Nógrád Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-09 / 108. szám

4. oldal Ország - Világ 1996. május 9., csütörtök Jelcin az Ismeretlen katona sírjánál. Az orosz elnök a győzelem napjának elő­estéjén tisztelgett az emlékműnél. Tévébeszédében hangoztatta: a második világháborúban aratott győzelem jelentősége az idő múlásával mit sem csökkent. fotó: feb/reuter Újra búcsúznak a „vén” diákok A nemzetiségi iskolákban már holnap megkezdődik a matúra Szívszorító események előtt áll a középiskolák mintegy 84 ezer végzős diákja. A nemzetiségi és a két tannyelvű gimná­ziumok negyedikesei már pénteken megkezdik a matúrát. Ezzel szinte egyidejűleg a hétvége programját gazdagítja a 18-19 éves ifjú seregnek életre szóló élményt adó, tanárt és szülőt egyaránt megkönnyeztető ballagás. Hétfőtől azután valamennyi gimnáziumban és szakközép- iskolában „véresen” komolyra fordulnak a dolgok: mindenütt megkezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák. A sort ezút­tal is a magyar nyelv és iroda­lom nyitja meg. À megoldásra váró feladatokat azonban még egy magyar Sherlock Holmes sem tudná előre kideríteni. A korábbi évek tapasztala­taiból okulva ugyanis a vizs­gabizottság csak a hét első napjának hajnalán állítja össze a három részből álló irodalmi tételsort, amelyet a szokások­nak megfelelően a Magyar Te­levízió és a Magyar Rádió közreműködésével hoznak nyilvánosságra pontban reggel 8 órakor. Az érettségi vizsgarendről Varga Márta, az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda igazgatója elmondta, hogy egy nappal később, azaz május 14- én, kedden a matematika írás­belivel azok folytatják a számadást a négy évről, akik ebből a tárgyból nem írnak felvételi vizsgát. Május 13-a és 19-e közötti héten tesznek írásbeli érettségi vizsgát a kötelezően választott természettudományos, illetve nyelvi tárgyakból azok a diá­kok, akik nem felvételiznek ezekből a tantárgyakból. A közös érettségi felvételi, írásbeli vizsgák időpontja má­jus 20-a, 21-e és 22-e. A diá­kok ekkor matematikából, fi­zikából, kémiából, biológiá­ból, valamint angol, német, vagy francia nyelvből írnak dolgozatot. A szóbeli érettségi vizsgákra június 6-a és 21-e között várják a diákokat. Meciar a magyar-szlovák alapszerződésről Budapesten lesz a csere A magyar-szlovák alapszer­ződés ratifikálásával reális jogi és politikai esély nyílik a múlt nyitott kérdéseinek le­zárására - jelentette ki szer­dán, külföldi újságírók előtt Vladimír Meciar szlovák kormányfő. Egyúttal jelezte: a ratifikációs okmányok cse­réjére mindenképpen a kül­ügyminiszterekénél alacso­nyabb szinten kerül majd sor. A szlovák fél nem zárja ki, hogy az okmányok cseréjét Budapesten bonyolítsák le - mondta a miniszterelnök, hoz­zátéve, hogy ezt az aktust rend­szerint nagykövetekre bízzák az országok. „Minden kormány azért fele­lős, ami a saját területén törté­nik. Egyetlen kabinet sem vi­selhet felelősséget a másik ál­lam polgáraiért, aminthogy mentora sem lehet azoknak” - fogalmazott a szlovák kor­mányfő, aki szerint ez a törek­vés inkább a magyar politikára jellemző. Demokráciákban ál­talában a kisebbségektől lojali­tást vár el az otthont adó állam. A keddi kormányülésen elve­tették az oktatási minisztérium indítványát, hogy a magyar is­kolákban a szlovák nyelvet és történelmet kizárólag szlovákul tanítsák szlovák nemzetiségű pedagógusok. Meciar hangsú­lyozta: e döntésével a pozsonyi kabinet az alapszerződés szel­lemében járt el. Budapesten és Pozsonyban is kísért még a múlt szelleme, ezért szükséges, hogy mindkét fél az alapszerződés nyomán nyílt lehetőségekhez igazítsa a gyakorlati politikát - véleke­dett. A szlovák -kormányfő hangsúlyozta: szükségesnek látja a Horn Gyula miniszterel­nökkel megkezdett - és számos eredményt hozott - intenzív párbeszéd folytatását. Megyénként döntenek az egészségügyi átalakításról Közös az ellátási felelősség Az új egészségügyi és egész­ségbiztosítási törvény megal­kotása előtt szükséges az ön- kormányzatok és az egész­ségbiztosító felelősségének tisztázása - mondotta dr. Rácz Jenő, a népjóléti tárca főosztályvezető-helyettese. Lapunknak adott nyilatkozatá­ban a szakember kifejtette, hogy a törvénytervezet szerint a tulajdonosok és az egészségbiz­tosító egyaránt felelősek egy adott terület ellátásáért. Az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk az intézmények működéséhez szükséges szemé­lyi és tárgyi feltételekről, a biz­tosítónak a normáknak megfe­lelő szolgáltatások finanszíro­zásáról. A szükséges összeget a nemzetközi gyakorlat és a hazai sajátosságok figyelembe véte­lével határoznák meg. Az egészségügyi hálózat te­rületenkénti átalakításához aligha nélkülözhető az érintet­tek helyismerete és egyetértése. Ennek érdekében megyei egyeztető fórumok létrehozását tervezik. Ebben részt vennének az intézmények fenntartói, a megyei tiszti főorvos, az egész­ségbiztosító területi szakembe­rei, valamint az orvosi kamara és a szakszervezet képviselői. (németh) Szemenként keserű a pirula Miért nem kapható Naponta hangzik el a pati­kákban a kérdés: miért kell akkor is egy teljes doboz gyógyszert megvásárolni, ha csupán egy-két szem tablet­tára van szükség? Kerekesné dr. Nemes Mária, a Népjóléti Minisztérium gyógyszerészeti főosztályának vezetőjétől megtudtuk: nálunk Magyarországon csupán né- hányféle láz- és fájdalomcsilla­pítóból kapható egyetlen alka­lomra szóló adag. A forgalma­záshoz kötelező törzskönyve­zés során ugyanis szigorúan előírják az optimális adagokat, a tájékoztatót és a csomagolá­son a gyártási, illetve lejárati idő feltüntetését. Ma a tablet­kis mennyiségben? ták, kapszulák többségén egyenként nem szerepel a ter­mék neve, érvényességi ideje, szedési javallata, ezért változ­tatni kellene a betegtájékoztatás módján. Dr. Hamvas József, a Ma­gyar Gyógyszerész Kamara hi­vatalának igazgatója szerint elvi akadálya nincs, hogy a gyógyszerészek teljesítsék ezt az igényt. Kérdés, hogy ezzel a lehetőséggel mennyien élné­nek, hiszen a kiadások nem arányosan csökkennének ki­sebb adagok vásárlásával. Mindenesetre a kamara szor­galmazza, hogy a medicinák kis mennyiségű árusításának tech-. nikai és jogi keretei mielőbb létrejöjjenek. (cs. b. j.) Állami járadék a rászorulóknak Rugalmas nyugdíjkorhatár, választási lehetőséggel A kormány parlamenti vitanapot kezdeményezett a nyugdíj­reform kérdéseiről. A tegnapi vitában alapvetően két kérdés körül forgott a szó: miért van szükség változtatásra és mi­lyen lesz a várhatón két év múlva induló új rendszer. Csehák Judit (MSZP) a szem­léletesség kedvéért egy érett pilótajátékhoz hasonlította a mostani helyzetet: minél ké­sőbb lép valaki a rendszerbe, annál kevésbé jut hozzá a be­fizetéskor ígért jövedelemhez, míg egyszer csak összeomlik a szisztéma. Szabó György népjóléti mi­niszter arról beszélt, hogy egyre kevesebb járulékfizető befizetéséből kell fedezni egyre több nyugdíjas járadé­kát, de mivel a befolyt összeg nem is elég, a központi költ­ségvetésnek minden évben ki kell pótolnia azt. Emelni kell tehát a járulékokat. Emiatt egyre többen igye­keznek kibújni a fizetési köte­lezettség alól, menekülnek a feketegazdaságba vagy — akár idő előtt is — nyugdíjba, így még kevesebb pénzből kell még több nyugdíjat kifi­zetni. Ördögi kör ez, amiből radikális változtatás nélkül nem lehet kitömi. A népjóléti miniszter igye­kezett meggyőzni a hallgató­ságot, hogy a korhatáremelést csak fokozatosan, a szerzett jogokat tiszteletben tartva va­lósítják meg. A legfontosabb egy olyan rendszer kialakítása, amelyben érdekeltté teszik a dolgozót a járulék befizetésé­ben és a minél későbbi nyugál­lományba vonulásban. A kor­mány már most elismerte, hogy a jelenleginél magasabb szintű nyugellátásra később sem számíthat a társadalom. Az elképzelés szerint a nyugdíj mintegy kétharmadát a jelenlegihez hasonló, fel- osztó-kirovó rendszerben, a munkában töltött évek és a be­fizetett járulékok arányában adnák, egyharmadot pedig egy egyéni, névre szóló tőkeszám­lára befizetett összegből és hozadékából kapná a ma negyven év alatti, leendő nyugdíjas. Az új rendszer 1998. január 1 -jétol indulna, s a tőkefede­zeti rendszer alapján húsz év elteltével történne az első kifi­zetés. Azok, akik nem szerez­tek nyugdíjjogosultságot, és családi körülményeik szerint rászorultak, a mindenkori át­lagkereset egynegyede körüli állami járadékot kapnák, ez lenne az állampolgári alap­nyugdíj. Mindezen felül ki-ki önkéntes nyugdíjpénztárban biztosíthatna magának nyu- godtabb, biztosabb öregkori megélhetést. Az ellenzéki képviselők többsége nem vitatta a nyug­díjreform szükségességét, ki­fogásolták azonban az ismert és a még részleteiben ki nem munkált részleteket. Torgyán József (FKGP) szerint először a gazdaságot kell rendbe tenni, csak azután következhet a nyugdíjrendszer. Selmeczi Gabriella (Fidesz) úgy vélte, a tőkefedezeti rend­szer egy 21. századi békeköl­csön, amellyel a kormány a sa­ját pénzügyi klientúrájának juttat milliárdokat. Lezsák Sándor (MDF) bejelentette: a mai kormánykoalíció meg­emelheti a korhatárt, de ha az MDF 1998-ban kormányra ke­rül, leszállítja azt 55, illetve 60 évre. Simonffy Ágnes Szerencseposta Ezen a héten szinte valamennyi szerencsejátékon rekordnye­remények - tíz- és százmilliók - csábítják a játékosokat. alább egy szelvény erejéig meg ne kísértsük szerencsénket. Aztán itt van a Joker: mind­össze egy ikszelés és miénk le­het a 12 millió forint. Az ösz- szeg oly szép, hogy most iga­zán érdemes igent „mondani” a játékban való részvételre. K Keni > a markunkat a nyereményért. A múlt héten 208 ezer játékost örvendeztetett meg Fortuna ki- sebb-nagyobb összegekkel. Az ellenállhatatlan ötös A legellenállhatatlanabb az ötös lottó 426 millió forintos főnyereménye, amely után - mint azt a hétről hétre növekvő forgalom mutatja - egyre töb­ben és többen áhítoznak. Addig is, amíg Fortuna nem részesít valakit, vagy valakiket kegyei­ben, tovább játszadozhatunk a gondolattal, hogy szerencsés esetben ki, mit tenne a nyakába szakadt temérdek pénzzel. Hány dédelgetett, eddig elérhe­tetlennek tűnő álmát tudná megvalósítani belőle? Csillapíthatatlan kísértést érezhetnek a Telemázli-sors- jegy rendszeres vásárlói is, hi­szen a játékban e héten több mint 53 millió forintot ér a jövő heti Jackpot. Eddig ekkora ösz- szeget még soha nem lehetett nyerni. Hat szám 22 millióért Nehéz ellenállni a hatos lottó 22 millióval kecsegtető főnyereményének is, hogy leg­Nyereménycsúcs a totón Mint ahogy totózni is érde­mes a héten. Már harmadik hete nincs 13 plusz 1 találatos szelvény, ami azt jelenti, hogy ha valaki, vagy valakik most jól tippelnek, minden idő leg­nagyobb totónyereményét, hu­szonegymillió forintot mond­hatnak magukénak. A kenő vonzereje változat­lanul a naponta megnyerhető 300 millió forintban rejlik, amelyért érdemes hétfőtől pén­tekig ringbe szállni. Népszerű­sége abban rejlik, hogy már aznap estére kiderül, helyesen tippeltünk-e vagy sem? S ha igen, másnap már tarthatjuk is Álljon meg 1 millióért A jövő hét szenzációja az ismét induló, kçrâbban nagy sikert aratott „Álljon meg 1 millióért” akció. Hétfőtől - május 13-tól - tehát érdemes lesz tárcánkban, retikülünkben hordani, a személyi igazol­ványhoz hasonlóan, az adott hétre érvényes ötös- vagy ha­toslottó-szelvényünket, hiszen bárkit, bárhol, bármikor meg­állíthatnak a Szerencsejáték Rt. munkatársai. S aki fel tudja mutatni a kitöltött ötös- lottó-szelvényét, annak 1 mil­lió forint üti a markát. Ám ha az illetőnél hatos lottó is van, akkor a találkozás 2 milliót ér. Hogy hol sétálnak a szeren- cseosztogatók? Az titok. Egy biztos: felbukkanhatnak vi­déki kiskocsmában éppen úgy, mint egy nagyváros korzóján, vagy egy játszótéren, üzlet­ben. Természetesen minderre utólag a vasárnapi Szerencse­percekben demi majd fény, 12.05-kor a Tvl-en. (X) A Csecsenföldön szolgálatot teljesítő orosz katonai alakula­tok főparancsnoksága megerő­sítette, hogy megöltek több mint negyven felkelőt, amikor elfoglalták Gojszkojét, a cse­csen lázadók egyik ellenállási központját. A NATO-tagállamok külügy­minisztereinek decemberi ta­nácskozásán születik végleges döntés arról, hogy az észak-at­lanti szövetség fenntartsa-e a katonai jelenlétet Boszniában az IFOR-kötelék egyéves meg­bízásának lejárta után is - érte­sült az amerikai sajtó. II. János Pál pápa június 21. és 23. között Németországba lá­togat - jelentették be szerdán a Szentszék sajtóközpontjában. A katolikus egyházfő előbb Pa- derbomba utazik, majd fölke­resi Berlint is. Özönvízszerű esőzéssel kí­sért ítéletidő tombolt szerda délután az ausztriai Németújvár környékén. A leginkább érintett dél-burgenlandi településeken a házak pincéit másfél méteres víz lepte el. * Kapcsolatépítők. Tegnap megalakult az Új Atlanti Kez­deményezés Magyar Nemzeti Bizottsága. Az atlanti gondo­lathoz közel álló politikusokat, értelmiségieket tömörítő, húsz­tagú testület elnökévé Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét választották. A kapcsolatok erősítésére hivatott mozgalom az Egyesült Államokból érke­zett Európába. Kabinetkérdések. Fajsúlyos témákról, az államháztartási re­formról, a nyugdíjrendszer át­alakításáról és a központi nyo­mozóhivatal felállításával kap­csolatos elképzelésekről is tár­gyak csütörtöki, egész naposra tervezett ülésén a kormány. Kü­lönösen nagy vita várható a ko­alíciós pártok között a nyomo­zóhivatal felállításáról. Zárt ülés. Megkezdte a radar­tender előzményeinek vizsgála­tát az Országgyűlés Honvé­delmi Bizottságának albizott­sága. A testület néhány tagja ugyanis úgy véli: a Honvédelmi Minisztérium tenderfelhívásá­nak tervezete csak egy bizo­nyos pályázónak kedvezett volna. Még vitatkoznak. Egy sza­kasz kivételével valamennyi pontban hétpárti konszenzus született tegnap az Országgyű­lés Alkotmány- és Igazságügyi bizottságának ülésén a házsza­bály-módosítás tervezetének megvitatásakor. A napirend előtti felszólalások új szabályo­zásában nem tudtak meg­egyezni a pártok képviselői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom