Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-26 / 148. szám

4. oldal Mozaik 1996. június 26., szerda Palóc Napok: indián zenével, humorral Paiócföld. Nem csak Nógrád, hanem a kör­nyező magyarországi megyék és szlovákiai já­rások is e népcsoport lakóhelyei, Kassától Po- zsonyig. Millecentenáriumot ünnepel idén az ország és a határokon túl élő magyarság is. Ezen alkalomból ünnepi műsorral készül a Heves megyei Párád, ahol minden évben meg­rendezik a Palóc Napokat. Idén immár a tizenegyedik alkalommal lesz­nek júliusban Palóc Napok. Ez egyben a mille- centenáriumi Palócföldi Vigasságok megyei re­gionális rendezvénye is. Az esemény fővédnöke Ráday Mihály lesz. A programok július 6-án kezdődnek, palóc vi­seleti és díszítőművészeti kiállítással, ahol dr. Pe­te rcsák Tivadar megyei múzeumigazgató ajánlja a tárlatot az érdeklődők figyelmébe. Ezután közel 80 szereplő részvételével következik a palócla­kodalmas bemutatása, ahol az érdeklődők egy népi esküvő szertartásának részesei lehetnek, a menyasszonykikérőtői a rabvágáson át, a tűzug- ratásig. Másnap délután 3 órakor nyílik a Károlyi-em­lékkiállítás, ahol dr. Szecskó Károly történész emlékezik a grófi családra. Este 7 órakor pedig a könnyebb műfajé a színpad: a Los Andinos ját­szik dél-amerikai muzsikát. Július 8-án 15 órakor a gyerekeket várják, akiknek a fővárosi Hóki­rálynő meseszínpad adja elő a Hamupipőke című zenés mesejátékot. Este 7 órakor a petőfibányai fúvósok szórakoztatják a közönséget. Kedden 10 órakor indul a Károlyi-emléktúra, ahol a résztve­vők az Ilona-völgyi vízesésig sétálhatnak túrave­zető és erdész kíséretével. Szerdán vidám sport­nap helyszíne lesz Párád. Az események kiemel­kedő rendezvénye lesz a sakk-szimultán, ahol e sport kedvelői Mészáros András nemzetközi mes­terrel játszhatnak. Csütörtökön délben érkezik a német testvérte­lepülés, Bad Breisig küldöttsége. Este pedig Ka­baré-csütörtök lesz, Éles István, Boncz Géza, Usztics Mátyás, Nádas György és Fábry Sándor közreműködésével. Pénteken délelőtt a kézmű-_ vesek kirakodóvására, délután 4 órakor a majo- rett-felvonulás, este 8 órakor pedig a nosztalgia­koncert kezdődik. Szombaton délelőtt a 39 ha­gyományőrző csoport felvonulását Rajk László, a parlament kulturális bizottságának tagja nyitja meg, amit a palócgála követ. Este utcabállal és 22 órakor a már hagyományosnak számító tűzijá­tékkal fejezik be a nyolcnapos millecentenáriumi palócnapi rendezvénysorozatot. Aranyérem a jubileumon - Rövidesen a magánélet nagy ünnepe következik Kitüntetés a Habsburg-ház jelenlétében- Egyedül az országban én kaptam meg az 50 évi tűzoltó mun­kám után a megszolgált magas kitüntetést - mutatja a nemrég átvett dokumentumot - mondja a hasznosi Csépe István.- Édesapám vezénylőtiszt volt, két öcsém és én is követtük őt. Szere­tem ezt a munkát A kocsifecs­kendő, amit édesapám és én is még kézzel húztunk, a múzeumban van. Pista bácsi 71 éves, a tűzoltó- szöveíSég fennállásának 125. év­fordulója alkalmából vette át a fél évszázados munkát tanúsító doku­mentumot. Az eseményen részt vett Habsburg Ottó is.- Hasznosi egyesületünk 20-21 fő önkéntesből állt tagdíjat fizet­tünk. A vezetőségben most is aktí­van dolgozom. Nemrég a fiatalok­kal, az érsekvadkerti megyei verse­nyen vettem részt A szolgálati érem arany, ezüst, bronz fokozatával is dicsekedhet, a századik évfordulón külön arany- kitüntetést kapott. Az idei esztendő még egy jeles eseményt tartogat számára. Ötvenedik házassági év­fordulójuk lesz az ősszel, amelyen két lányuk, négy unokájuk és egy dédunokájuk köszönti majd őket. Ebből az alkalomból is lesz mire emlékezni, mert Pista bácsi élete bővelkedik regénybe illő fordula­tokkal, a tűzoltóságtól kezdve a kántorságon át a mai napig. V. K. Farmerben is lehetne felvételizni, bár nem illik Illemkódex vizsgázóknak Javában zajlanak az egyetemi felvételik. A rendtartások, a sza­bályzatok sokféle előírást tartalmaznak a megmérettetés lebo­nyolítására. De vannak-e illemszabályai, például az öltözkö­dést, a viselkedést megszabó keretei a vizsgáknak?- Ilyenféle központi szabályok nincsenek - mondja Juhász Jó­zsef, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa. - íratlan szabályok, hagyományok termé­szetesen élnek, s az iskolák peda­gógiai programjában szerepelhet­nek öltözködési, magatartási köve­telmények. Ami a megjelenést il­leti: bárki érettségizhetne, felvéte­lizhetne akár farmerben is, de a ta­pasztalat szerint a lányok és a fiúk szinte kivétel nélkül hagyományos módon, mi több, kifejezetten kon- zervatívan öltözködnek. Gyakran az új ballagási ruhájukban jelennek meg. A vizsgabizottságok tagjai ál­talában arra törekszenek, hogy old­ják a drukkoló vagy megilletődött diákok feszültségét. Igyekeznek olyan légkört kialakítani, hogy semmi ne befolyásolja hátrányosan a tanuló teljesítményét. Űj törvény: hatósági hozzájárulás nélkül a kiskertben sem lehet vízhez jutni Engedély is kell a kúthoz Egyszerűsödnek a hatósági eljárások az új vízgazdálko­dási törvény, illetve a vízügyi igazgatásról szóló, július elsején hatályba lépő kormányrendelet nyomán. Ha egy-egy vízügyi fejlesztés például nem feltételezi a víz­vagy a szennyvízhálózat bőví­tését, a beruházónak csak beje­lentési kötelezettsége lesz. Az öntözőrendszereket engedéllyel működtetőknek sem kell újabb jóváhagyást kérniük, ha oly módon fejlesztik berendezései­ket, hogy az nem igényel háló­zatbővítést. A vízügyi hatóságok július elsejétől az eddiginél szigorúb­ban járnak el az engedély nél­kül öntözőberendezést létesí­tőkkel szemben: a beruházási költség 20 százalékát róják ki bírságként. Ha megfelel az előí­rásoknak, megkapja a fennma­radási engedélyt, de a bírságot akkor is ki kell fizetni. Jó tudni: engedélykötelesek a kiskertekben fúrt, saját tulaj­donú, úgynevezett locsolóku- tak is! Orvos ne kelljen sürgősen - Ellopták a telefonkábelt, a járdát Pusztuló puszta a csererdőben Megyénkhez tartozik egy kis település, melynek Mátracser- puszta a neve. Cserpusztát körös-körül, erdő övezi, csak egy út vezet a településre, de az szinte járhatatlan. Isten mentsen attól, hogy valakinek sürgősen orvosra vagy mentőre legyen szüksége!- 1920-ban 13 bámai család vette meg ezt a részt, akik földművelők voltak. Csalá­donként 5-6 gyerekük volt, és nem szólták meg egymást, ha „pacsikból” fonták a kerítést. Az emberek gazdálkodtak és megéltek a környező erdők­ből. 1950-ben még 160 ember élt Cserpusztán. Sótér Béla bácsi akkoriban nyitotta ki a vegyeskereskedését. „Akkor még meg érte üzemeltetni a boltot!” - mesélte a 83 eszten­dős bácsi. Manapság 31-en él­nek a településen és mindenki nyugdíjas. A fiatalok beköl­töztek Mátranovákra, így a bolt is megszűnt. Hetente két­szer jön kocsi Mátranovákról és viszi a kenyeret és egyéb fontos dolgot. Elfogytak a tehenek Még az 1980-as évek elején hetven-nyolcvan tehén volt az istállókban, és liba is három­százon felül gágogott. Ma már? Jó, ha tíz tehén és har­minc liba van összesen a kis településen.- 1949-ben alakult meg itt az első termelőszövetkezet, de szinte kétévente megszűnt, majd újra alakult. Összeszed­tek, majd ismét szétdobáltak mindent, mesélte el Oravecz Vilmos bácsi. - Annyiszor ég­tünk le, ahányszor megalakul­tunk, vagy feloszlottunk. Aki megismerte a magáét, az el­vitte, de az igás állatoknál ez nem volt megoldható. Aztán később mégis jobb lett. Szé­pen éldegéltünk, ahogy tud­tunk. Minden családnak sok disznója volt, nem volt ritka a száz darab sem. így aztán kommenciós kondást fogadott a puszta népe, és az őrizte a kondát. Amikor elcsépeltünk, akkor kapta meg a kondás a jussát. Mátracserpusztának mindig volt kommenciós ko­vácsa is, mert az ökrös szeke­rekhez nélkülözhetetlen volt a kovács. Az iskolában még az 1950-es év végén is huszonkét gyerek járt... Összetartó népség ez A cserieket összetartó népként emlegették, hiszen, amikor be­takarítás volt, összefogtak ka­lákába és ment mindenki. Sor­ban házról házra haladtak a gépekkel. Egyik évben az al­végen, másik évben a felvégen kezdték az aratást, így soha nem volt vita. Régen, ha zengett, dörgött az ég, akkor nem haza szalad­tak, hanem ki a kaszálóra, ösz- szegyűjteni a jószágnak a ta­karmánynak valót. Most mi van, ha dörög az ég? „Jaj! Siessünk haza, mert megázunk!” A nagy csend és nyugalom jellemző a pusztára, egyedül a kutyák ugatják meg az ide­gent. Az emberek kedvesek, szívesen invitálják beljebb a messziről érkezőt. Itt még kinn ülnek a ház előtt a kispa- dokon az emberek. Elbeszélik a régi mulatságok történetei­ket, és a legújabb bosszúsága­ikat. Tavaly a telefonkábelt rendszeresen ellopták, pedig ez köti őket össze a külvilág­gal. 300-400 métereket visz­nek el az „élelmesek”. A vas- hidakat az átereszek fölül, majdnem mindet ellopták. Az út egyszerűen borzalmas! Olyan kövek vannak és mély vízmosások, hogy szinte járha­tatlan. A cseriek 1975-ben tár­sadalmi munkában négy kilo­méter hosszú távolságra Mát- ranovákig járdalapokat készí­tettek. így sáros időben is be­juthattak Novákra. Most eze­ket a járdalapokat is „dolgos kezek” menekítik valahová.-Éjszaka is bátran közle­kedhettünk - meséli egy idős asszony - A sötét erdőben a fehér járdalapok mutatták a hazafelé vezető utat. Most már csak itt-ott van járda. Szívesen emlékezünk visz- sza a régi időkre, mondja Ko­vács Lajosné Emerka néni. Nagyon szép és nagyon jó volt, de most már elmúlik minden. Sorban meghalunk, és egy település lekerül a tér­képről. Mire a temető megtelik A cserpusztai temetőben már sok sír van. Csendben elkopik a település. Mire megtelik a kis temető kihal Cserpuszta. A fejfákon és síremlékeken Tor- ják, Orosz, Földi, Susán, Ora­vecz családnevek vannak. Az ősök, akik 1920-ban ide köl­töztek nem gondolták, hogy ilyen hamar elkopik Cser­puszta. Pedig milyen büszkén állíthatták a keresztet a Jézus­szoborral, amely 1922-ben ké­szült: „Isten dicsőségére állít­tatta Cserpuszta népe” - hir­deti a kopott felirat. Cserhalmi Adél Hiány a költségvetésben: egyelőre nem veszélyes - Pluszt jelent a privatizáció Vámtól, adótól dagad az államkassza Az év első hónapjait 91,5 milliárd forintos hiánnyal zárta az ál­lamkassza. Ez nem tekinthető rossz eredménynek, már csak azért sem, mert a mérleg megvonásakor nem vették figyelembe a privatizációs és egyéb egyszeri bevételeket. Május egyébként pénzügyi szempontból elég kemény hónap volt, ekkor 51,4 mil­liárd forint hiány keletkezett az államkasszában. László Csaba helyettes állam­titkár a költségvetés helyzeté­nek alakulásáról elmondta, hogy az első öthavi hiány 769 milliárd forint bevétel és 860,5 milliárd forint kiadás különbö­zeiéként alakult ki. Ebben a hó­napban a bevételek 20 milli- árddal alulmúlták, a kiadások viszont 22 milliárddal megha­ladták a január-április közötti időszak átlagát. Mindezt figye­lembe véve összességében a központi költségvetés helyzete változatlanul kiegyensúlyozott- állapította meg. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az elkülönített állami pénzala­pok bevételei az éves előirány­zatnak csaknem 40 százalékára teljesültek, míg az év egészére tervezett kiadásoknak csaknem 34 százalékát költötték el. így ezeknél az alapoknál mintegy 10 milliárd forintos többlet alakult ki. Az szja-ból májusban 28 milliárd forint, a fogyasztási adóból 20 milliárd és a vámokból szintén 20 milli­árd forint bevételhez jutott a költségvetés kasszája. A gaz­dálkodó szervezetek támoga­tása az ötödik hónapban vala­melyest visszaesett, és csupán 9.5 milliárd forint összeget tett ki. Adósságszolgálat címén kamatokra 65,1 milliárd forin­tot kellett fordítani, jóval töb­bet, mint az előző hónapokban. Figyelmet érdemel, hogy az egész évre tervezett bevételek 41.5 százaléka már teljesült. Fogyasztási adóból a vártnál valamivel kevesebb folyt be, amit az előző évi elővásárlás és az üzemanyag-forgalom első negyedévi jelentékeny vissza­esése magyaráz. A központi költségvetés hiányát finanszí­rozó államkötvények és kincstár- jegyek állománya májusban 89,4 milliárd forinttal emelkedett. Veszélyben a legkorszerűbb technika - Senkit sem tisztelnek a „fehérgallérosok” - Magyarország, a nagy pénzmosoda? Harc a gazdasági bűnözés ellen - Lépéselőnyben a rossz fiúk Nógrád megyében is egyre nagyobb méreteket ölt a „fehérgal­léros” gazdasági bűnözés. Ma már számtalan módja van a kü­lönféle visszaéléseknek - gondoljunk csak a rádiótelefonok hamisítására, aminek rendőrségi vonatkozásairól a napokban lapunk is beszámolt. Az eset bizonyára a jéghegy csúcsa: leg­feljebb a tíz százaléka látszik a valós méretnek... Ugyanakkor napi beszéd­téma a gazdasági bűnözés, a rendőrség pedig - a közvé­lekedés szerint - mindig csak követi az eseményeket. A nógrádi példa után lássuk, hogy mi a vélemény orszá­gos szinten? Dr. Kacziba An­tal rendőr tábornok, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója nem ta­gadta e szomorú tényt. Ked­vező fejlemény viszont, hogy jelentős nagyságú leleplezé­sekre is akad már példa.-Bűnüldözők vagyunk, s akkor dolgozunk jól, ha mi­nél hamarabb felismerjük a bűnözés módszereit és tár­gyát, valamint, ha szinte ez­zel egy időben megtaláljuk azokat a technikákat és esz­közöket, amelyekkel utolér­hetjük a tetteseket - mon­dotta. - Ez, a jelek szerint, mind gyakrabban sikerül is a rendőrségnek. Az utóbbi években meglehetősen elter­Primitív módszer a bankjegyek fénymásolása jedt például Magyarorszá­gon az úgynevezett pilótajá­ték, amelynek során kis­pénzű embereket megkáro­sítva egyesek sok millió fo­rintot vágnak zsebre. A pénzmosás is elérte az országot. Üldözése jelentős összefogást igényel, és ráa­dásul tényét nagyon nehéz bizonyítani. Mindenesetre több ilyen ügyet vizsgálunk. Időről időre felbukkannak másológépeken készült ha­mis bankók, de nyomdában készült hamisítvánnyal még nem találkoztunk. Remélem, nem is fogunk. A polgárok is óvatosak, már megnézik, mi­lyen pénzt kapnak kézbe. Újabb keletű az úgyneve­zett technobűnözés. Először hamis játékautomaták jelen­tek meg a feketepiacon, az­után illegális hang- és vi­deokazetták, lopott, másolt számítógépes programok. Most már ' ott tartunk, hogy illetéktelenek nagy cé­gek, bankok számítógép-há­lózatából hívnak le adatokat. Újabban elterjedt a barká­csolt chipek, a félvezetőket tartalmazó kis alkatrészek gyártása. Ezekkel hamis te­lefon- és bankkártyákat le­het készíteni. A technikai jellegű bűnügyek feltárása azért is nagyon nehéz, mert elkövetőik rendszerint ma­gas fokon képzett szakem­berek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom