Nógrád Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-30-31 / 76. szám

SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Egyszer volt Szécsényben egy (kergekór-mentes) állatvásár Nem Babe, a beszélő malac, de aranyos! Kínálatban, vásárlóban, de nézelődöben sem volt hiány a hét eleji szécsényi állatvásá­ron, ahol - dacára a ráfizeté­sesnek titulált tartásnak - malacdömping várta a beté­rőket. Aki süldőért jött, nem panaszkodott, elfogadható, középáron vette meg a füstö­lőbe, fagyasztóba valót. A re­neszánszát élő lóvontatás ide­csalogatta a csikós, lovas gya­korló és leendő gazdákat, bár kevesen adtak túl sörényes „portékájukon.” A dolguk végezetlen távozó fogatosok, szépen felszerszá- mozott állataikkal azonban ugyanolyan büszkén vonultak el a figyelő szempárok ke­reszttüzében, mintha százez­reket kerestek volna a vásá­ron. A parasztember vagy kisvállalkozó, - kinek hogy tetszik - már csak ilyen, (ma­gyarázza egy rimóci gazda) nem éri meg, nagyon sok ve- sződség van vele, mégis csi­nálni kell. Mert a falusi ember véré­ben van a hajnaltól napestig való munka. Az én kismalacomnál nincsen szebb Ott a farka, ott a farka ... Milyen finom sonka, kolbász lesz majd belőletek! Ha a ló megmelegedett, én is iszom egy forralt bort Két asszony disznót győz Mindenkinek tartogat meglepetést a Palócország ’96 kiállítás- állítja Gazsi Ferenc, a GF Primus Bt. cégvezetője, a vásár fő szervezője Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy életveszélyes dolog manapság bármiféle új kezdeményezésbe be­levágni Nógrád megyében (is). A legjobb ötletek halnak el pénzhiány, vagy szervezési gondok miatt. Ezért is bír nagy jelentőséggel az a hír, miszerint a Palócország ’96 kiállításra minden stand elkelt, hiszen Salgótarján vásárváros jellegére már csak nagyapáink emlékeznek. Mindez a főszervező, Gazsi Ferenc érdeme. Az április 15-e és 21-e között megrendezésre kerülő sereg­szemle közeledtével kértük meg a tarjáni mérnököt, avassa be olvasóinkat a részletekbe. PALÓCORSZÁG '96- Hogyan jött az ötlete, hogy Salgótarjánban kiállítást szer­vezzen?-Még tavaly tavasszal fo­galmazódott meg bennem. Ab­ból indultam ki, hogy Nógrád megyében egyre több cég mű­ködik, vagy alakul át, s nem ismerik egymás profilját, az esetleges együttműködés kap­csolódási pontjait. Mellesleg hat éve foglalkozom ipari ke­reskedelemmel, s először csak hobbiból, később tudatosan is el kezdtem felépíteni egy me­gyei adatbázist, az itt működő vállalatokról, társaságokról, vállalkozásokról. Innen jött az ötlet: meg kellene mutatniuk egymásnak, s az országnak ma­gukat. A Palócország ’96 idén érett be.-Hol tart jelenleg a szerve­zés?- Kicsit megnyugvással mondhatom, hogy a sportcsar­nok 800 négyzetméteres küzdőterén mintegy 75 ki­állító vesz részt a sereg­szemlén, míg a közel 700 négyzetméteres szabadte­rületen 14-en mutatják be portékáikat. Ez azt is je­lenti, hogy egy talpalatnyi hely sem maradt! Külön megtisztelő számomra, hogy a kiállítók 98 száza­léka Nógrád megyei cég. Engedtessék meg, hogy néhány szakterületet meg­említsek: jelen lesznek mérnökirodák, megyei nagy­üzemek, az élelmiszeripar, a bútorgyártók és forgalmazók, az autókereskedelem, az építő­ipar, a számítás- és biztonság- technika. -A résztvevők teljes listáját a Nógrád Megyei Hírlap olvasói a napokban teljes egé­szében megismerhetik. Szakmai programok-Híradásokból már tudjuk, hogy szakmai programok is színesítik a rendezvényt. Milyen céllal és kiknek a számára szer­vezik ezeket? ^Próbáltunk olyan témákat találni, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot, nyilván el­sősorban üzletemberek köré­ben. A programok összeállítá­sát a kuriozitás is vezérelte. így például a Nógrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara szer­vezésében orosz gazdasági na­pot iktattunk be, melyre Vla­gyimir területéről érkeznek hozzánk üzletemberek. Ők nemcsak az orosz gazdasági le­hetőségekről szólnak, hanem mód lesz a velük folytatandó konzultációra is, akár konkrét témákban. Másnap szó esik majd a befektetési lehetőségek­ről és az export-finanszírozás­ról, melyben előadást tart a visszajelzések szerint az ITD és az Eximbank Rt. vezérigazga­tója. Nagy érdeklődésre szá­míthat a délszláv üzleti lehető­ségekről tartandó előadás. Mindezen programok megszer­vezéséért külön köszönetét sze­retnék mondani a megyei ipar­kamarának. KerekaszÉal-beszélgetések-Lesz-e más jellegű prog­ram?-Természetesen. Igazi kö- zönségcsalogatónak szánjuk a „Visszajöttem Nógrádba” elne­vezésű szombati kerekasztal- beszélgetést, melynek résztve­vői a megyénkből elszármazott, sikeres emberek. Híreim szerint itt lesz az MSZOSZ elnöke, a Nemzeti Bank alelnöke, s még jó néhány ismert, vagy kevésbé ismert, de országos tekintélyt szerzett földink. Szombaton délután és vasárnap délelőtt a gyermekeknek szerveztünk mókás és komoly műsort, sok csokival, cerbonával. És még számos meglepetés várható ..,- Lesz-e belépődíj?- A kiállítás és vásár minden rendezvénye ingyenesen láto­gatható. Nem tervezünk belé­pődíjat. Ettől függetlenül árusí­tunk majd vásári részvényje­gyeket, melyekből naponta egyszeri sorsolással néhányat százszázalékos értéken aján­déktárgyra váltunk. Az akció bevételét teljes egészében va­lami nemes célra fogjuk fel­ajánlani. Ezért már most kérem a leendő közönséget, minél többen jöjjenek, vegyenek részvényt, segítve az akciót. Kedvezményes résztvevők- Sokakhoz eljutott a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozás- fejlesztési Központ pályázata, mely kedvezményes részvételt hirdetett kiállító kisvállalko­Gazsi Ferenc zóknak. Voltak-e jelentkezők?- A Nógrád Megyei Regio­nális Vállalkozásfejlesztési Központ közreműködése két­irányú volt. Egyfelől egy na­gyobb kiállító területet vásárol­tak meg, ahol 21 kis- és köze­pes vállalkozó számára biztosí­tottak ingyenes kiállítási lehe­tőséget. Emellett 6 vállalkozó pályázatát értékelték támoga­tásra méltónak, számukra ked­vezményes a Palócország ’96- on való részvétel. A központ munkatársai az egyik délután mikrohitel-programjukról tar­tanak előadást és fórumot.- Mindezekből is látszik, hogy nagy fába vágta a fejszé­jét. Ez az első kiállítás-szerve­zése?- Nem, 1986-ban szerveztem az első műszaki kiállítást, a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont üvegcsamokában. Tavaly pedig egy utazási expo szerve­zése fűződik a nevemhez, ugyancsak a JAMK-ban. Emel­lett hat éve vagyok rendszeres kiállítója és szervezője külön­böző seregszemléknek. Egye­bek között állandó résztvevője vagyok az INDUSTRIA nem­zetközi vásárnak is. Itt született, itt dolgozik- Ilyen nagyszabású vásár esetében talán nem szerényte­lenség, ha megkérem: mutat­kozzon be olvasóinknak úgy is mint vállalkozó, s úgy is, mint magánember!- Salgótarjánban születtem, s az egyetemi évek után itt is dolgoztam. Jelenleg a GF Pri­mus Kereskedelmi és Mérnök­iroda Bt. tulajdonosa és cégve­zetője vagyok. Irodám elsősor­ban légtechnikai tervek készíté­sével, berendezések beszerzé­sével és telepítésével, kivitele­zéssel foglalkozik. Ebbe a körbe tartoznak az ipari porszí­vók, a klímaberendezések (iroda, étterem), a sűrített le­vegő előállítására szolgáló ké­szülékek (kompresszorok, szá­ntók, szűrők). Emellett kézi- szerszámok és gépészeti beren­dezések tervezésével, beszerzé­sével is foglalkozom, természe­tesen alvállalkozók közremű­ködésével. Ehhez a munkához, s jövőbeni terveimhez is nélkü­lözhetetlen egy megyei szak­mai adatbázis létrehozása, mely jelenleg is folyik, s talán év vé­gére teljessé válik. Ugyanakkor igény merült fel szakmai utazá­sok szervezésére is. Legnyugisabb a nyár- Az Ón munkája sok utazás­sal jár. Hogyan viseli ezt a csa­ládja?- Tényleg így van, sok időt vagyok tőlük távol. Ezt a mun­kát megfelelő családi háttér nélkül képtelenség lenne csi­nálni. Ebből a szempontból sze­rencsésnek mondhatom ma­gam. Feleségem magánügyvéd. Két lányunk van, ők iskolás ko­rúak. Mindhármukra nagyon büszke vagyok. A nyári együtt- létről még az üzlet kedvéért sem mondok le, ezek az év leg­nyugisabb napjai.- Visszatérve a kiállításra: milyen eredményt vár, s lesz-e folytatás?- Azt szeretném, hogy aki ki­jön megnézni - s remélem so­kan lesznek - elégedettek lesz­nek a látottakkal, a kiállítók pe­dig eredményes öt napot tud­hatnak majd maguk mögött. Úgy vélem, hogy ha ez a két dolog megvalósul, akkor nem lesz akadálya annak, hogy a következő években folytassuk a megkezdett sorozatot. T. Németh László Hűvös időben szokás a „hidegállattartás”

Next

/
Oldalképek
Tartalom