Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-09 / 83. szám

■■n ■ Hírturmix Gabonából takarmány A gabonaárak csökkenésé­nek hatására 1992 óta évente ötmillió tonnával többet használtak fel takar­mányozásra Európa fejlett országaiban. Védelmi konferencia Április 10-én, szerdán Vá­cott rendezik a katonai és civil igazgatás védelmi kon­ferenciáját, amelynek napi­rendjén a védelmi felkészí­tés aktuális kérdéseinek megvitatása szerepel. Nóg- rádot Smitnya Sándor, a megyei védelmi bizottság elnöke képviseli. Számok és nyeremények Az ötöslottó nyerőszámai: 1, 39, 53,68, 70 A Jokerszám: 3 2 5 5 9 6 A hatoslottó nyerőszámai: 3,7,29, 31,39,41 A pótszám: 27 A húsvéti különhúzás-akció nyertes számai: 9,26,31, 33,36,45 Az ötöslottón 5 találatos szelvény nem volt. A négy- találatosok nyereménye 894 268, a hármasoké 7789, a ketteseké 364 forint. Teli- találatos Joker 1 darab volt, nyereménye 15 018 523 fo­rint. A hatoslottón 6 találatos szelvény nem volt. 5+1 talá­latos 1 darab, nyereménye 6 969 963 forint. Az ötö­sökre 59 376, a négyesekre 1091, a hármasokra 251 fo­rintot fizetnek. AustriaLottó Nyerőszámok: 3,13, 25, 27 31 37 Pótszám: 1 A Joker nyerőszámai: 763142 Az ESKÁ Kft. az új gazda - Az idén 600 - 650 milliós termelés várható Véget ér a Karancshús vesszőfutása.. Feltámadás! körmenet - A húsvéti rendezvények sorában természetszerűleg - mint a megye más településein - Hollókőn is kiemelkedő szerep jutott az egyházi jellegű esemé­nyeknek. (A hollókői húsvétról képósszeáliításunk a 3. oldalon) FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Három évvel ezelőtt ment csődbe a salgótarjáni Karancs­hús, s azóta nem sikerült talpra állnia. A céget tavaly már csaknem megvásárolták, ám a vevő december 31-éig nem tudta kifizetni a 76 millió forintos vételárat. A felszámoló, a Pénzintézeti Központ újra pályázatot írt ki az értékesí­tésére, s a budapesti székhelyű ESKÁ Kft. nyert. A dolgozók nem érezték meg a gazdaváltást, mert a Karancs­hús folyamatosan, egy műszak­ban termel. Az ESKÁ Kft. mind a száznegyvenüket át­vette. Élettér a dolgozóknak- A gyártás felfutásakor nyújtott műszakot, a későbbi­ekben pedig két műszakot aka­runk bevezetni - mondta a le­endőbeli új tulajdonosok egyike, Olcsai Gábor.- Ez azt jelenti, hogy növelik a termelést és vele együtt a lét­számot?- Ez a szándékunk. Úgy akarjuk felfuttatni a termelést, hogy a nyereség mellett megfe­lelő életteret teremtsünk a dol­gozóknak. Az idén 600 - 650 millió forintos árbevételre szá­mítunk, a jövő évben pedig sze­retnénk elérni az egymilliárdos szintet. Ehhez természetesen több szakemberre lesz szükség. Számítunk a régi karancshúso- sokra. Szigorú feltételek- Milyen állapotban vették át a húsipari vállalatot?-A cégre vonatkozó infor­mációink hiányosak. Hiányoz­nak a munkavállalók számára a leírások. Alacsony a termelés, magas a rezsiköltség. A vágó- kapacitás nincs kihasználva, a készítményeket előállító üzem­nek viszont megfelelő a telje­sítménye. Munkánk színvona­lát az Európai Unióhoz igazít­juk. Az Euro-szabványok rend­kívül szigorú feltételeket tá­masztanak beszerzésben, gyár­tásban, értékesítésben egyaránt. Ha tehát exportálni akarunk, akkor ezeknek a feltételeknek meg kell felelnünk, ami viszont nem kevés pénzbe kerül. Maradt a termékskála-Eszerint kivitelre is akar­nak termelni?-Ez is célunk, de legfonto­sabb a belföldi piac megtartása. Keressük a fizetőképes fo­gyasztókat, s ezek bel-, vagy külföldiek egyaránt lehetnek. Tárgyalunk a volt kelet-európai partnerekkel, de már érdeklő­dünk Nyugat-Európa irányába is. Van érdeklődés a terméke­ink iránt, ám a fizetőképessé­gükkel esetenként baj van.- Mit gyártanak jelenleg?- Amit eddig is: maradt a korábbi termékskála. Tehát: (Folytatás a 3. oldalon) Nem mondanak le róla, olcsóbb forrást keresnek Sok az adó, kevés a dohány Huszonhétről huszonkétmil- liárdra csökkent az elmúlt hat esztendőben a legálisan értékesített cigaretták száma Magyarországon. A visszaesés nem a dohányzás elleni küzdelem érdeme, sokkal in­kább a feketegazdaság rovására ír­ható. Az állam a kieső forgalmat egyre nagyobb sarccal igyekszik el­lensúlyozni. A dohánygyárak ter­melése pedig csökken. Év Állami adóbevételek a dohány­iparból Legális cigaretta értékesítés alakulása milliárd Ft. milliárd szál 1989­27 1990 18,5 1991 28 25 1992 31 _ 1993 44­1994 58 21,9 1995 60 22 Eltérő az árak emelkedésének üteme Egyre drágább a termelés Az ipar termelői árai 1996 januárjában 2,3. százalékkal haladták meg az előző havi, és 26,7 százalékkal a múlt évi hasonló időszak árait. A bel­földi értékesítés árszintje 1995 decemberéhez képest 2,8 százalékkal, a forintban mért exporté ennél kisebb mérték­ben, 0,9 százalékkal növeke­dett. Az elmúlt 12 hónap alatt a bel­földi árak 25,8 százalékkal, az exporté 29 százalékkal emel­kedtek. A belföldi növekedés január havi üteme lényegesen alacsonyabb a tavaly januári kiugróan magas értéknél. En­nek ellenére jelentősen megha­ladja az előző esztendő havon­kénti árnövekedésének átlagos mértékét. A feldolgozóipari árak 2,8 százalékkal drágultak. Az élel­miszer-ipariak 2,4 százalékkal voltak magasabbak januárban, mint tavaly decemberben. A leggyorsabbán a vegyipari, a fa-, a papír- és a nyomdaipari, a kiadói, a textil-, a ruházati és a bőrtermékek, továbbá a kohá­szat és a fémfeldolgozás árai emelkedtek. Ezeken a területe­ken a drágulás mértéke megha­ladta a 30 százalékot. A legke­vésbé a gépiparban (18,3 száza­lék), és az élelmiszeriparban (22,2 százalék) változtak az árak. Az év első hónapjának építő­ipari árai 29,7 százalékkal ha­ladták meg az előző év azonos időszakáét. Ezen belül a legna­gyobb mértékű (34,3 százalék) a drágulás a mélyépítőiparban. A mezőgazdaságban a nö­vénytermesztés felvásárlási á- rainak 1996 januári változása mutat kiemelkedően magas ér­téket: a statisztikák 59,2 száza­lékos emelkedést regisztráltak. Sok bajt okozott a hirtelen jött meleg Tűz minden mennyiségben Nagyon sok dolguk volt a tűz­oltóknak a húsvéti ünnep más­napján. Tegnap 19 óráig nem kevesebb mint tizenkilenc tűz­esetet jelentettek, s a kisebb je­lentőségű esetekhez már nem is tudtak személyzetet biztosítani. Több százezer forintos kár érte a legéndi csemetést, de ha­talmas tűz pusztított Etesen a negyvenéves fenyvesben is. Itt 45 hektáron égett a fenyves és az aljnövényzet. A tűzoltóknak a határőrség alakulatai is se­gédkeztek. Pásztó térségében 100 hektár bozótos gyulladt ki, Zagyvapálfalvától Baglyasig és Ponyipusztán is égett az erdő. Százéves Tar legöregebb polgára - A sok munka végül is meghozta gyümölcsét Számára a család jelenti az élet értelmét Szerettei körében ünnepelt Ilka néni fotó: gy. t. Sándor Jánosnét, . született egyetlea százéves polgárát kö­Számel Ilonát -Tar község szöntötték születésnapja alkal­mából szombaton. Becze Lajos, a község polgármestere a Ma­gyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád és a lakosság ne­vében üdvözölte az ünnepeltet, majd átadta az önkormányzat ajándékát. Ilka néninek van mire visz- szaemlékeznie, hiszen kislány­korától kezdve rengeteget dol­gozott. Elmondta, nem is félt soha a mezei munkától. A csa­ládnak kilenc hold földet kellett megművelnie. Ebből egy hol­don szőlő termett, a többin ku­korica, krumpli, búza s a gyü­mölcsös is bőven adott tenniva­lót az egész évben. Voltak szegények is, de ké­sőbb a sok munka meghozta a gyümölcsét sjobb módban él­tek. Két fia és egy lánya és sok unoka jelenti élete értelmét. Arra a kérdésre, hogy mi a hosszú élet titka Ilka néni egy­szerűen válaszolt. Azontúl, hogy a családban egyébként sem ritka a magas életkor, a sok méz, a sok tej a munka s tiszta levegő. Ilka néni világéletében nyu­godt asszony volt s a betegség is mindig elkerülte. Pár éve ugyan volt egy kis gond a szí­vével, de ez kezelhető s általá­ban jól érzi magát. A férje is szép kort ért meg, 96 évesen halt meg pár évvel ezelőtt. Amíg könnyebben mozgott Ilka néni, addig eljárt a katoli­kus templomba is. Mostanában már csak otthon üldögél és imádkozgat csendesen, i > Üzenet Mohorára „Édesanyám rózsafája... ” Nem tudom, hogy ki találta ki, de remek ötlet volt legjele­sebb színészeinket úgyneve­zett örökös taggá választani. Úgyis olyan nehéz helyzetben van manapság a színház, leg­alább így tiszteljük meg élő klasszikusait. Az első alkalommal a díja­zottak - akik lábnyoma, pon­tosabban cipőnyoma megörö­kítetett a Nagymező utcában - korukat figyelembe véve ('Tokody Ilona kivételével) szinte életműdíjként kapták meg az elismerést a szakma és a közönség teljes egyetér­tésében. (Jövőre azért remél­hetően örökös tag lesz Besse­nyei Ferenc vagy Sinkovits Imre is.) Ném kevésbé volt sikeres a díjat színvo­nalas gála­műsor kere­tében átadni és húsvétkor e programot a tévé nyil­vánossága elé tárni. A közreműkö­dők ugyanis új oldalukról mutatkoztak be. Tolnay Klári, mint kitünte­tett ezúttal sem feledkezett meg gyermekkora színhelyé­ről, Mohoráról és az „Édes­anyám rózsafája ...” című népdal eléneklésével üzent egykori földijeinek. Köszön­jük e kedves, szép gesztust. , « Cs. B.- an -

Next

/
Oldalképek
Tartalom