tanka László 1994. augusztus 18. „Nógrád, mint gazdasági térség, jól képzett munkaerő-állománnyal rendelkezik, és előnyére válik Budapest viszonylagos közelsége is. Nógrád képes lehet arra, hogy alacsonyabb, és így vonzóbb költséggel biztosítson munkaerőt és területet a vállalkozások számára, mint az átalakuláshoz most még előnyösebb helyzetben lévő más magyarországi régiók. Rövid távú, haladéktalan intézkedésekkel kell gátat szabni a régióban a súlyos recesszió hatásainak és bővíteni kell a foglalkoztatási lehetőségeket. Nógrád gazdaságának stabilizációja során meghatározó jelentőséget kap az állam, illetve a közigazgatás intézményeinek szerepvállalása. Elsősorban a központi kormányzattól, valamint a helyi és megyei önkormányzatoktól függ, hogy milyen mértékben készek pénzügyi forrásokat rendelkezésre bocsátani a regionális foglalkoztatási és építési projektek, valamint a konjunktúrát élénkítő programok számára.” 1995. január 12. „Ezen elmaradott térségben a válságkezelés csak elsősorban az állam, kormány támogatásával lehetséges. Ehhez az olcsó forráshoz való társulás is a Regionális Fejlesztési Társaság üzleti létjogosultságát alapozza meg. Ez a társaság csatornát jelenthet a régióba történő tŐkebeáramoltatásra, azzal is, hogy az esetleges központi forrásokat szervezi, és még az sem zárható ki, hogy a különböző alapok forrásainak egy részét társaságokba vigyék. A Regionális Fejlesztési Társaság szolgáltatói központ szerepet tölthet be a helyi önkormányzati és ipari infrastrukturális fejlesztések szervezésében (kidolgozás, forrás, szervezés, megvalósítás).” Az ÁPV Rt. megyei ügyfélszolgálatának tájékoztatója / / Végleges EDASZ-eredmények Az EDASZ-reszvényjegyzes- röl szóló végleges eredmények szerint a felkínált 375 058 db, egyenként tízezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényből a kárpótlá- sijegy-tulajdonosok preferált csoportja 585 108 db részvényt igényelt, tehát a részvényeket több mint 50 százalékosan túljegyezték. Az alanyi jogon kárpótolt belföldi magánszemélyek nem jegyezték le a számukra elkülönített 155 058 db részvényt, ez azt jelenti, hogy mindenki hozzájuthat a jegyzett mennyiséghez. Az e körben megmaradt 3016 részvényt átcsoportosították az alanyi jogon kárpótolt külföldi befektetőkhöz. Az átlagos részvény-kielégí- tettségi szint azonban még így is csak 57 százalékos értéket mutat, a minimális kielégített- ség szintje pedig 53 százalék. Az allokáció értelmében az önkormányzatok az általuk igényelt 122 418 db ÉDÁSZ- részvény 48, a mezőgazdasági szövetkezetek pedig a 122 418 részvény közel 55 százalékához juthatnak hozzá. A kárpót- lásijegy-hasznosító társaságok mezőgazdasági szövetkezeti jeggyel 44 919 részvényt igényeltek, s ehhez hozzá is juthatnak, míg ugyanezek a társaságok egyéb kárpótlási jeggyel 37 901 részvényt igényeltek, ám az átlagos kielégítettség szintje mindössze 0,2 százalék. A csoportokon belüli allokáció előtti határozat szám szerinti összevonás során 18 jegyzés került összevonásra, és 23 jegyzés (azaz 249 db részvény) hátrányba sodródott a képviseleti korlátozás miatt. Ezt leszámítva minden befektető részvényhez jutott legalább a minimális kielégített- ségi szint szerint. A forgalmazó levélben küld értesítést arról, hogy a kárpótolt számára milyen mennyiségű részvény jut, ill. meghatározza az elszámoláshoz szükséges kárpótlási jegy mennyiségét is. A fenti eredmények, ill. az értesítő alapján már arról is dönthet a kárpótolt, hogy milyen mértékben tud részt venni a TITÁSZ-részvényjegy zésben. Részletes felvilágosítás a Technika Házában (Salgótarján, Rákóczi út 11.) működő ügyfélszolgálatnál. Tel.: 32/310-439. Ügyfélfogadás: hétfő - csütörtök 9-16 óráig, péntek: 9-14 óráig. MTESZ Nm-i Szervezete ÁPV Rt. ügyfélszolgálat Sándor István magyamándori polgármester a vár bevételéről: „Én a személyes kapcsolatokban hiszek” Meglepetések az elnöki rezidencián Sikerült bevenni a várat, bár kifejezetten erre semmiféle titkos haditervet nem kovácsolt szlovák partnereivel a polgármester, aki egyébként is inkább mellőzi a formaságokat. A személyes kapcsolatokban hisz. gyeimet az Ipoly mentére, Dél- Szlovákiára, Nógrádra. Megérett a helyzet arra, hogy a szlovák kormányszerveket is megnyerjék ügyüknek a kiállítás és vásár rendezői. Ezután jött az első kellemes meglepetés: Michal Kovác, a Sándor István (balról) kézfogással pecsételi meg a szlovák köztársasági elnökkel a szóbeli ígéretet. Huszár Károly a háttérben nem titkolja örömét és megelégedettségét A Magyamándorban gyökeret vert Ipoly Magyar-Szlovák Regionális Kiállítás és Vásár ’91 óta fokozatosan és biztosan egyre nagyobb teret vív ki magának, ráirányítva a fiSzlovák Köztársaság államfője rövid idő alatt válaszolt a levelükre. Serfőző András ország- gyűlési képviselőt, Sándor Istvánt, Magyamándor polgár- mesterét, Szurkos Dalibor nagykürtösi polgármestert és Huszár Károly nagykürtösi vállalkozót személyes találkozásra meghívták a szlovák köztársasági elnök rezidenciájára. Sándor István polgármester számolt be az útról.- Amikor odaértünk, az volt az érzésünk, hogy valami fontos esemény zajük a falak között. De nem sokáig találgathattunk, mert jött a protokollfőnök, kérte: fáradjunk fel. Ezután ért a második meglepetés: a szervezett személyi biztonság ridegsége helyett a bizalom légköre vett körül. Az elnöki helyiség előterében óriási fény, a tévé, rádió népes stábja várakozott...- Úgy gondoltam, pár perc alatt lezajlik a találkozás, ehelyett az elnök úr átkísért egy másik helyiség tárgyalóasztalához. Kávé, üdítő mellett beszélgettünk, előadtuk kérésünket. Mialatt az elnök úr bennünket hallgatott, láttam a tekintetén, hogy mondanivalónkkal egyre inkább felkeltettük az érdeklődését. Válaszával nagy örömet szerzett:-Azt mondta, ha jelenléte elősegíti a gazdasági, kereskedelmi és az emberi kapcsolaMichal Kovác elmélyült az ajándék olvasásában tok erősítését, vállalja, hogy rendezvényünk fővédnöke lesz. Végül javaslatunkat kérte arra, hogy a három közül melyik legyen az a nap, amelynek eseményein részt vesz. Serfőző András végül köszönetét mondott az államfőnek az Ipolytamóc-Kalonda határátkelő megnyitásáért, majd a kis küldöttség átadta ajándékait a köztársasági elnöknek. (mj.)
