Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-13-14 / 87. szám

1996. április 13., szombat Nógrád Negyei Hírlap Csongrády Béla jegyzete „Egy galamb villan” C zigány György költő- akitől e szép sor való - is részt vett az idei vers ünnep salgótarjáni rendezvényén, amely maga is olyan volt eb­ben a tülekedő, acsarkodó, lelki értékekben szegényedő világban, mint a megidézett kedves, szelíd madár irányt váltó szárny mozdulata. Kivé­tel a szürke napok sorában, oázis az érzelmi sivárságban. De bizonyíték is volt ez.az ünnepség, csakúgy mint a megye más városában, telepü­lésén megtartott bármelyik irodalmi délután, vagy éppen est. Igazolta, hogy amíg van­nak, akiknek szívügyük, hogy megrendezzék, s vannak, akiknek belső szükségletük, hogy legalább ilyenkor mé­lyen szántó gondolatokat, mí­vesre formált szavakat hallja­nak, addig tovább él Magyar- országon és - szűkebb ha­zánkban is - a költészet napja immár több, mint harminc­éves hagyománya, József At­tila - hiszen végül is az ő szü­letése napjáról van szó - szel­lemisége. A megyeszékhelyen a Par­nasszus című folyóirat három vezető személyisége találko­zott a közönséggel. Czigány György társaságában volt Turczi István főszerkesztő és Petocz András költő is. Egy olyan lapot képviseltek ők, amely ugyancsak ritkaság nemcsak e közép-kelet-euró- pai térségben, de még az oly sokat dicsért fejlett Nyugaton is. Költészeti folyóirat az ele­gáns küllemű Parnasszus, ki­zárólag verseket, a lírával kapcsolatos írásokat közöl. S akkor jött létre, amikor úgy tűnt, hogy nem írnak (mert a vers elvesztette politikai ige­hirdető, eszmehordozó szere­pét) és nem olvasnak már ver­set az emberek. Számolnak inkább. Pénzt. Legtöbben azért mert nagyon kevés van nekik belőle s képtelenek be­osztani, mások pedig azért, mert hirtelen megszaporodott a kezükben. S akkor megtörtént a csoda. Sikerült támogatót ta­lálni egy úja lapra, amelyet -mint kiderült - tavaly nyár óta igenis teleírnak a költők új, figyelemre méltó versek­kel. Amíg lesz magyar nyelv, vers is születik tehát. eménykedjünk, hogy eljön olyan időszak is, amikor tömegesen lesz igényük -és módjuk is - az embereknek kedvüket lelniük az erkölcs­nemesítő, elgondolkodtató, vagy csak éppen gyönyörköd­tető verssorokban. József Attila: „Tavasz van, gyönyörű .. Versszemle - ötödször Nem remegett a hangja a versenyzőtársaik előtt szavalóknak Immár sorrendben ötödik alka­lommal sikerült megrendeznie a Magyar Szocialista Pártnak és a BIT-Nodisznak a megyei szintű József Attila vers- és prózamondóversenyt Salgótar­jánban. Az érdem azonban azoké is, akik hallgatva a hívó szóra minden évben - így az idén is - pódiumra álltak. A versengésben első helye­zést ért el Tóth Henrietta a pásztói Mikszáth Kálmán Gim­názium tanulója, második lett Szabó Péter a salgótarjáni Egészségügyi Szakközépiskola színeiben, a „dobogó” harma­dik fokára pedig Sáros Angéla állhatott, ő a bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium tanu­lója. A versmondó találkozót a Fókusz Rádió, az MSZOSZ Megyei Irodája, az Uniprint Nyomda Kft. és a NÁÉV Kft. támogatta. Megyei Körkép 4 IfHp BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. oldal Országos Szakmai Tanulmányi Verseny zajlott a gépipariban - Nincs nógrádi helyezett Tarjánnak csak a tizenegyedik hely jutott Befejeződött a salgótarjáni Stromfeld Aurél Műszaki Középiskolában az Országos Szakmai Tanulmányi Ver­seny. A nyertesek szakcsoporton­ként a következők: Kásler Zol­tán Baja (faipar), Bélán Péter Budapest (cipőipar), Bodorkós Annamária Szombathely (ruha­ipar), Mehlhoffer Péter Buda­pest (nyomdaipar), Török Adél Győr (textilipar), Újvári Viktor Budapest (vegyipar), Kiss Béla Vác (gyengeáram), Szappanos Péter Jászberény (erősáram), Mészáros Sándor Gyöngyös (gépgyártó), Báder Zoltán Bu­dapest (gépszerelő), Feldmann Márton Söpöröd (gépészet), Nagy István Debrecen (gép­ipar). A legjobb nógrádi Pintér Tamás „hazai pályán” a gép­ipari szakmacsoport 11. helyén végzett. Zeusz és Ramszesz néven vállalkoztak Zsarolók nyomában a rendőrség (Folytatás az 1. oldalról) fenyegetéssel nagyobb össze­gek átadására kényszerítették ügyfeleiket. Az okozott kár több millió forint. A Btk. szerint jogtalan ha­szonszerzésük erőszakkal való­sult meg, s ez zsarolásnak mi­nősül. A rendőrség kéri a káro­sultak jelentkezését munkaidő­ben a 32-314—106-os, munka­idő után a 32—411-255-ös tele­fonon, vagy levélben, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság címén: Salgótarján, 3101 Pf.:130. Nem szokványos jelenségre hívták fel a lakosság figyelmét. Tavaly az ingatlan adásvételi szerződések hitelesítése még nem volt kötelező, s ezt sokan ki is játszották. Fiktív adásvé­teli szerződés áldozata például a salgótarjáni id. S. János, aki­nek ingatlanát teljesen más névre írták át. Hasonló mód­szerrel jutott ingatlanhoz két vállalkozás, majd szerzemé­nyüket jóval felértékelve ap­portként könyvelték el társasá­gukban. Erre aztán hitelt vettek fel, kijátszva a pénzintézet fi­gyelmetlenségét. (n) Szatmári Kál- Szomora Ró­mán (Kami) bért (Szoszó) Gépkocsival, itallal csaltak (Folytatás az 1. oldalról) rendszámos gépkocsiját eltu­lajdonította és azt a vámhatóság megkerülésével Magyaror­szágra visszahozta, majd a gép­kocsit hamis iratokkal és rend­számmal forgalomba hozta. A 200 ezer Ft értékű gépkocsi le­foglalásra került. L. I. rimóci lakos külföldről utazott haza és kint vásárolt egy Opel Kadett gépkocsit. A vám­fizetést úgy akarta megúszni, hogy magyar rendszámot sze­relt az autójára. A vámnyomo­zók a 250 ezer forint értékű gépkocsit lefoglalták. A csempészet új módszerét választotta az a jelenleg isme­retlen tettes, aki egy magyar külszolgálatos, német forgalmi rendszámú személygépkocsiját Ausztriában egy Supermarket elől eltulajdonította, majd azt Magyarországra visszacsem­pészte. A hamis forgalmi enge­déllyel és rendszámmal ellátott gépkocsit eladta. A 200 ezer fo­rint értékű gépkocsit a Vám- és Pénzügyőrség Nógrád Megyei Nyomozó Hivatala lefoglalta. 1996. április 4-én nem volt szerencséje L. A. karancslapuj- tői lakosnak, mert a közleke­dési ellenőrzés mellett a vám­nyomozók is szolgálatot teljesí­tettek. A Salgótarjáni Vámhiva­tal jövedéki szakembere 260 li­ter zátjegy nélküli szeszes italt foglalt le tőle, így a húsvéti lo- csolkodóknak máshonnan kel­lett a nedű után nézniük. Elavult az árvízvédelmi töltés - A folyó ősi jussa - Derékig vízben állnak a fák - Jó ez a halaknak Folydogál az Ipoly, néha a medrén kívül is Azoknak, akik Ipolytarnócon vagy Litkén élnek, bizonyára nem túlságosan szép látvány az árvíz, de a kibicnek, akinek köztudomású, hogy semmi sem drága, igazi különlegesség az Ipoly áradása. Bebizonyítja a természet, hogy legyőzhetetlen, legfeljebb magzabolázni lehet hosszabb-rövidebb időre __ Az Ipó, ahogyan a környékén élő palócok nevezik a folyócs­kát, évezrede tanúja történel­münknek: az oklevelek a XII- dik században említették elő­ször a partjára települt falvakat: Gyarmatot és (Ipoly)Ságot. Jó­val korábbtól lakott hely azon­ban a környék, hiszen nincs is az emberiség történetének olyan korszaka, amelyiknek tárgyi emlékeit nem lelték meg a régészek a folyó termékeny teraszain. Őseink valaha tudomásul vették, hogy az árterület az Ipo- lyé, ott legfeljebb vendéges­kedhet az ember. Szaporodott és sokasodott azonban Nógrád népe is, főleg a török hódoltság utáni időktől, mígnem odáig ju­tott a dolog, hogy szükség lett az árterületen fekvő földekre is. Kialakult az ártéri gazdálkodás, majd a XIX-dik század máso­dik felében megkezdődtek Ma­gyarországon a folyószabályo­zások. Az Ipoly egyes szaka­szait ekkor szorították gátak közé. Drégelypalánk és Hont alatt a mai napig arra jár a víz, amerre neki tetszik! Ipolytamóc környékén meg arra, amerre az embereknek nem tetszik. Litkén is hasonló a helyzet. Miért? Elavult az ár- vízvédelmi töltés, milliók kel­lenének a felújításához. A leg­nagyobb gond, hogy nemcsak a termőföldeket, a kerteket, ha­nem a lakásokat és a mellék- épületeket is fenyegeti az ára­dás. Hosszabb távon a magasan álló talajvíz is megrongálja az építményeket. Rárós környékén is a vízben állnak a fűz- és az égerfák, de itt legalább minden a folyó ősi jussa: néha legeltetnek errefelé, egyébként meg csak a horgá­szok járnak le a partra. Az ára­dásnak vannak kedvező hatásai is: a halak a kiöntések sekély vizében rakják le ikráikat, s szépen szaporodhatnak. Legfel­jebb meg kell várniuk a követ­kező árvizet, hogy visszajussa­nak a folyóba... Ez azonban aligha vigasztalja meg azokat, akik az otthonukat féltik. Gazdasarok a Hírlapban Szabályozott gyomirtás A gyomirtást csak a szabá­lyok betartásával szabad vég­rehajtani. A permetezést *á hatás elmaradása esetén meg­ismételni nem szabad! A permedé készítéséhez fa­edényt használni nem szabad. Permetlevet kúttól, folyó- és ál­lóvizektől távol kell elkészíteni. A kezelt táblán a gépet a szórófe­jek működésével egyidejűleg já­ratni nem szabad. A gyomirtó szeres permetezéshez használt összes berendezést a munka be­fejezésével alaposan ki kell mosni tiszta vízzel. Háti perme­tezőgéppel nem lehet jó gyomir­tást végezni. Ha mégis rákény­szerülünk, akkor csak lapos szó­rásképű szórófejbetéttel dolgoz­zunk, és csak állománykezelő gyomirtó szert szórjunk ki. A permetezést műszakilag teljesen kifogástalan géppel lehet vé­gezni, a munkavédelmi óvó rendszabályok betartása mellett. A tartály keverőberendezése sem hiányozhat. A szórófejbe­tétnek azonos számozásúnak (lyukbőségűnek), azonos hasz­náltsági fokúnak kell lennie. A permetezőgépeket a gyomirtási szezon kezdetén be kell mérni, hogy hány liter permetlevet szór hektáronként, és azt egyenlete­sen végzi-e. Több év távlatában különösen fontos a gyomfelvéte­lezés elvégeztetése szakembe­rekkel, hogy tudjuk, az adott táb­lán milyen gyomnövények ellen kell védekezni. Ezek alapján kell dönteni a kezelés szükségessé­géről, a gyomirtó szerekről és azok mennyiségéről. Hajnalig szólt a rock! Fergeteges suli-buli Fantasztikus bulit csaptak a diákok és tanáraik a gyar­mati Szent-Györgyi gimnázi­umban. A non-stop napon csütörtök délutántól péntek reggelig tartott a vigadalom. Felvezetésként a tanulók és oktatóik hatalmas focicsatát vívtak, majd jött a Nagy Vetél­kedő, megannyi bohókás fel­adattal. Ki tudja bevinni a leg­nagyobb állatot, ki tud egy ép tojást belehelyezni egy sértet­len kólásüvegbe? Ezernyi bo­londabbnál bolondabb fejtörő. Hajnali fél kettőkor bejelen­tették, az idei diák-diri Virtyó Gergely lett. Az új igazgató első határozataként hajnali ha­tig dübörgött a rock, míg a ta­nárokat a konyhába száműzte egy kis főzőcskére. Reggelre kiderült: a 4. c-sek nyerték a vetélkedő fődíját. Tvr-hét a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi müsormagazin A hét sztárja: Madonna Solymosy Zoltán áttáncol a világon Agárdi Gábor ikonjai Marienhof: a nagy visszatérés Southforkban ismét forgatnak / Az örökmozgó Igó Éva íme a nyertesek, sajnos, Nógrád megyei nincsen köztük

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom