Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-22 / 94. szám
1996. április 22., hétfő Ország - Világ 5. oldal Tért hódít a Ciha Magyarországon A Ciba Vetőmag három esztendővel ezelőtt, 1993-ban jelent meg a magyar piacon azzal a szándékkal, hogy a kukorica vetőmag üzlet irányítását saját kezébe vegye. Korábban a Ciba hibrideket külső partnerek állították elő és forgalmazták licencszerződések keretében. A Ciba piacra lépése óta részesedése minden évben hozzávetőlegesen 2-3 százalékkal nőtt. A még jelenleg is tartó eladási időszak során várhatóna 1996-ban is további 2 százalékos részesedést nyer a Ciba Vetőmag. Az átlagosnál hidegebb tél következtében a kukoricatermelők az idén később vásárolják meg a vetőmagot, mint a korábbi években, az értékesítés a jelek szerint akár május közepéig is tarthat. A Ciba kukorica-hibridek iránti igény növekedése, a divízió vezetése számára a kiválasztott stratégia sikerét bizonyítja. A Ciba minőségi koncepciója a vetőmag genetikai minőségén és a minőségbiztosítási eljáráson alapul. Ez utóbbi garantálja, hogy a Ciba folyamatosan kiváló minőségű magot tud előállítani és értékesíteni. A hibrideket előzetesen kiválasztott hibridüzemekben termesztik és dolgozzák fel, a termelés és a mag előkészítése - összhangban a Ciba európai minőségi standardjével - folyamatosan Ciba felügyelet alatt áll. A Dolar, A Furio, az Occitan és a Páctól alkotják a Ciba Vetőmag pilléreit, ezek magas hozamát és jó alkalmazkodását a magyar éghajlati és talajviszonyokhoz nemcsak a helyi kísérletek, hanem a termelők elismerései is bizonyítják. A minőségi filozófia harmadik elemeként a Ciba különös figyelmet szentel a kereskedőknek és a termelőknek. A Ciba partnereinek szakmai megalapozottságát jelzi, hogy hibridjeit főleg a közép- és nagy magánvállalkozások és szövetkezetek vezető mezőgazdasági szakemberei vásárolják. Bár a piacon erős a verseny, a Ciba Vetőmag úgy véli, hogy jelenlegi és hamarosan megjelenő további termékeivel - összhangban a minőségi stratégia három elemével - tovább erősítheti szerepét Magyarországon. Április 22-e: a Föld Napja - A káosz és életveszély jegyei Megőrizhető-e az utókornak bolygónk ? Napjainkban földünkön a természet és ember kapcsolatában a káosz és az életveszély egyes jegyei is megfigyelhetők. Nem csoda tehát, hogy a környezet és fejlődés összefüggései egyre inkább kulcsfontosságú kérdésekké válnak. Ezért is tartják meg minden évben a Föld Napját, írásunkban erre emlékez/ tet/ünk. A Föld lakóinak száma 1900 óta jóval több mint háromszorosára növekedett. A világgazdaság gigantikusán fejlődött: az ipari termelés több mint 50-sze- resére emelkedett, miközben az ásványi eredetű energiahordozók felhasználása 30-szorosnál is nagyobb mértékben nőtt. Ez a fantasztikus gazdasági szaporodás egyrészt lehetővé tette az emberi jólét színvonalának soha nem tapasztalt emelkedését, másrészt viszont riasztó mértékben aknázta ki ásványi kincseinket, pusztította természeti környezetünket. Ezt először amerikai környezetbarátok vették észre, és hangot is adtak aggodalmuknak. Jó negyed százada már, hogy az Egyesült Államokból útjára indult egy azóta már világméretűvé terebélyesedett kezdeményezés: tiltákozó akcióikkal hívják fel a figyelmet a környezet szerepére, megőrzésének és védelmének szükségességére. Lényegében innen eredeztethető a Föld Napjának megtartása is. A világ legfejlettebb államában a 24. órában ráébredtek arra, hogy ha a technika legyőzi a természetet, az emberi élet is végveszélybe kerül. Az ENSZ által létrehozott Környezeti és Fejlesztési Világbizottság több éves kutatómunka, széles körű elemzések és gyümölcsöző viták után 1987-ben terjesztette az ENSZ Közgyűlés elé „Közös jövőnk” című jelentését. Kinyilatkoztatták: a mai igényei és törekvései csak akkor egyeztethetők össze a holnap szükségleteivel, ha az egyes országok a jelenlegitől alapvetően eltérő módon szabályozzák és ellenőrzik a világgazdaságot. Sajnos, a környezetét - természetit és emberit egyaránt - még ma is gyakorta leigázni akaró, és vele együtt harmonikusan élni nem tudó „homo sapiens”/?) újra meg újra csak kizsákmányolóként viselkedik azzal az éltető és életet adó Földdel, amelyet a jövő generációjának is örökül kellene hagynia. Dr. Baráthi Ottó jegyezhető a Kamatozó Kincstárjegy 1997/1V. Az igen népszerű Kamatozó Kincstárjegy jegyzési idejét meghosszabbítottuk: a havonta kibocsátott állampapír két héten keresztül kapható, hogy még könnyebben hozzáférhető legyen. Miért kedveli nagyon sok ember ezt a befektetési formát? Mert az egyéves futamidejű értékpapír évi 24%-os kamatot nyújt. Ez kiemelkedően magas erre az időszakra. Mert a Kamatozó Kincstárjegy biztonságát az állam garantálja. K" Mert tőzsdei forgalmazásra kerül, sőt a futamidő alatt az OTP Bank Rt. és az MHB Rt. kijelölt fiókjaiban napi áron adható és vehető. ÇL Mert a futamidő alatt vissza is váltható. (Figyelem: ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőknek.) £5 Mert - mint az alábbi listából kiderül -, sok forgalmazónál vásárolható. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/IV.) 1996. április 22 - május 3-ig jegyezhető. Kibocsátási árfolyam: 1996. április 22-26. között 99,5%, 1996. április 29 - május 3. között 100%. A kamatozás kezdő időpontja: 1996. május 8. Évi kamata 24%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szécsény • Magyar Hitel Bank Rt. 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15., Pásztó VALAMINT: MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Elegük lett a kiadóknak (Folytatás az 1. oldalról) önként elegendő áldozatot hozni a kultúráért, az állam kénytelen újraelosztóként beavatkozni. így aztán mindenkitől le kell csípni némi pénzt, hogy a pénzeszközök növekedhessenek. Ha egy, bármely szempontok szerint kulturálisnak mondott szektor maga is adakozni kényszerül, akkor a végén majd semmi sem áll rendelkezésre. Ha ezt a különadót a kultúra támogatása miatt szedik be, akkor miért nem olyan cikkekre vetették ki, amelyek fogyasztása nem közérdekű - mint például az alkohol, vagy a dohány. Szakértők véleménye szerint a járulék megváltoztatásával az alap bevétele megkétszereződik majd és így a pénzügyminiszter megteheti, hogy teljesen leállítja a nagy állami adóalapból történő szubvencionálást - ami teljességgel ellenkezik a kiadók szándékaival.- Mindenfajta járulék, azaz a lapárbevételre és a hirdetésekre kirótt, egyaránt torzítólag hat a piaci versenyre. Támogatja az ingyenes hirdetési újságokat, amelyeknek szerkesztőségi cikkeiben szenzációhajhász tudósításokat találunk, továbbá az ingyenhirdetéseket is közlő újságokat és megrendíti a napilapokat, amelyek pedig tudósításaikkal - köztük egyebek mellett a kultúráról írottakkal - a kulturális értékek terjesztését és ápolását végzik (amint azt a Kulturális Alapról szóló törvény tervezetében olvashatjuk). •- A jelenlegi kulturális járu: léknak köszönhetően a pénzeszközök átcsoportosulnak vidékről Budapestre (újságunk később részletesen foglalkozni kíván ezzel a ponttal) és ez még inkább kiélezi a vidéki kulturális élet problémáit. Semmiféle garancia nincs arra vonatkozóan, hogy a megyék kulturális intézményei kellő mértékben részesülnek majd a pénzek elosztásából. A kiadók ezért úgy vélik, ha már rákényszerülnek a járulék fizetésére, akkor a pénz háromnegyed részének sorsáról - a szakképzési hozzájáruláshoz hasonlóan - maguk dönthessenek.-A vidék kultúrájának támogatását minden esetre hatékonyabban segíthetnék a kultúra szponzorainak járó adókedvezmények, mint a ki- kényszerített pénzek újraelosztása. Az újságok, amikor ..ingyenesen tudósítanak a szponzorált kulturális rendezvényekről, éppen azt a nyilvánosságot biztosítják, amely ösztönözni tudja a szponzori tevékenységet.- A reklám különösen az újonnan alakult cégek esetében arra szolgál, hogy megismertessék magukat. Bár a képviselők - szavaik szerint - e vállalkozásokat segíteni kívánják, a hirdetésekre kirótt járulékkal mégis inkább gátolják az új vállalkozások fejlődését. A NATO főtitkára Budapesten A NATO sohasem felejti el azt a szerepet, amelyet Magyarország játszik az IFOR-erők boszniai akciójában - mondta pénteken Javier Solana, az észak-atlanti szervezet főtitkára alig másfél napos budapesti látogatását lezáró sajtóértekezletén. A NATO-főtitkár megbeszélést folytatott az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságának tagjaival, találkozott Horn Gyula kormányfővel és Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Tárgyalásai végén előadást tartott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. „Régóta nem beszéltem egyetemi hallgatóság előtt, jóllehet egykor a fizika tanára voltam” - kezdte beszédét Solana. A főtitkár a mozgás elméletét fejtegetve próbálta párhuzamba állítani hajdani szaktárgya egyes tételeit és a nemzetközi élet jelenségeit: eszerint a világ gyorsan változik, s vele együtt a nemzetközi intézmények is folytonos megújulásra kényszerülnek. A NATO-nak is alkalmazkodnia kell az új körülményekhez. Beszédében Solana hangsúlyozta: abban a sajátos béketeremtő koalícióban, amely a NATO védemyője alatt a boszniai háború következményeinek fölszámolásán munkálkodik, hasznos együttműködés alakult ki a szövetséghez tartozó és az azon kívül rekedt államok között. Mint elmondta, saját tapasztalatai is megerősítik ebben, hiszen az utóbbi hónapokban többször megfordult a délszláv köztársaságban. A NATO bővítésével kapcsolatban Solana kifejtette: a szövetség erről szóló, tavaly decemberi döntése fontos lépés volt Európa biztonságának és stabilitásának megteremtésében. Hozzátette: egy demokratikus alapokon nyugvó szövetség nem jelent fenyegetést egyetlen ország számára sem. A főtitkár úgy vélekedett, hogy a csatlakozás anyagi áldozatot követel a jelentkező országtól, ám a befektetés hosszú távon sokszorosan megtérül.
