Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-20 / 93. szám
1996. április 20., szombat Tavaszi Kertészet 9. oldal Szőlő, gyümölcs, szamóca - Veteményezhető a zöldségnövények többsége - Bánjunk csínján a vegyszerekkel Kiskerti körkép: kertész legyen, ki boldogságra vágyik Közel fél esztendeig tartott a tél; olyan, mintha nem is Közép- Európában, hanem valahol Skandinávia magasabb tájain élnénk. A tavaszi munkálatok a kiskertekben a hó, a hosszú fagyos időszak és a tavaszi esőzések miatt meglehetősen elhúzódnak. A hobbitelkek tulajdonosai csak most foghatnak hozzá a nagyobb munkálatokhoz, s bizony késében vannak. Pihen az ásó, bár a késői tavasz miatt sietni kellene Szőlővessző kerül a földbe Többnyire a metszés az első munka, amit a gazdák a ház körül, a szőlőben vagy a gyümölcsösben elvégeznek. Idén ennek a munkának sem kedvezett az időjárás: vagy a hó, vagy a sár miatt nem lehetett rámenni a földekre. A rügyek azonban a napokban beköszöntött hirtelen meleg miatt megpattantak, és csínján kell bánni a metszőollóval: esetleg több kárt okozhatunk, mint hasznot. Rendkívül fontos - lett volna - kora tavasszal a lemosó permetezés elvégzése a gyümölcsösökben és a szőlőkben, bár még mindig nem késő. Lehetőleg ne dolgozzunk szeles időben, hiszen bármilyen ártalmatlan vegyszerről van is szó, mégiscsak kémiai anyag, amit nem tanácsos belélegezni: káros lehet az egészségre. Ha még nem metszette meg a szőlőt, siessen vele! Itt van a gyümölcsfák ültetésének ideje is: ne sajnáljuk a munkát, ássunk minél nagyobb gödröt a csemetéknek, s töltsünk bele humuszt, illetve szerves vagy műtrágyát: a fácska meghálálja az előkészítést. Az elveteményezett zöldségnövényeket - répát, petrezselymet, zöldborsót - locsoljuk rendszeresen, ügyeljünk arra, hogy mindig nedves legyen az ágyás felülete. Akinek hétvégi telke van, s nincs alkalma minden nap locsolni, kísérletezhet a következő módszerrel: az első kaszálásból származó fűvel letakarhatja az ágyásokat: Ezen keresztül a ve- temény szellőzik és vizet is kap, de a talajt a fűréteg melegebben tartja és nem engedi kiszáradni sem. Aki szereti a hónapos retket, könnyen megtermelheti a szükségletét, hiszen egyszerűen nevelhető növény. A jó termés érdekében azonban vigyázni kell arra, hogy mindig idejében kiegyeljük az ágyásokat: a túl sűrűn ültetett retek növénykék rosszul fejlődnek, a termés pedig apró marad. Itt van az ideje a szamóca- és a földieper-te- rületek rendbetételének. Az őszi telepítés ugyan sokkal szerencsésebb, de ha ezt elmulasztottuk, akkor a régi tövek is szépen teremnek június-júliusra. A régi, elszáradt leveleket és indákat le kell vágni, a talajt pedig alaposan elő kell készíteni. Locsolni nem szabad addig, amíg az időjárás nem fordul jobbra, mert az nem tesz jót az ellenálló epertöveknek sem. Néhány héten belül remélhetőleg melegebbre fordul az időjárás, és elültethetjük a csemegekukoricát. Ekkor lesz a zöldbabfajták ültetésének ideje is, bár a késői fagyok még kárt tehetnek bennük. Nyugodtan meg lehet kezdeni viszont a nem különösebben fagyérzékeny hagyma dugványozását: lehetőség szerint 25 centiméteres sor-, és tíz centiméteres tőtávolságra ültessük a dughagymákat. A kertben bármiféle betegség megtámadhatja zöldség- és gyümölcsnövényeinket. Különösen gyakoriak a különféle gombásodások, a drótférgek, a növénybolhák, a meztelen csigák kártételei. A növények levelein, szárán könnyen felfedezhetjük e sérüléseket. Amennyiben nem tudjuk, hogy milyen vegyszert használjunk, a „tünetek” ismertetése mellett bármelyik, növényvédő szereket árusító szaküzletben kérhetünk tanácsot. Zöld Ablak Sokkal szebb a virágokkal ékesített ablakpárkány, loggia és erkély, mint a szürke betonfelület! íme, néhány virágládába való növény és igényei. Levendula - Meszes talajt, meleget és sok napfényt igényel. Megbocsátja azt is, ha ritkán locsoljuk. Büdöske - Igénytelen, bárhol megél, s szinte mindig virágzik. Szaporítása magról, palántáról egyszerű. Futómuskátli - Nyugati vagÿ keleti tájolásban érzi jól magát. A bőséges virághozamú fajtákat hetente tápoldattal kell locsolni! Közönséges muskátli - Igénytelen, de melegkedvelő. Virágzás idején meglehetősen sok vizet kíván. Petúnia - Meleg- és fénykedvelő, déli tájolásban érzi jól magát. Bőségesen kell locsolni. Árvácska - A fagyok elmúltával telepíthető, viszonylag igénytelen, szárazságtűrő és mutatós növény. Varjúháj - Több nemesített fajtája van, sekély talajon is megél, kevés vízzel is beéri, tűri a meleget és a tűző napot. Paprikavirág - Igénytelen növény, de sok napfényt és meleget kíván. * Érdemes kísérletezni az erkélyeken a különféle edényekbe, ládákba ültetett tu- ják, borókák és kúszóborókák megtelepítésével. Ezek a növények egész évben szépen díszítenek és a kevés földben lassan fejlődnek. Népi bölcsességek- Puha, finom, frissen főtt csemegekukorica - az emberek többsége szereti. Mikor érdemes elveteményezni a kukoricát? Nos, akkor, amikor a kökénybokrok virágzanak. A népi megfigyelés szerint a hófehér virágok elnyílása után már nem kell különösebben tartani a fagytól, ami a zsenge kukoricahajtásokat veszélyeztetné. (A kökény április közepén - idén kicsit később - bontja szirmait.)- Ha valamivel előbb veteményezünk, némileg előbb élvezhetjük a termést is. A növények azonban sokkal jobban fejlődnek, ha a már felmelegedett földbe ültetik palántáikat vagy magvaikat. A később ültetett konyhakerti növények gyorsan utolérik korábban ve- teményezett társaikat. A metszést a lehető leggyorsabban be kell fejezni! A pásztói nyughatatlan nyugdíjas virágerdő és baberdő királya Virágok varázslója Nehezen találom meg Tari Ferenc házát. Két-három hónappal később persze könnyebb dolgom lenne, amikor virágba borul a 74 éves pásztói nyugdíjas kertje. Azt mondják, hogy akkor az „illatos” házszámhoz az orr vezet. A palántatáblák és fóliasátrak közötti vargabetűs ösvények valósággal masnit kötnek a lábainkra, miközben bejárjuk Tari Ferenc birodalmát. Hol a fóliasátor meleg burkában, hol egy kiöregedett, földdel töltött fazékban fedezek fel egy-egy apró érdekességet. A bordó színbe hajló árvácska még tényleg csak árvácska, egymaga ásítozik a földben napsugarak után, de a kert másik végében valóságos hóvirághadak sorakoznak.-Jut majd ebből mindenhová - kanyarít jobbjával a levegőbe egy széleset a gazda. - A palánták a város tereire, de még a strandra is kikerülnek, a fóliások meg nem csak az én fazekamban főnek finom étellé.-Kitől tanulta a virágvarázslást és a fóliázást?-Nem könyvből olvastam, hanem a fejemből jött, meg eltanulgattam innen-onnan.- Hát a családi háttér?- Nem a virágokkal foglalkoztunk gyerekkoromban. Rettentő szegénységben éltem, hatan voltunk fiútestvérek. Később aztán már ástam, de teljesen máshol, a föld alatt. Aknamélyépítőként dolgoztam. Kányásön kezdtem, s bejártam a környék összes bányáját. Királytárón fejeztem be, harmincévi bányászkodás után.- És az ön gyerekeinek könnyebb már?-Eszes gyerekek mindketten. A fiam, Feri, altábornagy, az országos büntetés-végrehajtás parancsnoka. Lujza lányom zenetudós, népzenekutató. Mind a ketten doktoráltak, és több nyelven beszélnek. A pár évvel ezelőtt elhunyt rendkívül művelt feleségemnek, no, meg a szorgalmuknak köszönhetik, hogy megtalálták a helyüket az életben. Büszke is vagyok rájuk, akárcsak a négy unokámra. Ferinek és Lujzának is egy-egy fia, illetve lánya van. Közben lehajol és pár darab, tejfölösdobozban zöldellő palántát vesz szemügyre Tari Ferenc. Annyi van itt ezekből a dobozokból, hogy láttukon Pásztó összes macskája megnyalná a száját.- Már alig vártam, hogy tavasz legyen - egyenesedik ki újra. - Megzavarodnék, ha nem dolgozhatnék kint a kertben. Jöjjön vissza nyáron, meg ősszel is. Valóságos csodát fog itt látni. Kapkodhatja a fejét, hogy a vasrózsát, a török szegfűt, a margarétát, vagy a ki tudja, melyik virágot csodálja meg igazából. Pláne, ha megmutatom majd a baberdőmet. — Itt a kertben?...- Ősz végén, szinte a fagy előtt a legszebb a Juliska- babom. Az asszonyok, akik ismerik, már most várják. És tudja, hogy mitől különleges? No, elmondom a titkát. De ezt ne írja meg! Tari Ferenc elmondta, én pedig megőrzőm, ám úgysem jelentek konkurenciát a hajnalban kelő és késő este nyugvó nyughatatlan nyugdíjasnak. Remélem később is el tudok látogatni hozzá, amikor már színpompa uralja a kertet. Bár én már most is el tudom képzelni az egészet, közte a két legértékesebb hajtással, Lujzával és Ferenccel. Benkő Mihály Tavasztól késő őszig szépen virágzik az illatos petúnia fotó: archIv Ha valaki télen etette a cinegéket, most számíthat a segítségükre Nem kell vegyszer, ha van madár Közismert dolog, a rovarevő madarak éheznek télen - bár a magevők sem dúskálnak, különösen akkor, ha nagy a hó -, s az ember segítsége nélkül bizony sokan el is pusztulnának közülük. A kiskertekben elhelyezett madáretetők mindig sok vendéget vonzanak, és még kora tavasszal célszerű az ilyen helyeken elhelyezni egy fészkelőodút is. Szerencsére beköszöntött a tavasz, madaraink túl vannak a közvetlen veszélyen, és többségük már a családalapítással van elfoglalva. Idén azonban nemcsak a növények hajtottak ki később a hosszú tél miatt, hanem a szaporodási időszak is „csúszik”. A mesterséges fészkelőodúkat legkésőbb március közepéig ki kellett volna helyezni, de szerencsés esetben még mindig otthont teremthetünk egy cinegepár számára! Az odú külső és belső mérete mindegy, hogy mekkora, azt a rendelkezésre álló hulladékdeszka mérete határozza meg. Az a fontos, hogy a madárlakás bejárati nyílása 32-35 milliméter legyen, mert ez a legmegfelelőbb a széncinegék számára. Ha most helyezzük ki a költőládát - ha nem is az első költés alkalmával, - de június táján számíthatunk arra, hogy kertünkben megtelepszik egy pár rovarevő madárka. Egy-egy fészekalj felneveléséhez egy cinegepár körülbelül tízezer rovart fogdos össze. Nyugodtan szánjunk rá egy-két órát, s számoljuk meg, hányszor etetik e madarak fiókáikat: előfordulhat, egyetlen óra leforgása alatt 60-70 alkalommal is fordulnak, kukaccal a csőrükben! Ennyi hernyó és kukac kiirtása rengeteg vegyszert emésztene fel, ami ráadásul az emberi szervezetre is káros. Nem kell elkeseredni akkor sem, ha idén lakatlan is marad az odúnk, jövőre már biztosan számíthatunk a sikerre. Vigyázat: a széncinegék területtartó madarak, azaz szükségük van egy bizonyos nagyságú kertvagy erdőrészre, ahol rovarokat szedegethetnek. Ennek nagysága az adottságoktól függ, de legalább néhány hektár kiterjedésű. Ennél kisebb területen ugyanis a madarak nem tudnának elegendő hernyót, kukacot, pókot összeszedni maguk és fiókáik táplálásához. Ezért nem célszerű egymás közelébe helyezni két cinegeodút: az egyik úgyis lakatlan marad. Ezt a madárkák „csőrre menő” harcokban döntik el. Nem kell meglepődni, ha a cinegéknek kihelyezett odút házi- vagy mezei verebek foglalják el, sőt, kilakoltatni sem kell őket. Figyeljük meg őket a fiókanevelés időszakában, és láthatjuk, hogy mennyi rovart fogdosnak össze ők is. Egy veréb- és egy cinegepár jól ki is egészíti egymást: előbbiek inkább a fák koronáját, sőt gyakran a legvékonyabb ágakat kutatják át rovarok után, míg a verebek főleg a földön vadásznak. Természetesen előfordulhat, hogy más madárfajok is megtelepszenek kertünkben. Egyértelműen káros vagy hasznos fajok ugyan nincsenek, de a seregélyek, alkalmanként pedig a rigók is okozhatnak kárt: leszüretelik a cseresznye- és a meggyfák termését. Ézért azonban ne haragudjunk rájuk, hiszen elsősorban a fák tetejéből hordják el a termést, ahonnan úgysem tudnánk leszedni. Ha túlságosan sokan szoknak a kertünkbe, madárhálóval védekezhetünk ellenük, bár ez költséges, csúnya és nem túl hatásos. Nyu- gat-Éurópában az utóbbi időben solymászokat alkalmaznak erre a célra, akik szelídített ragadozóikkal elijesztik a kertek „vám- szedőit”. Széncinege - tollas barátunk nagy hernyópusztító
