Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-27 / 149. szám

2. oldal Pásztói Magazin 1996. június 27., csütörtök Tejbepapi termelőknek Az Avonmore-Pásztó Kft. még senki sem jelzett hascsika­egy külön kis hatalom Pász­tón. Ez a hatalom nem kár­tyavárra épül, de nem ám. Tejre, illetve tejtermékekre. Az alapok a messzi Íror­szágból érkeztek, a zöld szi­getről. Márpedig ami tölünk nyugatabbról érkezett, az csak jó lehet. Amit tőlünk nyugatabbról (ebbe nógrádi viszonylatban már a Dunántúl is beletarto­zik!) jónak ítélnek meg, az csakis jó lehet. Ha a gondo­lattal tovább játszunk, a vé­gén még azt is ki lehetne je­lenteni, hogy nyugatabbról jött ember azt mond, amit akar. rást, és egyéb kifogást szerkesz­tőségünknél. Ellenben az Avonmore állítólag megmondta a környék tejtermelő gazdái­nak, hogy amennyiben nem vál­tozik a fejt tehén minősége, ak­kor le is út, meg fel is út a tej­nek. Bár erről a megjegyzésről a gazdák nem vezettek naplót, a tej nemrégiben mégis útra ke­rült. Meg a kutyák, meg az egyéb háziállatok elé. Ha Cleopátra élne, lehet, hogy a nógrádi gazdák segítsé­gére sietett volna, kipróbálván a tehéntejben való fürdést. Idő­utazás nem lévén azonban a gyöngyösi Mátratej-cég vál­De ne essünk túlzásba, hi­szen az Avonmore-nál olyan szakemberek dolgoznak, akik azért sokkal jobban értenek a tejhez, mint mi, egyszerű fo­gyasztók. Mi csak azt tudjuk a tejről megmondani, hogy jó-e, vagy sem? A „sem"-be persze sok minden beletartozik.a vízí­zűtől a savanyún keresztül a fel- forralt-összementig. Azért ha belegondolunk ez se semmi. Mármint a mi tudományunk. Azaz, akármivel bennünket sem lehet megetetni - akarom mon­dani, megitatni. Úgy látszik eh­hez az egyszerű képességhez elég volt itt, a vadkeleten szü­letni, Nógrád megyében. De hát tulajdonképpen miért lehet a tej vízízü-savanyú-ösz- szement? A tejtermelő gazdák tehetnek róla? A magunk egy­szerű vadkeleti módján erre csak azt tudjuk mondani, hogy a házi tejtől az elmúlt években lalta fel Cleopátra szerepét. No, nem azért, mert a Mátra- tejnél tehéntejben fürödnének. Csak úgy... Mert nekik kell a tej. Ki hallott már ilyet? Az Avonmore-nak bizonyára igaza van. Azonban ha az el­múlt három évre visszagondo­lunk, bizony, elfog a hascsika- rás. Mert ha az Avonmore megmondta, amit meg kellett mondania, s ha az Avonmore tartja magát a minőséghez, ak­kor mért itattak bennünket rossz minőségű tejjel éveken keresztül?! Ezt nem mi mond­juk, hanem az Avonmore mondta - hogy a tej minősége nem megfelelő. Olyan ez, mint a 22-es csapdája. Vagy csak nekünk tűnik úgy? Egy biztos: ha legközelebb rossz minőségű tejet iszunk, ar­ról már nem tehetnek a nógrádi gazdák. Azt a tejet már mi fog­juk kiönteni helyettük. Disputázók Hatan vannak, mindany- főbb bizonyítéka az érv. A be­nyian a pásztói Dózsa György Általános Iskola hatodik osz­tályos kitűnő tanulói: Tóth Réka, Alapi Szilvia, Dulai Hedvig, Pataki András, Nagy Róbert, Balás Adám.- Az első kezdő csapat há­rom évvel ezelőtt a nyolcadi­kosokból állt. Most a hatodi­kosok legjobbjai alkotják a disputázókat. Módszerük: vi­tatkozni, tanulni. Olyan kü­lönleges értékközvetítő és fej­lesztő programról van szó, mely tág területen teremt le­hetőséget többletismeretek el­sajátítására. Ezt felismerve mondják el a gyerekek véle­ményüket, fejezik ki magu­kat, keresik a logikai össze­függéseket, az átlagosnál na­gyobb a kommunikációs készségük - állítja Prokop Magdolna tanárnő a csapat létrehozója.- Napközis voltam, amikor kipróbáltak. Mivel eleget tet­tem a feltételeknek, úgy ke­rültem a csapatba, mondja Nagy Róbert.- Nem sokkal később dispu­tával folytatódik a találkozó, előbb az igazgatói irodában, majd az iskola könyvtárában. A téma: a kutya, macska.-Jobb kutyát tartani, mint macskát. Hűségesebb, keve­sebb gond van vele, többet tud, különböző dolgokra meg lehet tanítani, - állítja, bizonyítja Pataki András.- Kicsi korom óta van macskánk, bizonyára ennek is szerepe van abban, hogy jobb őt tartani, mint kutyát. Do­rombol, játszik, nagyon sok örömöt okoz - fejti ki ellenvé­leményét Tóth Réka. Egy ideig még pro és kontra szembesülnek a vélemények, az érvek, ellenérvek, állítások, tagadások.- A disputázás nem a meg­győzésre nevel. Az állítás leg­szédkészségen kívül növeli a toleranciát és a beleérző képes­séget - foglalja tömören össze az előbb lejátszódott epizódok, szóváltások lényegét a tanárnő. A csapat mielőtt országos versenyekre indul, előtte tré­ningezik. Sokat járnak a könyvtárba, megismerik a kü­lönböző definíciókat, a szavak jelentéstartalmát. A témával kapcsolatos állítások bizonyí­tására általában 5-6 percet kapnak a gyerekek. Ezt követi a kérdés, melynek megválaszo­lására két perc áll rendelke­zésre.- A versenyek háromfős korcsoportokban zajlanak - mondja Réka.-Zánkán elsők lettünk - folytatja Balás Ádám. - Egyénileg Pataki András ju­tott el az országos versenyig. A harmadik korcsoportban egyéniben Tóth Réka a máso­dik, csapatban pedig a Nagy Róbert, Alapi Szilvia és a Du­lai Hedvig hármas a harmadik lett.- Odahaza is disputáitok a szüléitekkel?- Igen. Anyukám azt szereti, ha kulturált a vita, a vélemény — válaszolja Pataki András.- Anyu örül neki - folytatja Dulai Hedvig.- Miben érzitek, hogy jó nektek az amit csináltok?-Nem félünk a feleléstől, megkönnyíti azt, választékosán beszélünk - állítja Balás Adám.- Felnőtt korunkban köny- nyebben találunk munkát - vélekedik Tóth Réka.- Sokat segít a kapcsolatte­remtésben, ezen kívül sok új dologgal ismerkedünk meg - hangsúlyozza Nagy Róbert.- Amit az előbb elmondtak az mind igaz?- Igen. Erősíti meg Prokop Magdolna tanárnő. V. K. Escort KLÍMÁVAL akciós áron! ABAC és BALMA kompresszorok és légszerszámok! "21 " Autós Sarok Kft Hatvan, Bercsényi 18-22. (26491) 1 996. június 27., csütörtök Pásztói Magazin 7. oldal Iskolaelsőként aranygyűrűt kapott Tari András Lassan befejeződnek az érettségi vizsgák és a középis­kolás diákok nekivágnak a nagy életnek, ki tovább tanul felsőfokú intézményekbe, ki megpróbál valamilyen munka­körben elhelyezkedni. A pász­tói Mikszáth Kálmán Kéttany- nyelvű Gimnáziumban az öt­éves kitűnő teljesítménye alap­ján az iskola első címet érde­melte ki és aranygyűrűt kapott Tari András, francia tagozatos hallgató. A szép siker hátteré­ről beszélgettünk a 19.évében járó fiatalemberrel.- Tekintsünk vissza az el­múlt évekre...-Az általános iskola első két évét a Mátravidéki Erőmű iskolájában végeztem, majd miután Jobbágyiba költöztünk, ott fejeztem be alapfokú ta­nulmányaimat, kitűnő ered­ménnyel. A bátyámtól szerzett jó tapasztalatok alapján jelent­keztem Pásztora, a kéttany- nyelvű gimnáziumba. Az eltelt öt év alatt mindig sikerült ki­tűnő tanulmányi eredményt el­érni. Az érettségivel megszer- zem a felsőfokú francia nyelv­vizsgát és már megvan a kö­zépfokú német nyelvvizsgám is. A jó tanulmányi eredmény­hez a szülői háttér is hozzájá­rult, hiszen szüleimtől (édes­apám hivatásos honvédtiszt, édesanyám pedig magyar-tör­ténelem szakos általános isko­lai tanár) minden támogatást megkaptam. Tanáraim közül sokat köszönhetek Dr. Bálintné Hűbner Juditnak és Bárczi Lászlónak. Eddig bátyám, Gergely nyomdokain haladtam aki szintén kitűnő érettségivel végzett a pásztói kéttannyelvű gimnáziumban és most az ELTE-n francia-földrajz sza­kon tanul. Én magam az érett­ségit követően a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye­temen szeretnék tovább ta­nulni. Távlati terveim még nincsenek, de elképzelhető, hogy külgazdasági vonalon fogok majd dolgozni.- A tanulás mellett mivel tölti szívesen a szabadidejét?- Hobbim a sport. Az iskolá­ban a kosárlabda volt a kedven­cem. Beróné Veres Magdolna testnevelőtanár irányításával megyei harmadik helyezést ér­tünk el. A sport mellett szeretek olvasni, főképp történelmi té­májú könyveket.- kerekes ­Kerületi szinten a pásztóiak a középmezőnyben foglalnak helyet a galambászok között Negyven éve röptéinek Pásztón Régi hagyományra tekint vissza a galambsport Pásztón, hiszen több mint negyven éve alakult meg a Postagalamb Sportegyesü­let. A jelenleg mintegy 24 tagot számláló szervezetben még ma is tevékenykedik néhány alapitó- tag, így Tari István, Gortva László és Alapi László. Kelemen Józseffel, az egyesület titkárával beszélgetünk.- Milyen galambokkal foglal­koznak?- Különböző származású és vérvonalakkal tenyésztett telivér galambokkal foglalkozunk. Ná­lunk a legelterjedtebb a Jansen féle tenyészet, amely már több mint 90 éve jelen van a postaga- lambsportban. A mi egyesüle­tünk tagjainak átlagban 60-70 galambja van ebből a fajtából.- Miből állnak a versenyek és hogyan készülnek ezekre?- A verseny alapja a röptetés, melyben egyesületünknél a 24 tagból 16-an vesznek részt. Minden galamb kéthetes korá­ban fém lábgyűrűt kap sor­számmal és az egyesület kód­számával ellátva. A galambokat már kiskoruktól fogva gyakorló­repüléssel szoktatjuk a verse­nyekhez, fokozatosan növekedő távolságokkal, az országhatáron belül. A hivatalod versenyeken a galambok több száz kilométert tesznek meg hazáig, általában külföldi indulási helyekről. Egy csapatban tíz galamb versenyez ötös befutóval, ami azt jelenti, hogy az első öt beérkezését ér­tékelik. Az értékelésnek nagyon szigorú kritériumai vannak, spe­ciális azonosító gumigyűrűtől kezdve a lezárt időmérő óráig. Évente tíz útból áll a verseny­szezon, van külön két maratoni út is és különböző pénzdíjas versenyeken veszünk részt. Személy szerint arra vagyok a legbüszkébb, hogy az egyik pos­tagalambom Belgiumból, Brüsszelből indulva 1162 kilo­métert tett meg egy nap alatt.-Az egyesület milyen szerve­zeti rendben működik és hogyan lehet értékelni a tevékenységét?- A Nógrád és Heves megyei egyesületek, szám szerint nyolc ilyen van, a Karancs-Mátra kerü­lethez tartoznak, Varga Antal el­nök irányításával. A verseny­eredményeket számítógépes rendszerrel a szécsényi Mészáros Péter értékeli. A mi egyesületünk elnöke Szlatincsán Gyula, kitűnő versenyzőnk. Kerületi szinten a pásztóiak a középmezőnyben foglalnak helyet és az első ötven versenyző között négy-öt röpte­tővel mindig ott vagyunk. A nagyközönség részére kiállításo­kat rendezünk. Egyszóval tartal­mas munka folyik az egyesüle­tünkben. - káéi ­. Pásztói Magazin 1996. június írták: Benkő Mihály, Venesz Károly, Kerekes Lajos Fotók: Rigó Tibor 1-6. oldal Szerkesztette: Sipos Antal A Nógrád Megyei Hírlap kihelyezett szerkesztősége 1996. július 1-jétől új helyen, a pásztói polgármesteri hivatal földszintjén, a 18-as szobában található. Telefönszántunk változatlan: (32) 360-199.

Next

/
Oldalképek
Tartalom