Nógrád Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-09-10 / 59. szám

6. oldal: Sajtóklub 7. oldal: Látóhatár 9. oldal: Társasági élet Sportmozaik Sporttükör Nyomozati dosszié 10. oldal 11. oldal 12. oldal 1996. március 9., szombat 5. oldal Öt öngyilkos repülős egy tarjáni garázsban Minden héten garázsmenet ! Mai első találós kérdésünk: öt öngyilkos repülős bujkál egy tarjáni garázsban - mi az? Aki egy átlagosnál gyengébb kém­regényre tippel, az sajnos máris vesztett. Hőseink ugyanis a Kamikaze együttes tagjai, a garázs pedig jelen esetben nem va­lami diverziós szervezkedés színhelye, sokkal inkább jelkép: a zenészsors és a korszellem jelképe. Bár a csapat vészesen közele­dik fennállásának első évfordu­lójához, eddig még nem sike­rült állandó próbahelyszínt ta­lálniuk, s ez leginkább pénz­ügyi okokra vezethető vissza, magyarul, nincs egy árva fillér­jük sem ilyen célra. Itt a május - óra indul! Az együttes története viszony­lag rövid, kis túlzással nyúl­farknyinak is nevezhető. Szá­mukra ugyanis csak tavaly má­jusban kezdődött az időszámí­tás, akkor találkozott először az öt zenészjelölt. Később persze bomlásnak indult a kezdeti egység, s a je­lenlegi felállás csak szeptem­bertől nevezhető (egyelőre) ál­landónak. Ritmusgitáron Dávid József (belső körökben: Sajó) játszik, a dobokat Sándor Gergő püföli, hangszálaival közreműködik Farkas Gábor, basszusgitáron pedig a Hippi- ánnak nevezett Palicza Krisz­tián. A csapat szólógitárosa Ins- titórisz Árpád, aki a decemberi nonstop rockfesztiválon törött kézzel játszott a színpadon, s ezzel több néző szívébe is be­lopta magát. Saját szerzemények A már említett nehézségek né­mileg beárnyékolták az alko­tómunkát is, ez jelen esetben annyit jelent, hogy a Kamikaze egyelőre csak három saját szer­zeménnyel büszkélkedhet, to­vábbi kettőn pedig még dol­goznak. Gyémántok a színpadon Eddigi pályafutásuk során többnyire az ismertebb (rock)zenekarokra építettek, de, mint tudjuk, hozott anyagból hosszú távon nem lehet meg­élni. A gyémánt- és stíluscsi- szölás szintén hátravan még, bár az már látszik, hogy a köve­tendő példák között sem Brenda Lee, sem Komár László nem szerepel... Az együttes jelenét és jövőjét ismerve gyanítható, hogy ez az év a nagy keresgéléseké lesz: a felkutatásra váró dolgok között (a fentieken kívül) szerepel majd egy próbaterem és néhány köteg színes papír is, ez utóbbi­akat annak idején a kínaiak pénznek nevezték el...-óz­Ismét együtt a nagy csapat - 23 évi különélés után május 10-én koncertet ad a Bu­dapest Sportcsarnokban az Illés- együttes. A zenekar tagjai - Szörényi Levente, Illés Lajos, Bródy János, Szörényi Szabolcs és Pásztory Zoltán - csütörtöki sajtótájékoztatójukon el­mondták: az előadáson a hatvanas éveket kívánják felidézni, amikor fontosabb volt számukra az, ami összekötötte, mint az, ami szétválasztotta őket. Sejteni lehet, hogy a rendkívüli kon­certen új dalt is bemutat az együttes. Egy másik információnk szerint a legendás LGT is ter­vezi az együtt zenélést. Presser Piciék egy film terveiről beszéltek. fotó: feb/diósi imre Minden kényelemmel felszerelt otthon, csak a fény hiányzik Lakás az atomrakéta-silóban Edward Peden alkalmasint a világ legkülönösebb lakásában lakik. A nappaliba vezető bejáratot 400 tonna súlyú ajtó zárja el, és a napsugár csak egy szellőzőnyíláson jut be. A több száz négyzetméteres, többszintes lakás ugyanis az egykori atomra­kéta-silóban helyezkedik el. Kansas állam rozsföldjein még az ötvenes évek végén épí­tették az óriás silókat, benne az atomrobbanófejjel felszerelt Atlas-rakétákkal. Az atomfegyverzet-csökken- tési egyezmények eredménye­képpen azonban az óriási költ­séggel épült, bombabiztos bun­kerek, amelyekben éjjel-nappal váltotta egymást a személyzet a szovjet célpontokra irányított rakéták mellett, nem kellettek senkinek. így költözhetett be Edward Peden, aki szívós munkával la­kályossá tette a család föld alatti otthonát, ahol minden megvan, kivéve a természetes fényt, amiből alig jut át valami a szűk nyílásokon. Egy fillér adót nem fizetett életében - Lánya 415 évig fizeti a hátralékot Adósságot örökölt az ügynök családja Nem marad el az olasz igazságszolgáltatás a amerikai gyakor­lattól. Miközben az Újvilágban akár száz év börtönt is kiszab­nak a bűnösre, a taljánok több száz esztendeig tartó részletfize­tési kötelezettséget mondtak ki egy ártatlan pincérnöre. Az Abano Terme-i asszony­nak apja adótartozását kell 2410-ig(!) megtérítenie. Az öt évvel ezelőtt elhunyt papa utazó ügynök volt, aki - miként most kiderült - egész életében egy fillér adót sem fizetett. Az eredmény: mintegy 140 millió forintnak megfelelő adóhátra­lék, az esedékes kamatokkal együtt. A tálján törvény szerint ne­gatív örökség is létezik, azaz az állammal szembeni adósságot is öröklik a hátramaradottak. Tekintettel arra, hogy az ügy­nök özvegye szociális segély­ből tengeti életét, mindkét fia pedig munkanélküli, a család egyetlen tagjára, a 34 éves Pao- lára sújtott le a törvény. A helyi étteremben pincéreskedő asz- szony köteles mindenkori tiszta jövedelmének ötödét az állam­kincstárnak befizetni a követ­kező 415 esztendőben. Levelek a földrajzilag közeli, de egyébként nagyon távoli Svájcból (1.) Néhol még mindig nem szavazhatnak a nők Jó sorsom lehetővé tette, hogy a sokak által álmodott kis ország, Svájc lakója legyek. Hogy milyen ez a minta ország, milyenek a lakói, hogyan élnek, mitől gazdag és békés ez az állam? Ezzel kapcsolatos élményeimet, tapasztalataimat osz­tom meg, hogy ne csak a gazdag svájci bankok, a svájci cso­koládé vagy a svájci sajt és a mindenki által vágyott jólét jus­son eszünkbe, hanem sok más is. Az ország területe kisebb, mint Magyarország területé­nek fele, 41 293 négyzetkilo­méter. Kétharmad részén az Alpok hegyláncai húzódnak, emellett a Jura-hegység, a Genfi-tó és Bodeni-tó között húzódó dombvidék határozza meg a tájat. Svájc lakos­sága négy kü­lönböző nyelvű nép­csoportból áll. A német nyelvűek 75 százalékot, a franciák 20 százalékot, az olasz nyelvűek 4 százalékot tesznek ki, a lakosság 1 százaléka be­széli a réto- román nyel­vet, Grau- bünden kan­tonban. A négy hivatalos nyelv ellenére szinte egyálta­lán nincsenek etnikai problé­mák a lakosság körében. Svájc lakóinak száma 6 és fél millió. A változatos, látszólag ellent­mondásos ország ma a föld egyik leggazdagabb országa. Rossz nyelvek szerint ebben nagy szerepe van az öt konti­nensről származó ,,menekülő pénzeknek’-. Tény, hogy a sta­bil politikai viszonyok és az ország kemény valutája nagy­ban hozzájárul Svájc vonzó pénzügyi helyzetéhez. A világon egyedülálló svájci demokrácia alapja a „Landsgemeinde”, vagyis a kantonok valamennyi polgár­jogú lakosának személyes részvételével ülésező népgyű­lés. Még napjainkban is össze­jönnek egyes kantonok szék­helyén, a főtéren a választó­jogú polgárok, hogy megvá­lasszák képviselőiket, döntse­nek a legfontosabb gazdasági kérdésekben. Különös hangu­lata van egy ilyen gyűlésnek, mindenki elmondhatja a vé­leményét, mindenkit meghall­gatnak. A nők egyébként csak 1971-től rendelkeznek szava­zati és választójoggal, Appen­zell kanton kivételével, ahol még ma sem szavazhatnak a gyengébb nem képviselői. A svájci alkotmány értel­mében a népnek közvetlen be­leszólási joga van a szövetség törvényalkotó munkájába, így minden alkotmánymódosítás­ról szavazni kell. A törvény­hozó hatalom a 200 tagú Egyesült Szövetségi Gyűlés kezében van. A végrehajtó ha­talom a Szövetségi Tanács. Hét tagját négy évre választ­ják, ennek elnöke egyben szö­vetségi elnök is, aki ellátja a köz- társasági elnök feladatait is. 1996-ban Svájc állam elnöke Jean-Pascal De- lamuras. Svájc szövet­ségi állam, föde- ralista vonások­kal. A szövetség hatáskörébe a külpolitika, had­ügy, vám, posta és társadalom- biztosítás tarto­zik. Az önálló alkotmánnyal rendelkező kan­tonok döntenek az igazgatási, oktatásügyi, egyházi és egészségügyi kér­désekben. Svájc 23 kantonból áll, az utolsó, Jura kantont 1978-ban alapították. A két világégés­kor, az első és a második vi­lágháborúban Svájcnak sike­rült megőriznie semlegessé­gét. Augusztus 1-jén ünnepük az államszövetség fennállásá­nak 705. évfordulóját. Sándor Hédi Zöld legelők, havas hegycsúcsok, ez Svájc Lassan harminc éve járja a légikikötőket, de a fővárosokat nem ismeri Megalakult a reptéri kukkolók klubja Michael Frost mindössze 28 éves, de már rengeteg ország fővá­rosában járt. Pontosabban ott is csak a repülőtéren. Michael Frost ugyanis egy ritka szekta fanatikus híve, a légi kukkolóké. Ultramodern fényképezőgépével járja a nagy légikikötőket, és lencsevégre veszi az induló és érkező masinákat. 1980 óta, kamasz korától hó­dol e szenvedélynek. Eredetileg pilóta akart lenni, de a felvételi nem sikerült. Hobbija viszont arra ösztönzi, hogy szinte min­den szabadidejét a kifutópályák közelében töltse. Az ifjú rajongó lakásán hét­ezer dia sorakozik katonás rendben és komputerbe betáp­lálva. Há valamelyik külföldi reptérről érdekes gép érkezését jelzik. Frost azonnal indul, megcsinálja a felvételt, és vagy a következő géppel hazatér, vagy a legrosszabb esetben a repülőtér hoteljében tölt egy éj­szakát. Lukács Sándor saját verseit is tolmácsolta a Pódium-sorozatban „... kimosni életem maroknyi aranyát” A huncut Pregitzer Fruzsina, a bájos Piros Ildikó, a muta­tós Bencze Ilona után bizony nehéz dolog volt egyedül egy férfinak szerepelnie a salgó­tarjáni Balassi könyvtár Pó­dium-sorozatában. Bár Lukács Sándor a női szívek megdobogtatójaként is ismert, tőle mégsem lehetett szép mosolyt, kacér mozdula­tot, igéző gesztusokat várni. Neki majdnem kizárólag a szöveggel és a dalokkal kellett megnyernie a közönséget. S ez éppen azért sikerült fele­másan, mert Lukács mégis­csak túl sokat bízott a külsőd­leges eszközökre. Próza- és énekhangjával egyértelműen igazolta jó hírét, a mai magyar színház- és elő­adóművészetben elfoglalt elő­kelő helyét, de hosszasan „ki­beszélt” az előadásból -meg­törve annak hangulati ívét-, egy kicsit bizalmaskodott is a hölgyekkel, s olykor „színját- szotta” a produkciót, feleslege­sen dramatizálta a versek záró­poénjait. Műsorának címét - „Valaki szólított” - negyedik, a tavalyi könyvhétre megjelent saját kö­tetéből kölcsönözte, igazolván, hogy költőként is számon kell tartani. Repertoárján azonban korábbi versei és a magyar líra néhány kiválóságának Szabó Lőrinc, Örkény István. Radnóti Miklós, Váci Mihály - írásai is szerepeltek. Javára szóljon, hogy nem átall a lassan már el­feledett Vácitól is citálni, hisz meg van győ­ződve az 1958-ban írott vers - az Ezt! Itt! Most - igazáról és aktualitásáról: „Itt kell na­pok hordalé­kából / ki­mosni életem maroknyi aranyát.” Lu­kács egész műsorából ér­ződött a szo­ros kötődés a tájhoz, a la­kóhelyhez, a gyerekekhez, egyszóval a hazához. Érdekes, hogy amíg a megidézett költészet ki­zárólag magyar volt, a zenei be­tétek sorában gyakoriak voltak a francia sanzonok. Ezek érzé­kelhetően közel állnak Lukács Sándor személyiségéhez. Hite­les előadásukat nagymértékben segítette Szentirmai Ákos zene­szerző közreműködése.- csongrádv -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom