Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-29-30 / 151. szám
6. oldal Hitélet 1996. június 29., szombat Majd’ millió kilométer - A Szentatya hálószobája Hazánkban az „utazó pápa” Karol Wojtyla, volt krakkói érsek tizennyolc esztendeje pápa, azóta viseli a II. János Pál nevet. Emellett Róma püspöke is, s csaknem egymilliárd lelket számláló egyházat irányít. A pápa vatikáni hálószobájának ablaka a Szent Péter tér barokk csodáira tekint, de olyan szerényen van berendezve, mint egy szerzetesi cella. Az ágyon kívül egy íróasztal, és két szék a bútorzat. A falak csupaszok, a dísztárgyakat csak néhány ikon jelenti, ám e szentképecskék Lengyelországból származnak. Ez utal II. János Pál mélységes hazaszeretetére is. A pápa eddigi utazásai során több, mint 900 ezer kilométert tett meg, s evangelizációs útjain nagy hatást gyakorolt a világra. Öt évvel ellőtt Esztergomban járt U. János Pál pápa. Akkor ellátogatott valamennyi országrészbe, s hívők százezrei találkoztak vele, nemcsak itthonról, hanem a szomszédos országokból is. Harangocska a Karancson Karancs-hegyi kápolna belső tere fotó: -rtDunaúj városban öntötték az acélharangot, amit ma áldanak meg a Karancs-hegyi kápolnánál felállított tartószerkezeten. Reggel nyolc órakor indul a gyalogos menet a hegyre. Nemcsak a harang megáldása lesz ma, hanem a társadalmi munkában készített oltáré, amelynek anyagát Karancsla- pujtőn összegyűjtött pénzből vásárolták. Az ünnepi szentmise délben lesz, s Bodnár Zoltán karancskeszi és Fekete Béla karancslapujtői plébánosok koncelebrálják. Azok, akik nem vállalkoznak hosszú gyaloglásra, a Kercseg felől közelíthetik meg a hegycsúcsot. A so- mosi kőbányáig gépkocsival járható az út, onnan körülbelül félórányi kapaszkodással elérhető a kápolna. . Krisztus, az igazi élet reménye Dr. Seregély István egri érsek a pápalátogatásról Nógrád megye teljes területe már három esztendeje a váci egyházmegye része, - korábban Vác mellett Esztergom és Eger osztozott rajta - de a lelki élet nem ismer semmiféle határt. II. János Pál pápa szeptember 6-ai látogatásának mélyebb összefüggéseiről dr. Seregély István egri érseket kérdeztük. A látogatás ugyanis hazai és nemzetközi szempontból is számottevő.-Mit jelent hazánknak az egyház első emberének látogatása?- A katolikus egyház feje, a római pápa mindenkor a keresztény egység kifejezője és összetartó ereje. Akik hozzá ragaszkodnak, Isten földi népéhez ragaszkodnak. A vele való találkozás minden esetben ezt tanúsíthatja. A pápák - a hajdani pápai állam 1870-ben történt megszűnése után - hosszú ideig a Vatikán foglyainak tekintették magukat. Ezen még az 1929- ben aláírt lateráni egyezmény sem változtatott. Azóta a pápa a nemzetközileg elismert, független állam, a fél négyzetkilométer területű Cita del Vaticano államfője is. , «Reményünk, Krisztus” XXIII. János pápa volt az első, aki véget vetett a bezárkózásnak. Az ő első, Rómán kívüli utazásai óta már nem csak Rómában, Szent Péter római templomában lehet találkozni Péter apostol utódával, hanem a pápai lelkipásztori utazások színhelyén és alkalmával is. így került sor első ízben 1991-ben II. János Pál négynapos magyar- országi lelkipásztori látogatására, melynek emléke maradandó nyomot hagyott mindnyájunk lelkében. - Most másodszor látogat hozzánk. Látogatása jóval rövidebb. A magyar kereszténység ezer év előtti születésének emlékét híven őrző szent hegyen, Pannonhalmán és az ugyancsak majdnem ezeréves múltra visszatekintő Győri Egyházmegye székvárosában nyílik lehetőség arra, hogy kifejezésre juttassuk keresztény elkötelezettségünket és pápahűségünket.- A katolikus hívőket milyen lelki útravalóval és értékekkel gazdagítja ez a másfél napos út?- Ú. János Pál idei rövid látogatása változatlanul eleget kíván tenni a mindenkori pásztori küldetésnek, melyet Jézus Krisztus bízott Péterre. „Imádkoztam érted, hogy megerősítsd testvéreidet.” Ez a megerősítés ma is, mint minden időben, a katolikus keresztény hithez való hűségre irányul. Az Egyház nem e világi intézmény. Küldetése, élén a pápa küldetésével, arra irányul, hogy ebben a világban, mely évmilliárdok óta halad az élet beteljesedése felé, minden idők embere is megtalálja helyét és boldogulását. A pápa annak a Jézus Krisztusnak evangéliumát, jó hírét képviseli, aki „ugyanaz tegnap, ma, és mindörökké”, akiben áldást nyert a föld minden nemzedéke, aki érvényes eligazítás ma is minden embernek a vélemények zűrzavarában. Szükségünk van erre az eligazításra, az abban való megerősítésre, mert egyetlen életünk van, és nem szabad elrontanunk. II. János Pál pápa megannyi utazásának ez volt a célja. Azért vállalja ma is az utazások fáradalmait, mert eleget kíván tenni a rábízott feladatnak, amíg a Gondviselés itt tartja közöttünk.- Miért a Reményünk, Krisztus a látogatás jelmondata?- A hívő ember sem ismeri a jövőt, de kötelessége a jövőnek élni. Ez egyrészt a meggyőződéshez hú életutat jelenti. Tesszük, ami tőlünk telik Krisztus követőiként. Feladatunk, hogy úgy adjuk oda mindenképpen elmúló életünket embertársainknak, hogy méltók legyünk Krisztus üdvösségére, „aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és életét adja mindenkiért”. Hazánk és népünk megújul Erre csak akkor számíthatunk, ha Isten megígért kegyelme, oltalma és erőssége velünk marad. Isten jóságára alapozzuk tehát a bizalmat, hogy meg fogunk felelni az ismeretlen jövő, magunk és az egész emberi család jövőjének szolgálatában. Ezért mi mindenkor reméljük, hogy Krisztus hiteles tanítványaiként tudunk élni e világban. Bár józan ésszel felismerhető volt, hogy egy számunkra nagyon szerencsétlen évszázad keserű örökségét máról holnapra nem lehet felszámolni. Hazánk és népünk sorsának megújulása hosszú időt igényel. Ezt tudjuk, mégis az igények be nem teljesülése miatt kiábrándultság vesz erőt rajtunk. Ezért nekünk, magyaroknak szükségünk van arra, hogy az örökkévalóságot hirdető keresztény üzenet megerősítsen bennünket az igaz élet reményében, mely a mi Urunk, Jézus Krisztusban van. Innen tehát az idei pápalátogatás jelmondata, a „Reményünk, Krisztus”, mert Krisztushoz való ragaszkodásunk jövőt építő hivatásunk alapja és erőforrása.- Az egyházi tulajdonok visszaadásának tempóját befolyásol- hatja-e II. János Pál látogatása?- A pápa nem megbeszélésekre jön Magyarországra. Lelkipásztori látogatása legfeljebb bátorít arra, hogy a magyar egyház megújulását eredményesebben szolgáljuk. Az egyház küldetése teljesítéséhez szükséges feltételeket a parlament által hozott törvényeknek kell garantálnia. Ilyen az 1993. évi 32. törvény is az egyházi ingatlanok részbeni kárpótlása tárgyában. Hosszú távú és nemzetközileg érvényes megoldás érdekében kérjük a magyar állam és a Szentszék közötti kétoldalú megállapodást a lényeges kérdésekben. Ezek a tárgyalások azonban nem képezik részét a pápa lelkipásztori látogatásának.-Ón a Katolikus Püspöki Kar elnökeként mit vár a látogatástól?- Azt hiszem, hogy a fenti kérdésekre adott válaszok erre már feleletet adtak. Ugyanazt várom, amit pápalátogatáskor minden ország püspöke, illetve amit országunk minden püspöke vár. Szeretném, ha az ezeréves, Szent István alapította Egri Egyházmegye hívő népe a mai idők rendkívüli anyagi terhei mellett áldozatot tudna hozni a látogatás céljának minél teljesebb beteljesülése érdekében. Kereszténynek lenni Merem kérni, hogy aki hitét, a másfél milliárdos kereszténységhez való tartozását élete meghatározó alapjának tekinti, tegyen meg mindent ennek az elkötelezettségnek az erősítésére. Vegyen részt a pápa szentmiséjén a győri ipari parkban. A hónap végéig váiják a rendezők a jelentkezéseket a plébániák közvetítésével, az egyházmegyék pápalátogatási vezetőinél. Semmi sem {Kitolja a személyes részvételt, de a médiák révén remélem, hogy mindenki bekapcsolódhat H. János Pál pápa látogatásának ünnepségeibe. Bízom benne, hogy a látogatás hozzájárni a nélkülözhetetlen erkölcsi magyar megújuláshoz és 1100 éves hazánk boldogabb jövőjének építéséhez. Pécsi István Dr. Seregély István Vallási miniszótár apostol - (görög—latin) 1. valamely tan lelkes hirdetője; 2. Jézus tizenkét tanítványának egyike; 3. Keresztény hittérítő A ve Maria - (latin) az e szavakkal kezdődő „Üdvözlégy Mária” imádság latin nyelven benedikcio - (latin) áldásmondás, áldás; benefícium jótétemény, kedvezmény dominus vobiscum -(latin) az Úr legyen veletek! (köszönésforma a szentmisén.) eucharisztika - (görög) oltári- szentség; eucharisztikus - áz oltáriszentségre vonatkozó, evangélium - (görög—latin) 1. az újszövetségi szentírásnak a Jézus életével és tanításával foglalkozó négy könyve, az evangélisták műve. Magyar jelentése: örömhír. 2. a szentmisén a Biblia említett részéből felolvasott néhány bekezdés, filia - (latin) leányegyház, fiókegyház. (A saját plébánia nélküli települések egyházai.) szeráf - (héber) az angyalok kilencedik karának hatszámyú angyala; szeráfi - angyali, égi zeolitizmus - (görög—latin) vakbuzgóság Vadaskert, földbirtok, a szent tisztelete, középkori templomok - Honnan származnak egyes nógrádi elnevezések? Falunevek - Egyházas, püspöki, érseki és szent Több nógrádi település neve is összefüggésbe hozható valamilyen formában az egyházzal, de vajon honnan eredeztethetök ezek az elnevezések? Erre keressük a választ az alábbiakban. Egyházasdengeleg A falu első írásos említése a XlII-dik századból származik, nevét 1327-től írták Dengeleg-' nek, az egyházas jelzőt pedig 1542-ben kapta, legalábbis először akkor írták le így. Nógrád megye egyik jelentős műemléke a mai temetőben álló, egyszerű, aprócska, román stílusú templom, amelynek csúcsíves szentélye már gótikus jegyeket is mutat. Építését 1322-ben fejezték be. E középkori eredetű templomnak köszönheti nevét a település. Cserhátszentiván Régen csak Szentivány volt a falu neve. Korai történetéről nem sokat tudunk- Az oklevelek 1524-ben említették először. A krónikákban nincs utalás a falu nevének eredetére. A község római katolikus temploma 1759- ben épült, de azóta már többször is jelentősen átalakították. Nevezetes egyházi emlék a temetőben álló, eredeti állapotában fennmaradt, ugyancsak XVIII- dik századi harangtorony is. Egyházasdengeleg ősi temploma Szurdokpüspöki Nevének első tagját a közeli, szurdokszerű völgyről kapta, a püspöki pedig az egykori tulajdonost jelöli: egyike azon tíz falunak, amelyeket Szent István 1009-ben az egri püspökségnek 1693 és 1848 között az esztergomi káptalan birtoka volt. A ma is látható templom 1769- ben, középkori alapokon épült. Mátramindszent Középkori eredetű település, de első írásos említése csak 1546- ból származik: az idő tájt mindössze három adóköteles jobbágyportát írtak itt össze, ugyanakkor több nemesi család osztozott a falu határán. A község nevére nincs utalás, de Magyarországon meglehetősen sok község nevének utótagja a szentek közösségére vonatkozó mindszent szó. A falu barokk római katolikus temploma 1750-ben épült, a bejáratiajtó kilincse Fazola Henik egri kovácsmester műhelyében készült. Egyházasgerge Liptagerge és Egyházasgerge egyesítéséből keletkezett a falu - mindkettő igen régi település, a határban honfoglaláskori leletek is előkerültek. Lipta- és az akkor még Kis- gerge névvel feljegyzett Egyházasgerge 1220 körül a Zách nemzetség birtoka volt. Zách Felicián merénylete után, amikor Károly Róbert a Cselenfi- aknak adományozta, Egyházasgerge néven jegyezték fel az oklevelekbe. A temploma 1332-ben már állt, innen a név. Ersekvadkert Érsekvadkert római katolikus templomát 1743-ban építették barokk stílusban, de a falu plébániája a korabeli oklevelek tanúsága szerint már 1223-ban is fennállott. Nógrád megye egyik legrégebbi települése: az oklevelek 1227-ben említették először az esztergomi érsek itteni vadaskertjét, ami a környéken volt egykor, és ahonnan a község a nevét is kapta. 1283-ban az érsek udvari cselédeinek lakóhelyeként említették. A középkorban három falu állt itt: Alsó-, Közép- és Felsővadkert. Utóbbi helység ősi templomának alapjait 1860- ban találták meg, a mai község nyugati részén. Az említett falvak a XVI-dik században török hódoltság alá kerültek, 1598-ban a tatár martaló- cok mindet feldúlták. Az Ér- sekvadkerthez tartozó mai Szentlőrincpuszta a XV-dik században még önálló falu volt. Forrás: Borovszky Samu Magyarország vármegyéi Szurdokpüspöki adományozott. Egy 1261-ben kelt oklevél is megerősítette e tulajdonjogot. A török időkben jórészt elnéptelenedett falu
