Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-10 / 84. szám

1996. április 10., szerda Világtükör 7. oldal Somogyi Ferenc külügyi ál­lamtitkár tegnap a NATO brüs­szeli központjában átadta Gerbhardt Von Moltke politikai főtitkárhelyettesnek azt a rész­letes munkaokmányt, amelynek alapján mostantól kezdve - a tervek szerint decemberig - a majdani taggá válás előkészíté­sét célzó NATO-magyar kon­zultációsorozat zajlik majd. A csernobili katasztrófa tízéves évfordulója jegyében tegnap megkezdődött a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség konferenciája a bécsi Aust­ria Centerben. Felszólalásában Jevhen Marcsuk ukrán kor­mányfő megerősítette: Ukrajna 2000-ig leállítja a csernobili atomerőművet, ehhez azonban a Nyugat jelentős anyagi támo­gatása szükséges. A dél-koreai hadseregben módosították a tűzparancsra vonatkozó szabályokat. A had­sereg vezérkari főnökének uta­sítására ezentúl a katonáknak azonnal lőniük kell, ha észak­koreai katonák netán átlépnék a két országot elválasztó demili- tarizált övezet déli határát. Hichal Kováé szlovák államfő nem írta alá a büntető törvény- könyv március 26-ai módosítá­sát, s azt újratárgyalásra vissza­adta a parlamentnek. Az államfő megítélése szerint a módosított szlovák Btk. több cikke nem tesz eleget a demokratikus követel­ményeknek, sérti a szólássza­badsághoz, a szabad információ- áramláshoz és a gyülekezéshez való jogot. Bili Clinton amerikai elnök tudott arról, hogy Irán - az ENSZ-embargó ellenére - ti­tokban fegyvereket szállított a boszniai szerbekkel hadakozó bosnyák kormányerőknek - nyilatkozta egy washingtoni kormánytisztviselő. A neve el­hallgatását kérő illetékes- sze­rint a Fehér Ház „a muzulmá­nok iránti rokonszenvből” hunyt szemet az ügy felett. Az orosz kommunisták lé­péseket tesznek a nyári elnök- választás elhalasztásának, il­letve az eredmény esetleges meghamisításának megakadá­lyozására. Ezt a párt elnökje­löltje, Gennagyij Zjuganov kö­zölte moszkvai sajtóértekezle­tén. Zjuganov arra panaszko­dott, hogy a központi sajtó, de különösen a televízió agyon­hallgatja kampányát. Tizenhárom izraeli sebesült meg az ország északi részén, amikor tegnap hajnalban a Hezbollah gerillái sorozatve­tőkkel lőtték Kirjat Smona vá­rosát és Galilea egy részét Dél- Libanonból. Válaszul izraeli részről vadászbombázókat ve­tettek be a dél-libanoni körze­tek ellen. Budapesten a német védelmi miniszter. A háromnapos magyarországi látoga­tásra érkezett Volker Rühét katonai tiszteletadással fogadta meghívója, Keleti György hon­védelmi miniszter. Rühe hangsúlyozta: a NATO bővítése eldöntött tény. fotó: feb/reuter NOKIA 1610 Bevezetőár: Ütőképes és ütésálló mobiltelefon: • lOO óra készenléti idő • 3,5 óra beszél getési idő • Használat köz ben is tölthető l\lem kell vele kesztyűs kézzel bánni! Ofotért: Salgótarján, Pécskö üzletház tel: 32/310-571 Információ és házhozszállítás megrendelése: 265-90-90, 30/30-30-30 Új Westel 900 előfizetés esetén, amíg a készlet tart. Alapszerződésről az Országgyűlésben Románia újítani akar Előfordulhat, hogy Bukarest új elgondolással áll elő a ro­mán-magyar alapszerződés tárgyalásának következő for­dulóján - mondta a román külügyminiszter. Teodor Melescanu, áttekintve az eddigi tárgyalási fordulók eredményeit, egy interjúban le­szögezte: történt közeledés a felek között, de az 1201-es ET- ajánlás körüli problémákat nyitva hagyják. Szerinte az, ami a magyar-szlovák alap- szerződés ratifikálása körül tör­tént, Romániát igazolja. A ro­mán fél tavaly nyáron javasolta, az 1201-es ajánlást csakis egy­értelmű magyarázó szöveg kí­séretében érdemes a szerző­désbe építeni. A magyar-szlovák alapszer­ződéssel több képviselő is fog­lalkozott tegnap az Országgyű­lésben. Csapody Miklós (MDF) aziránt érdeklődött a külügyi ál­lamtitkárnál, hogy ki és hogyan lesz képes betartatni a Szlová­kiával kötött alapszerződést. Szent-Iványi István szerint ab­ból kell kiindulni, hogy a felek jóhiszeműen annak betartására törekednek. Amennyiben nézeteltérések támadnak, akkor egy vegyes bizottság felállításával meg­próbálják majd feloldani a vitás kérdéseket. Ha ez nem vezet megoldásra, akkor mérlegelhe­tik a felek, hogy nemzetközi szervezetekhez forduljanak. Csapody Miklóst nem elégítette ki a válasz, szerinte számos jel utal a szlovák fél jóhiszeműsé­gének hiányára. S. A. Líbia vegyi fegyverek gyártásába kezd? Mérges gázok világszerte Kadhafi ismét a figyelem kö­zéppontjába került. Amerikai kémforrások szerint Líbia vegyi fegyvereket gyártó üzem építésébe kezdett. Elsőként a CNN hírtelevízió számolt be a líbiai elnök leg­újabb „mesterkedéséről”. Szakértők rögtön arra a ve­szélyre hívták fel a figyelmet, hogy a vegyi fegyverek a terro­risták kezében ellenőrizhetetlen fenyegetést jelentenek a vi­lágra. Márpedig Líbia és a ter­roristák közötti kapcsolat - majdhogynem ténykérdés. Nemrég kiderült, hogy az USA Indiana államának rozs­mezői között, egy szigorúan védett katonai raktárban 1300 tonna mérges gázt őriznek, fémhordókban. Amerikában már nem gyártanak vegyi fegy­vereket, ráadásul az 1993-as párizsi egyezmény értelmében a készletek megsemmisítését már rég meg kellett volna kez­deni. Sajnos a dokumentum, amelyet 160 ország írt alá, nem lépett életbe, mert nem iktatta törvénybe legalább 60 ország az aláírók közül, többek között az USA és Oroszország sem. Jesse Helms, a szélsőségesen konzervatív republikánus szená­tor, a külügyi bizottság elnöke ragaszkodik ahhoz, hogy előbb az oroszok semmisítsék meg a maguk 40 ezer tonnára becsült vegyifegyver-állományát. Moszkva vállalta, hogy kész­leteit 2005-ig felszámolja. Az új amerikai határidő 2004, ám addig még némely technikai problémával meg kell birkózni. Az eddigi megsemmisítési kí­sérletek alkalmával ugyanis a tökéletlen szűrés miatt el nem égett veszélyes méreganyagok kerültek a földi légkörbe. FEB Könyvet írt Mitterrand néhai kedvence Kis kutya a nagy kutyáról Az özvegy, az orvos, a bará­tok és az ellenfelek után meg­szólalt az, „aki’' kilenc éven át mutatkozott a néhai francia államfő oldalán. Egy francia kiadó 50 ezer pél­dányban dobta piacra a labra­dor nősténykutya, Baltique „emlékiratait”: Csak ugatok, avagy Francois Mitterrand tit­kai címmel. A szerző a fő hangsúlyt Mit­terrand környezetére hegyezi ki. Néhány titkot ugyan elárul, de lassan már nem marad mit elmondani az egykori elnökről. Baltique világgá ugatja például, hogy miközben az egykori el­nök szabadgondolkodó hírében állott, ragaszkodott hozzá, hogy Mazarine-1, házasságon kívüli lányát jó barátja, a lille-i püs­pök, Vilnet keresztelje meg. Ugyancsak ő működött közre az első áldozásnál. Természetesen mindenki ta­lálgatja, melyik másik „nagy kutya” vethette papírra a törté­neteket. Egyelőre azonban nem sikerült a szerző személyét ki­fürkészni. Baltique nem nyilat­kozik. Az özvegy különben sem kívánta megtartani a ház­ban a fájó emlék jelképét, s így a labrador nyugdíjba vonult, a csendőrség egyik Párizs mel­letti, kertes laktanyájában lakik. Spielberg filmje után megírta emlékiratait Schindler özvegye Tették, amit tenniük kellett „Mit tud Spielberg az én életemről?” - kérdi szinte csak önma­gától Emilie Schindler. Aztán meg is válaszolja az egyáltalán nem költői kérdést: „Semmit.” Igaz, a világ sem tud jóformán semmit Emilie Schindlerről, annak a nagyterű és bátor fér­fiúnak, Oskar Schindlemek a feleségéről, akiről a világ egyik legsikeresebb rendezője, Steven Spielberg a Schindler listája című megrázó filmet forgatta. A matróna, Schindler 88 esz­tendős felesége most közzétette memoárjait. A kötet Argentíná­ban jelent meg, ahol 1949 óta él. Az özvegy a filmben csak feltűnt Schindler oldalán - a férj volt a főszereplő, aki körül az egész sztori forgott. A ren­dező az egész - elejétől a vé­géig valósághű, már-már do­kumentumszerű - filmet az auschwitzi haláltábor közelé­ben működő német gyár igaz­gatója számára tartotta fenn. „Sem Oskar, sem jómagam nem voltunk hősök” - hűtötte le a könyve bemutatójára ösz- szegyűlt újságírókat Frau Schindler. „Pusztán csak azt tettük, amit tennünk kellett. Amit tenni tudtunk.” Az életve­szélyben, az embertelenségben - tehetjük mi hozzá. „Ezért nem is ábrázoltam az emlék­iratban hősként Oskart. Szeret­tem és gyűlöltem őt. Bár az ő oldalán éltem, mégis az árnyé­kában. Amikor meghalt, meg­próbáltam elfelejteni.” Miután a háború véget ért, és elveszítette a gyárát, Oskar Schindler csaknem megbénult ennek tudatától. További élete csődtömeg: valóságos adósság­hegyet zúdított kettejükre, és azzal hagyta magára asszonyát 1957-ben. Oskar Schindler Eu­rópába jött és soha nem tért vissza feleségéhez. Emilie asszony nem hibáz­tatja Spielberget, amiért csupán epizódszerepben villantotta fel személyét. „Kitűnő a film, még akkor is, ha nem a teljes igaz­ságot vetíti elénk. De hát a ren­dező csak a forgatókönyvből dolgozhatott” - olvasható Schindlemé emlékirataiban, amelyek csehországi ifjúságá­tól egészen az önként választott argentínai emigrációig ölelik fel az életét. A legrészletesebben termé­szetesen életük meghatározó időszakát taglalja: a háborús éveket Krakkóban és Brünn- litzben, ahol Schindlemek 1200 zsidót sikerült megmentenie úgy, hogy munkát adott nekik a gyárában. Emilie Schindler életén a Spielberg-film mit sem változ­tatott, legfeljebb egy időre nem hagyta nyugton a sajtó. De igazságtalan sem akar lenni az ősz asszony: „A világ jobbik felének az elismerését közvetí­tette felénk a film, még akkor is, ha nem minden történt úgy, ahogy az a filmben látható.” Kulcsár László Emilie Schindler Erika Rosenberggel (a háttérben) közösen írta meg visszaemlékezéseit fotó: feb/reuter

Next

/
Oldalképek
Tartalom