Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-02 / 78. szám

Megyei Körkép Inászót mégis siratni kell? „1848-ban az Inászón léte­sített Mária-tárnában vette kezdetét a salgótarjáni szénmedence bányászata.” Ezek a kőbe vésett sorok az egykor virágzó telepü­lésre emlékeztetnek. Az el­néptelenedés lett a sorsa, az elhunytak nyughelye, a te­mető pedig a múlt hagyaté­kává vált. Hozzátartp^fSk és más, a megmentésének ügyét párto­lók nemegyszer fogtak tollat, hogy segítséget kérjenek, to­borozzanak az elgyomoso­dott terület tisztítására, hábo­rítatlanságának megőrzésére. Lapunk hasábjain nemré­giben a salgótarjáni Tátrai László - többek nevében - nyílt levélben fordult támoga­tásért Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűléséhez. Érveik - egyebek mellett- a következők: „Az, hogy Salgótarján, a volt jobbágyfalu ilyen várossá tudott fejlődni, az az inászói temetőben nyugvó bányászok munkájának is köszönhető. Lassan József bányamérnök történeti müve tanúsítja, hogy az inászói bányákban sokkal több szenet bányásztak, mint a tarjániakban. Legalább olyan mérvű tá­mogatást szeretnénk, mint amilyet a rákoskeresztúri köz­temetőre fordított 1991-ben az önkormányzat” - írta Tátrai László, aki már nem először emelt szót Inászóért. Tavalyi - ugyanebben a té­mában született- levele, va­lamint szóbeli bejelentése kapcsán a Salgó Vagyon Kft. vizsgálta a temető ügyét. A terület átvételére nem volt lehetőség, a tulajdonos Ipoly Erdő Rt. azonban ígérte: tiszte­letben tartják, tevékeny­ségük során nem háborgatják a régi temető kegyeleti jelle­gét. A Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. ugyanakkor megtisztította az elbozótoso- dott részeket. Hivatkozva a korábbiakra, a múlt év decemberében a pol­gármesteri hivatal kezdemé­nyezte a földhivatalnál a te­mető feltüntetését az ingatlan­nyilvántartási térképen. A földhivatal jelzése szerint a régiről új térképre való „át­dolgozása” március végére el­készül. A VGÜ Kft. együtt érez az elhunytak hozzátartozóival, s mint az elmúlt évben, idén is támogatni kívánja a rendbeho­zására szervezendő társadalmi munkát. A nyílt levélben említett rá­koskeresztúri köztemetőre adott hozzájárulás a Nemzeti Emlékhely megvalósítását se­gítette, ezért az önkor­mányzat indokolatlannak tartja a temetővel való össze­kapcsolását. További vélemény, hogy a jelenlegi állapotok egyértel­műen azt mutatják: a hozzátar­tozók rendszeresen nem gon­dozzák á sírhelyeket, a temető működőképessé tételének ter­heit a város nem tudja felvál­lalni. Amennyiben a hozzátarto­zók ápolni kívánják a sírokat, vegyék igénybe ehhez a VGÜ felajánlását, segítségét. (mj.) A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy ; beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Nyíljon meg a bükkszéki üdülő ! Zsúfolásig megtelt a minap a megyei közgyűlés díszterme Salgótarjánban. A bányász­nyugdíjasok megyei szakszer­vezeti bizottsága hívta össze az aktívaértekezletet. Nagyon ré­gen volt arra példa és lehetőség, hogy ilyen sokan, minden terü­letet képviselve együtt beszél­hessük meg a nyugdíjasok helyzetét, az özvegyek problé­máit, különös tekintettel a nóg­rádi sajátosságokra. Már történelem A jelenlévőket Kovács László megyei elnökünk köszöntötte. Többek között ezt mondta:- Úgy gondolom, e szétzilált világunkban fontos lehet szá­munkra a hiteles tájékoztatás, informálás: a társadalom főbb összefüggőségeiről, a bányá­szat egyre sorvadó helyzetéről. Nekünk, „volt” nógrádi bányá­szoknak már csak történelem a százötven éves múltunk, de ér­dekel, hogy milyen a még mű­ködő bányák, báftyászok sorsa. Mi lesz velünk!? Mi lesz a szakszervezetekkel? Megállít- ható-e a fogyás? Mi lesz a nyugdíjasokkal? Mi várható a reformtól? Hagyja-e a társada­lom élni a nyugdíjasokat (mint nagy létszámú szavazóbázist), és hogyan? - tette fel a kérése­ket Kovács László. Ezután Szalaytié Pásztor Gabriella, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsé­gének alelnöke nagyon részle­tes tájékoztatót adott a magyar bányászat jelenlegi helyzetéről. Részletesen kitért az elmúlt öt évben végbement változásokra. Rohamosan csökkent a szénbá­nyászatban foglalkoztatottak száma, ma már alig éri el a 16 ezret. Ma is napirenden van a bányák bezárása, amely tovább növeli a munkanélküliség, a megélhetés nehézségeit az adott területeken: Pécsett, Komlón, Várpalotán, Borsod­ban, Nógrádról nem is be­szélve, hiszen itt már több éve minden működő bányát bezár­tak. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége rendkívül nagy erőfeszítéseket tett, és tesz ma is, hogy e meg­változott helyzetben ne romol­jon a bányászok, a nyugdíjasok helyzete, megálljon az elszegé­nyedés. A megváltozott új helyzetnek megfelelően a szak- szervezet érdekvédelmi tevé­kenységét ehhez kell igazítani. Ehhez segítséget nyújtanak a szolidáris nyugati szakszerve­zetek. Ne romoljon a helyzet Az alelnök a továbbiakban szólt a szakszervezet működé­sének nehéz helyzetéről. Ennek okai elsősorban az aktív dolgo­zók számának csökkenése, de kihatással van a szakszervezeti egység megbontására irányuló, korábbi években folytatott bomlasztó kampány is. Biztató viszont az, hogy or­szágosan a nyugdíjasok szerve­zetei megerősödtek, taglétszá­muk állandóan nő. Jelentős sze­repet töltenek be a térségben lévő nyugdíjas bányászok ér­dekeinek képviseletében, a bá­nyászözvegyek szociális vo­natkozású problémáinak meg­oldásában. Ezt követően Dénes András, a BDSZ Nyugdíjas Választmá­nyának titkára adott tájékozta­tót. Ismertette a bányásznyugdí­jasokra és özvegyekre vonat­kozó törvényerejű rendeleteket, 1996. április 2., kedd a szociális juttatásokra vonat­kozó és a jövőben várható el­képzeléseket. Minden törekvé­sük arra irányul, hogy a bányá­szat nyugdíjasainak szociális helyzete ne romoljon, a nyugdí­jak értékállandósága megvaló­suljon. A két tájékoztatót tartalmas, színvonalas, szenvedélyes, őszinte vita követte. A felszóla­lók csaknem valamennyien az egyre romló megélhetési felté­telekről szóltak. Különösen az egyedül állók, özvegyek, a kis­nyugdíjasok helyzetét nehezíti az állandó áremelés, az inflá­ció. Sok tanulság Hangsúlyozták, hogy legtöbben a gyógyszereket nem tudják ki­váltani, fűtést, világítást, lak­bért nem tudnak fizetni. Élesen bírálták a bányászat - főleg a nógrádi bányák - priva­tizációjának végrehajtását, a munkások, a nyugdíjasok teljes kisemmizését. Különösen az üdülők elvesz­tése érinti nagyon kellemetle­nül a nógrádi nyugdíjasokat. Nagyon sokan szeretnék gyó­gyítani magukat a gyógyüdü­lőkben. Éppen ezért kérik az il­letékes felsőbb szerveket, hogy tegyék lehetővé továbbra is a sikondai szanatórium jelenlegi formában történő működését. Kérik a bükkszéki gyógyüdülő mielőbbi megnyitását is. Az aktívaértekezlet második felében előadás hangzott el az idős korosztály egészséges életmódjával kapcsolatosan. Az előadó dr. Zelnik József főor­vos, a Nógrád Megyei Egész­ségbiztosítási Önkormányzat tagja volt. A bányásznyugdíjasok aktí­vaértekezlete rendkívül sok ta­nulsággal szolgált. Bebizonyí­totta, hogy a szervezettségében kidomborodik a bányászössze­fogás, a szolidaritás. A jelenlé­vők, és rajtuk keresztül a me­gyei bányásznyugdíjasok olyan információkhoz jutottak, ame­lyek tovább növelik az össze­fogást, összetartozást. Fiikor Balázs * Salgótarjáni Bányásznyugdíjas Alapszervezet titkára A honfoglalás 1100. évfordulója jegyében versengtek Győztes pásztói versmondók A millecentenárium alkalmából a Teleki László Városi Könyv­tár és Művelődési Központ által az általános iskolások részére rtieghirdetett versmondóver­seny döntőjében az alábbi eredmények születtek: 4—5. osztályos korcsoport: I. helyezett Szegi István (5. b, Gárdonyi iskola), II. helyezett Bakay Klaudia (5 c, Dózsa is­kola), III. helyezett Serfőző Anita (4 a, Gárdonyi iskola). Különdíjat kapott Jusztin Mel­inda (5. a, Dózsa iskola). 6-7-8. osztályos korcsoport: I. helyezett Szabó Erika (6. b, Dózsa iskola), II. helyezett Horváth László (6. b, Gárdonyi iskola) III. helyezett Kürti Linda (7. b, Dózsa iskola). Ágoston László, a Muzsla művészeti vezetője „beugrott” ebbe a műfajba Negyedszázad a táncszínpadon Nemrégiben gálaműsor keretében köszöntötték táncos pálya­futásának 25. évfordulóján Ágoston Lászlót, a Muzsla együttes művészeti vezetőjét. Az együttes minden pénteken tartja pró­báját a Teleki László Város Könyvtár és Művelődési Központ színpadán. A próba szünetében kértem, hogy elevenítse fel, miként lépett a világmegváltó deszkákra.- Miskolcon, középiskolás ko­romban elkísértem az egyik osztálytársamat a táncpróbára. Addig semmi kapcsolatom nem volt e műfajjal. Ott álldogál­tam, amikor a tanár megkér­dezte, hogy mit keresek ott, és addig unszolt, amíg beálltam a táncosok közé. A beugrás olyan jól sikerült, hogy ott ragadtam az amatőr tánckarban. Az is­kola elvégzése után Gyöngyö­sön, a Vidróczki táncegyüttes­ben folytattam. Ez az időszak aranykora volt az együttesnek, amit a számtalan arany minősí­tés, világfesztiválokon való részvétel igazol. Csodálatos időszakot töltöttem Gyöngyö­sön. Az utolsó hét évben a tánc mellett a tánckar vezetőjeként is dolgoztam, és az utánpótlás­sal is foglalkoztam- Hogyan került Pásztora?- Már több éve működött Pásztón a Muzsla együttes, és minősítő vizsgára készültek, de a művészeti vezetőjük váratla­nul elhagyta őket. Felhívtak te­lefonon, hogy vállalnám-e a felkészítést. Megnéztem a pró­bákat és elvállaltam a feladatot. Három hónap alatt felkészül­tünk, meglett a minősítés. Há­rom évig dolgoztunk együtt, amikor családi változások miatt a 21 fős gárda háromfősre csökkent. Ilyen körülmények között nem találtam tovább ér­telmét, hogy folytassam. A megmaradtak azonban összeto­boroztak annyi új tagot, hogy kamaraegyüttes szinten foly­tatni tudtuk a muhkát. Azóta már 32 főre bővült az együttes: 20 lányból és 12 fiúból áll. Ál­landó kísérőzenekarunk az Esz- tan. Saját anyagi erővel, saját kivitelezésű ruhatárat sikerült kialakítani. Jelenleg már több mint kétórás műsorral tudunk fellépni. Nagyon családias lég­körben dolgozunk. Külön öröm számomra, hogy a két fiam is itt táncol.-Kinek az ötlete volt a ne­gyedszázados évforduló meg­ünneplése?- À franciaországi világfesz­tiválra készülve összeállt egy új kétórás műsorunk. Annak be­mutatójára készültünk a műve­lődési házban, és akkor jutott eszembe az évforduló. Úgy gondoltam ezt meg kellene ün­nepelni, rendeztünk egy fotóki­állítást a múltról, eljöttek a ba­rátaim a Vidróczkiból, és lett egy nagy sikerű est a 25 évet lezáró ünnepből. - esla ­Bemutatjuk Nógrád megye településeit: Ipolytamóc A Településfejlesztési Infor­mációs Rendszer (TIR) há­romkötetes kiadványa a Ma­gyar Önkormányzatok Adat­tára gyűjtőnevet viseli, kiadó- hivatalunkban (Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz.) megvásá­rolható. E forrás alapján mu­tatjuk be Nógrád megye vala­mennyi települését. Az önkormányzat címe: 3138 Ipolytarnóc, Felszabadulás u. 5. Telefon: Litke 175. Polgármester: Tisza Attila Az önkormányzat terü­lete: 1363 ha., népessége: 600 fő. Határ menti község, koráb­ban állandó, most ideiglenes határátkelőhellyel. Budapesttől 120, Salgótaijántól 20 km-re fekszik az Ipoly völgyében. Idegenforgalmát jelentősen be­folyásolja, hogy területén talál­ható a világhírű őslelet (meg­kövült ősfenyők és őslábnyo­mok), amely remélhetően a vi­lágörökség része lesz. A köz­ség fejlesztésében valószínű ez meghatározóvá válik, emel­lett támogatnak minden kez­deményezést a fejlesztések te­rületén. A község valaha Lo­sonc vonzáskörzetébe tarto­zott, és az itt élők szorgalmaz­zák az 1974-ben bezárt ha­tárátkelőhely mielőbbi meg­nyitását. (A TIR tagja.) a , . •. JiA f

Next

/
Oldalképek
Tartalom