Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-27-27 / 99. szám

6. oldal Sziréna 1996. április 27., szombat A Rendőrség Napjára Tisztelt Olvasók ! A Magyar Köztársaság rendőrsége először 1992-ben tartott önálló szakmai napot. Az azóta eltelt néhány év alatt bebizo­nyosodott, hogy a tisztességes emberek igényt tartanak a rend­őrséggel való együttműködésre, mind többen szeretnének bepil­lantani a műhelymunkák kulisszái mögé. Napjainkban a bűnözés a világot érintő gondok egyik legsú- lyosabbikává vált, egyaránt sújtja a különböző társadalmakat. Ebből adódóan a bűnözés elleni küzdelem felértékelődött, hi­szen a biztonság romlása jelentős hatással van a társadalom közérzetére. A biztonság társadalmi érték, elemi feltétele az al­kotásnak és az egyéni szabadságjogok kibontakoztatásának. A hatékony bűnmegelőzéshez megyénk valamennyi becsüle­tes polgárának érdeke fűződik, ezért olyan szervezett tevékeny­ség megvalósítását tűztük célul, amely a társadalom széles ré­tegeinek összehangolt együttműködésén alapul. Nógrád biztonságáért elnevezéssel társadalmi programot hirdetünk a bűnözés ellen. Elgondolásunk szerint a bűnmegelő­zés nem azonos a bűnüldözéssel, annál széle­sebb, és főképp sokrétűbb feladat. Ebben a megközelítésben a biztonság Nógrád társa­dalmának közös produktuma, színvonala olyan, amilyenné azt a megye közössége for­málja. A rendőrségi munka pedig nem más, mint a bűnözés elleni társadalmi fellépés része. Mi, nógrádi rendőrök ezen a napon is azt kérjük valamennyi becsületes embertől, segítsék munkánkat, hogy minél teljesebben meg tud- Dr. Bánfi Ferenc junk felelni az itt élő emberek elvárásainak. főkapitány Alkoholt fogyasztott, majd volán mögé ült a buszsofőr Ittas vezetők toplistája Ittas vezetés: az egyik legsú­lyosabb veszélyforrás az uta­kon. A rendőrség a napokban a következőkkel szemben in­tézkedett e vétség miatt. K. Zs. salgótarjáni lakos, aki 1996. március 17-én 23 óra 30 perckor Salgótarjánban, a Rá­kóczi úton személygépkocsiját 3,28 ezrelékes, súlyos fokú al­koholos befolyásoltság állapo­tában vezette; G. I. J. salgótarjáni lakos el­len, aki 1996. március 1-jén 22 óra 10 perckor Salgótarján bel­területén a Március 15. utcában személygépkocsiját 2,71 ezre­lékes, súlyos fokú alkoholos ál­lapotban vezette, és önmagának 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést okozott; V. I. dorogházai lakos ellen, aki 1996. március 23-án 18 óra 20 perckor Dorogházán, az Ady Endre úton úgy vett részt autó­busszal a közúti forgalomban, hogy vérében 2,68 ezrelékes - súlyos fokú - alkoholkoncent­ráció volt kimutatható; K. P. karancslapujtoi lakos ellen, aki 1996. március 3-án 02.10 órakor Karancslapujtő és Karancskeszi között személy- gépkocsiját 2,34 ezrelékes, kö­zepes fokú alkoholos állapot­ban vezette; B. L. nógrádmegyeri lakos el­len, aki 1996. 2. hó 27-én 23.50 órakor Salgótarján belterületén személygépkocsival úgy vett részt a közúti közlekedésben, hogy vérében 2,24 ezrelék vér- alkohol-koncentráció volt; NY. S.-né balassagyarmati lakos ellen, aki 1996. március 1- jén 1 óra 45 perckor Balassa­gyarmat belterületén a Baltik F. úton személygépkocsiját 2,02 ezrelékes, közepes fokú alkoho­los állapotban vezette; SZ../. balassagyarmati lakos ellen, aki 1996. március 2-án 2 óra 35 perckor a Szécsény és Őrhalom közötti útszakaszon a tulajdonát képező személygép­kocsit 1,23 ezrelékes, enyhe fokú alkoholos állapotban ve­zette. „Lecsapott” a traffipax a szabálytalankodókra Gyorshajtók alkonya Emberi életet védenek a jog­szabályok, hiszen gyorshajtók minden közlekedőt veszélyez­tetnek. Az utóbbi napokban az alábbiak akadtak horogra: a CFW-838 frsz.-ú gépkocsi vezetője 120 km-es sebességgel közlekedett Vizslás-Újlakpuszta területén, a 21. sz. főútvonalon. A PUB-011 frsz.-ú gépkocsi vezetője 97 km-es sebességgel haladt Mátraverebélynél, a 60 km-es tábla ellenére. Az FCV-061 rendszámú gép­kocsi vezetője 90 km-es sebes­séggel haladt a salgótarjáni Bu­dapesti úton. Az MS-EJ-353 frsz.-ú gépko­csi vezetője Kisterenye belterüle­tén haladt 89 km-es sebességgel. Családi körben ünnepeltek - a megyei közlekedési osztály dolgozói a Volán-szabad­időcentrumban. Játékos sportvetélkedők, gyermekprogramok voltak a közlekedésiek napján. Rendőrvicc A rendőr fia hazatér az isko­lából. Megkérdezi tőle az apja:- Mit tanultatok ma a su­liban, fiam?- A negatív számokat, apu - érkezik a válasz.- És, értetted?- Nem nagyon.- Na, gyere ide, fiam, el­magyarázom, mik azok a negatív számok. A rendőr térdére ülteti a gyereket és magyarázni kezd:- Figyelj. Egy . buszon utaznak öten. Egy megálló­ban leszállnak heten. Tehát a következő megállóban kettő embernek kell fel­szállnia, hogy senki se utaz­zon a buszon. Tyúklopástól az emberölésig minden helyszínen ott vannak - Csapatmunka a nyomozás Bőrharisnya újabb kori utódai Részlet a Kriminalisztika című tankönyvből: „a helyszíni szemle olyan nyomozási cselekmény, amelynek során szigorú alakiságok betartása mellett rögzítik a helyszínen talált állapo­tot, helyzetet, körülményeket, felkutatják a nyomokat, elválto­zásokat és azok összefüggéseit, hogy a szemle eredményei a nyomozás számára adatokat nyújtsanak, a bíróság előtt pedig tényeket bizonyítsanak és a valóságot érzékeltessék.” A helyszín „vallatása” után következik a labormunka A Salgótarjáni Rendőrkapi­tányságon Papp Olivér száza­dos és Faragona László törzs- zászlós dolgozik a bűnügyi osz­tályon belül működő helyszí­nelő csoportban. A kettőjük kriminalisztikai munkáját segíti a főkapitányság bűnügyi tech­nikusa.- A mi munkánk akkor kez­dődik, amikor beérkezik egy bejelentés, hogy bűncselek­mény történt - magyarázza Papp Olivér. - Amennyiben helyszíni szemle szükséges, mi megyünk ki a bűnügyi techni­kussal. A helyszínelők a legtöbbször a forrónyomos csoporttal vo­nulnak a bűncselekmény hely­színére. Azonnal elkezdik „val­latni” a helyszínt, a forrónyo- mosok pedig adatgyűjtésbe kezdenek, szemtanúkat keres­nek. A helyszíni szemle és a forrónyomosok adatainak ösz- szegzésével próbál­ják meg az elköve­tőt mielőbb megta­lálni. Aki már szemta­núja lehetett egy helyszínelésnek, csak azt látta, hogy az ott szorgoskodók még a fűszálat is megvizsgálják, s egy hajszálat is „becsomagolnak”, hogy később majd laboratóriumban vizsgálják meg. Ezt látva az indián ka­landregények nagy nyomkövetői jutnak az ember eszébe, akik egy letört ágból is meg­mondták, hogy mikor és kik jár­tak ama.- Én is olvas­tam valamikor ilyen kalandre­gényeket, a való­ság azonban sokban különbö­zik - folytatja a százados. - A bűncselekmé­nyek felderítése bizony nem könnyű dolog, s nincs két egy­forma eset. Ne­künk minden mozdulatunkat két hatósági tanú előtt kell végezni és jegy­zőkönyvben rögzíteni. Nálunk a körültekintés, a megfontolt­ság döntő fontosságú. A helyszínelők sok esetben részt vesznek a forrónyomo- sokkal házkutatásokban is, amikor ők hívják fel a kollégáik figyelmét, hogy a megtörtént bűncselekményben milyen tár­gyakat kell keresni. Különösen az egyedi dolgok felku­tatása a lé­nyeges, ami megkönnyíti az elkövető megtalálását.-Nekünk teljesen mindegy, hogy milyen bűncselek­ményhez vo­nulunk ki, le­gyen az tyúk­lopás vagy ne­tán gyilkos­ság. Helyszíni vizsgálatot minden eset­ben kell végezni, mégpedig egyforma lelkiismeretességgel. Amikor három-négy tyúkot lopnak el, érthetően kevesebb a munkánk, mint egy emberölés­sel. Amikor van rá időnk, segí­tünk a forrónyomosoknak. Ez különösen fontos üzletbetöré­seknél, iskola betöréseknél, amikor elvisznek egy teherautó holmit. Ilyenkor más nyomo­zók is besegíte­nek, mert a bűn­ügyek felderítése csapatmunka. A városi kapi­tányságon mű­ködő helyszínelő csoport mindkét tagja hosszú évek tapasztalataival rendelkezik. Ha­vonta kevés nap telik el úgy, hogy valahová ne kel­lene menniük. S ők tűző napsütés­ben, hóban is te­szik nehéz dolgu­kat. P. A. Számítógép is segíti a munkát Papp Olivér százados Szécsényi életmentők Makra Imre védőfelszerelésben Makra Imre száza­dos, a szécsényi ka­pitányság munka­társa,^ Nógrád Me­gyei Különleges Mentőszolgálat ala­pító tagja bármelyik percben elérhető. A csapatnak mind­egy, hogy barlangból, szakadékból, vízből, jég alól vagy szikla­csúcsról, roncsok kö­zül vagy mérgezett levegőjű helyiségből kell menteni. Az osz­tag készen áll a na­gyon is emberi és ve­szélyes, különleges mentőszolgáltatásra. A mentőszolgálatot vállalók családtagjai sokszor csak akkor szereznek tudo­mást munkájukról, helytállá­sukról, ha azt lapunkban ol­vassák, vagy ha az akció után elmondják a történteket... Sajátságos világ: a fogda Szép szál, nyílt tekintetű fia­talember Kriston Gábor rendőrhadnagy. Nemrégiben került a Salgótarjáni Rend­őrkapitányság fogdájához parancsnoknak. Gyakorlata is,van már ezen a munkaterületen, mivel előzőén Tökölön teljesített szolgálatot a fiatalkorúak büntetés-végrehaj­tási intézetében. Ezért nem okozott különösebb nehézséget itt átvenni a feladatokat, hiszen a büntetés-végrehajtási gyakor­latot ismeri, csupán a rendőr­ségi fogda működésével kap­csolatos sajátosságokat kellett neki megismernie. A fogda sa­játos világának teendőit, napi feladatait igyekszik pontosan, az előírásoknak megfelelően végrehajtani, s ugyanezt köve­teli az alárendeltjeitől is. A fogva tartás demokratizálása Kriston Gábor ezen a területen is a korábbitól eltérő magatartást követel az itt szolgálatot teljesítőktől. Ő ez­zel teljes mértékben egyetért. Szavaló rendőrnő Csinos, fiatal hölgy a gyar­mati rendőrkapitányságról. Bozány Gáborné a közel­múltban második helyet szerzett az országos rendőr­ségi Ki mit tud?-on, s ezzel bejutott a Magyar Televízió előválogatójába. A huszonegy esztendős gyarmati fiatalasszony közép- iskolásként a szécsényi me­zőgazdaságiban szerette meg a verseket. Hamar felfigyeltek tehetségére tanárai, s rövide­sen már szavalóversenyeken is bemutatkozhatott. A költé­szet napi események elma­radhatatlan szereplője lett. Tavaly szeptember óta dol­gozik személyiigazolvány- ügyintézőként a rendőrség igazgatás-rendészetén. Szava­lótehetségének hamar híre Bozány Gáborné ment felettesei körében. Sza­bad idejében, ha teheti, verse­ket olvas, és a legszívesebben a Petőfi-köteteket forgatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom