Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-23 / 95. szám

Megyei Körkép Visszatekintés a Palócország ’96 kiállításra - Érdemes volt Nógrádba jönni Hangulatos, eredményes, hasznos... Bár első alkalommal rendezték meg Salgótarjánban, a múlt hét végén a Palócország ’96 kiállítást és vásárt, mégis valamennyi résztvevő pozitívan nyilatkozott a ren­dezvényről. íme egy csokor a véleményekből. Gazsi Ferenc főszervező: - Ha röviden kell véleményt mon­danom: nagyon boldog va­gyok! Úgy érzem, hogy mi, 97-en - azaz, a 96 kiállító és én - olyasmit hajtottunk végre, amire büszkék lehe­tünk. De büszke le­het a város is. Több, mint hétezren tekin­tették meg a vásárt, s ez önmagáért be­szél. Sikerült vala­mennyi elképzelé­semet megvalósí­tani, s talán nem di­csekvés, ha a bará­taim véleménye alapján elmondom: szebbre, jobbra si­került, mint amit vártunk. Noha min­den első rendez­vénynek vannak gyermekbetegségei, ezeket csiszolni kell a jövőben. A kiállí­tók többsége je­lezte, hogy egy év múlva is szívesen eljönne, a látogatók pedig egyértelműen hangoztatták, hogy ennek hagyományt kell teremteni. Volt egy illető, aki oda­jött hozzám, s el­mondta, hogy erről a megyéről mindig azt hallani, hogy „sötét, nem történik semmi”, a kiállítás viszont végre opti­mizmust sugallt, az értékeit mutatta meg a megyének. De legyek önkritikus: a kiállítás mellett a vásári jelleget hang­súlyozni szeretnénk a jövőben, hiszen az árusításra is megvan az igény. Nem ártana, ha a szakvásári jelleg is erősödne majd, valamely aktuális téma­körben. Jobban össze kell han­golnunk a kísérő programokat a vásár nyitva tartásával, nem is beszélve a parkolási gon­dokról. Szóba került, hogy a szabadidőcentrum egy részén alakítanánk ki férőhelyeket, hiszen a csarnokot nem tudjuk eltolni sehová. Összességében olyan volt ez a vásár, hogy én hoztam egy fenyőfát, a 96 kiál­lító pedig rátette saját értékeit, s ettől vált egy rendhagyói áp­rilisi karácsonyfává, aminek a csúcsán ott díszelgett: Palócor­szág ’96. Berenténé, dr. Kurucz Er­zsébet, a Nógrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara tit­kára: -Már a kezdet kezdetén tudtuk, hogy sikerülni fog a vá­sár, mi is nagyon készültünk rá. A tenni akarás­nak beérett a gyümölcse. Azt viszont akkor még nem gondol­tuk, hogy ilyen szép gyümölcse lesz. Egyetlen standon sem mondták nekem, hogy ne lett volna hasznos a részvétel. Külö­nösen az egymás közötti kapcsola­tok erősítését hangoztatták többen is, amit az üzleti megálla­podások is alá­támasztanak. A kamara feladata az volt, hogy idehozzon olyan embereket, akik kevésbé ismerik a megyét, de elő­segíthetik a vál­lalkozók piacra jutását. Legalább egy fél tucat kül­földi képviselet vezetője fogadta el a meghívást, s mindenki elége­detten nyilatko­zott a látottakról. Az ipari minisztérium képvise­lői elmondták, hogy eddig egyetlen nógrádi vállalkozó sem kereste meg őket, pedig tudnának segíteni. S most lát­hatták végre, hogy Nógrád me­gye is az ország részét képezi, s rengeteg az életképes gazdál­kodó. Mi már a jövőt tervezget­tük itt kollégáimmal: hogyan lehet kibővíteni a vásárt, hogy lehet még színvonalasabb. Eb­ben a GF-Primus Bt. nagyon jó partnernek bizonyult, hiszen eleddig nem találtunk alkalmas személyt, aki képes megszer­vezni egy ilyen rendezvényt, s aki mellé a kamara is odate- hette a nevét. A szervezettségen persze lehet javítani, de ez sok­szor nem is a mi hibánkból for­dult elő. Jagyutt Péter, a Nógrád Megyei Kézműves Kamara elnöke: - Elsősorban annak örülök, hogy voltak tagjaink, akik merték vállalni a részvé­telt. Minden kezdet nehéz, ebben is tapasztalatot kell majd szerezni, de akik eljöt­tek, nem csalódtak. Idén még két vásárt terveznek Nógrád- ban, s bízom benne, hogy a mostani siker felbuzdítja azokat is, akik eddig esetleg kétkedtek, hiszen akadt visz- szalépő is. A termék, a szol­gáltatás megteremtése az egyén ügyességén múlik, de hogy ott legyen a piacon, azt meg kell még tanulni. Ennek egyik eleme a kiállításon való részvétel. Ezt a törek­vést szolgálja a kézműves kamara „élcsapatának” szer­vezése, akik itthon és külföl­dön reprezentálhatják a hazai vállalkozókat, a magyar érté­ket. Ezen a téren - Varga Ot- tónén kívül is - van még tar­talék. Nagyon fontos, hogy szűkebb hazánkon belül is egymásra találjanak a vállal­kozók, s megismerve egy­mást, kössenek üzleteket, ne vándoroljon ki a tőke a me­gyéből. Most rutint szerzünk abból, hogyan kell tárgyalni, kiállítani, s néhány év múlva már az ország más vidékeiről is érdemes lesz eljönni Nóg­rádba. T.N.L. Minden rangos megyei rendezvényen szimbólumként szerepel majd az Agora Kft. „palóc kapu”-ja A Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) pályázati felhívása 1996-ra Tudományos fokozat nem szükséges „A tudomány támogatásáért Észak-Magyarországon” el­nevezésű MAB-alapítvány kamataiból jutalmazni kíván olyan tudományos igényű dolgozatokat, amelyek bármely Észak-Magyarországra vonatkozó tárgyra, alkotásra, lé­tesítményre vagy személyiségre vonatkozik. Külön lehet pályázni az alábbi témákra: a. / Bármilyen témájú, megyénk egészségügyével foglalkozó klinikai vagy megyénkben fo­lyó alapkutatási munka. b. / Az egészségügyi ellátás vál­tozásával, s többek között az orvos-beteg kapcsolatával fog­lalkozó diagnosztikai, gondo­zási, terápiás tapasztalatok. Pályázhatnak tudományos fokozattal nem rendelkező személyek (egyetemi és főisko­lai hallgatók, középiskolai diá­kok is) egyénileg vagy kisebb csoportban. A pályázaton eddig közzé nem tett, máshol be nem nyúj­tott olyan tanulmánnyal lehet részt venni, amely az eddig fel­dolgozott irodalomhoz képest eredeti új gondolatot, adatokat tartalmaz. A pályázatot 4 példányban a Miskolci Akadémiai Bizott­sághoz (Miskolc, Erzsébet tér 3. 3530) kell jeligésen benyúj­tani. A pályamű terjedelme ne legyen több, mint 50 oldal. A pályázat elején fel kell tüntetni a pályázat címét és a jeligét. Zárt borítékban kell megadni a pályázó(k) nevét, lakcímét, irá­nyítószámát, személyi számát. A pályázat benyújtási ha­tárideje: 1996. október 25! A megfelelő színvonalú pályaművet a MAB jutal­mazza. Eredményhirdetésre 1996. december 9-13 között kerül sor. További felvilágosítást a MAB szervező titkára ad. Ter plán Zénó az MTA rendes tagja, a MAB elnöke 1996. április 23., kedd Hírlap postájából '. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma, rkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a ildött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje, közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Nyugodt nyugdíjasok A lap 19%. március 23-24-i szá­mában ,Későn viszik a nyugdíja­sok pénzét” címmel postai vonat­kozású cikk jelent meg. A cikkben foglaltakkal kapcsolatosan - részint az olvasók, részint a T. Szerkesztő­ség tájékoztatására - engedjék meg, hogy a nyugellátási utalványok ki­fizetési rendszerére vonatkozóan az alábbi ismertetést adjam: a Magyar Posta Rt. a nyugdíjutalványok kifi­zetését a Nyugdíjfolyósító Igazga­tósággal között „Megállapodás” alapján végzi. A Posta a Nyugdíj- folyósító Igazgatóság által feladott összegeket a postáról szóló 1992. évi XVL. törvény, valamint a postai tevékenységről szóló 133/1933. (IX.29.) számú kormányrendelet előírásai alapján - és figyelembe véve a Megbízó megállapodásban rögzített külön feltételeit is -, fizeti ki. A szóban forgó „megállapodás” egyik lényeges eleme, a nyugdíjak kifizetését úgy kell megkezdeni, hogy a tárgyhó utolsó munkanap­jáig, de legkésőbb a következő hó 5-ig minden járandóság kifizetése megtörténjen. Ennek biztosítása ér­dekében a Posta a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal előzetesen egyezte­tett és az ország valamennyi telepü­lésére alkalmazható nyugdíjkifize­tési ütemtervet készített. A nyugdíjak kifizetésének kez­dete a községek - így Mátrakeresz- tes - esetében is a hó utolsó mun­kanapjától visszaszámított 11 mun­kanap. Valamennyi kézbesítő posta köteles a nyugdíjasokat nyugdíjkifizetési naptárral (ütem­tervvel) ellátni, azon fel kell tün­tetni a nyugdíjkifizetés esedékessé­gének napját. Az ütemterv elkészítésénél figye­lembe kell venni a kézbesítő útvo­nalának sorrendjét, a biztonsági elő­írásokat, valamint a kézbesítő telje­sítő képességének határát is. A nap­tárban megjelölt kifizetési rendben történő bármilyen változásról az ér­dekelt nyugdíjasokat új naptár át­adásával kell értesíteni. A mátrake- resztesi kézbesítést ellátó dolgozó közlekedési rendjében előállott kényszerű változtatás miatt a köz­ségben a nyugdíjkifizetési rend mó­dosítása vált szükségessé, ezért kézbesítették az új kifizetési napo­kat tartalmazó naptárakat. Termé­szetesen esetenként lehetőség van a nyugdíjak ütemezés előtti kifizeté­sére is, amennyiben az esedékesség előtti kifizetés szükségességét meg­felelő módon igazolják (pld. kór­házi beutaló, üdülőjegy stb.) Nyomatékosan szeretném hang­súlyozni, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíjak kifizetésé­hez szükséges pénzfedezetet a kifi­zetési ütemezés szerint, naponta utalja át a postának. Mátrakeresz- tesi posta nyitva tartását a polgár- mester és a helyi képviselő úrral történt személyes egyeztetés alap­ján április 1-től módosítottam. A fenti tájékoztatást a cikkre adott válaszon túlmenően a prob­lémakörjobb megértése, a nyugdíj­asok részéről esetenként felmerülő, munkatársaimat többnyire elma­rasztaló vélemények tárgyszerű megítélése végett tartottam szüksé­gesnek megadni. A postai munka jobbá tételét se­gítő észrevételeiket megköszönve - Tisztelettel: Bor Sándor igazgató Csalni próbált a sorsjegyekkel - Pásztói ítélet Hű maradt önmagához B. K., büntetve nem volt, de a Fő­városi Főügyészség csalás, vala­mint folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétsége miatt megrovásban részesítette. Ez utóbbi tevékenységéhez ez­után is ragaszkodott. Ezt bizonyí­totta a pásztói Városi Bíróságon le­zajlott tárgyalása, ahol B. K.-t csa­lás bűntettében és tiltott szerencse- játék szervezésében vont felelős­ségre a bíróság. Ezért halmazati büntetésül 6 hónapi börtönre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztette. A vádlott a posta által forgalma­zott Istant Gold típusú sorsjegyeket oly módon meghamisította, hogy a nyeretlen sorsjegyeken acetonnal kioldotta a sorszámokat, majd filc­tollal átírva nyerővé tette és a pos­tánál beváltotta. A nyeremények egy részét visszaforgatta: újabb sorsjegyeket vásárolt. A lejtőn nem lehet megállni. B. K. önállósította magát. Az Ikarus budapesti nyom­dájában csaknem tízezer „Sure Prise” feliratú sorsjegyet nyomta­tott. Forgalomba hozatalába be­vonta I. J. mátraszőlősi boltveze­tőt. Ezt követően megpróbálta legalizálni tevékenységét. Eköz­ben rájött, hogy ez nem lehetsé­ges, mivel a Szerencsejáték Fel­ügyelőség nem ad engedélyt. Az i-re a pontot a pásztói bíróság tette fel ítéletével, ami kihirdetés után jogerőre emelkedett. Margaret Holt: Neked szól a dal <w.> Roger Maynard érkezett, a fény­képész, aki múlt télen a szülésze­ten egy híres kismamát és újszü­löttjét fotózta. Ő volt az a ripor­ter, akit Paul kidobott Caroline szobájából.- Udv mindenkinek! Elnézést a késésért! Ti már ettetek? Roger megcsókolta Laurie-t, és leült mellé.- Ez a száguldó riporter sorsa! - sajnáltatta magát. - Mi mindig mindenről lekésünk. Kivéve a legnagyobb eseményeket. Laurie kuncogva, megértőén fogta meg a fotós kezét.- Mit keres itt ez a szemtelen alak? - bosszankodott Paul. Rose-nak rossz érzése támadt, de erről nem Roger Maynard te­hetett. A lány most már biztos volt benne, hogy Warren Tápjá­val jár. Semmi közöm hozzá, gondolta, de legszívesebben azonnal haza ment volna. Vég­érvényesen elromlott az estéje. Nehezen tudott Paulra figyelni, értelmesen társalogni. Jó lenne egyedül lenni, aludni, nem gon­dolni semmire... *** Hétfőn reggel ébredés után Rose néhány percig az ágyból hallgatta a rigók füttyét. Ma ki­lenckor operálja Horsfield dok­tor az édesanyját. Ő, Rose nem lesz jelen a műtérnél. Rowan doktornak fog asszisztálni, aki végrehajtja a professzor helyett Jane Mowbray császármetszé­sét. Jane Mowbrayt pontosan ki­lenckor gördítették a műtőbe. Okoje doktor, az altatófőorvos a szokásosnál is gondosabban felkészült Csak tapasztalt anesz­teziológus képes olyan módon elal­tatni az epilepsziás anyát, hogy ne ártson a koraszülött csecsemőnek. A gyermekosztály helyettes főor­vosa, Cranstone doktor felkészült a gyerek fogadására. Rose Rowan doktor mellett mo­sakodott be az operációhoz. Tanja nővér már a műtőben ellenőrizte a műszeres kocsi tartalmát. Berry dadust futárnak osztották be. Jelen volt még egy orvostanhallgató is, aki az emelvényen állva fogja fi­gyelni a műtétet. Évfolyamtársa, Ben Davis szintén engedélyt ka­pott ma reggel, hogy végignézze a nőgyógyászati beavatkozást. Jane félje izgatottan, megszeppenve ült a kis váróhelyiségben. Laurie Mof­fat igyekezett lelket önteni a sze­rencsétlenbe. Rose is rettentő ideges volt. Mi­közben David Rowan belekezdett a metszésbe, a lány az anyjára gondolt, aki most ugyarúlyen esz­méletlenül fekszik a műtőasztalon. Horsfield doktor operálja, és War­ren McDowie segédkezik. Az orvosnő nyugalmat paran­csolt magára. Figyelnie kell Ro­wan doktor minden mozdulatát. Csend honolt a műtőben. Min­denki tudta, müyen nehéz és ké­nyes ez az eset Feszült percek tel­tek el, míg Rowan óvatosan kie­melte a babát, és átadta a gyer­mekorvosnak. Valamennyien megkönnyebbülten hajtottak fel, amikor meghallották a baba éles hangocskáját.-Fiú! Ráadásul egészségesnek látszik - örvendezett Cranstone doktor. A csemete inkubátorba ke­rült.-Kilenc óra tizenkét perckor látná meg a napvilágot, ha kinyitná a szemét - tréfálkozott Rose.- Dadus, értesítse az örömhírről az újdonsült apát! - szólt Tanja. - Mennyi a baba súlya, Cranstone doktor?- Ezerhétszázötven gramm - közölte elégedetten a gyermekor­vos. Ugyanebben a percben Horsfi­eld főorvos sokatmondó pillantást váltott McDowie doktorral. A pro­fesszor a fejét csóválva folytatta a műtétet. Rowan doktor Rose segít­ségével nekikezdett a varrásnak. Túlestek a beavatkozás nehezén, a vágás ellátása már rutinmunkának számított. Háromnegyed tízkor Jane-t kigurították a műtőből. Férje türelmetlenül várta a folyosón. Amikor meglátta az asszonyt, fö­léje hajolt.-Jane, fiunk született! - sut­togta. - Már láttam is! Ó, Janie, drágám! Laurie Moffat szelíden elhúzta Mr. Mowbrayt a hordágy mellől.-A felesége még alszik, de megvárhatja, míg felébred. - A szülésznő megpillantotta Rose-t, aki éppen levette műtős sapkáját. - Gillis doktornő! Most telefonált Kelly nővér. Amint teheti, menjen a nőgyógyászatra! Rose elsápadt. Lerántotta magá­ról a zöld köpenyt. Rowan doktor sajnálkozva nézett a lányra. Meg­kérte Berry dadust, hozzon hideg citromlevet az orvosnőnek.- Nyugodjék meg, Rose! A lány alig bút úrrá lenni reme­gésén. Felhajtotta a kezébe nyo­mott italt, és elrohant. Brigid az ilyenkor szokásos infúzióval és ka­téterrel ellátva feküdt ágyában. Kelly nővér éppen a vérnyomását mérte, amikor Rose megérkezett. Az asszony halkan nyöszörgött, szemhéja megrebbent.- Rose... kislányom... bo­csáss meg nekem! Az orvosnő gyengéden meg­fogta édesanyja kezét.- Itt vagyok, mami. Most ne be­szélj ... (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom