Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-17 / 140. szám

1996. június 17., hétfő Ország • Világ 5. oldal Magyarok világkongresszusa - reményekről, tervekről Itthon a közös otthonról A hét végén Budapesten tanácskozott a Magyarok VI. Vi­lágkongresszusa. A találkozón számos nemzetközi tekin­télynek örvendő személyiség - köztük Sütő András és Tőkés László - fejtette ki véleményét a határon inneni és túli ma­gyarság sorskérdéseiről. Felszólalt Horn Gyula miniszterel­nök is. A kongresszus az esti órákban zárónyilatkozatot fo­galmazott meg, majd a tanácskozás befejezéseként istentisz­teleten vettek részt a küldöttek. Véleménykülönbségek az együttműködésről fotó: feb/kallus Sütő András tiszteletbeli elnök hangsúlyozta: a határokon túli magyarok érzik ugyan az anyaország szolidaritását, en­nek azonban határozottabban kellene megjelennie. Magyar- ország európai integrációjának a kisebbségi sorban élő ma­gyarok érdekeivel összhang­ban kell lezajlania. Horn Gyula kijelentette: nincs, nem lesz változás sem a külpolitikában, sem a határo­kon túli magyarokkal folytatott együttműködésben. A kor­mány szándéka, hogy Romá­niával, majd Szerbiával is megköti az alapszerződést. Olyan megállapodást nem ír­nak alá, amely sértené érdeke­inket. Hangsúlyozta, hogy tá­mogatja a magyar kisebbség személyi autonómiáját, ame­lyet közösségben lehet gyako­rolni, ám az autonómia nem je­lent területi követelést. Be­széde közben a hallgatóság egy része többször nemtetszé­sének adott kifejezést. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke szerint napjainkban pa­radox módon az egyetlen kö­zös nevező a széthúzás. Ilyen helyzetben még a demokrácia áldása is gondot okozhat, mert éppen akkor oszthat meg ve­szedelmesen, amikor legin­kább össze kellene fogni. El­jött az ideje, hogy a nemzet - mai, holnapi pártjaival együtt vagy nélkülük - megtalálja követhető képviselőit. Tőkés László püspök szavait a résztvevők felállva tapsolták meg, amikor kérte: a határon túli magyarokat itthon ne te­kintsék kisebbségnek. Lámfalussy Sándor, az Eu­rópai Pénzügyi Intézet veze­tője kijelentette: optimista Magyarország európai integrá­ciójával kapcsolatban. Az or­szágnak évszázadok óta nem voltak ilyen lehetőségei és ezt nem kihasználni ostobaság. Sidó Zoltán, a szlovákiai magyarok nevében aláhúzta: nem fogják engedni, hogy má­sodrendű állampolgárokká le­gyenek, és anyanyelvűk „sut­togó nyelvvé” váljon. 350 ezren tüntettek a megszorító intézkedések ellen Forró nyártól tart Bonn Bonnban több mint 350 ezren vettek részt Németország má­sodik világháború utáni tör­ténelmének egyik legnagyobb tömegmegmozdulásán. Hetvenöt külön vonattal és 5400 busszal érkeztek a német kor­mány székhelyére szombaton a tüntetők, hogy tiltakozzanak a keresztény-liberális kormány által április végén előterjesztett takarékossági csomag ellen. Helmut Kohl szövetségi kancel­lár közölte: a kormány kitart elképzelései mellett. A másfél hónappal ezelőtt közzétett in­tézkedések évente mintegy 25 milliárd márkával csökkentik a közkiadásokat. Az ellenzéki pártok támoga­tását élvező szakszervezetek szerint a kormány számos szo­ciális juttatás megszüntetésével és lefaragásával kizárólag a munkavállalókra és ezen belül is a társadalom legalsóbb réte­geire hárít újabb, elviselhetet­len terheket. A vállalkozók, a társadalom tehetősebb rétegei­nek helyzetét javítja csupán. A tüntetés résztvevői elvi­selhetetlennek tartják a meg­szorításokat, köztük a nyugdíj- korhatár 65 évre emelés.ét, a be­tegség első hat hetére járó ellá­tás húszszázalékos csökkenté­sét, az elbocsátás megkönnyíté­sét, a munkanélküli- és a szoci­ális segély lefaragását. Koszorúzás a 301-es parcellában Emlékezés Nagy Imrére A Nagy Imre-emléknapon, va­sárnap rendezett koszorúzási ünnepségen több ezren rótták le kegyeletüket a 301-es parcellá­ban a néhai mártír miniszterel­nök, Maiéter Pál, Gyimes Mik­lós, Szilágyi József, Losonczi Miklós, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékhelyénél és a központi kopjafánál. Kiss Péter munkaügyi mi­niszter beszédében felidézte Nagy Imre emlékét, aki a világ előtt 1956 Magyarországát, a büszke magyarok szabadság- és igazságvágyát jelenti. Méltatta a mártír miniszter- elnök munkásságát, aki inkább vállalta a halált, mintsem alku­dozásba bocsátkozzék a hata­lommal. Regéczy Nagy László nyu­galmazott dandártábornok, a Történelmi Igazságtétel Bizott­ság elnöke a TIB nevében mondott emlékbeszédet. Ki­emelte: Nagy Imre jelképpé vált, a szabadságra vágyó nem­zet jelképévé, amikor a legne­hezebb, sorsfordító napokban a nemzet oldalára állt. Az ünnepi beszédeket köve­tően Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterel­nök és Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke közös koszorút helyezett el a parcellában. Jelcin csapata ideges Alacsony részvétel az elnökválasztás első fordulóján Borisz Jelcin csapatában az idegesség jelei mutatkoztak va­sárnap délután a vártnál alacsonyabb választási részvétel mi­att. Viktor Csernomirgyin kormányfő voksolásra buzdította a szavazópolgárokat: „Ne játsszák el a jövőjüket azzal, hogy né­hány órával többet töltenek hétvégi telkükön” - mondta. Az orosz elnök kampányfő­nöke szintén elégedetlensé­gének adott hangot. Szergej Filatov arra panaszkodott, hogy a kommunista Genna- gyij Zjuganov híveinek mint­egy kilencven százaléka biz­tosan elmegy voksolni, míg Jelcin a saját szavazótáborára ebből a szempontból kevésbé számíthat. Az ország távol-keleti és szibériai területein a szava­zóhelyiségek zárása előtt már érvényes volt a voksolás, de a részvételi arány elmaradt az előrejelzésektől, és nem ha­ladta meg a hatvan százalé­kot. Megfigyelők korábban azt mondták, hogy az orosz elnök sikeréhez 75 százalé­kos részvétel szükséges. Az ultranacionalisták vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij szerint teljes meglepetést hozhat a vá­lasztás, mivel azok, akik most szavaznak először, felboríthat­ják az előrejelzéseket. Zsiri­novszkij úgy vélte: a felméré­sekben szereplő hét százalék­kal szemben ő legalább 27 százalékot kap. Alekszandr Lebegy tábornok szintén a meglepetés lehetőségét emle­gette. Azt állította, hogy Jelcin elnökkel együtt ő jut a máso­dik fordulóba. Lebegy nem zárta ki válasz­tási csalás lehetőségét, de a hamisítás szerinte négy száza­lékon belül marad. A béke és a nyugalom érdekében szüksé­gesnek nevezte, hogy koalí­ciós kormány alakuljon. A liberális Grigorij Jav- linszkij arról beszélt, hogy a választás őt a brezsnyevi időkre emlékezteti, mivel az elnök, ha érdeke úgy tartja, egyoldalúan a maga pártjára állíthatja a sajtót. Minden negyedik felekezeti ingatlan sorsát rendezték Csodára az egyházak sem képesek Még ebben az évben meg kell alkotni az egyházak finanszí­rozásáról szóló törvényt, amelynek nyomán megszűnhet az egyházak függősége az államtól. Ezt a hét végén egy, a Ma­gyar Szocialista Párt hívő tagozata által rendezett konfe­rencián hangsúlyozták az előadók. Az egyházak függetlenségé­nek alapja az a saját vagyon, amelynek hozama lehetővé te­szi az önálló gazdálkodást - fejtette ki Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bi­zottságának elnöke. A vagyon közalapítványi formában mű­ködhetne. Mindaddig, amed­dig ez megvalósul, olyan sza­bályozásra van szükség, amely függetlenül a mindenkori kormányzati szándéktól auto­matikussá teszi az egyházak állami támogatását. Platthy Iván címzetes állam­titkár az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban rámutatott, hogy a rendszer- változás óta nyolcezer igény­ből eddig 2000 ingatlan sorsát rendezték. Nyolcvanöt száza­lékban az épületet kapták vissza, 15 százalékot pedig pénzzel váltott meg az állam. Az épületek 80-100 évesek, legtöbbjük felújításra szorul. Jelenleg 4 ezer ingatlan visz- szaadása van folyamatban. Mostarban megalakították az úgynevezett Hercegboszna, vagyis a boszniai horvátok ál­lamának kormányát, noha a kü­lön horvát államot a muzul- mán-horvát föderáció létreho­zása idején megszüntették. Pokolgépes merényletet haj­tottak végre szombaton Man­chesterben. A jelek szerint az észak-írországi brit fennható­ság felszámolásáért küzdő ge­rillacsoport, az IRA a felelős a robbantásért. Vasárnapi adatok szerint 228 a sérültek száma, közülük négyen súlyos állapot­ban fekszenek kórházban. Szigorú titokként kezelt hadi- technikát lopott Franciaország­tól a brit hírszerzés. A haditen­gerészet egyik lepénzelt mér­nöke átadta Nagy-Britanniának a műholdas lézertechnológiára épülő francia hadifejlesztés leg­frissebb dokumentumait. * Az SZDSZ Országos Tanácsa támogatja a közoktatás és a fel­sőoktatás reformja érdekében a művelődési tárca és a kormány által kidolgozott és a parlament elé terjesztett törvényjavaslato­kat. így foglalt állást szombati ülésén a testület. Előzetes normakontroll. Ma és holnap ülésezik az Alkot­mánybíróság, és a többi között megtárgyalja az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kár pótlásáról szóló törvényjavasla­tot, amelyet az Országgyűlés emberi jogi bizottsága terjesz­tett be előzetes kontrollra. Konferencia a Dunáról. Bu­dapesten a szennyvíz 20, Bécs ben 86 százalékát tisztítják, s a/ osztrák fővárosban 2005-re a 92 százalékos arány elérésé: tűzték ki célul. Ezt az adatot a hét végén Budapesten megren dezett magyar-osztrák konfe­rencián ismertették. Idősek találkozója. Húsz or­szág nyugdíjasainak képviselői vettek részt a hét végén Buda­pesten, az Európai Idősek I. Ba­ráti Találkozóján. A rendez­vénysorozat keretébe illeszke­dett az idősek művészeti feszti válja és eszmecsere a generá­ciók közötti kapcsolatokról. Zsarufesztivál. Huszonöt or­szág 600 rendőre randevúzott egy hétig Szolnokon, és a záró­napon Kuncze Gábor belügy­miniszter is jelen volt. Mint mondta, a találkozó a bűnül­döző munkában is gyümöl­csözhet, mert a bűnözés mind­inkább nemzetközivé válik. Kelet-Magyarországon má­jusban 15 politikus esetében ja­vult a megkérdezettek vélemé­nye és mindössze 4 esetben volt kedvezőtlenebb a megítélés, mint az előző hónapban. Az élen változatlan a hely­zet: Göncz Árpád, Demszky Gábor, Keleti György, Med- gyessy Péter és Kuncze Gábor vezeti a mezőnyt 60 népszerű­ségi pont felett. Nagyjából vál­tozatlan a sorrend a lista alján is: Maczó Agnes, Szabó Iván, Baross Péter és Torgyán József. Ebben a hónapban két új név szerepel a listán: Magyar Bá­linté és Baja Ferencé. Magyar a 6. helyet foglalja el, Baja pedig ugyancsak a lista első harma­dába került. Kelet-Magyarországon a legismertebb politikusok kö­rébe tartozik változatlanul Horn Gyula, Torgyán József, Göncz Árpád, Kuncze Gábor, Orbán Viktor és Baross Péter. Jelentősen növekedett Med- gyessy Péter, Maczó Agnes és Lezsák Sándor ismertsége. Aránylag kevesebben ismerik Füzessy Tibort, Szájer Józsefet és Isépy Tamást. Kik most a legnépszerűbbek? A Szonda Ipsos májusi felmérése I népszerűség (%) népszerűség (%) ismertség (%) ismertség (%) a keleti országosan a keleti országosan országrészben országrészben Göncz Árpád DemszkvCábor Keleti György Medgyessy Péter KunczeGábor Magyar Bálint Kóséné Kovács M. Orbán Viktor Baja Ferenc Pető Iván Deutsch tamás Gál Zoltán Nagy Sándor 83 ,74 Hóm Gyula Szekeres Imre Isépy lámás 50 49 49 48 48 48 *3 +1 0 +3 ♦4 +6 +t 97 +1 74 45 +3 79 Szájer József 46 0 48 0-1-5-4 47 él 81 Maczó Agnes Szabólván 43 42 42 41-1 +2 +i +1 ♦11 95 Boross Péter 36 35-2 8 +1 91 Az adatfelvétel ideje:1996 május 5-15. Módja: személyes, kérdőíves megkér dezós. A megkérdezettek száma: 1000. akik az egész országot képviselik közülük 470 a keleti országrész lakója Alapsokaság: 18 éves és idősebb á: landó kelet-magyarországi lakóhelyi, magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele kor­csoport, nem és a lakóhely típusa sze rint megegyezik. A népszerűségi pont­szám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet a 100-as nagy ro- konszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek statisztikailag nem ielen tősek. Az azonos pontszámú politiku­sokat a tizedpontszámoknak megfele lő sorrendben adjuk meg. A *-al jelölt politikusok az előző felmérésben nem szerepeltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom