Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-20 / 143. szám
1996. június 20., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Acélgolyócskával írta be nevét a világhírességek közé Magyar volt a gördülő pennák atyja Bíró László József hajdan volt újságíró életéről és világra szóló találmányáról, a golyós irónról nyílik kiállítás 24-én Budapesten. A 17 tablóból és számos tárgyi emlékből álló anyagot az ezermester-zsurnaliszta Argentínában élő leánya, Mariana Bíró-Sweet juttatta el az óhazába. Dr. Vámos Éva, az Országos ■Műszaki Múzeum főigazgatója a készülő kiállítás kapcsán elmondta, hogy Bíró László József 1939-ig élt Budapesten. Újságírói munkája mellett sok mindennel foglalkozott. A golyóstoll feltalálása előtt legjelentősebb szabadalma egy automata sebesség- váltó volt, amelyet a General Motors vett meg tőle. Miután Argentínában telepedett le, több mint száz szabadalmat, találmányt dolgozott ki. Köztük egy palackcímkéző berendezést és egy eljárást fenol alapú műgyanták előállítására. Olyan elismerés övezte, hogy az argentin feltalálók napját azóta is az ő születésnapján, szeptember 29-én ünnepük. Bíró 1899-ben született és 1985-ben hunyt el. A golyóstollat még itthon, 1938-ban találta fel. Az ötlet - hogy guruljon a toll a papíron, ne karcoljon és ne kelljen pepecselni a tintával - Bíró László József fejéből pattant ki, függetlenül attól, hogy a múlt század végén Amerikában is foglalkoztak már vele. Volt két kortársa is - egy lipcsei és egy prágai polihisztor -, akik próbálkoztak hasonló megoldással, de sikertelenül. Lipcsei konkurensét Bíró valószínűleg egyáltalán nem ismerte, a cseh feltalálóról viszont tudott; meg is beszélték egymással a szakmai problémákat. A speciális tinta előállításától a miniatűr acélgolyók sorozatgyártásáig vezetett az út a sikerhez. Mindenesetre a még itthoni, kísérleti példány elkészítésétől tíz évnek kellett eltelnie, mire az első ténylegesen használható golyóstoll az üzletekbe került. Deregán Gábor / Mandátum vagy kulcspozíció? Véleménykülönbségek a koalícióban az összeférhetetlenségről Értesülésünk szerint a kisdbb kormányzó párt összegyűjtötte azt a 78 képviselői aláírást, amely az összeférhetetlenségi törvénytervezet parlament elé terjesztéséhez szükséges. Az íveket a szabaddemokratákon kívül 21 kisgazda és 2 független képviselő is aláírta. Az MSZP és az MDF ellenzi a kezdeményezést, a KDNP és a Fidesz álláspontja nem alakult ki. Ha a kétféle, az MSZP-s és az SZDSZ-es előterjesztés közül az utóbbi, „szigorúbb” változat győz, 70-80 képviselőnek döntenie kell: gazdasági pozícióját vagy képviselői mandátumát tartja-e meg. Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ szakértője azt mondja:- A részben vagy egészben állami, illetve önkormányzati tulajdonú cégeknél parlamenti képviselő szerintünk egyáltalán ne tölthessen be igazgató- tanácsi, felügyelőbizottsági vagy ügyvezető igazgatói posztot. Az MSZP ezt csak akkor tiltaná, ha az adott cégben az állami tulajdon mértéke meghaladna bizonyos határt. Ami a hatálybalépést illeti: ragaszkodunk a visszamenőle- gességhez, míg az MSZP csak 1998-tól szigorítana. Az MSZP frakcióvezető-helyettesének, Toller Lászlónak a véleménye:-Nem lehet visszamenőleges törvényt hozni, mert aki 1994-ben képviselőséget vállalt, az akkori szabályok tudatában döntött így. E pontot kivéve más részletekben kompromisszumra jutottunk. Az összeférhetetlenség csak a 10 százaléknál nagyobb állami, önkormányzati tulajdonú cégek vezető funkcióit betöltő képviselőkre vonatkozna. A szakszervezeti tisztségviselők megtarthatnák képviselői mandátumukat. Az elgondolások szerint a képviselőknek vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, de hogy csak a ciklus elején és végén, vagy évente, arról eltérőek az álláspontok. T. M. Vita az alkotmányról Egész munkanapját új alkotmányunk koncepciójának szentelte az Országgyűlés. A részletes vita szakaszába érve, a legelső mondatok egyikénél órákra lecövekeltek a képviselők. Azzal egyetértett mindenki, hogy „a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam”; vita arról volt, hogy mondja-e ki az alkotmány azt is, hogy az ország „szociális jogállam”. Vajon garantálhat-é egy alkotmány olyasmit, ami az ország gazdasági helyzete miatt jelenleg nem teljesíthető? Az egyik képviselő emlékeztetett arra a törvényre, amely szigorú büntetés terhe mellett előírta a motorosoknak a bukósisak viselését, csak éppen nem lehetett bukósisakot kapni. Szabad-e ilyen „papíralkotmányt” elfogadni? Ha az alkotmány kimondja, hogy szociális jogállamban élünk, akkor mi fog változni, mi változhat a mindennapok gyakorlatában? Ám szabad-e nem beszélni arról az alkotmányban, hogy a polgárokat szociális jogok illetik meg? Az alkotmány-előkészítő bizottság további munkájára van szükség ahhoz, hogy a bíróság előtt kikényszeríthető szociális biztonság, és a csak az államcélok egyikeként megfogalmazott törekvés között megtalálja a közbülső, mindenki által vállalható megoldást. Küzdőtársak találkozója. „A millecentenáriumon a múlt dicsőséges pillanatait szoktuk felidézni. Ezekbe beletartozik azok cselekedete is, akik a ’40-es évek közepén kirekesztett magyarként a fasizmus ellen harcoltak” - mondta Gál Zoltán, amikor a Parlamentben fogadta a Küzdőtársak Találkozójának külföldi résztvevőit, fotó: feb/diósi Az SZDSZ módosító csomagja a nyugdíjkorhatárhoz Előtérben a szolgálati idő Az SZDSZ egyetért a nyugdíjkorhatár 62 évre emelésével és az emelés ütemezésével is, de most benyújtott módosító csomagjában a szolgálati idő hangsúlyosabb figyelem- bevételét kéri. Béki Gabriella helyettes frakcióvezető tegnapi tájékoztatóján elmondta: a szabaddemokraták javaslata szerint 34 éves szolgálati idő után minden újabb munkában töltött év 1,5 százalékkal emelné a „helyettesítési rátát”, azt, hogy a nyugdíj megállapításánál az átlagkereset hány százalékát veszik figyelembe. A korhatár betöltése előtti nyugdíjazásnál is meghatározó szerepet adnának a szolgálati időnek. Akik 38 évet ledolgoztak, teljes összegű nyugdíjat kaphatnának, azzal a feltétellel, hogy - nők esetében - betöltötték az 55., illetve - férfiak esetében - a 60. életévet. Az SZDSZ indítványának alapelve a rugalmasság. Lehetővé tennék például, hogy ha valaki a megjelölt korhatárt nem töltötte be, és a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati idővel sem rendelkezik, igénybe vehesse az előrehozott, csökkentett összegű nyugdíjat. A törvénytervezethez egyébként több mint 60 módosító javaslat érkezett. A korhatáremelésnél szóba jöhető kedvezményekkel kapcsolatos döntést nemcsak ellentétes álláspontok, hanem jogi problémák is nehezítik. Sokak szerint például a gyermekek után járó kedvezményeket annak kellene adni, aki felneveli a gyermeket, jogilag azonban csak az dokumentálható, hogy ki a szülő. (takács) Gyorsítani kell a sereg átalakítását A NATO tagjaként 45 ezres katonaság is elég az országnak A magyar hadsereg részben már ma is alkalmas a NATO-tagságra. Ezt Végh Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség alig két hete kinevezett parancsnoka, vezérkari főnök jelentette ki tegnapi bemutatkozó sajtó- tájékoztatóján. Hozzátette: jó példa erre a magyar IFOR-zászlóalj, amely minden lehetőséget megkapott a NATO-erőkkel való együttműködéshez. Az együttműködési képesség nemcsak a technikai felszerelésre vonatkozik, hanem az ott szolgálók fizetésére is— folytatta a parancsnok. - Arra kell törekedni, hogy fokozatosan más egységek is illeszkedni tudjanak a NATO elvárásaihoz. Végh Ferenc felhívta a figyelmet, hogy a biztonságpolitika az elmúlt években nagy változásokon ment át. Csökkent az ország veszélyeztetettségének mértéke, ami befolyásolja a hadsereg feladatait. Ennek jegyében módosítani kellene a haderő átalakításáról tavaly hozott országgyűlési határozatot. A vezérkari főnök szerint ugyanis aligha tartható például a határozatnak az a része, amely pontos arányokat szabott meg a tisztek és a Végh Ferenc fotó: diósi imre tiszthelyettesek között. A tábornok szerint első lépésben csak a hivatásos katonák létszámát lenne célszerű megszabni, a belső arányokat pedig csak később. Fontos feladat a haderő átalakításának felgyorsítása. Mint mondta, radikális lépésekre van szükség annak érdekében, hogy ne húzódjék el ez az átmeneti állapot. Politikai kérdés az általános hadkötelezettség kikerülése az alkotmányból - állapította meg Végh, s hozzátette, katonai körökben a hosszabb távú tervek már ma is azzal számolnak, hogy erősíteni kell a hadsereg hivatásos jellegét. Az új parancsnok kitért arra is, hogy a NATO-hoz való csatlakozás után valószínűleg elegendő lesz egy 45 ezres létszámú hadsereg az ország védelmi képességének biztosításához, illetve az integrációs feladatok ellátásához. Gond, hogy jelenleg a hadsereg költségvetése és feladatrendszere nincs összhangban. Ezért sürgető tennivaló a szétaprózottság megszüntetése, illetve a meglévő erők összpontosítása. Végh közölte: olyan munkatársakat keres, akikkel együtt hozhatja létre az átalakított vezérkart. Bejelentette, hogy július 1 -jétől Fodor Lajos vezérőrnagy lesz az első számú helyettese, aki a közelmúltban tért haza külföldi továbbképzéséről. Szerencseposta Az elmúlt héten Fortuna kinyitotta bőségszaruját s csak úgy dőltek belőle a főnyeremények a hatos lottón, a Jokeren, és a totón... Maradt még a zsákban Azért teljesen nem ürült ki a szerencsezsák. A hatos lottón ezen a héten 11 millió forint lehet azé a játékosé, aki helyesen tippel a kihúzott hat számra. A Jokeren 4 millió forint csábít egy ikszelésre. A totó 13 + 1 találata pedig 3 millióval kecsegteti a futballrajongókat. Korántsem volt ilyen adakozó kedvében a szerencse istenasszonya az ötös lottó főnyereményét illetően. így - mivel nem volt telitalálatos szelvény - most nettó 142 millió forint elnyerésében reménykedhetnek a lottórajongók. 72 mUlló - mázlival Ennek az összegnek több mint a felét - közel 72 millió forintot - lehet megnyerni a Telemázli Jackpotján, feltéve ha a játékosnak hétfő este mázlija lesz. Meglehetősen fukar kézzel bánt Fortuna a kenósokkal is: az elmúlt héten a számtalan kisebb összeg mellett mindössze egyetlen, egymilliói} felüli nyeremény lelt gazdáidAkit Fortuna felkereí Annál többet ígér a Szerencse- játék Rt. péntek esti - június 21-ei - televíziós kenóműsora, ahol várhatóan záporozni fognak a nyeremények. A tévé 1- es csatornáján 22 óra 10 perckor induló Legyen szerencsénk című élő adásba telefonon kapcsolódhatnak be az érvényes kenószelvénnyel szerencsét próbáló nézők. Ezen a napon sorsolják ki az Irány Atlanta! nyereményjáték győztesét is, aki az idei nyarat Atlantában töltheti. Nem árt, ha a pályázók elérhetők lesznek ezen a napon, mert felkeresheti őket a Szerencsejáték Rt. munkatársa. S mint tudjuk, akit a szerencse felkeres.:. Nyári akciók jönnek Az idei nyarat számtalan nyereményjáték-akció is gazdagítjaIlyen például a Folytassa Las Vegasban játék, amelynek győztesei Las Vegasba utazhatnak. Pályázni lehet a június 15. és augusztus 10. közötti, legalább 1200 forint értékben vásárolt öthetes gépi lottó- szelvényekkel, amelyeken ugyanilyen értékben a Jokert is megjátszották. A totó-lottó kirendeltségeken kapható pályázati lapokat - kitöltve - augusztus 17-ig kell beküldeni a következő címre: Lutri 496 Budapest 1373. Újra: Álomotthon Hamarosan újra indul az Álomotthon-akció a hatos lottón, és a Lottónyugdíj az ötös lottón is. Mindezekről és még sok minden más érdekességről a következő számunkban adunk hírt. (X) Bérgarancia Alap. Évente több mint 5 ezer cég ellen indul felszámolási eljárás, közülük mégis alig több mint száznál kér a felszámoló kamatmentes kölcsönt a Bérgarancia Alaptól az elmaradó munkabérek kifizetéséhez. Tavaly 120 kérelemre 226 millió forintot utalt ki az alap, múlt évi záróállománya megközelítette a 4,5 milliárd forintot. Az idén több kérelemre számítanak; már az első fél évben száz cég jelentkezett - hangzott el az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának ülésén. Obsit. A veteránok járadékának bevezetéséhez Göncz Árpád közbenjárását kéri a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ) - határozták el szerdai küldöttközgyűlésükön. Mint Vajay István, a szövetség elnöke elmondta: azok számára kérik ezt, akik a háborúkban helytálltak. Kegyeletsértési per. Nagy Imre egykori miniszterelnök lánya, Nagy Erzsébet kegyeleti jog megsértése miatt polgári pert indított a mártírhalált halt kormányfőről szóló, Nagy Imre élete és halhatatlansága 1896-1958 című dokumentumfilm, illetve az azonos című könyv alkotói, valamint a Magyar Televízió és az ’56-os Intézet ellen. A Pesti központi Kerületi Bíróság szerdán kezdte meg az ügy tárgyalását. Olajgate. Az Országgyűlésnek a magyar-orosz olajszállítások, és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségeket, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottsága elkészítette jelentésének azt a fejezetét, amely a magyar-orosz olajkereskedelmet elemzi. A szavazás a bizottság szerdai ülésén mégis elmaradt, mert a kormánypárti képviselők kivonultak a zárt ülésről. Fél százalék szégyen. A Nyugdíjasok Országos Képviseletének fórumán Medgyessy Péter úgy vélte: jövőre már megállhat a nyugdíjak reálértékének csökkenése. Reményei szerint ugyancsak 1997-től olyan nyugdíj-megállapítási rendszer lép életbe, amellyel elkerülhető a mostanihoz hasonló 0,5 százalékos mértékű nyugdíjemelés, amit a pénzügyminiszter szégyenletesnek nevezett. Világfalu-fesztivál. Négynapos népzenei találkozót rendeznek június 20-tól Budapesten, a tabáni szabadtéri színpadon, hazai és határon túli együttesek részvételével.
