Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-10 / 134. szám
1996. június 10., hétfő Ország • Világ 5. oldal Államfők csúcstalálkozója Lancutban Jövőre, veletek, másutt Európa tele van indulatokkal és előítéletekkel. Ezen csak egymás jobb megismerése változtathat - mondta a hétvégén Lancutban a kilenc közép-európai államfő részvételével megtartott találkozón Göncz Árpád. A lengyelországi kisvárosban tartott találkozón az újdonság Ukrajna részvétele volt. főnyid Kucsmának jeleztem, hogy Magyarország támogatni fogja Ukrajna Európához közeledni kívánó törekvéseit” - nyilatkozta a magyar elnök. Az államfők egy televíziós vitaműsorban a térség helyzetéről és jövőjéről beszéltek. „Közép-Európa államai az első és a második világháború után nem tudtak élni az európai integráció lehetőségével, azt az esélyt viszont, ami 1989-et követően nyílt meg, már nem szabad elszalasztani” - jelentette ki Václav Havel cseh köztársasági elnök. Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő ezt azzal egészítette ki, hogy a Nyugatnak akár saját állampolgárai jóléte árán is meg kell kockáztatni az integrációt az új demokráciákkal. Michal Kovác szlovák államfő az EU-ba belépni kívánó országokat olyan menyasszonyhoz hasonlította, aki férjhez akar menni, de ha túl sokat kell várnia, elillanhat szerelme. „A NATO és az Európai Unió legfeljebb még két-három ilyen találkozónak lesz a központi témája, azután új feladatokról fogunk beszélni” - mondta a vendéglátó lengyel elnök, Aleksander Kwasniewski. Szerinte Láncút megerősítette: az európai folyamatokban a közép-európai térség mind nagyobb szerepet kap. A csúcstalálkozó számos kétoldalú találkozóra is lehetőséget kínált. Göncz Árpád megbeszélést folytatott Havel cseh, Kovác szlovák, Kwasniewski lengyel, Thomas Klestil osztrák és Kucsma ukrán államfőkkel. A közép-európai államfők megállapodtak abban, hogy jövőre a szlovéniai Portorozban találkoznak ismét. Kormányellenes tüntetés Budapesten. A Horn-kormány - általuk emberellenesnek minősített - politikája, a stabilizációs program, a NATO-hoz illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás ellen szervezett tüntetést szombaton Budapesten a Humanista Mozgalom, a Munkáspárt és a Hadkötelezettek Ideiglenes Szövetsége. fotó: feb/diósi imre Befejeződött a parlamenti elnökök konferenciája Csatlakozásra várva Az európai parlamenti elnökök budapesti konferenciájának legfontosabb tanulsága, hogy csak közösen lehet felelni korunk kihívásaira - értékelte az eseményt zárszavában Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke. „Megértjük, ha a nyugat-európai országok türelemre intenek minket, de meg kell érteniük nekik is, hogy a kontinens keleti felén lévő államok lakói számára az Európai Unió jelenti a célt, amiért vállalni érdemes a mindennapok nehézségeit” - mondotta Gál Zoltán. Az osztrák parlament elnöke, Heinz Fischer ama ötszáz nap tapasztalatairól beszélt, mióta Ausztria az EU tagja. Szerinte nem igazolódtak be azok a félelmek, miszerint a csatlakozás a nemzeti parlament hatalmát kurtítaná. Éppen ellenkezőleg, befolyása növekedett azáltal, hogy nagyobb beleszólása van az európai politika alakításába. A konferencia befejeztével tartott sajtóértekezleten Leni Fischer, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke köszönetét mondott a találkozó házigazdáinak a kitűnő szervezésért. Úgy vélte, az egységesülő Európa koncepcióját csak akkor támogatják széles rétegek, ha a fejlődés sorsuk jobbítását szolgálja. Az igazgatók még vitatkoznak a tárcával a kötelező óraszám emeléséről Két nézőpont az országos fórumon Felemás fogadtatásra talált Magyar Bálint művelődési miniszter az iskolaigazgatók első országos fórumán. Megtapsolták, amikor kijelentette: mindent megtesz azért, hogy több pénzt szerezzen a közoktatás számára. Felzúdulást váltott ki azzal a megállapításával, hogy Európában nálunk a legalacsonyabb a kötelező óraszám. A tanácskozás 1100 részvevője két nézőpontból tekintette át a közoktatásban tervezett változások indítékait és céljait. A minisztériumi vezetők a tárca álláspontja mellett érveltek, míg a gyakorló szakemberek az oktatási intézményekben dolgozók véleményének adtak hangot. Az előadók elmondták: a közoktatási törvény módosításakor az a legfontosabb törekvésük, hogy automatikussá váljék, és megfelelő belső arányokat tartalmazzon az oktatás állami finanszírozása. Ezért fogalmazták meg azt a követelményt, hogy a közoktatás esztendőn- kénti állami támogatásának mértéke nem lehet kevesebb, mint az e célra két évvel korábban fordított pénzeszközök 75 százaléka. A tárca vezetői amellett érveltek, hogy a kötelező óraszámok tervezett emelése szakmailag is elfogadható. Bejelentették: a Nemzeti Alaptanterv 1998-ban az első és a hetedik osztályban lépne életbe, alapműveltségi vizsgát 2002-ben, új érettségi vizsgát pedig 2004-ben tennének először a diákok. A fórumon tartott rögtönzött szavazás szerint az igazgatók többsége a kötelező óraszámemelés 1997. szeptemberi bevezetésével értene egyet, s elutasítja a törvényjavaslatban szereplő februári határidőt. A minisztérium szerint az óraszámemelés idejének kitolása tömeges pedagóguselbocsátásokhoz vezetne. Nem lesz ügyvezető elnök a KDNP-ben Tisztújítás minden szinten Nagy jelentőségű kérdésekről tanácskozott és döntött a hét végén a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya. Módosította az alapszabályt, a választott tisztségviselők mandátumát, és megszüntette az ügyvezető elnöki tisztséget. A KDNP tisztségviselőit a jövőben négyévenként választják, de a most pozíciókat betöltők megmérettetésére még 1997-ben sort kerítenek. Az Országos Választmány arról is döntött: a pártelnökre ruházza Füzessy Tibor megszüntetett ügyvezető elnöki posztjának jogosítványait, tovább erősítve ezzel az elnök jogkörét. A döntésekről Giczy György pártelnök elmondta: az alapszabály-módosítás a KDNP teljes megújulását szolgálja. Az elkövetkezendő hónapokban a helyi szervezetektől a legfelsőbb vezetésig újraválasztják a tisztségviselőket. Az új vezetésnek kell a következő ország- gyűlési választásokon sikerre vinnie a pártot. A sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva a pártelnök elmondta: a küldöttek nem értettek egyet azzal, hogy Füzessy, a volt ügyvezető elnök, a párt elnökségének tagja maradjon. Beszámolt munkájáról az a bizottság is, amely az előző, rendkívüli választmány összehívásának körülményeit, a párton belül megsokasodott fegyelmi ügyeket vizsgálta. Tárgyaltak a párt költségvetéséről, és középtávú programjáról is. Beszélgetőpartnerünk: Hajdú István, a Magyar Rádió új elnöke „Csak az önzés az, amitől félek” A rádiózás egyik legnehezebb időszakában, a rendszerváltás idején már betöltötte a Magyar Rádió elnöki posztját. Most, augusztus elsejétől, újra ő, az 51 esztendős villamosmérnök kerül e fontos közintézmény élére.-Annak idején, az 1990-es kormányváltáskor szinte természetes volt, hogy a rádió élére is új ember kerül - emlékezik vissza Hajdú István, aki jelenleg még főállásban a Budapesti Műszaki Egyetemen tudományos munkatársa.- Miért pályázott ismét erre az állásra?-Nagyon szerettem a rádióban dolgozni, és úgy érezA régi-új elnök fotó:feb/diósi tem, annak idején sok minden félbemaradt a terveim megvalósításakor. Talán a most következő négy évben sikerül megvalósítani ezek közül a legfontosabbakat.- Milyen változásokat ígér?- A legelsőnek a vidéki stúdiók munkájának megerősítését tartom. A mai két-négy órás műsoridő helyett a régiókban is egész napos sugárzást tervezünk.-Mi a titka népszerűségének?- Igyekszem mindig konszenzust teremteni magam körül, és olyan döntéseket hozni, amelyeket a többség támogat.- Mi az, amitől tart?-Egy dologtól tartok, ami nagyon megnehezítheti a dolgomat. Ez pedig az önzés, a szűkebb érdekcsoportok „tolakodása”. Németh Zsuzsa Közvélemény-kutatás a nyugati országrészben Pártok megítélése a Dunántúlon A Szonda Ipsos legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a Dunántúlon májusban az MSZP népszerűsége 8 százalékkal csökkent, de ennek ellenére 15 százalékos aránnyal tartja első helyét a pártok ro- konszenvrangsorában. Az FKGP-t a megkérdezettek 12 százaléka támogatta. A Fi- desz-MPP, amely 2 százalék potenciális szavazót szerzett, 9 százalékkal a harmadik helyen áll. A negyedik az SZDSZ 8 százalékkal, ami támogatóinak 2 százalékos csökkenését jelzi. A megkérdezettek 6 százaléka támogatta a KDNP-t, 4 százaléka az MDF-et. Mindkét párt megítélése 2-2 százalékkal javult az előző hónaphoz képest. A parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok együttesen 4 százalékkal részesedtek a szimpátiaszavazatokból. Míg április folyamán a kérdezettek 53 százaléka kívánt volna élni szavazati jogával, ha erre mód nyílott volna, májusban csupán 46 százalék mutatott erre hajlandóságot. E csoport háromnegyede adott felvilágosítást pártszimpátiájára vonatkozóan is. E politikailag aktív népesség 33 százaléka a szocialista pártot, 20 százaléka az FKGP-t erősítené, ha a következő hét végén parlamenti választások lennének. Ez azt mutatja, hogy az úgynevezett biztos szavazók közül - áprilishoz képest - 9 százalék fordult el az MSZP-től, az FKGP-től pedig csak 1 százalék. A régió biztos szavazóinak 14 százaléka - 10-zel több, mint az előző hónapban - a kereszténydemokratákra voksolt volna; 12 százaléka az SZDSZ- re; a Fidesz-MPP-re 11, az MDF-re 7 százalék. A parlamenti képviselettel nem rendelkező politikai csoportosulások a szavazatok 4 százalékát kapnák. A kérdezés ideje: 1996. május 10-23. A kérdezés módja: személyes kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden felnőtt, a Dunántúlon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 327 fő a nyugati országrészben. A minta és az alapsokaság nem, kor és lakóhely típusa szerinti megoszlása azonosnak tekinthető. Ferenczy Europress Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, ön melyik pártra szavazna? a nyugati országrész adatai: országos adatok: nem sz&vasuta, bkxoAyiafort Ha a magyar kormány kiírja a pályázatot harci repülőgépek vásárlására, Svédország a mai változatnál modernebb típust tud majd megvételre ajánlani - jelentette be a Wallenberg Ipari Csoport elnöke. Stockholmtól 400 kilométerre hadrendbe állították az első negyedik generációs Gripen vadászgépezredet. Az eseményen jelen volt több magyar országgyűlési képviselő is. A hollandiai Noordwijkban tartotta kongresszusát a Liberális Intemacionálé. Az eseményen az SZDSZ-es Eörsi Mátyás és Haraszti Miklós, illetve a Fidesz-Magyar Polgári Párttól Orbán Viktor és Németh Zsolt is részt vett. Az ukrajnai magyarság országosan bejegyzett szervezete, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) kijevi közgyűlésén elfogadta a szervezet programját. A hét kisebbségi szervezetet képviselő küldöttek rögzítették: az UMDSZ támogatja az egy tömbben élő kárpátaljai magyarság területi autonómiájának kialakítását. Életveszélyes állapotban van a maláriában szenvedő Günter Rexrodt német szövetségi gazdasági miniszter. A berlini klinikán fekvő politikus májusban, egy dél-afrikai hivatalos úton kapta meg a fertőzést egy szúnyog csípésétől. Igazságügyi csúcs. Kedden kezdődik Európa igazságügyminisztereinek kétnapos budapesti konferenciája. A tanácskozáson csaknem 40 ország 250 szakértője vesz részt. Zsarnfesztivál. Huszonhat ország hatszáz rendőrének részvételével egy héten át zajlik majd a Zsarufesztivál, amelynek keretében a magyar származású és magyarul beszélő rendőrök első világtalálkozójára is sor kerül. Exporttámogatás. A Földművelésügyi, az Ipari és Kereskedelmi, valamint a Pénzügyminisztériumban olyan döntés született, hogy kilogrammonként 20 forint exporttámogatást adnak az élő sertések külföldi értékesítéséhez. A támogatás visszavonásig érvényes. Július 31-ig támogatják a fél-, illetve a darabok sertések kivitelét is. Hátrányban. A bérmunkában termelőknek hátrányos az új vámtörvény. Érthetetlen módon éppen ezeket a cégeket hagyták ki abból a körből, amelyben ezután a vámosok az általuk eddig megbízhatónak tartott ügyfeleket csak „adminisztratív vámvizsgálatnak” vethetik alá: elég a vámon csak a papírokat bemutatniuk a cégeknek.
