Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-18 / 141. szám

f 2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1996. június 18., kedd Nem lesz uborkaszünet a Telekiben - Szombat és vasárnap is nyitva lesz „Hecc” a pásztói kaszinóban A pásztói Teleki László Művelődési Központban és Könyvtár­ban a nyári hónapokban sem lesz uborkaszünet. A hagyomá­nyos szolgáltatások, foglalkozások mellett új szereplők kérnek helyet maguknak a művelődési ház színpadán, sokszínű szóra­kozást kínálva az érdeklődőknek. A szokásos nyári táborok kíná­lata az idén a szorospataki hon­foglalóval bővül. A részvétel igen kedvezményes az általá­nos iskolások részére. Ha sike­rül pályázati pénzhez jutni, ak­kor az idén először, 15-18 te­hetséges cigánygyerek részére ingyen vagy minimális térítési díj ellenében alkotótábort szer­veznek. A felszabadult kaszinót pász­tói fiatalokból álló Hecc együt­tes vette birtokába. Eddig há­rom alkalommal léptek a nagy- közönség elé, sikerrel. A hat­vanas évek rockzenéjét adják elő saját szerzeményeikkel együtt. Ezek a zenei estek fiatal tehetségeknek - énekeseknek, zenészeknek- teremtenek be­mutatkozási lehetőséget, de jó­ízű beszélgetésekre is sor ke­rülhet az alkoholmentes büfé igénybevételével. Nagy valószínűséggel he­tente két alkalommal, hétköz­ben és szombaton újra visszatér a rendes mozivetítés, amelyet a nagyteremben rendeznek. Új erőre kap a videomozi is. Az eddigi hatvan kazettát pályázati pénzből újabbakkal bővítik. Ismét sor kerül a hagyomá­nyokat megtestesítő romkerti estékre. A rendezvényekhez szükséges pénz 80 százalékát már pályázat útján megszerez­ték. Ezt kívánják bevételekkel és némi saját hozzájárulással teljessé tenni. A rendelkezésre álló összegből három rendez­vényre lesz lehetőség. Június 23-án a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar Szent Iván-éji estjével kezdődik a so­rozat. A következő rendezvény júliusban lesz mégpedig az úgynevezett könnyűműfajban. A záróeseményt az augusztus 14-ei millecentenáriumi nap je­lenti majd. Új szereplőként nagy érdek­lődés mellett tört be a művelő­dési ház életébe a NEXT- DOOR Stúdió. Már eddig is meghódította a fiatalok egy ré­szét. Az ide kívánkozóknak lesz lehetőségük nagy kedvez­ményeket biztosító klubtag­ságra, számítógépes magazinok vásárlására, részt vehetnek ér­tékes nyereményekkel járó ve­télkedőkben, bajnokságokon, vásárolhatnak, illetve bérelhet­nek játékgépeket. Amennyiben lesz érdeklő­dés, akkor kezdő vagy haladó szinten intenzív formában, napi négy órában angol és német nyelvből rendeznek tanfolya­mot. Az igényeknek megfele­lően szerveznek majd számító- gépes tanfolyamot is. Az eddigiektől eltérően a nyári hónapokban szombaton és vasárnap is nyitva áll majd a művelődés ház a kulturálódni, szórakozni vágyók előtt. A szomszédságban lévő városi könyvtár zenei részlege és ol­vasóterme pedig este fél hatig fogadja a látogatókat. V. K. Kevesebb létszámmal is hatékonyabb munkára törekszik a polgári védelem Megnőtt a lakosság veszélyérzete Az elmúlt évben decemberében jelent meg az a belügyminisz­tériumi rendelet, amely a körzeti polgári védelmi parancsnok­ságok létrehozásáról és illetékességi területek megállapításáról rendelkezik. Ennek megfelelően Nógrád megyében két körzeti parancsnokság működik; salgótarjáni és balassagyarmati székhellyel. A többi városban eddig működő parancsnokságok (csak) kirendeltségi jogkört kaptak. A Salgótarján székhelyű parancsnoksághoz 59, a balassagyarmatihoz 69 település vé­delme tartozik. Körmendy Norbert alezredes­sel, Nógrád megye polgári vé­delmi parancsnokával az átállás tapasztalatáról, feladatáról, az új struktúra követelményeiről beszélgettünk. Társadalmi jelleg-Mi indokolta a polgári vé­delem önálló, országos szerve­zetének visszaállítását és a me­gyei szervezeti változásokat.-Az elmúlt 40 év során 4 nagy átszervezést élt meg a polgári védelem. Legutóbb 1993-ban pedig a tűzoltóság és a polgári védelem felső szintű vezető szerveit vonták össze. Ennek következtében a PV el­vesztette országos hatáskörét, folyamatosan csorbát szenve­dett a szakmai követelmények érvényesítése. A tűzvédelem ugyanis -csakúgy mint a fejlett orszá­gokban- egyre inkább önkor­mányzati jellegűvé válik, s he­lyi védelmi feladatoknál jelent­kezik. Ezért nem is volt képes integrálni a polgári védelmi te­vékenység koordinációját. A jövő polgári védelme alatt tehát olyan humanitárius, em­berbaráti cselekedetek összes­ségét, intézkedések és védeke­zések rendszerét kell érteni, amely az állami és helyi ön- kormányzati szervek, gazdál­kodó szervezetek és az állam­polgárok közreműködésével valósul meg. Ez adja polgári védelem mint feladatrendszer össztársadalmi jellegét. Ez azonban nem tévesztendő össze a polgári védelem szak­mai irányítására létrehozott szakapparátussal (országos, megyei, körzeti parancsnoksá­gok, kirendeltségek), amelynek feladata a szakmai követelmé­nyek és irányelvek kidolgozása, érvényesítése, a feladatok vég­rehajtásának koordinálása, to­vábbá békeidőszakban a ka­tasztrófák lehetséges megelő­zése, jelzése és a következmé­nyek elhárításában való közre­működés. Végül fegyveres tá­Körmendy Norbert madás esetén a polgári védelem feladata a lakosság életének és anyagi javainak megóvása, a rombolások okozta károk kö­vetkezményeinek felszámolá­sában a közreműködés. Sajnos, az elmúlt 10 év tevé­kenységét személyi és szerve­zeti rivalizálások, állandó átfe­dések felesleges, anyagi meg­takarítást sem eredményező át­szervezések jellemezték. A most végrehajtott szerve­zeti változás - reméljük megfe­lelő anyagi eszközök biztosítá­sával- jó alapja lehet a kor­szerű polgári védelemnek. Jobb együttműködéssel-Az új szervezeti felállás minden eddigi polgári védelmi beosztást megszüntetett, hány személyt érint ez Nógrád me­gyében? Kevesebben hogyan látják majd el a feladatokat?-Nógrád megyében hatról kettőre csökkent a körzetek száma. Ennek következtében 15 fővel kevesebb státuszt kap­tunk. Egy hivatásos kollégánk élt a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével, 12 fő közalkal­mazottól viszont meg kellett válnunk. Az elvárások termé­szetesen nem csökkentek, ame­lyeknek csak jobb, hatéko­nyabb munkaszervezéssel tu­dunk eleget tenni. Szerencsére a jó szakembereink - a nehéz körülmények között is - meg­maradtak. így jelentős többlet- munkával - és reméljük az ez­zel arányban álló anyagi és er­kölcsi elismeréssel - a szakmai színvonal folyamatos növelé­sével megvalósíthatónak tartjuk feladatainkat. Nem utolsósor­ban arra is számítunk, hogy munkánkat az önkormányza­tok, a lakosság, a gazdálkodó szervek figyelme segítőkész­sége, bizalma fogja kísérni.-Milyen veszélyek leselked­nek manapság az emberekre?- A hidegháborús időszak elmúltával, a külső veszélyezte­tettség csökkenésével a nem politikai jellegű „veszélyforrá­sok” kerültek előtérbe. Ezek nagyrészt a szabályozatlanság­ból eredő civilizációs (ipari ka­tasztrófák, veszélyes anyag- szállítással együtt járó veszé­lyek, nukleáris létesítményi üzemzavarok stb.) források számának növekedésével ma- gyarázhatóak. Az új bizonyta­lansági tényezők következtében megnövekedett a lakosság ve­szélyérzete. Az új szemléletű polgári vé­delmi tevékenység során egyér­telműen előtérbe kerül a ka­tasztrófa elleni védelem. Mivel a jelentősebb katasztrófák rit­kán ismétlődnek azonos mó­don, a következmények is kü­lönbözőek. Pánik nélkül-Megyénkben melyek az el­sődleges veszélyforrások?- Lényeges veszélyforrás­ként kell megjelölnünk a veszé­lyes anyagok vasúti és közúti szállítását. Veszélyes lehet a víz is. Három nagy víztározónk van, ezek számításaink szerint mintegy 15 000 embert veszé­lyeztetnek közvetlenül. A két kisebb gyűjtőfolyónk - az Ipoly és a Zagyva- már többször megmutatta, hogy milyen káro­kat tud okozni. A potenciális természeti ka­tasztrófák lehetőségeivel szembe kell néznünk, de nem szabad, hogy a lakosság köré­ben pánikot vagy félelmet kelt­sünk. Arra kell törekednünk, hogy korrekt információja le­gyen a lakosságnak az eshető­ségekről és tudja mit kell tennie egy esetlegesen bekövetkezett természeti vagy ipari kataszt­rófa során. Rácz András Semmi pénzért nem hagyná el Nógrádot a közönségdíjas magyarnóta-énekes Aki közel van a tűzhöz, melegszik A magyarnóta-kedvelők közül bizonyára sokan emlékeznek még arra a tizenkét évvel ezelőtti „Nyílik a rózsa” tévévetél­kedőre, amelyben az elődöntők során a Nádújfaluban élő, de a salgótarjáni Madzsar József Nógrád Megyei Kórház dol­gozóját, Bohács Istvánt a zsűri leszavazta, mégis közönségdí­jas lett kétszázhuszonháromezer szavazattal. vódíjas prímás remek partner.- Vannak kedvenc számai?- Kedvencem valamennyi dal. Mindegyiknek megvan a maga mondanivalója. Műsora­imban azokat énekelem, ame­lyek a közönség tapsából Bohács István (jobbra) Gabora Károly prímással Gyuriánt.- Hogyan kezdődött ma- gyarnóta-énekesi pályafu­tása?-Nádújfaluban születtem, az általános iskoláimat is ott végeztem. Az énekórákon a homokterenyei Siklósi Osz- kárné ének-zene tanárnő a hangomért mindig megdicsért, s javasolta, hogy énekművészi területen próbáljak tovább ta­nulni. Ám a körülmények úgy hozták, hogy dolgozni men­tem. Ahhoz, hogy ének terüle­tén tovább tudjak lépni, olyan városba kellett volna mennem, ahol énekoktatás folyik. Tizenhét éves koromtól kü­lönböző rendezvényeken, folklórműsorokban énekel­tem. Később lakodalmakba jártam szórakoztatni, majd 1984-ben barátaim és munka­társaim javaslatára jelentkez­tem a „Nyílik a rózsa” vetél­kedőre, ahol több mint ezer versenyző közül megnyertem a közönségdíjat. Igaz, ezt megelőzően Guthy Éva mű- vésztanámő foglalkozott ve­lem a hangtechnika és a hang­képzés területén.-Az akkori helyezettek kö­zül többen hivatásos énekesek lettek. Ön miért nem lépett a profik táborába?- Valóban. Hatvani-Kiss Gyöngyi, Pataki István, Koltai Zoltán és még néhányan „be­futottak” a nótaénekesi pá­lyán. Igaz az a mondás, misze­rint az melegszik, aki közel van a tűzhöz. Nos, én távol vagyok. De nincs annyi pénz, hogy én itt hagyjam szeretett szülőfalumat, a rokonaimat, a barátaimat és a munkatársai­mat. Patak község szülötte, Pere Janos is csak úgy tudott előre lépni, hogy a fővárosba költözött. Nem tudja elkép­zelni, hogy én Nádújfaluban milyen gyönyörű környezet­ben lakom.- Mikor gyakorol?-A pihenőidőmben otthon a fürdőszobában, de dúdolok magamban a buszmegállóban, munkába és hazafelé menet, tehát mindenütt, ahol lehető­ség kínálkozik. A megszokott zenekarral, közvetlenül a fellépés előtt hangolunk. Gabora Károly ní­ítélve a hallgatóknak különö­sen tetszenek. Kedvenc szá­maim a szerelmes és a szo­morkás dalok.- Ön elfoglalt ember ...- Megfelelő időbeosztással mindent meg lehet oldani. Ba­rátaim és munkatársaim is so­kat segítenek. Immár húsz éve remek kollektívában dolgo­zom a megyei kórházban. Remélem, hogy a betegágy­csökkentés nem érinti az in­tézményünket. A fellépési meghívásoknak is igyekszem eleget tenni, csakúgy mint szü­lőfalum önkormányzatában, ahol Homokterenye, Jáno- sakna és Nádújfalu körzetének lakóit munkáspártiként képvi­selem - mondta Bohács Ist­ván. (S—i) E hét csütörtökén és péntekén újabb árverést tart az APEH Építőanyagok kalapács alatt Az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága június 20-án, 10.30 órakor Romhány, Rákó­czi út 2. szám alatt tüzelő- és építőanyagokat bocsát árve­résre 9 973 000 Ft értékben (ge­rendák, áthidalók, cserép, tégla, csövek, ajtók stb.) Június 21-én, pénteken 10.30 órakor Diósjenő, Szabadság út 21. szám alatt kerül sor tüzelő- és építőanyagok árverezésére 2 345 000 Ft értékben (bejárati és beltéri ajtók, ablakok, faáru stb.) Az elárverezett tárgyak a helyszínen az árverés nap­ján 9 órától megtekinthetők. Az árverésekkel kapcsolat­ban bővebb információt az APEH megyei igazgatóságának csődeljárási osztálya ad szerdán és csütörtökön, 8 és 15 óra kö­zött személyesen vagy a 417-655-ös telefonszámon. Öreg tölgyfák nem hajolnak meg Mintegy harminc évet tanul­tam, tanítottam az egykori marxista egyetemen. Manap­ság többen kérdezik mi ér­telme volt a sok „okításnak" ? Hát igen! Ez nagy dilemma! Azt tanultuk, tanítottuk-e, amit az élet követelt, vagy egy sajá­tos elmélet rabjai voltak, vol­tunk?- Bármennyire fokhagyma- szagának is tűnik - mondja az asztal túloldalán ülő őszülő, szikár, hatvan egynéhány éves beszélgetőpartnerem - nekem nincs mit korrigálni, nincs mit visszavonni, nincs miért bo­csánatot kérni senkitől. Máris magyarázni kezd és visszakérdez: - Talán nem igaz, hogy az emberiség törté­nete osztályharcok története? És ez ekkor is igaz, ha vannak bizonyos események, történé­sek, amelyek ennek látszólag ellentmondanak.-Talán nem igaz, hogy a nagy hal megeszi a kicsit, hogy az ember embernek far­kasává válik, hogy a hatalom­nak farkastermészete van. Azt monhják, hogy a töke világa a rend világa. Igen, a tőke érde­két szolgáló rendé. Talán nem igaz, hogy kinek amennyi pénze van, annyit ér, s ne kér­dezd, hogy honnan? Valóban ma milliók élik meg, amiből százak, ezrek vizsgáztak. Kapitalizmus van, abból is a reményvesztő válto­zat. Minden lehetsz? Szegény­ből gazdag, átlagemberből földönfutó, kilakoltatott mun­kanélküli, koldus vagy cseléd. Szabad a világ, nem kell az egyenlősdi, keresheted a bol­dogságot, mint a betevő fala­tot, a munkát. így élünk ’96- ban, Európa közepén, s köz­ben, ahogy e szavakat a pa­pírra karcolom, azon meditá­lok, miért is az indulat, az ősz úriember részéről? Vajon ki­vel vitázik, amikor szeminári­umi tételeket sorol? Abban a tudatban élt évti­zedeken át, hogy valami szent ügyet szolgál, hogy számára mindennél fontosabb a közös­ség. Azt gondolta, megdicsőül, mert mindig csak a „jót” az „igazat” mondta. És most itt ül előttem az igazság kimond­hatatlan ezernyi gondolatával. Ki és mi vette el az ö igazsá­gát? Miért nem hittek neki, miért kételkedtek a szavában akkor is, ha határozottan, erő­teljesen mondta valóságos vagy vélt igazát. Szenvedély, elkötelezettség a régi idők jellemzője, ma már a pénz beszél, a kutya ugat. Változatos a világ, ellentét és ellentmondás, győzök és le­győzőitek megismétlődő csa­tája, amely soha nem az igaz­ság elvén rendeződik, mindig a legyőzőitek görnyedtek és a győzök „igazsága” került ha­talomra. Beszélgetőpartnerem mintha megbánta volna, hogy egy szót is szólt, büszkébb ö annál, hogy valakitől kérjen valamit - bár nyugdíja - alig- alig haladja meg a magyar át­lagot. így rendeződnek át az értékek, devalválódnak gondo­latok. így válik a propaganda valósággá és így érzékelhetik milliók: mi is a kapitalizmus. Elcsendesül a kis szoba. Be­szélgetőpartnerem feláll, kö­rülnéz, koncentrál, szemmel láthatóan valami „nagyot” valami alapigazságot akar mondani, de nem szól, helyette a kezét nyújtja: - Viszontlá­tásra. A szeme sarkában mintha könnyet látnék, de az ajtó zá­ródik. Egyedül maradok és azon gondolkodom nem fejez­tük be a beszélgetést. Nem is lehet. Öreg tölgyfák nem szok­tak meghajolni. Törnek nagy zajjal, ha a teher elbírhatatlan rajtuk. Szelestei Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom