Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-02 / 78. szám
Megyei Körkép Inászót mégis siratni kell? „1848-ban az Inászón létesített Mária-tárnában vette kezdetét a salgótarjáni szénmedence bányászata.” Ezek a kőbe vésett sorok az egykor virágzó településre emlékeztetnek. Az elnéptelenedés lett a sorsa, az elhunytak nyughelye, a temető pedig a múlt hagyatékává vált. Hozzátartp^fSk és más, a megmentésének ügyét pártolók nemegyszer fogtak tollat, hogy segítséget kérjenek, toborozzanak az elgyomosodott terület tisztítására, háborítatlanságának megőrzésére. Lapunk hasábjain nemrégiben a salgótarjáni Tátrai László - többek nevében - nyílt levélben fordult támogatásért Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűléséhez. Érveik - egyebek mellett- a következők: „Az, hogy Salgótarján, a volt jobbágyfalu ilyen várossá tudott fejlődni, az az inászói temetőben nyugvó bányászok munkájának is köszönhető. Lassan József bányamérnök történeti müve tanúsítja, hogy az inászói bányákban sokkal több szenet bányásztak, mint a tarjániakban. Legalább olyan mérvű támogatást szeretnénk, mint amilyet a rákoskeresztúri köztemetőre fordított 1991-ben az önkormányzat” - írta Tátrai László, aki már nem először emelt szót Inászóért. Tavalyi - ugyanebben a témában született- levele, valamint szóbeli bejelentése kapcsán a Salgó Vagyon Kft. vizsgálta a temető ügyét. A terület átvételére nem volt lehetőség, a tulajdonos Ipoly Erdő Rt. azonban ígérte: tiszteletben tartják, tevékenységük során nem háborgatják a régi temető kegyeleti jellegét. A Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. ugyanakkor megtisztította az elbozótoso- dott részeket. Hivatkozva a korábbiakra, a múlt év decemberében a polgármesteri hivatal kezdeményezte a földhivatalnál a temető feltüntetését az ingatlannyilvántartási térképen. A földhivatal jelzése szerint a régiről új térképre való „átdolgozása” március végére elkészül. A VGÜ Kft. együtt érez az elhunytak hozzátartozóival, s mint az elmúlt évben, idén is támogatni kívánja a rendbehozására szervezendő társadalmi munkát. A nyílt levélben említett rákoskeresztúri köztemetőre adott hozzájárulás a Nemzeti Emlékhely megvalósítását segítette, ezért az önkormányzat indokolatlannak tartja a temetővel való összekapcsolását. További vélemény, hogy a jelenlegi állapotok egyértelműen azt mutatják: a hozzátartozók rendszeresen nem gondozzák á sírhelyeket, a temető működőképessé tételének terheit a város nem tudja felvállalni. Amennyiben a hozzátartozók ápolni kívánják a sírokat, vegyék igénybe ehhez a VGÜ felajánlását, segítségét. (mj.) A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy ; beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Nyíljon meg a bükkszéki üdülő ! Zsúfolásig megtelt a minap a megyei közgyűlés díszterme Salgótarjánban. A bányásznyugdíjasok megyei szakszervezeti bizottsága hívta össze az aktívaértekezletet. Nagyon régen volt arra példa és lehetőség, hogy ilyen sokan, minden területet képviselve együtt beszélhessük meg a nyugdíjasok helyzetét, az özvegyek problémáit, különös tekintettel a nógrádi sajátosságokra. Már történelem A jelenlévőket Kovács László megyei elnökünk köszöntötte. Többek között ezt mondta:- Úgy gondolom, e szétzilált világunkban fontos lehet számunkra a hiteles tájékoztatás, informálás: a társadalom főbb összefüggőségeiről, a bányászat egyre sorvadó helyzetéről. Nekünk, „volt” nógrádi bányászoknak már csak történelem a százötven éves múltunk, de érdekel, hogy milyen a még működő bányák, báftyászok sorsa. Mi lesz velünk!? Mi lesz a szakszervezetekkel? Megállít- ható-e a fogyás? Mi lesz a nyugdíjasokkal? Mi várható a reformtól? Hagyja-e a társadalom élni a nyugdíjasokat (mint nagy létszámú szavazóbázist), és hogyan? - tette fel a kéréseket Kovács László. Ezután Szalaytié Pásztor Gabriella, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke nagyon részletes tájékoztatót adott a magyar bányászat jelenlegi helyzetéről. Részletesen kitért az elmúlt öt évben végbement változásokra. Rohamosan csökkent a szénbányászatban foglalkoztatottak száma, ma már alig éri el a 16 ezret. Ma is napirenden van a bányák bezárása, amely tovább növeli a munkanélküliség, a megélhetés nehézségeit az adott területeken: Pécsett, Komlón, Várpalotán, Borsodban, Nógrádról nem is beszélve, hiszen itt már több éve minden működő bányát bezártak. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége rendkívül nagy erőfeszítéseket tett, és tesz ma is, hogy e megváltozott helyzetben ne romoljon a bányászok, a nyugdíjasok helyzete, megálljon az elszegényedés. A megváltozott új helyzetnek megfelelően a szak- szervezet érdekvédelmi tevékenységét ehhez kell igazítani. Ehhez segítséget nyújtanak a szolidáris nyugati szakszervezetek. Ne romoljon a helyzet Az alelnök a továbbiakban szólt a szakszervezet működésének nehéz helyzetéről. Ennek okai elsősorban az aktív dolgozók számának csökkenése, de kihatással van a szakszervezeti egység megbontására irányuló, korábbi években folytatott bomlasztó kampány is. Biztató viszont az, hogy országosan a nyugdíjasok szervezetei megerősödtek, taglétszámuk állandóan nő. Jelentős szerepet töltenek be a térségben lévő nyugdíjas bányászok érdekeinek képviseletében, a bányászözvegyek szociális vonatkozású problémáinak megoldásában. Ezt követően Dénes András, a BDSZ Nyugdíjas Választmányának titkára adott tájékoztatót. Ismertette a bányásznyugdíjasokra és özvegyekre vonatkozó törvényerejű rendeleteket, 1996. április 2., kedd a szociális juttatásokra vonatkozó és a jövőben várható elképzeléseket. Minden törekvésük arra irányul, hogy a bányászat nyugdíjasainak szociális helyzete ne romoljon, a nyugdíjak értékállandósága megvalósuljon. A két tájékoztatót tartalmas, színvonalas, szenvedélyes, őszinte vita követte. A felszólalók csaknem valamennyien az egyre romló megélhetési feltételekről szóltak. Különösen az egyedül állók, özvegyek, a kisnyugdíjasok helyzetét nehezíti az állandó áremelés, az infláció. Sok tanulság Hangsúlyozták, hogy legtöbben a gyógyszereket nem tudják kiváltani, fűtést, világítást, lakbért nem tudnak fizetni. Élesen bírálták a bányászat - főleg a nógrádi bányák - privatizációjának végrehajtását, a munkások, a nyugdíjasok teljes kisemmizését. Különösen az üdülők elvesztése érinti nagyon kellemetlenül a nógrádi nyugdíjasokat. Nagyon sokan szeretnék gyógyítani magukat a gyógyüdülőkben. Éppen ezért kérik az illetékes felsőbb szerveket, hogy tegyék lehetővé továbbra is a sikondai szanatórium jelenlegi formában történő működését. Kérik a bükkszéki gyógyüdülő mielőbbi megnyitását is. Az aktívaértekezlet második felében előadás hangzott el az idős korosztály egészséges életmódjával kapcsolatosan. Az előadó dr. Zelnik József főorvos, a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Önkormányzat tagja volt. A bányásznyugdíjasok aktívaértekezlete rendkívül sok tanulsággal szolgált. Bebizonyította, hogy a szervezettségében kidomborodik a bányászösszefogás, a szolidaritás. A jelenlévők, és rajtuk keresztül a megyei bányásznyugdíjasok olyan információkhoz jutottak, amelyek tovább növelik az összefogást, összetartozást. Fiikor Balázs * Salgótarjáni Bányásznyugdíjas Alapszervezet titkára A honfoglalás 1100. évfordulója jegyében versengtek Győztes pásztói versmondók A millecentenárium alkalmából a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ által az általános iskolások részére rtieghirdetett versmondóverseny döntőjében az alábbi eredmények születtek: 4—5. osztályos korcsoport: I. helyezett Szegi István (5. b, Gárdonyi iskola), II. helyezett Bakay Klaudia (5 c, Dózsa iskola), III. helyezett Serfőző Anita (4 a, Gárdonyi iskola). Különdíjat kapott Jusztin Melinda (5. a, Dózsa iskola). 6-7-8. osztályos korcsoport: I. helyezett Szabó Erika (6. b, Dózsa iskola), II. helyezett Horváth László (6. b, Gárdonyi iskola) III. helyezett Kürti Linda (7. b, Dózsa iskola). Ágoston László, a Muzsla művészeti vezetője „beugrott” ebbe a műfajba Negyedszázad a táncszínpadon Nemrégiben gálaműsor keretében köszöntötték táncos pályafutásának 25. évfordulóján Ágoston Lászlót, a Muzsla együttes művészeti vezetőjét. Az együttes minden pénteken tartja próbáját a Teleki László Város Könyvtár és Művelődési Központ színpadán. A próba szünetében kértem, hogy elevenítse fel, miként lépett a világmegváltó deszkákra.- Miskolcon, középiskolás koromban elkísértem az egyik osztálytársamat a táncpróbára. Addig semmi kapcsolatom nem volt e műfajjal. Ott álldogáltam, amikor a tanár megkérdezte, hogy mit keresek ott, és addig unszolt, amíg beálltam a táncosok közé. A beugrás olyan jól sikerült, hogy ott ragadtam az amatőr tánckarban. Az iskola elvégzése után Gyöngyösön, a Vidróczki táncegyüttesben folytattam. Ez az időszak aranykora volt az együttesnek, amit a számtalan arany minősítés, világfesztiválokon való részvétel igazol. Csodálatos időszakot töltöttem Gyöngyösön. Az utolsó hét évben a tánc mellett a tánckar vezetőjeként is dolgoztam, és az utánpótlással is foglalkoztam- Hogyan került Pásztora?- Már több éve működött Pásztón a Muzsla együttes, és minősítő vizsgára készültek, de a művészeti vezetőjük váratlanul elhagyta őket. Felhívtak telefonon, hogy vállalnám-e a felkészítést. Megnéztem a próbákat és elvállaltam a feladatot. Három hónap alatt felkészültünk, meglett a minősítés. Három évig dolgoztunk együtt, amikor családi változások miatt a 21 fős gárda háromfősre csökkent. Ilyen körülmények között nem találtam tovább értelmét, hogy folytassam. A megmaradtak azonban összetoboroztak annyi új tagot, hogy kamaraegyüttes szinten folytatni tudtuk a muhkát. Azóta már 32 főre bővült az együttes: 20 lányból és 12 fiúból áll. Állandó kísérőzenekarunk az Esz- tan. Saját anyagi erővel, saját kivitelezésű ruhatárat sikerült kialakítani. Jelenleg már több mint kétórás műsorral tudunk fellépni. Nagyon családias légkörben dolgozunk. Külön öröm számomra, hogy a két fiam is itt táncol.-Kinek az ötlete volt a negyedszázados évforduló megünneplése?- À franciaországi világfesztiválra készülve összeállt egy új kétórás műsorunk. Annak bemutatójára készültünk a művelődési házban, és akkor jutott eszembe az évforduló. Úgy gondoltam ezt meg kellene ünnepelni, rendeztünk egy fotókiállítást a múltról, eljöttek a barátaim a Vidróczkiból, és lett egy nagy sikerű est a 25 évet lezáró ünnepből. - esla Bemutatjuk Nógrád megye településeit: Ipolytamóc A Településfejlesztési Információs Rendszer (TIR) háromkötetes kiadványa a Magyar Önkormányzatok Adattára gyűjtőnevet viseli, kiadó- hivatalunkban (Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz.) megvásárolható. E forrás alapján mutatjuk be Nógrád megye valamennyi települését. Az önkormányzat címe: 3138 Ipolytarnóc, Felszabadulás u. 5. Telefon: Litke 175. Polgármester: Tisza Attila Az önkormányzat területe: 1363 ha., népessége: 600 fő. Határ menti község, korábban állandó, most ideiglenes határátkelőhellyel. Budapesttől 120, Salgótaijántól 20 km-re fekszik az Ipoly völgyében. Idegenforgalmát jelentősen befolyásolja, hogy területén található a világhírű őslelet (megkövült ősfenyők és őslábnyomok), amely remélhetően a világörökség része lesz. A község fejlesztésében valószínű ez meghatározóvá válik, emellett támogatnak minden kezdeményezést a fejlesztések területén. A község valaha Losonc vonzáskörzetébe tartozott, és az itt élők szorgalmazzák az 1974-ben bezárt határátkelőhely mielőbbi megnyitását. (A TIR tagja.) a , . •. JiA f
