Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-20 / 143. szám
2. oldal S SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1996. június 20., csütörtök Nem elég a sok évtized terhét cipelni Az időskorúak helyzetének jellemzői Nógrád megyében Országszerte panaszkodnak, szervezkednek, csendes demonstrációra készülnek a nyugdíjasok. Nem elég a gondjuk-bajuk, a félszázalékos nyugdíjemeléssel még arcul is csapták őket. S ha mindenütt berzenkednek az időskorúak, mit szóljanak a nógrádi nyugdíjasok, hiszen az ő helyzetük még az átlagosnál is rosszabb. Legalábbis ezt mutatják a KSH megyei igazgatóságának időszaki információi. A népesség lassú és fokozatos elöregedése nem teljesen újkeletű demográfiai jelenség. Ez a folyamat napjainkban is tart, ám Nógrád megyében eltér - ráadásul negatív irányban - még a kedvezőtlen országos átlagtól is. Elöregedő népesség íme: a 60 évesnél idősebb népesség az 1980-as években fokozatosan emelkedő mértékben, de az országos átlaghoz hasonlóan még 80 %-a sem volt a 0-14 éves korosztálynak. A múlt évben már száz 0-14 éves gyermekkorúra 114 hatvan éven felüli időskorú jutott, az országos átlagnál 8 fővel több. Ezt a negatív folyamatot azonban nem elsősorban az időskorúak számának nagyobb mértékű növekedése, hanem sokkal inkább a születésszám fokozatos csökkenése okozta. A nyugdíj askorúak száma ugyanis az elmúlt öt évben csak minimális mértékben, mintegy 2 %-kal emelkedett. Nógrád megye népességének 1990-ben 23,0, 1995-ben pedig közel 24 %-át adták az 55 éven felüli nők és a 60 éven felüli férfiak. Ennél lényegesen magasabb a nyugdíjasok és a járadékosok aránya, amely utóbb 28 % volt, számuk pedig csaknem elérte 62,5 ezer főt. A nyugdíjasok és járadékosok népességhez viszonyított Vajon mennyi van a pénztárcában? magas - az országos átlagot mintegy 3 %-kal meghaladó - aránya- sajátos okok következménye. „Koraszülöttek” ? Egyrészt - és ez eléggé közismert is - Nógrád megyét hosszú évtizedeken keresztül a nehézipar és a bányászat túlsúlya jellemezte. Az ezen ágazatokban jellemző nehezebb és az egészségre is ártalmas munka- körülmények az itt dolgozók átlagosnál nagyobb egészségkárosodását okozták, így itt már a rendszerváltás előtt is magasabb volt az országos átlagnál a rokkantnyugdíjasok és járadékosok aránya. Másrészt a megyében - az ország más régióihoz képest korábban ütötte fel fejét a munkanélküliség, és a későbbiekben sokkal súlyosabbnak bizonyult mint máshol. A kilátástalannak tűnő helyzet elől -az egyén szempontjából - logikus lépésnek tűnt a nyugdíjba menekülés lehetőségének keresése és megragadása. így aztán 1990-ben, amikor a munkavállalók sokasága először szembesült a munkanélküliség fenyegető rémével, az előző évhez képest 33 %- kai többen mentek nyugdíjba Nógrád megyében. Még az elmúlt évben is 1,3 %-kal növekedett az összes nyugdíjasok száma, ezen belül azonban több mint 4 %-kal a nyugdíjkorhatár alattiaké, a „koraszülött” nyugdíjasoké. Ugyanakkor a rokkantsági nyugdíjban lévők száma összesen 20 420 fő, az összes nyugdíjasnak és járadékosnak egyharmada. Nehéz megélhetés Az elmúlt egy évben jelentős átrendeződés ment végbe a nyugdíjasok összetételében a jelentős mértékűnek tűnő növekedés és a minimális nyugdíjemelés következtében. Mindössze 3 %-ra csökkent a 10 ezer Ft-nál kevesebb és 24 %-ra nőtt a 20 ezer Ft-nál több nyugdíjjal rendelkezők aránya. Egy nyugdíjas átlagosan 17 692 Ft ellátásban részesült 1996 márciusában, ami 29 %-kal volt magasabb mint az 1995. januári nyugdíjérték. Ez a megyei átlag is alacsonyabb azonban több száz forinttal, mint az országos átlag, és felettébb nyugtalanító az is, hogy a belépő új nyugdíjasok nyugdíjának relatív átlagértéke csökkenő tendenciát mutat. A fogyasztói árak a vizsgált 14 hónap alatt 34 %-kal emelkedtek, így az egy nyugdíjra jutó ellátás reálértéke 4 %-kal csökkent az elmúlt alig több mint egy évben. Fogyasztási szerkezet A nyugdíjasok ellehetetlenülésének egyik kellően figyelembe nem vett oka a sajátos fogyasztási szerkezet. Körükben ugyanis számottevően nagyobb az élelmiszerekre, a lakásfenntartás költségeire, a lakbérekre, a háztartási energiára és a gyógyszerekre fordított kiadások aránya. így a nyugdíjasok érzékelhető életszínvonal-csökkenése az előbb említett 4 %-os számított mérséklődésnél jóval nagyobb, tekintve, hogy azoknak az árucikkeknek az ára emelkedett az átlagosnál is nagyobb mértékben, amelyeknek aránya a nyugdíjasok fogyasztásában jelentős. Különösen nehéz az egyedülállóak, a gyógyszerek árának több lépcsőben végrehajtott emelése miatt a betegek (és ki nem küzd valami nyavalyával a nyugdíjasok közül?), és a szociális otthonok zsúfoltsága következtében az ápolásra szorulók helyzete. Dr. Baráthi Ottó Ébresztőt fújtak az önkormányzatok Új kocsival a tűzvonalban Nagy ajándékosztás elé néznek a salgótarjáni tűzoltók. Ha a teremtő is kegyeibe fogadja őket, már idén átvehetik a minap megpályázott új és korszerű gépjárműfecskendőt, s így már három (!) olyan tűzoltókocsi lesz Nógrád megyében, amely nem csak mentési bemutatókon, hanem - ha a szükség úgy hozza, s sajnos gyakran hozza úgy - még éles helyzetben is használható. .. Két éve szinte egyszerre adták át a balassagyarmati és a tarjáni parancsnokságon a jövő század autóját, de az már akkor látszott, hogy a fejlesztés nem több tüneti kezelésnél. <• Hegráltó rendelet 1990-től ugyanis már nem jár az új kocsi, legfeljebb megpályázható. Mivel az állami költség- vetés csak a napi kiadásokat fedezi, a sikeres pályázathoz szükséges „saját forrás” alatt mindig is a környékbeli önkormányzatok, nem pedig a tűzoltóságok pénzét kellett érteni. Ráadásul a helyhatóságok errefelé még az országos átlagnál is szegényebbek, így nem csoda, hogy az utóbbi két évben hasztalan volt minden próbálkozás, senki nem segített. Kapóra jött viszont egy rendelettervezet, amely szerint az áhított új fecskendő árának csak harminc százalékát fizeti a fenntartó ön- kormányzat, de ha a régi eszközök már hét évesnél idősebbek, akkor csak húsz százalék az „önrész”. Hát, ez Salgótarjánban tökéletesen stimmel: a meglévő kocsik között van nyolcéves, tizenegy éves, sőt, tizennégy éves is! Mivel a vonulási körzet minden önkormányzata beszállt a fejlesztésbe, a húsz százalék tovább zsugorodott tíz százalékra. Mindenki segített Salgótarján esetében negyvenöt településről volt szó: Mátraballától (!) Zabarig, Ivádtól (!) Mátrakeresztesig, Litkétől Pásztóig ugyanis minden falu és város ebbe a körzetbe tartozik. S mindannyian segítettek - ki, mennyivel tudott. De ezúttal tényleg csak a részvétel volt a fontos... ... és jöhet » ráadás A megyei jogú város közgyűlése nemrég szavazott meg hatmillió forintot, részben a negyvennégymilliós új autóra, részben egy tartalék feszítővágóra. A többi település által összedobott ötszázhúszezer forintnak is nagyon sok helye van, s bár a terjedelmi korlátok miatt most mellőzzük a teljes listát, a tűzoltókkal együtt örülünk. Nem csupán a két autót is kiváltó, négy köbméter vízzel feltankolt harmadiknak, a csúcstechnikának, a gyorsabb vonulásnak - hanem a nagyon ritka, de ezúttal nagyon hatékony összefogásnak is. S. J. F. Tarjáni zeneiskolai rézfúvósok Pozsonyban Kiválóan trombitáltak A közelmúltban Pilisvörösvá- ron rendeztek országos trombitaversenyt, melyen a Salgótarjáni Állami Zeneiskolát két zeneiskolai tanuló képviselte nagy sikerrel. Horváth Péter az első korcsoportban, Boros Sándor a harmadik korcsoportban érte el a legmagasabb helyezést, mindketten elsők lettek. Tanáruk, Szabó István tanári különdíjban részesült. A napokban a zeneiskola rézfúvós szextettje részére is nyílt bizonyítási lehetőség. Június 17-én reggel indultak Szlovákiába, ahol Pozsonyban Nemzetközi Kamarazenei Szimpóziumon és Versenyen vesznek részt. Boros Sándor, Pelyhe Dániel trombita, Pelyhe Dénes vadászkürt, Bolla Gábor, Boros Sándor harsona, Kövesdi Krisztián tuba. Felkészítő tanáruk: Kapi Gyula. Pilisi Zoltán salgótarjáni vállalkozó kedvezménnyel szállította a rézfű- vósokat. Különféle gépek, irodabútorok kalapács alatt Ismét árverez az APEH Június 21-én, pénteken 10 órakor Szécsény, Varsányi út 5. szám alatt az alábbi vagyontárgyak kerülnek árverésre: 1 db Rexrotary AO-ás másológép 800 000 Ft; I db Wartburg szgk. 4 ütemű, 5 éves, 200 000 Ft; 1 db Dobrevorver esztergapad 34-1-41-es, 500 000 Ft; 1 db Szerszámköszörügép 500 000 Ft; 1 db FWD marógép 500 000 Ft; 1 db SHARPE numerikus vezérlésű lyukasztógép 3 000 000 Ft; 3 db Hajtott görgős pálya (1£ m-es, 320 000 Ft/darab), 960 000 Ft, valamint irodabútorok, irodatechnikai bérendezések (számítógépek, fax, másoló). Az árverésre kerülő tárgyak az árverés napján 9 órától a helyszínen megtekinthetők. Áz árverésekkel kapcsolatban bővebb információ kérhető az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága csődeljárási és végrehajtási osztályától csütörtökön 8 és 15 óra között személyesen, illetve a 417-655-ös telefonszámon. Italok zárjegy nélkül, zárjegyek ital nélkül A Vám- és Pénzügyőrség Nógrád Megyei Nyomozóhivatala nemrégiben információt kapott, hogy Cered-Szilaspogony térségében egy kocsmát működtető vállalkozó szabálytalanságokat művel. A helyszínre kiérkező vámosok jövedéki ellenőrzést végeztek, amikor a kocsmához tartozó lakóépület pincéjében zárjegy nélküli italokat találtak. A 200 liter különféle szeszes ital nemcsak, hogy zárjegyet nem tartalmazott, de a származására vonatkozóan sem tudtak információhoz jutni. Az ellenőrzést követően a kocsma üzemeltetőjének rokonsági körében is szétnéztek a vámosok, akiket a rendőrség, valamint az APEH képviselői segítettek munkájukban, s a megtartott házkutatás során újabb 50 liter mennyiségű különböző szeszes italt találtak meg. Az edzett nyomozóhivatali vámosok rezzenéstelen arccal fogadták az újabb felfedezést, ámde'az már meglepte őket, amikor csaknem 20 ezer darab szlovák hamis zárjegyet és mintegy 600 darab szlovák szeszes italokhoz használatos címkét is megtaláltak egy szekrény mélyén. A szilaspogonyi Sz. J., akit mindezekkel a „szabálytalanságokkal” gyanúsítanak, természetesen azonnal kijelentette, hogy sem a szeszes italokhoz, sem a zárjegyekhez, címkékhez semmi köze nincs. A szeszes italokat csupán azért tárolta a pincében, mert azok egy korábbi esküvőről maradtak meg. Tudta, hogy ezek az italok zárjegy nélkül nem árusíthatók, s ő nem is akarta ezeket értékesíteni. A szlovák zárjegyek eredetéről pedig azt mondta, hogy ezeket több mint egy éve vette át egy magyar állampolgártól, azzal a céllal, hogy majd egyszer értékesíti. Elmondta, tudatában van annak, hogy tilos cselekedetet követett el, azonban cselekményének a súlyát nem tudja felmérni. A kocsmáros feleségének a lakásán találtak egy gyanús Audi típusú személygépkocsit. Nem kellett sokat vizsgálódni, hamar kiderült, hogy a vegyes üzemelésű gépkocsiban az egyik beépített gáztartály mellett egy másik is foglalja a helyet a csomagtartóban. Ez a „póttartály” azonban furcsa módon kettősfalú. A nyomozószervek feltételezik, hogy ez a tartály szolgált a zárjegy nélküli szesz egyik szállítóeszközéül. Ugyanis a gépkocsiban elöl, az úgynevezett anyósülés előtt a homlokfal mögött kialakított üregben egy vezetéDuplafalú gáztartályban utazott a szesz kekkel ellátott műanyag tartályt is megleltek. Ebben az inkább zacskónak mondható tartályban egyszerre mintegy tíz liter szeszt lehetett szállítani. Tekintettel arra, hogy minden körülmény a jövedéki törvény megsértésére utal - noha ezt az illető vállalkozó tagadja - a nyomozóhivatal szakértőket vont be a munkába, akik arra hivatottak, hogy megállapítsák az Audiban lévő tartályok szerepét, mert jelenleg azt sem tudják eldönteni, hogy csak az egyik vagy mindkét tartály kettős- falú-e. Sz. J. szilaspogonyi vállalkozót a jövedéki törvény megsértésével gyanúsítják. A zárjegy nélküli szesz mennyisége után mintegy 200 ezer forint jövedéki bírság megfizetésével, valamint az ellene meginduló büntetőeljárás minden egyéb vonzatával szembe kell néznie. Az ügyben azonban feltehetően nemcsak nálunk, hanem szlovák oldalon is várható intézkedés. Pádár András Kárpótlási jegyért ÉDÁSZ Rt. részvényt! Jegyzés: 1996. június 18-tól június Z7^ig A jegyzés során 10 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy 1 db 10 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhető. JU ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT.
