Nógrád Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-02 / 102. szám

SALGÓTARJÁN 3| BALASSAGYARMAT __________MEGYEI KÖRKÉP G yümölcsöző külkapcsolatok vagy hivatali turizmus? Beszélgetés Smitnya Sándorral, Nógrád Megye Közgyűlésének elnökével Telefonálók, levélírók teszik szóvá szemrehányóan: miért nem íéják meg végre, mennyit utaznak a megyeháza urai? Éppen a Nógrád Megyei Hírlapban olvastuk, hogy a megyei közgyűlés 300 millió forintos hiánnyal tervezte az idei költségvetését, nincs pénz az intézmények tisztességes működtetésére. Erre hol az egyik, hol a másik hivatali ember tartózkodik közpén­zen külföldön. Itt van példának okáért Becsó Zsolt, a megyei önkormányzat alelnöke, aki már két hónapja „üdül” ország­határainkon túl, méghozzá nem kis fizetésért. Más kérdés, hogy az átlagpolgárnak fel sem tűnik a hiánya. Egyszóval ír­ják meg: megy a pénz, az utazgatásnak meg mi a haszna?!-Milyen külkapcsolatai van­nak a megyei önkormányzat­nak, közülük melyek az újak? - kérdeztem Smitnya Sándort, a megyei közgyűlés elnökét. Garantált tervszerűség-Nógrád Megye Közgyűlé­sének külkapcsolatai túlnyomó részben öröklött jellegűek - kezdte válaszát. - Az 1994. de­cemberében megválasztott új testület a megye szempontjából hasznos kapcsolatok esetében a hosszú távú, perspektivikus együttműködésre helyezi a hangsúlyt, s alapvető feladat­nak tekinti a gazdasági szféra irányába való nyitást. Ez az elv reményeink szerint a jövőben is érvényesülni fog.-Meghatározó jellegű kül- kapcsolataink szempontjából az Európai Régiók Gyűlésében való részvételünk, amely az eu­rópai integrációs folyamat fon­tos láncszemének tekinthető. A tagság lehetőségét biztosít új kapcsolatok kiépítésére, me­gyénk imázsának növelésére. ERGY-tagságunknak köszön­hető az angliai Hampshire-vel való, egyre mélyülő kapcsola­tunk. A megyei közgyűlés leg­régebbi keletű, több mint egy évtizedes, igen értékes együtt­működése fűződik a Bajor Ifjú­sági Körhöz. Az ausztriai WIFO Gazdaságkutató Intézet megyénk gazdaságfejlesztési programját dolgozta ki. A dá­niai West-Sealand megyével és a slagelsei AMU-CENTER-rel viszonylag új keletű a kapcsola­tunk, s főleg felnőttek szakkép­zésére és átképzésére terjed ki.-A rendszerváltozást köve­tően Nógrád megye meghatá­rozóan keleti orientációjú kap­csolatai megszakadtak. De nem váratott magára sokáig a felis­merés, hogy a nyugati irányba való nyitásnak nem kell szük­ségszerűen együtt járnia a ke­leti irányú zárással. Ennek a fel­ismerésnek a szellemében köz­gyűlésünk kiemelten kezeli az oroszországi Vlagyimir me­gyével egyre fontosabbá váló kapcsolatot. Hogy ezt mennyire fontosnak tartjuk, jól jelzi Frisch Oszkárnak, a megyei közgyűlés alelnökének vezeté­sével kint járt szakmai delegá­ció útja. A küldöttségben helyet kaptak kamarai, mezőgazda- sági és kereskedelmi szakem­berek, valamint a gazdasági élet egyéb szereplői. (Zárójelben jegyzem meg, a képviselt szer­vezetek állták saját költségü­ket.) A látogatás eredménye­ként a különböző gazdasági szektorok immáron közvetlenül alakítják egymás közti kapcso­latukat, az orosz kereskedelmi kirendeltség pedig helyet kért a Palócország ’96 kiállításon és vásáron. Kemerovo megye ve­zetői kezdeményezték a kap­csolat újbóli felvételét, s mi szűk körű delegációt hívtunk meg ez év első felére.- Egyébként kérdésére ennél részletesebben megtalálható a válasz Becsó Zsoltnak, a me­gyei közgyűlés alelnökének a „Nógrád Megye Közgyűlése nemzetközi kapcsolatainak eredményei, javaslat a megyei önkormányzat 1996. évi nem­zetközi kapcsolataira” című, a közgyűlés által nyílt ülésen tár­gyalt és elfogadott előterjeszté­sében. Az anyag nyilvános, bárki által hozzáférhető.-Nem említette, hogy a szomszédos Szlovákiával is volna kapcsolata Nógrádnak.- Joggal vetődik fel a megye határmenti fekvéséből szár­mazó potenciális előnyök ki­használásának lehetősége. Saj­nos, a regionális kapcsolatok fejlődésének gátat szab, hogy a szomszédos Szlovák Köztársa­ságban valójában még nem lé­tezik területi szintű önkor­mányzatiság, így a magyar me­gyék számára nincs megfelelő szintű partner. Reményeink szerint a szlovák törvényalko­tási munka során a közeljövő­ben változás várható ezen a téren. .Mindezzel együtt igyek­szünk minél nagyobb hangsúlyt fektetni a szlovákiai kapcsola­tok építésére. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni azt az örvendetes tényt, hogy intézményeink elsősorban ki­terjedt szlovákiai kapcsolatok­kal rendelkeznek, s ezek jó ala­pot biztosítanak a továbblépés­hez. Preferálandó célkitűzésnek tekintjük intézményeink kül­földi kapcsolatainak segítését, támogatását! Erre jó példa, hogy 1995. őszén Kovács Gá­bor alelnök kulturális szakem­berek élén látogatást tett a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumában, majd me­gyei körutazáson vendégül látta a minisztérium államtitkárát. De, ha jól tudom, a kamarák szintén partneri viszonyban áll­nak egymással.-Mennyire tervszernek, át­gondoltak ezek a külkapcsola- tok, avagy megmaradnak a hi­vatali turizmus szintjén?- A hivatali turizmus kifeje­zés megengedi a feltételezést, hogy a kérdésfeltevés nem nél­külöz némi pejoratív felhangot. Ez azért meglepő, mert a sajtó - legfőképpen a két megyei napi­lap - folyamatos és részletes ismertetést kap a külföldre utazó delegációk programjáról, céljáról, összetételéről. A köz­gyűlés munkájában - a jelenleg érvényben lévő önkormányzati törvény értelmében — leginkább a testületi határozatok garantál­ják a tervszerűséget. Szakemberek Is utaznak-E külkapcsolatok elmélyí­tésébe, tartalmasabbá tételébe bevonják-e az intézmények szakembereit?-Már a fentiekből is kide­Smitnya Sándor: A regioná­lis kapcsolatok fontosak rült, hogy igen. De a külkapcso­latok alakításába nemcsak a sa­ját szakembereinket vonjuk be, hanem - a mindenkori kívá­nalmakhoz alkalmazkodva - az egyéb szakemberek széles kö­rét is. Ezt legérzékletesebben úgy tudom illusztrálni, ha is­mertetem a hamarosan Hamp­shire megyébe induló delegáció programját és összetételét.- Miután értékeltük a jelen­legi kapcsolatunk tartalmát, az alábbi együttműködési terüle­teket javasoltuk az angol fél­nek, amelyeket részben az ECOS OUVERTURE prog­ram, részben más PHARE-for- rások, részben közös megálla­podások alapján kívánunk megvalósítani. Több témakör­ben fogunk tárgyalni. Közülük első a közbiztonság: a bűnmeg­előzés érdekében kicseréljük a tapasztalatokat a lakosság, a rendőrség és a területi önkor­mányzatok együttműködéséről. Nógrád megye részéről dr. Bánfi Ferenc alezredes, me­gyei rendőrfőkapitány vezeti a tárgyalásokat.- Következő fontos terület a kultúra: a hampshire-i és a Nógrád megyei múzeumok, le­véltárak közötti kapcsolat fel­vételének előmozdítása. Ennek keretében a történeti örökségek megőrzése és bemutatása, az ér­tékmentés, a hagyományápolás. Részünkről dr. Horváth István, a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatója lesz a témafelelős.- Óriási témakör a gazdaság. A munkanélküliség csökken­tése érdekében induló „Váljon vállalkozóvá!” elnevezésű program angol tapasztalatokra épít: a hampshíre-i képzési módszerekre és gyakorlatra, know-how alkalmazására. To­vábbi témák: minőségbiztosí­tási rendszer kialakítása a szol­gáltatás, a tanácsadás és a vál­lalkozásfejlesztés területén. Kistérségi fejlesztési progra­mokba való bekapcsolódás pro- ject-szinten. Szintén a gazdaság témakörén belül szeretnénk tárgyalni környezetvédelmi kérdésekről, a megye területét lefedő állapotvizsgálatról, kör­nyezetvédelmi koncepció ké­szítéséről. Elképzeléseink kö­zött szerepel még a térinforma­tikai számítógépprogram és az egész megyére szóló turisztikai stratégiai terv kidolgozása. E témakörben Géczy Gyula, a Nógrád Megyei Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója vezeti a tárgyaláso­kat.- Minket közelről érintő té­makör az önkormányzati és a hivatali munka. Erről címsza­vakban: a hivatali információs rendszer software-fejlesztése. A területi önkormányzatok kö­zötti együttműködés fejleszté­sének lehetősége. A döntésho­zatali eljárások középszinten, vagyis a megyei önkormányza­toknál. Kapcsolatok a lakos­sággal, a civil szervezetekkel, a kormánnyal és a települési ön- kormányzatokkal. Kapcsolat- tartás a nyilvánossággal, mód­szertani, gyakorlati tapasztala­tok. Ezekről önkormányzatunk részéről dr. Skultéty Sándor fő­jegyző tárgyal majd, s a delegá­ciót jómagam vezetem. Az álta­lunk javasolt programot az an­gol fél nagyra értékelte és elfo­gadta. Úgy érzem, a vázolt program megfelelő válasz az ön kérdésében felvetett „hivatali turizmus” kifejezésre.-Mibe kerül e kapcsolatok fenntartása, ápolása, ezeknek milyen konkrét hasznuk van a megye számára? Egyre kevesebb a pénz- Az 1995-ös költségveté­sünkben 3 millió forintot ha­gyott jóvá a megyei közgyűlés. A felhasznált összeg 3 millió 212 ezer forint volt. Az 1996-os költségvetési tervezetben a ha­tározati javaslat 6 millió forin­tot kért elfogadni a külkapcso- latokra. Ezt a közgyűlés 3,5 millió forintra mérsékelte. Kü­lönben az előző közgyűlés 1994-ben 6 millió 800 ezer fo­rintot költött külkapcsolatokra, ezen felül 1 millió 700 ezer fo­rintért rendeztek kiállítást Prá­gában. Ehhez képest, ha csak a direkt számokat nézzük is, mindkét esztendőben több mint 50 százalékkal léptünk vissza, s akkor még nem is említettük a 30 százalék körüli évi inflációt.-A külkapcsolatoknak mi­lyen konkrét hasznuk van a megye számára? Nos, azt tisz­tán kell látni: a külkapcsolatok alakítása komplex tevékenység, és mint ilyet, nem is lehet da­rabjaira bontani. Pontosabban lehet, csak nem célszerű, mert értelmét vesztig A megyei köz­gyűlés egyfajta közvetítő, kap­csolatépítő feladatot hivatott el­látni, melynek nyomán később gazdasági, kulturális kapcsola­tok alakulnak az adott területek konkrét szereplői között (A már tárgyalt vlagyimiri kapcsolat kiváló példája ennek). Nem sok értelme lenne, ha a külkapcso­latok csupán a regionális ön- kormányzatok közötti protokol­láris szinten maradnának, vagy - teszem azt - utaztatnánk ide- oda a teljes közgyűlést. Az sem vezet sehová, ha ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodásokat kötünk, majd ahelyett, hogy megtölte­nénk tartalommal, ülünk a ba­bérjainkon. A mi feladatunk - újfent mondom - a regionális kapcsolatok kialakítása a kü­lönböző szakterületeken, és azt már az adott területek szakem­bereinek kell tovább építeniük. Természetesen vannak területi szintű közös elképzelések, mi­ként az a tervezett angol út programjából kiderült.- Ez esetben a partnerrel kö­zösen szeretnénk Nyugat-euró­pai külföldi pályázati pénzhez juttatni Nógrád megyét. Ha már Nyugat-Európánál tartunk, megemlítem: nem titok senki előtt, hogy országunkban erős a Nyugat-európai integrációs tö­rekvés. Ám ahhoz, hogy ez a folyamat sikerrel járjon, elke­rülhetetlen az ottani intézmény- rendszerek tanulmányozása: átvenni az arra érdemeset és kritizálni, ami arra szorul.- Egyébiránt több helyen, többször elmondtam már, hogy a regionális kapcsolatok önma­gukban is fontosak. Hasznos kiegészítői az államok közötti, központi irányítású diplomáci­ának, és sok esetben annál erő­sebb szálakkal kötnek egymás­hoz területeket. Talán ennek a felismerésnek köszönhető, hogy Európa-szerte megfigyel­hető a régiók és a regionális kapcsolatok felértékelődése.- Kik döntenek arról, hogy ki és hová utazik a külkapcsolatok keretében?- Az eddig elmondottakban igyekeztem rávilágítani, hogy a delegáció összetételét a kapcso­lat jellege, illetve az adott uta­zás konkrét célja határozza meg. A végső döntést természe­tesen a közgyűlés elnökeként én hozom.- Az új megyei közgyűlés égisze alatt ki és hol járt külföl­dön, mi volt a hozadékuk? Van- e és kinek van beszámolási kö­telezettsége a küldetésről visz- szaérkezetteknek?- Ismét csak a már említett közgyűlési előterjesztésre tu­dok hivatkozni, amely teljes részletességgel felsorolja, hogy ki és hol járt külföldön. Mint már említettem, az anyagot nyilvánosan tárgyalta közgyű­lésünk, az bárki által hozzáfér­hető. Beszélgetésünk nagy ré­sze arrpl szólt, hogy mi volt a külföldi utak hozadéka.- Ami a beszámolási kötele­zettséget illeti: a megyei köz­gyűlés működésében gyakorlat, hogy a közgyűlés tagjai beszá­molnak a külföldi útjaikról. Ezt Becsó Zsolt alelnök egyik fel­szólalásában kifejezetten kérte. Itt szeretném újra hangsú­lyozni: a külföldi utakról nem csak a közgyűlés előtt számol­nak be az érintettek. Még any- nyit: aki figyelemmel kíséri a megyei sajtót, az naprakész és pontos információt kap arról, hogy a megyei önkormányzat­tól ki, hol járt külföldön, de még arról is, hogy mi ezeknek az utaknak a haszna.- A megye gazdasága, kultú­rája, hogyan mutatkozik meg külföldön? Komplex tevékenység- Az eddig taglalt külkap­csolatok révén és folyamodvá­nyaként. Ha nem lennének külkapcsolatok, illetőleg azo­kat nem fejlesztenénk, akkor sem gazdaságunk, sem kultú­ránk nem jelenhetne meg kül­földön. Hogy konkrét példákat is említsek: a vlagyimiri dele­gáció látogatása igen jó sajtót kapott a fogadó régióban. Hampshire megye legnagyobb napilapja terjedelmes írást kért tőlünk, melyben bemutatjuk megyénk kulturális örökségeit, gazdaságának mai állapotát, a befektetési lehetőségeket, és így tovább. A kért cikket ter­mészetesen elkészítettük és fo­tókkal együtt elküldtük. Ugyancsak Hampshire megye fordult hozzánk azzal a kérés­sel, hogy felállíthassanak egy nógrádi szobrot abban az arbo­rétumban, amelyben minden, velük baráti kapcsolatot ápoló régióról megemlékeznek.-Ezek természetesen csu­pán kiragadott példák. Mint már mondtam, külföldi megje­lenési lehetőségeink, a gazda­sági és kulturális élet szereplő­inek partneri viszonyai, a fo­rintban mérhető haszon mind­mind komplex egészet alkot­nak - ezt hívjuk külkapcsola­toknak.- Köszönöm a beszélgetést!-Én is köszönöm a lehető­séget! Becsó Zsolt tanulmányútja- Becsó Zsolt, a megyei köz­gyűlés alelnöke február 24-től vesz részt az Európai Régiók Közgyűlésének Centrurio prog­ramján. A lehetőségét pályázat út­ján nyertük el. A tanulmányúton résztvevők szállását, étkezését, s magának a szakmai tanulmá­nyoknak a feltételeit a fogadó ré­gió biztosítja, mi csak az utazás költségeit viseljük. Az Európai In- terregionális Képzési Közös Prog­ram alkalmat nyújt Közép- és Ke- let-Európa régiói hivatali és poli­tikai tisztségviselői számára isme­reteket szerezni a regionalizmus- ról, a föderalizmusról, azok meg­valósulásáról, két egymást követő szakmai gyakorlat alkalmával, két különböző nyugati régióban.- A résztvevők közreműködtek az egy hétig tartó szemináriumon (elvileg Strasbourgban), amely különböző témájú előadások so­rozatából állt: az európai integrá­ció folyamata, a területi demokrá­cia, a föderalizmus, a regionális hivatali struktúra stb. Az előadók ismert szakemberek voltak. Ez­után a résztvevők elutaztak, illetve elutaznak a két fogadó régióba. Időtartama: 2x5 hét, ebből 2x1 hét nyelvtanfolyam.- Tanulmányútjaik után a résztvevők visszatérnek egy ér­tékelő szemi­náriumra (el­vileg Stras- bourgba), hogy kicserél­jék tapasztala­taikat, és számba ve­gyék megfi­gyeléseiket, észrevételeiket. Idő­tartam: két nap. Összes időtar­tama: tizenkét hét.-A pályázóknak főállású al­kalmazottaknak kell lenniük, vagy választott mandátummal kell ren­delkezniük Közép-, illetve Kelet­Európa egy régiójának szintjén, il­letőleg olyan, az Európai Régiók Közgyűlésében nem tag régió szintén, amely kielégíti az Európai Régiók Közgyűléséhez való csat­lakozás kritériumait. Politikai mandátuma van, vagy tisztséget tölt be - mondjuk - egy hivatal­ban, intézményben, rendelkezik azzal a szükséges szakképzettség­gel, amely előmeneteli lehetősé­get jelent számára saját régiójának kebelén belül, jól beszéli a francia, az angol, a német nyelv egyikét.- A gyakorlatban ez úgy néz ki: Becsó Zsolt ül egy minisztériumi hivatalban és dolgozik - német nyelven. Tehát téved az, aki azt hiszi, hogy üdülésről van szó. Szokolov Szergej Nyikolajevics (balról) Vlagyimir, Smitnya Sándor, Nógrád képviseletében, a közelmúltban írta alá a két megye együttműködési szerződését archív felvétel Kolaj László

Next

/
Oldalképek
Tartalom