Nógrád Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-29 / 75. szám
4. oldal Mozaik 1996. március 29., péntek Levelek a közeli, de mégis oly távolinak tűnő Svájcból (3.) Sajt-nagyhatalom Európa szívében Ha Svájcról esik szó, még azoknak is eszébe jut a sajt, akik keveset tudnak erről az országról, mert valóban Svájc egyik „különös ismertetőjele” a sajt. (olyannyira nemzeti sajátosság, hogy a válogatott síelők ruhája is sajtmintás.) Nem kevesebb, mint három- százötvenhét svájci sajtfajta közül választhatnak a sajtkedvelők. A legváltozatosabb ízek kóstolásra késztetik még azokat is, akik csak „műkedvelők” a sajtfogyasztásban. A megszokott fűszerek mellett a különféle zöldségek és gyümölcsök teszik ellenállhatatlanul finommá a tehén-, juhvagy kecsketejből készült svájci sajtot. Az országban hetvenöt sajtüzem, sajtgyár működik, s természetesen emellett még ma is készítenek házilag sajtot a parasztgazdaságokban. A több évszázados technológiát a fogyasztókkal is megismertetik egy-egy sajtvásárral egybekötött bemutatón, ahol manuálisan készül a sajt, de szinte minden nagyobb üzem mellett működik egy bemutatóterem, ahol a legújabb gyártási móddal ismerkedhet meg a nagyközönség. A sajtgyártás népszerűségét mutatja, hogy szólások születnek, mint például az egyik legnagyobb sajtközponthoz, Fribourghoz kötődő mondás. E szerint a városba tévedő varjak csak körben tudnak repülni, mert az egyik szárnyukkal befogják a csőrüket, hogy nh érezzék a sajtgyár „illatát”. Igaz, ami igaz, a fribourgi sajtnak nemcsak a zamata erős ... Fribourg közelében található egy hangulatos kisváros, Gruyere, ami történelmi és természeti látnivalókban igen gazdag, mégis az embereknek a „Greyerz”szó hallatán elsősorban az itt gyártott kitűnő kemény sajt jut az eszükbe. Itt követtük nyomon, hogyan is készül a világhírű svájci sajt. Minden reggel beszállítják a friss tejet, amit egy rézkádba töltenek 32 °C-san, ezt felmelegítik 55 °C-ra, s fél órán keresztül keverik. A kádból kis hordókba engedik át, úgy, hogy csak a zsíros, tápértékben gazdag rész marad meg, az elfolyó tejsavó sem megy azonban veszendőbe, mert a következő adag előmelegítésére használják. A tartály alsó harmadában maradó részre rákerül a napi dátum, ami az érlelés miatt fontos, majd lepréselik, s így marad húsz órán át, majd sós gőzfürdőben érlelik egy napon keresztül. Utána a sajtkorongok felkerülnek a fapolcokra, ahol a sajt fajtájától függően 6-10 hónapot érlelődnek, közben két-há- rom naponta egyenként átmossák valamennyit, s ezt követően útnak indulnak mutatós csomagolásban a világ minden tájára a híres svájci sajtok. A bőséges választék lehetővé teszi, hogy mindenki ízlése szerint válasszon. Magyarországon talán a legkedveltebb az Eidami sajtfajta, de érdemes megismerni más svájci sajtféleségeket is. Sándor Hédi Rohamosan terjed a kábítószer - Nem ismerjük fel a figyelmeztető jeleket Drogfogyasztással az unióba Az Egyesült Államokban évente több, mint ötvenezer ember hal meg alkohol-, és ugyanennyi kábítószer-túladagolás következtében. Hazánk hosszú ideje vezető helyen áll az alkoholfogyasztás világranglistáján, ám a rohamosan terjedő drogfogyasztás olyan új jelenség, amelyre a közvélemény még nem készült fel: nem érzékeljük időben a figyelmeztető jeleket. Holott kábítószer-fogyasztásban hazánk rövidesen utoléri a fejlett Nyugatot. Fontos tehát, hogy minél többet tudjunk a drogokról, annál is inkább, mert a veszély elsősorban a fiatalokat fenyegeti. A közhiedelemmel ellentétben bizton állítható, hogy nincs olyan kábítószer, amely ne lenne ártalmas az egészségre. Az úgynevezett könnyű drogok ugyan közvetlenül nem okoznak halálos mérgezést, de tartós fogyasztásuk pszichés függőséget idéz elő, s a lelki zavar akár elmebetegségig is fokozódhat. Személyiségromboló hatásuk hosszú távon érvényesül, jóvátehetetlenül tönkretéve emberi sorsokat. Mivel egyetlen marihuánás cigaretta 5-600 forintba kerül, nem nehéz közvetlen összefüggést találni a növekvő kábítószer-fogyasztás és a fiatalkorú bűnözés romló statisztikái között. Az önpusztító szenvedéllyel szemben leghatásosabban a fiatalok közvetlen környezete veheti fel á küzdelmet: a szülők, a tanárok, a józanul gondolkodó barátok és iskolatársak képesek csak megakadályozni a bajt, ha idejében felfigyelnek a drogfogyasztás árulkodó jeleire. Ha valakinek szembeszökően megváltozik a külső megjelenése, iskolai vagy munkahelyi teljesítménye, hangulata csapongóvá, viselkedése szokatlanná válik, okkal gyanakodhatunk, hogy a háttérben valószínűleg a kábítószer áll. Jellemző tünet az érdektelenség, a rokoni kapcsolatoktól való visszahúzódás, a felelősség másokra hárítása is. Kötelező védőoltással megelőzhető a veszettség Vámpír denevérek is terjesztik A veszettség elleni kötelező védőoltásra megyénkben április és május során kerül sor. A téma okán kerestük fel dr. Szőke Pált, az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatófőorvosát.- Mikortól jegyzik a veszettség megjelenését?- A veszettség az ember és az állatok között a legrégebben ismert betegség. Jellemzőit az ókori krónikások már ötezer évvel ezelőtt leírták. A középkortól az újkorig az emberiség számára a legnagyobb csapások egyike volt és az ma is. A XIX. század elején a járványok során Európában nagyon sok ember vesztette életét. A betegség elleni első sikeres immunizálások Pasteur nevéhez fűződnek. Ludasok a kutyák- A vírus terjesztésében kik a vétkesek?- Fő terjesztői városokban, falvakban az ebek és a macskák, az erdei terjesztők a vadon élő ragadozók. À denevér a veszettség egyik leggyakoribb terjesztője, különösen a vérszívó (vámpír) denevérek, újabban azonban a rovarevők is, Európában elsősorban a széles szár- nyúak. Századunk első felében hazánkban a városi terjedés volt a jellemző, melynek főszereplője a kutya volt. A harmincas években szigorú ebrendtartási és állategészségügyi hatósági intézkedéseket vezettek be, melynek hatására lényegesen jobb lett a helyzet. Azóta minden három hónapnál idősebb ebet évente kötelező beoltani! A második világháború után, 1946-47-ben ismét jelentkeztek az ebek közötti veszettségi megbetegedések. Mára az ország az igazgatási intézkedések és rendszeres védőoltások révén mentessé vált. Több mint másfél millió ebet oltanak be évenként. Megyénkben 1995- ben 34 600 kutya részesült veszettség elleni védőoltásban. '-Mi a helyzet a macskáknál?- Részükre a védőoltás nem kötelező, csupán ajánlott. Mozgásterük viszont lényegesen nagyobb és ellenőrizhetetle- nebb mint az ebeké. A legnagyobb veszélyt a gazdátlanul élő és kontroll nélkül szaporodó macskák jelentik. Rendszerint a fejre irányul támadásuk, emiatt a lappangási idő megrövidül a megmart embernél. Tekintettel arra, hogy megyénk erdős, hegyes területen fekszik, célszerű különösen a kóborlókat veszettség ellen beoltani. Gyanús a szelíd róka- Mi jellemzi a rókákat?- Fő terjesztő a vörösróka is, mely 1954-ben érte el hazánk határát, és szórványosan megyénkben is előfordult, 1967- ben volt a csúcs. A járvány kialakulásában szerepe volt a mezei pockok tömeges megjelenésének, mely bőséges táplálékot jelentett a rókák elszaporodásához. Az alacsony rókaprémár pedig nem ösztönözte a vadászokat sem irtásukra. A veszettség jelei: erős kó- borlási kényszer, elhagyják búvóhelyüket, képesek 25-50 km- re elvándorolni. Ilyenkor kerülnek a lakott területek állattartó telepeire, udvarokba, és megfertőzik a házi állatokat. A veszett rókák feltűnően szelídnek, jámbornak tűnhetnek, de pillanatok alatt agresszívé válhatnak. Kutyaoltás tavasszal- Miként következik be a fertőzés?-Közvetlen érintkezés, friss vírustartalmú váladék, valamint friss seb révén.- Hallhatnánk a védekezés elleni módszerekről is?- A halálos, emberi megbetegedést előidéző veszettség, fertőzést követően alkalmazott védőoltással megelőzhető! Ezért még a jelentéktelennek látszó sérüléskor is azonnal fel kell keresni az orvost! Mindenfajta állatmegbetegedést azonnal jelezni kell az állatorvosnak! A veszettség elleni védőoltást pedig minden kutyatulajdonos az állatorvossal végeztesse el! Ennek ideje idén április és május hónap. V. K. A terrorveszély óramutatója két percet jelez éjfél előtt Közel vagy távol a katasztrófától ? Az amerikai atomtudósok folyóiratának címlapján 1947-ben jelent meg először a híres óra. Jelképesen azt mutatta, milyen közel került az emberiség a civilizációnkat elpusztító atomkatasztrófához: a mutatók akkor 7 percet mutattak éjfél előtt. Az óra eredetije a Chicagói Egyetemen lóg a falon, s a képe azóta is mindig ott látható a folyóirat első oldalán. A hidegháború időszakában a mutató mindössze 2 percre állt a 12-től, hogy azután a hatvanas-hetvenes évek enyhülési korszakában 12 percre növekedjék a távolság. Ámikor azután összeomlott a Szovjetunió, a folyóirat igazgatótanácsa úgy döntött: a mutatónak - az óra történetében először - ki kell kerülnie az utolsó negyedórából, így az 17 percet mutatott. Azután tavaly megint előrehozták a 14 perchez, mondván," hogy veszélyes irányzatok bontakoztak ki a világban. Ezt egyesek vitatják, mások pedig még sötétebbnek látják annak veszélyét, hogy sor kerülhet atomfegyverek bevetésére. Egy amerikai atomtudós végül áthidaló javaslatot tett. Szerinte ezután két órát kell alkalmazni. Az egyik a harmadik világháború esélyét mutatná: ez ma - jelképesen - másfél, vagy csupán fél óra múlva következhet be. De mivel már a terroristák is alkalmazhatnak atomfegyvert, a másik óra mutatójának éjfél előtt csak 2 perccel kell állnia. Heltai András Az ember 36 500 agysejtet veszít évente, az alkoholista sokkal többet / Evente háromszor bújunk ki bőrünkből Meghökkentő tények: változik az agya, a haja, a bőre. Tudja-e, mennyi változáson megy keresztül az agya, a haja és a bőre egyetlen naptári év leforgása alatt? íme, néhány tény. Egy év alatt a józan életmódot folytató átlagember 36 500 ezer agysejtet veszít. Az alkoholisták ennél sokkal többet. Ennek ellenére nincs ok aggodalomra, hiszen mindenki fejében 100 billió agysejt található. Hajunk minden évben mintegy 12 centit növekszik. Egyidejűleg naponta mintegy 300 hajszáltól válunk meg. Ez éves szinten 109 500 hajszál pusztulását jelenti. Közülük az évek múltával egyre kevesebb nő ki újra. 30 fölött csökken a szervezetben levő melanin nevű hormon szintje, s ezért később ősz hajszálakkal gazdagodunk. Évenként háromszor bújunk ki a bőrünkből. A bőrszövet ugyanis négyhavonta megújul, amikor az elhalt sejtek lehám- lanak és újak jönnek létre. Körmünk egy év során átlag 5 centivel lenne hosszabb, ha nem vágnánk le. A lábon a körmök fele olyan tempóban nőnek, mint a kézen. Testünkben öt liter vér kering. Ebben a vérmennyiségben 40 százalékban vörös vértest található, amelyek oxigént és széndioxidot szállítanak a szövetekhez és szervekhez. A vérben 5 százaléknyi fehér vértest (trombocita) is van, ezek azonban csak 9-10 napig életképesek. így a szervezet évente mintegy 40-szer „kicseréli”. A napi fél liter, évi 207 liter folyadékot izzadunk ki. A szív percenként 80-szor, évente pedig hozzávetőlegesen 42 milliószor ver. Egy 35 éves nő szervezete évente 730 000 kalóriát éget el, egy hasonló korú férfié ennél is többet, mintegy 912 000-et. Ez 36 kiló zsírnak felel meg, tehát egy átlagos súlyú ember tömege felének! Egy évben átlagosan 639 liter folyadékot fogyasztunk. 30 és 70 év között izomzatúnk 35 százalékát elveszítjük, ugyanakkor hajlamosak vagyunk egy év alatt akár átlag 4,5 kilót hízni. Kedvenc hangszerükön játszottak - 3000 japán kisiskolás adott nagy sikerű koncertet Tokióban. Haydn csellóversenyét ki-ki saját kedvencén játszotta. fotó: reuters Hozzáértő kezeket igényel a híres sajtok készítése
