Nógrád Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-13 / 111. szám

Nógrád Megyei Hírlap Demus Iván jegyzete Ne légy király ! • • Ö reg falusi tanítómesterem a hetvenes évek táján gyakran mondogatta egy-egy lelkesítő falugyűlés után: mi­lyen ember a fiam, aki még ígérni sem tud? Manapság a legizgalmasabb olvasmá­nyaim közé tartoznak azok a szórólapok, amelyek az 1994- es önkormányzati választások idején íródtak. Mosolygó ar­cok, bizalmat ébresztő, hí­zelgő gondolatok. Szerte a vi­lágon így készülnek a válasz­tási kiadványok. Azután ezek a nagy gonddal hatásossá formázott, míves mondatok az enyészet lomtárába kerülnek. Egészen közel az önkor­mányzati választási ciklus fél­idejéhez, érdekes tudósításo­kat is olvashatunk a megyei sajtóban, vagy láthatunk vi­szont a kevésbé cenzúrázott városi televíziókban. Itt van mindjárt az a hír, hogy a pol­gári értékeire joggal büszke Palócváros képviselő-testü- lete nem áll szóba a saját pe­dagógusaival. Idézzük fel, mit mondott a győztes helyi vá­lasztási koalíció (FIDESZ- KDNP-MDF-FKgP) két évvel ezelőtt, amikor eljuttatta hoz­zánk választókhoz az „itt és mást” című tizenkét pontját? íme: „Mert nem az a lényeg, ami esetenként elválaszt ben­nünket, hanem az, ami össze­köt. Az, amiben pontonként - ha nem titkolt viták árán is, de - jó kompromisszumot tudunk kötni.” Alább, a nyolcadik pont végén: „Iskolavárosunk szerepéhez és jelentőségéhez mérten kívánjuk megterem­teni pedagógusaink hivatásá­nak és személyiségének mél­tóságát.” A legutóbbi testületi ülésről készült kommentár ezt írja: „A pedagógusok nem kaptak szót, nem védhették meg ál­láspontjukat.” A jegyzetíró, miután szembe jönnek vele a tények, a könyvespolcához ballag és az ókori bölcsekhez fordul se­gítségért, mert ők máig nem vesztették el érzéküket abban, hogy a dolgokat saját okaikra vezessék vissza. Rátaláltam a makedón Démétriosz történe­tére, akinek egy öregasszony állta útját és kérte hallgassa meg, de az elhárította, mond­ván: nem ér rá. „Akkor ne légy király!” - kiáltotta az asszony. Démétriosznak ez nagyon az elevenébe vágott, elgondolkodott, és amikor ha­zament, minden más ügyét el­halasztotta, s több napon át azoknak szentelte idejét, az öregasszonnyal kezdve, akik kéréseikkel hozzá fordultak. P edig nem is volt akkor vá­lasztási kampány... Városnap Szécsényben - Szórakoztak, vetélkedtek Szamárháton, galambszámyon (Folytatás az 1. oldalról) A múzeum előtti utcát vásári sát­rak tarkították, a kastélykertben emelt szabadtéri színpadon a gyermekmagisztrátus vetélkedője zajlott az általános iskolás és kö­zépiskolás diákok számára. A tsz iroda előtt görkorcsolyások mutat­ták meg tudományukat, a műve­lődési centrum mögött lovagi tor­nát vívtak a jelentkezők. Már fújni lehetett a zsíros forró gulyást, amikor a megyei rendőr­főkapitányság beavatkozó alosztá­lyának tagjai, akiket csak kom­mandósoknak mondanak a polgá­rok, mutatták be esetenként hát­borzoló mutatványukat. Miközben szabadon közleked­tünk a magistratus által kiadott és a déli harangszó előtt két órával érvényes menlevelünkkel azt lát­tuk, hogy minden helybéli és ven­dég polgár nagy jókedvvel mú­latta idejét a városi rang kimondá­sának 662-dik évfordulóján, p. a. Szólt a harang - Dőlt a tehén Vasárnapi állatmese Megtört szívvel és gerinccel dőlt az útra egy tehén vasárnap délben Karancsalja és Etes között. Hiteles szakértői vélemények híján egy­előre csak találgatni lehet, miért pont ott és akkor fejezte be földi pályafutását. A tűzoltók minden­esetre kimentek és két hevederrel meg egy KCR-daruval a tulaj ko­csijára emelték a félholt jószágot. A nagykönyvbe azt írták: műszaki mentés - időtlen idők óta a legvér- telenebb. A faluban is híre ment a dolognak: akik látták, azt mond­ják, az etesi úton rég volt ilyen nagy közlekedési dugó.... Búcsúztunk, elmentünk, mától pedig megérünk - Az elmúlt hét végén megye- szerte lezajlottak a ballagások a középfokú tanintézetekben. Az érettségizők ma reggeltől már az írásbeli vizsgákon szorongva várják: vajon milyen tételek közül választhatnak? Felvételünk a bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium ballagási ünnepségén készült. fotó: bábel László Hagyományteremtő szándékkal találkoztak a néptáncosok Somoskőújfaluban Szoknya perdült, járt a láb Szombaton nagyobb volt a forgalom Somoson, mint Salgótar­ján központjában. Ünneplőbe öltözött gyerekcsoportok, szü­lők, érdeklődők igyekeztek a domboldalon álló kopott művelő­dési házba, ahonnan népzene hangjai szűrődtek ki. A színházteremben tíz óra előtt egy tűt is nehéz lett volna leej­teni, annyian voltak. A színpad felett tábla hirdette: Gyermek- néptáncosok I. Somosi Feszti­válja. Koppándi János iskolai­gazgató - a fesztivál gondola­tának egyik kitalálója - kö­szöntő szavaiban elismerte, hogy az elhatározás megfogal­mazásakor gondolni sem mer­tek volna ekkora részvételre, hiszen a számítottnál négyszer többen jöttek el. Ez pedig azt mutatja, hogy igenis be lehet népesíteni a peremterületi mű­velődési intézményeket, s ér­telmes cél érdekében igenis le­het mozgósítani az embereket. S azt is bizonyítja, hogy a hazai néptánckultúrának nemcsak múltja, hanem jövője is van. Ez pedig azért lényeges, mert múlt nélkül nincs nemzet, hagyomá­nyok nélkül pedig nincsen nép. Braun Miklós, a Kodály Zol­tán Táncművészeti Egyesület vezetője az eseménytől akadá­lyoztatás miatt távol lévő Szé­kely István, a Champion Kft. ügyvezető igazgatójának szavait tolmácsolta. A vállalkozó - a rendezvény fő támogatója - a fia annak a néhány évvel ez előtt el­hunyt táncpedagógus, népműve­lőnek, akinek az emlékére ha­gyománnyá szeretnék tenni ezt a fesztivált. Noha a fesztiválon avatott néptánc-szakemberek voltak jelen és nagy figyelem­mel kísérték a gyerekcsoportok produkcióit, sorrendet nem állí­tottak fel. Aki ezen a fesztiválón fellépett, kivétel nélkül nyertes­nek tekinthette magát. Mintha csak a coubertini olimpiai gon­dolat öltött volna ebben testet, mi szerint a részvétel a fontos. Öröm volt látni a kipirult arcú lánykákat, fiúcskákat amint kez­detlegesebben vagy már tapasz­taltabban formálták lépéseiket a színpad deszkáin, miközben har­sogtak ajkukról a dalok. S jó volt látni a szülők, hozzátartozók féltő, simogató pillantását, a büszkeséget az arcokon. Ezek az érzések találkoztak az öreg te­rem falai között, összeölelkeztek és szilárd elhatározássá érlelőd­tek: ezt a fesztivált évente meg kell tartani, hiszen nemcsak múl­tunk ápolását jelenti, hanem erőt ad a jelen elviseléséhez és építő­anyagul szolgál a jövőhöz. Béren tanácskoztak az SZDSZ megyei vezetői — Üj alkotmány (is) kellene Ki üldözze a gazdasági bűnözést? Alkotmányozásról, az összeférhetetlenségi, a választójogi tör­vényről, valamint a központi nyomozóhivatalról tárgyaltak szombaton Bér községben megtartott találkozójukon a Szabad Demokraták Szövetségének megyei elnökei. Ezek a kérdések kerülnek napi­rendre a szabaddemokraták és a szocialisták parlamenti frak­ciója közötti május harmadik hetében sorra kerülő megbeszé­lésen is. Amint a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoz­tatón Hack Péter, az Ország- gyűlés Alkotmány- és Igazság­ügyi Bizottságának elnöke el­mondta, a szabaddemokraták meglátása szerint alkotmányo­zási szükséghelyzet valóban nincs ugyan, van azonban al­kotmányozási lehetőség, még­pedig olyannyira kedvező, ami­lyen akár a következő egy évti­zed alatt sem várható. Kor­mányzati központi nyomozóhi­vatal felállítása körül jó ideje dúló viták kapcsán Dörnbach Alajos, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke leszögezte: a párt az utóbbi időben pusztán azért nem fogalmazta meg ez­zel kapcsolatos álláspontját a nyilvánosság előtt, mert nem támogatja a koalíciós partnerek közötti nyilvános vitát. Sem po­litikai, sem szakmai szempont­ból nem pártolja azonban az öt­letet. Amint utalt rá, a gazda­sági bűnüldözésben tapasztala­tokkal rendelkező országos in­tézmények feltételeinek javí­tása sokkal látványosabb ered­ményekkel kecsegtet, mint az új hivatal felállítása. RÉTSÁG 0,dal Hírek Természetes életmód Salgótarján - Az Egészsé­ges Életért Klub összejöve­telét a József Attila Műve­lődési Központ Klubjában május 14-ikén, 16 óra 30 perckor tartja. Témája: a sugármérés alkalmazása elméletben és gyakorlat­ban. Előadó: Szőke Lajos radiesztéta, természetgyó­gyász. Fizetik a beruházást Ecseg - A gázberuházáshoz felvett hitelből az idén 3 milliót kell visszafizetni az önkormányzatnak a kama­tával együtt. A törlesztési kötelezettség szerepel az ez évi költségvetésben. Kismamák klubja Erdökűrt - A községi vé­dőnő és az önkormányzat szervezésében 15 fővel megalakult a kismamaklub. Hetenként pénteken talál­koznak a volt presszó helyi­ségében. Programjukban egészségnevelési előadások és bemutatók szerepelnek. Amatőr kiállítás Rétság --A városi Művelő­dési Központ kiállítótermé­ben május 13-án, szerdán 17 órakor nyílik Csalár Tibor amatőr festő tárlata. Az al­kotások május 27-ig, a mű­velődési ház nyitvatartási idejében - hétfőn 8-tól 16, keddtől péntekig 8-tól 21, szombaton pedig 16-tól 21 óráig - tekinthetők meg. Vállalkozó testület Szarvasgede - Egy apci vállalkozó és az önkor­mányzat június elsejével be­téti társaságot hoz létre a helybeli, jelenleg nem üze­melő varroda újbóli beindí­tása céljából. Az önkor­mányzat kültagként vesz részt a vállalkozásban. Fekete hét vége Motorossal ütközött egy személyautó pénteken este fél nyolckor Szécsényben, a Kossuth úton. A két keréken érkező tizenöt éves fiút a mentők súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Gázo­láshoz vonultak ki a hely­színelők szombaton délután egy órakor a salgótarjáni Acélgyári útra. Ott egy fia­tal lányt ütött el egy autó - a gyalogos súlyos sérüléseket szenvedett. Gazdisarok a Hírlapban Metszés szüret után Facsemetéinket mindaddig rendszeres fásmetszésben kell részesíteni, amíg termőre nem fordulnak. A termő meggyfá­kat helytelenül nem szokták metszeni, aminek következ­tében a fák szomorúfűzre em­lékeztető koronaformát vesz­nek fel. Ennek oka a követ­kező: a meggyfák termőrü­gyei az egyéves vesszőkön helyezkednek el. Ha belőlük virág és gyümölcs fejlődött, vagy nem hajtottak ki, akkor a helyükön csak egy ripacs ma­rad. A vessző csúcsán mindig hajtórügy van. Visszametszés nélkül ebből mindig hajtás fejlődik, de a hajtás évről évre rövidebb, gyengébb lesz. Mi­vel a metszetlen vesszők nem vastagodnak meg, a hosszú vesszők egy idő múlva csüngő alakot vesznek fel, felkopaszodnak, és csak a csúcsukon lesz néhány virág. Ahogy a fa korosodik - a metszés hiányában -, úgy lesz rajta egyre több csüngő vesz- sző, úgy néz ki, mint egy szomorúfuzfa. Ezért a meggy­fákat minden tavasszal, rügy- fakadás előtt meg kell met­szeni. Ennek lényege az, hogy a hosszúra nőtt, csüngő osto­rokat eltüntetjük úgy, hogy a felkopaszodott ágrészt egy, az ágtőhöz közel álló, erős, egy­éves vesszőre vágjuk vissza. Ha a felkopaszodott vesszőt metszenénk rövidebbre, ak­kor nem érnénk el a kívánt célt, hiszen a vesszők oldalán nincsenek hajtórügyek. Cigány kisebbségi fórumot rendeztek Gyarmaton Gyorssegély a romáknak Háromszázezer forintos gyorssegélyt ajánlott fel Gás­pár Győző nógrádmegyeri vállalkozó a létminimum alatt élő gyarmati romacsaládok támogatására a pénteki ci­gány kisebbségi fórumon. Az esemény házigazdája, Szabó Endre, aki nélkül nem jött volna létre a fórum, első­ként Oláh Zsoltnénak adta át a szót. Az asszony köszönetét mondott a városnak, s a Szent Imre keresztény iskolának, agy­tumorban megbetegedett kislá­nyának nyújtott segítségért. Mohácsi Attila, az országos cigány kisebbségi önkormány­zat alelnöke elmondta, a ci­gányság pőrében felhalmozó­dott gondokat nem lehet azon­nal megoldani, ám mint hang­súlyozta, kormányzati szinten t v < ■- * -. kidolgoztak egy olyan átfogó programot, amivel rövid úton orvosolni lehet a bajokat. Jónás Gábor a gyarmati ki­sebbségi önkormányzat veze­tője a helyi panaszokról beszélt. Kiemelte a pénztelenséget, a munkanélküliséget és a lakás­gondokat, amelyek leginkább sújtják a romákat. A városi televízió munkatár­sai meglátogattak néhány csa­ládot, s felvételeket készítettek nyomorúságos életkörülménye­iről, amit a rendezvény közben bemutattak. Gáspár Győző nóg­rádmegyeri vállalkozó a látot­tak után felajánlotta, azonnal háromszázezer forintos gyors­segélyt adományoz a rászoruló romáknak, amit a közeljövőben eljuttat a városi képviselő-testü­letnek. Mivel biztat a határ? így látja a gazdajegyző Elpusztultak a magvak Hosszan tartó tél, hiányzó tavasz, csapadékos időjárás, hirtelen meleg: kikénysze­ríti az érdeklődő, aggódó kérdést: az előbbiek milyen módon befolyásolták a me­zőgazdasági magángazdál­kodók, vállalkozók eddigi tevékenységét? Dudás László gazdajegyző „felségterülete” a Kis- Zagy va-völgye. Huszonki­lenc olyan termelőt tart számon, ahol a termőföld te­rületének nagysága öttől százharminc hektárig terjed. Őszi búzából tavaly 270 hektáron került a földbe az életet adó mag. Ebből a téli fagyok, az elégtelen agro­technika és a rossz fajtaki­választás miatt 30 hektár tel­jesen kipusztult. A megma­radt 230 hektárból negyven hektár jelenlegi minősítése bizony csak gyenge és kö­zepes. Mivel a hosszan tartó tél, a téli tavasz miatt ki­csúsztak az időből, a tönk­rement búzavetés és más elmaradt tavaszi növény helyébe a tavalyi tíz hektár helyett ötven hektár kuko­ricát, s ami az előző esz­tendőben nem volt, hatvan hektár napraforgót vetet­tek. Az állattartók - főleg Sámsonházán és Lucfal- ván, ahol területemen a legtöbben foglalkoznak ezzel a tevékenységgel - tíz hektáron új lucernást te­lepítettek. V. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom