Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-29-30 / 151. szám

2. oldal I-eteíüSS. dk SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1996. június 29., szombat Ennyire szegények vagyunk? - Tények, vélemények Nógrád helyzetéről, felzárkózási lehetőségeiről Legyen egy kísérleti modell ez a megye Szegény megyében élünk, Szabolcs-Szatmár-Bereg után a legszegényebben. Legalábbis ez derül ki a statisztikusok által nemrégi­ben készített felmérésből. Eszerint nálunk az egy főre jutó bruttó hazai termék kettöszázhatvanhatezer forint. Ugyanez a szám Budapesten a nyolcszázezret közelíti, Vasban, Zalában, Tolnában, Győrben, Csongrádban és Fejér megyében meghaladja a négyszázezret. Valóban ennyire szegények vagyunk? És vajon mennyi a remény a felzárkózásra? Vannak-e eladható értékeink? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk hetente megjelenő összeállításainkban a témához közel álló szakemberekkel, a statisztikussal, az országgyűlési képviselővel, a megyei önkormányzat elnökével és az országot járó vállalkozóval. A megyék fejlettségi szintje a bruttó hozzáadott érték (GDP) alapján H-rfti 1--: ■- o B ram laza temek Átlagos Eg fáé jeti kitti hazai mák A megyék sorrendje Ilonnak milyen beszerzési ám az eg főre jeti HMíFt fi ezer Ft néninkét mi GDP alapjáé «KM Budapest 1504744 1962855 767 180 . 1 Baranya Bács-Kiskun 147378 177225 414205 539964 356 328 84 77 103 95 8 14 Békés 138 666 403119 344 81 100 10 Borsod-Abaúj-Zemplén 220673 746702 296 69 86 18 Csongrád 173776 432701 402 94 117 7 Fejér 173623 424003 409 96 119 4 Győf-Moson-Sopron 191340 426132 449 106 130 2 Hajdú-Bihar Heves 194249 99534 549397 329388 354 302 83 103 9 71 88 17 Jász-Nagykun-Szolnok 141157 420848 335 79 97 12 Komárom-Eszteraom 106187 312563 340 80 99 11 Nógrád 59133 222500 266 62 77 19 Pest 312697 969107 323 76 94 16 Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg 111028 338370 328 77 95 15 142602 566821 252 59 73 20 Tolna 100636 249986 403 95 117 6 Vas 122017 272706 447 105 130 3 Veszprém 126618 378206 335 79 97 13 Zala 121528 301755 403 95 117 5 Összesen 4364811 10261323 ForrisASH | Ezúttal Boldvai László ország- gyűlési képviselőt kérdeztük.-Képviselő úr, bizonyára ismeri a felmérés megállapí­tásait, személyes tapasztalatai is ezt erősítik? Nem éreztetik alkalmanként Önnel, hogy úgymond egy szegény megyét képvisel?-Nem éreztem soha, hogy bárki is kifejezetten éreztette volna velem Nógrád ilyetén megítélését. Ami e felmérést il­leti: korrekt megállapításokon nyugszik. Ám az, hogy Nógrád megye ebben a helyzetben lele­dzik, talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy több évtizedes múltra tekinthet vissza.-És meddig cipeljük még ezt a terhet?- Én nagyon remélem, hogy ez a megye képes saját erőből összefogással, megfelelő ön- kormányzati segítséggel ebből a leszakadt sorból kiszabadulni. Azt hiszem, hogy Nógrád me­gye földrajzi helyzete - nem hittem volna, hogy ezzel egy­szer majd érvelni lehet - az én megítélésem szerint alkalmas arra, hogy ebből a leszakadó térség „kategóriából” kitörjön. Hozzá tenném, hogy nem 1997- ben, meg nem 1998-ban.- Nem a kötelező képviselői optimizmus mondatja ezt?- A következőre építem: a megye leszakadása, a megyén belüli helyzet további romlása az elmúlt két évben megállt. Ezt tényekkel is alá tudom tá­masztani. Én váltig állítottam, hogy Tarján esetében az elmúlt két évben nem az volt a kérdés, hogy új munkahelyeket hoz­zunk létre, több százat vagy több ezret, hanem az, hogy a még meglévő munkahelyeket megmentsük! Ha két nagyobb cég bezár, például az Acélgyár és az Öblösüveggyár és az ott- lévő foglalkoztatottakat utcára kell tenni, az ugye két és fél, majdnem háromezer ember munkahelyének elvesztését je­lentette volna... Szeretném hangsúlyozni, hogy én ezt nem „hurrá optimizmusként” élem meg, de ezt a fennálló veszélyt sikerült elkerülnünk, és sikerült úgymond a helyzetet stabili­zálni illetve a két céget pénz­ügyileg is úgy reorganizálni, hogy képes most már a privati­Boldvai László zációra felkészülni, illetve olyan tőkebevonást végrehaj­tani, ami a munkahelyek meg­tartása vagy esetleges új mun­kahelyek teremtésére is alkal­mas. A másik pedig a földrajzi helyzeté a megyének, amit én ma úgy látok, hogy ebből tu­dunk tőkét kovácsolni. A ta­pasztalatok, azt bizonyítják, hogy a nyugati működő tőkebe­ruházás alapvetően a nyugati országrészben az osztrák határ közelében vagy valahol Buda­pest közelében, de a nyugati ol­dalon zajlik. Telítődni látsza­nak bizonyos foglalkoztatási körzetek, például a Székesfe­hérvár környékén kialakult ipari gyűrű. És nem megkerül­hető reményeim szerint az, hogy a tőke valamelyest tovább mozduljon a keleti ország­részbe, lépje át a Dunát. Érzé­kelhető, hogy több befektető kóstolgatja, többek között a TDK, mert rájött arra, hogy a budapesti agglomeráció közel van Budapesthez, jó szállítási útvonallal bír, 50 perc alatt megérkeznek. Ők erősítették meg bennem ezt a tudatot és ér­zést, hogy ebből a szempontból kezdik felfedezni Salgótarján közelségét. És itt azt tapasztal­ták - látom - hogy itt ebben a városban és környékén, vala­mint különböző megyei szol­gáltató hivataloktól is, lehet látni, hogy mindenki egy csa­patban játszik, és képes a me­gye, a város érdekében össze­fogni és helyi erőforrásait egy irányba terelni.-A megyére és a megyei jogú városra is érti ezt? Te­hát, Ön szerint nincsenek az összefogást hátráltató politi­kai viták?- Biztosan vannak és én ezt az egyetlen szegmensét látom veszélyesnek, hátrányosnak vagy károsnak. Politika, sajnos, úgy érzékelem, hogy a megye és a megyei jogú város eseté­ben némi zavarokat okoz. Ér­zékelem ami nagy valószínű­séggel a két szervezet, testület politikai vezetésének eltérő összetételéből adódik, és ezt egy picit még tuningolja ez a szokásos megye és megyeszék­hely város közötti vita. Itt a vá­rosban, városhoz tartozó intéz­mények, megyéhez tartozó vagy minisztériumhoz tartozó intézmények vezetői egy asztal körül közös elszántsággal, kö­zös célok érdekében, részfela­datokat elvállalva elkezdtek egy munkát, ami nem azért fon­tos, hogy legyen mit mutogat­nunk, hanem hogy legyen pre­cíz, pontos helyzetképünk. Ebbe értem a munkaügyi hiva­taltól kezdve a statisztikai hiva­talon keresztül az önkormány­zat vezetését a maga szakosztá­lyaival, vállalataival, értem a kockázati tőkebefektetési társa­ságot, értem a vállalkozásfej­lesztési alapítványt, értem ma­gamat, mint helyi országgyűlési képviselőt.- A helyi érdekek érvénye­sítésére számos fórum kínál­kozik, Ön nem titkoltan kö­vetkezetesen lobbyzik a köz­ponti pénzekért. Legutóbb Salgótarján vendége volt Horn Gyula miniszterelnök.- Minden eszközt igénybe kell vennünk. Többek között azt, hogy a miniszterelnök úr személyes tapasztalatait tovább gazdagítsuk a térségben. Igaz, hogy itt 200 ezer ember él a borsodi nem tudom pontosan hány százezerrel szemben, de ez a 200 ezer ember is ennek a válságövezetnek a része. Tehát, amikor állandóan válságöveze­tekről beszélünk, és a hivatko­zási példa Borsod és Szabolcs, Nógrádot soha nem említik meg! Célom, hogy felnyissam végre egyértelműen és világo­san a legfelsőbb politikai veze­tés szemét is, hogy igenis Nóg- rádról is szó van! Szeretnénk ennek a látogatásnak a kapcsán is saját eredményeinket „el­adni”, amit saját erőforrásaink­ból értünk el, illetve kormány­zati segítséggel, illetve elmon­dani ötleteinket, amit itt hely­ben találtunk ki, de úgy tűnik, hogy kémünk kell a miniszter- elnök úr közreműködését, hogy bizonyos kormányzati szerep- vállalásban segítségére legyen ennek a megyének. Én úgy szoktam mondani, s ezt váltig állítom, hogy ez a megye képes és alkalmas arra, hogy kísérle­tezzenek vele kormányzati szinten. Kicsik vagyunk, pró­báljuk meg ennek az előnyeit is kihasználni. Ez alatt a kicsiség alatt azt értem, hogy ha valami újat szeretne a kormányzat ki­próbálni a területfejlesztésben, az iparban vagy bármi másban, amit gondol az elkövetkezendő két-három évre, azt előzetesen, miután megszületett az íróasz­tal mögött, nem árt kipróbálni, miként működik a valóságban. Én továbbra is azt támogatom, hogy a megye legyen egy ilyen modell-hely. Próbáljanak ki raj­tunk mindent, ezzel talán első­ként, vagy elsők között tudunk adott új kezdeményezésekhez csatlakozni és ezekben részt venni. (Jövő szombati számunkban Smitnya Sándornak, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökének véleményét ismerhetik meg e témáról olvasóink.) Tanka László Részletek a kormányfői látogatás emlékeztetőjéből: A miniszterelnök elismeri Salgó­tarján önkormányzatának törek­véseit és eredményeit a várost sújtó válság kezelésében. Egyet­ért abban, hogy a helyi önkor­mányzati válságkezelésnek kap­csolódnia kell a kormányzati lé­pésekkel. Az átfogó fejlesztési program keretében a kormány ki­emelten kezeli és támogatja:- Salgótarján és vidéke külön­leges vállalkozási övezetté nyil­vánítását;-egy foglalkoztatási „tranzit” társaság létrehozását a térségben, valamint;-a salgótarjáni szociális és szükséglakások építésének prog­ramját. A fentiek érdekében az önkormányzat vállalja, hogy mind a helyi válságkezelésben, mind a területfejlesztésben saját lehetőségeit és eszközeit követ­kezetesen mozgósítja, tevékeny szerepet vállal az önkormányzati- kormányzati munkamegosztásból adódó feladatok végrehajtásában. (Salgótarján, 1996. május 31.) A szerszám-és gépgyárban kiegészítő véleményt mondtak Még egyszer a pásztói sztrájkról Csendélet - sztrájk után címmel június 26-i számunkban a pásztói szerszám-és gépgyárban történt sztrájkról riport je­lent meg, amelyben a gyár szakszervezeti titkára nyilatko­zott. Varga László, a gyár ügyvezető igazgatója módosító vé­lemény elmondására kért lehetőséget az írás megjelenése után. Az írás szerzője (immár magnetofonnal) újra leült be­szélgetni Juhász István szakszervezeti titkárral és Varga Lá­szlóval.- Az újságcikkben megje­lenteket úgy szeretném módo­sítani, hogy a bérszerkezet ki­alakításának folyamatában a szakszervezeti bizottság véle­ményét nem kérték ki - mondja Juhász István. - Június 1-től, amikor a bérszerkezet be lett vezetve, a szakszervezettel leült tárgyalni a munkáltató a bérszerkezet-módosításról. Sztrájk - titkár nélkül-Amikor már meghirdették június l-jével, akkor már leül­tek?- Igen.- Milyen döntésre jutottak?- Készült egy jegyzőkönyv, amelyben a munkáltató és a szakszervezeti bizottság meg­állapította, hogy a tárgyalások nem vezettek eredményre, s az is a jegyzőkönyvbe került, hogy 3 hónap múlva visszaté­rünk a témára.- Akkor azt is tisztázzuk, volt-e sztrájk vagy sem?- Volt, június 24-én, 2 órás, mintegy ötven-hatvan sze­mély vett részt a megmozdu­lásban.-Szervezett volt a sztrájk vagy sem?- A sztrájkot 3 fős bizottság szervezte, amelyben a szak- szervezeti titkár nem vett részt, mert nem értett teljesen egyet a sztrájk dolgával. Igazgatói vélemény- Varga úr, mit kíván hozzá­fűzni?- Eddig sem, és ezek után sem zárkózunk el attól, hogy újságcikkek jelenjenek meg. Az a lényeg, hogy valós tájé­koztatás legyen benne.-Mire alapozza, hogy nem volt valós?- Arra, hogy a cikkből az derül ki, hogy a szakszervezet egy az egyben kimaradt, ami nem igaz, s kiderül, hogy a szakszervezet szervezésében, irányításával történt a sztrájk- szervezés, ami megint nem igaz, mert a szakszervezet a titkár véleményére alapozva felismerte, hogy nem ez az igazi, helyes út - akkor, ami­kor a keresetnövekedésben nincs alapvető véleménykü­lönbség a vállalat vezetése és a dolgozók között.- Feltételezi, hogy én talál­tam ki a válaszokat?- Nem feltételezem, hogy ön találta ki. A mostani meg­beszélés is igazolja, hogy ez nem így hangzott el a nyilat­kozó szájából. Megtalálták az utat- A továbbiakban figye­lembe veszi a vállalat vezetése a százalékok körül kialakult hangulati kérdést?- Ezek a számok alapvetően az 1996-os évre elkészített tervmutatók alapján kerültek kidolgozásra. Nem hiszem, hogy az országban van olyan cég, amelyik huszonöt-hu­szonhat százalékos keresetnö­vekedési lehetőséget ad a dol­gozóknak jelen pillanatban. Erről az útról nem akarunk le­térni. Ez az út pedig az, hogy mindezt teljesítményhez köt­jük. Szeretem az igazságot A valós tájékoztatáshoz ra­gaszkodó szerző észrevételei: 7. Szerettem volna, ha a vé­leményét Juhász úrral' egy időben mondta volna el Varga úr is június 25-én. Varga úr azonban akkor távozott a gyárból, amikor épp Juhász úrral beszélgettem a gyár terü­letén. Azt mondták, fél óra múlva visszajön, de hiába ke­restem (már telefonon) a java­solt időpontban. 2. A június 26-án megjelent írásban - mivel nem úgy fo­galmazott Juhász úr - nem szerepel az, hogy a szakszerve­zeti bizottság szervezte a sztrájkot. Tegyük hozzá: arról sem tájékoztatott, hogy más szervezte... 3. Talán a leglényegesebb ész­revétel, íme, két idézet. Az első a június 26-án megjelent, vita­tott írásból:,,- a bérszerkezet­átalakításból egyszerűen ki­hagyták a szakszervezetet”. A második idézet, a módosított nyilatkozat- alapján:,,- ...a bérszerkezet kialakításának fo­lyamatában a szakszervezeti bizottság véleményét nem kér­ték ki...június 1-jétől, amikor a bérszerkezet be lett vezetve, a szakszervezettel leült tárgyalni a munkáltató a bérszerkezet- módosításról”. Ezt már kom­mentálni sem kell... A fentieknek bárki nyugod­tan utánaolvashat. B. M. Nemzetiségi nap tizenötödik alkalommal Terény két nyelven ünnepel Terény Község Önkormány­zata, Szlovák Kisebbségi Ön- kormányzata, Gyermekönkor­mányzata és a Terényért Köz- alapítvány szervezésében, szá­mos országos és megyei szer­vezet, magánszemély erkölcsi és anyagi támogatásával június 30-án, vasárnap rendezik meg 15. alkalommal Terényben a nemzetiségi napot. 10-től 12 óráig kétnyelvű evangélikus és katolikus isten- tisztelet, illetve mise lesz a templomokban. 14 órakor kez­dődik a szlovákiai és a magyar- országi művészeti csoportok felvonulása. 14.30 órakor tart­ják az ökumenikus istentisztele­tet a szabadtéri színpadon. 15 órakor Smitnya Sándor, a me­gyei közgyűlés elnöke mond köszöntőt. 15.30-tól mutatkoz­nak be a művészeti csoportok. 18-tól 18.30 óráig szórakoztató műsort nézhetnek meg az ér­deklődők. 18.30 órától éjfélig tart majd a szabadtéri bál. Az ÁPV Rt. megyei ügyfélszolgálatának tájékoztatója1 Az ÁPV Rt.. 1996. június 28- ától augusztus 1-ig tartó rész­vényjegyzési akciójában kár­pótlási jegyek ellenében fel­kínálja a Tiszántúli Áram- szolgáltató Rt. részvényeinek 8 %-át, összesen 273 268 db, 10 000 forint címletértékű kárpótlási jegyet kell adni. Á részvények 50,2 %-át alanyi jogon kárpótolt bel­földi magánszemélyek, 26 %- át külföldi magánszemélyek jegyezhetik. Túljegyzés ese­tén július 12-én a jegyzés le­zárható. Túljegyzéskor az egyes csoportokon belüli el­osztás ún. kártyaelosztásos módszerrel történik. Jegyezni az OTP fiókjaiban lehet az igénylési ívek kivá­lasztásával és határidőn belül visszajuttatásával. A részvényigénylések el számolására az allokációs le velek kiküldése után augusz­tus 14-23. között kerül sor Az Émász részvények el­számolása június 25-én neg- kezdődött és július 5-ig űrt. Részletes felvilágosíús: a Technika Házában (Salgótar­ján, Rákóczi u. 11.) működő ügyfélszolgálatnál. Telefon: 32/310-439. Ügyfélfogadási idő: hétfő-csütörtök: 9-től 16 óráig, pénteken 9.30-tól 14 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom