Nógrád Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-27 / 73. szám
4. oldal KULTŰRA - MŰVÉSZET 1996. március 27., szerda Színházi világnap: március 27. - Sok millióan hallhatják a szír író köszöntőjét Színház nélkül magányos a világ Néhány éve ünnepli a világ Thália papjait és papnőit, de óriási hagyományokkal rendelkezik a világ színházi élete. A jeles alkalom összeköti a földkerekség összes színpadi művészét, ugyanis a ma esti előadások előtt mindenütt felolvassák Saa- dalla Wannous szír drámaíró alábbi köszöntő sorait. Ha szokás lenne a színházi világnap ünnepének külön elnevezését adni, én az ez évi üzenetnek a „Szomjúhozás a párbeszédre” címet adtam volna. Mert igen nagy szükség van sokoldalú és átfogó párbeszédre az egyének, de a társadalmak között is. Én úgy képzelem, hogy ez mindig a színházban kezdődik el, és honnan terjed szét a világba. A színház attól egyedülálló, hogy itt a néző kitörhet magányából és azt érezheti, hogy egy közösséghez tartozik: párbeszédet folytathat a nézőtársakkal, a színpaddal és a társadalommal. Ezáltal lesz a társadalom fejlődésének kovásza. De most nyilván álmodom vagy nosztalgikusan visszaré- vedek azon korszakokra, amikor ajgjgház a városokban valóban a párbeszéd és a gyönyörűség forrása lehetett. Ne csapjuk be magunkat, hogy a városok egyre türelmetlenebbek színházaikkal szemben és visz- szakényszerítik őket csigaházaiba, kiszorítják őket a középpontból, mert tér kell a csillogóbb fényekhez, színes vetítő- vásznakhoz és egyéb, futószalagon szállított trivialitásokhoz. Nem ismerek más korszakot, amikor a színház mind pénzügyileg, mind erkölcsileg eny- nyire elszegényedett volna és ennyi megvetés érné. Nézzünk szembe vele: a színház ma már nem az a közösségi ünnep többé, amely lehetőséget adott elgondolkodásra, amely egykor párbeszédre bátorított és elmélyítette emberségérzetünket. A színház problémája része a hátrányos helyzetbe került kultúra általános problémáinak. A színház utópiája illuzórikusába mint valaha éppúgy, mint az az álom, hogy az emberek a föld gazdagságából egyformán részesednek igazságtalanságoktól és agressziótól mentesen. Úgy tűnik, korunk egyre több egyenlőtlenséget hoz létre a gazdaság elosztásában és tovább szélesíti a szakadékot az obszcénül gazdagok és a szűkölködő szegények között. Továbbá úgy tűnik, hogy könyörtelenül lerombolja a társadalmakon belüli összetartozás minden formáját, annak tagjait különálló, magányos lényekké tördeli. A jövő látomásának hiányában az emberek nem mernek álmodni sem. A kultúrán keresztül fedezheti fel az ember az események mozgatóerőit s erőt nyerve ráébredhet az emberi lét értelmére. A kultúra az emberi szabadság, értelem és szépség eszméit és ideáljait adja nekünk. Bízzunk abban, hogy a színház újjáteremti majd a párbeszéd lehetőségét, melyre mindannyian szomjazunk- Sorsunk a remény, és ami ma történik, még nem az idők végezete. Nemrég valaki megkérdezte tőlem, némileg cinikusan, miért ragaszkodom olyan makacsul ahhoz, hogy színdarabokat írjak egy olyan korban, amikor a színház hátrál, sőt nemsokára eltűnik az életünkből. A válaszom az, hogy elszántan a legvégsőkig írok a színháznak, mert a színháznak életben kell maradnia, mert a színház nélkül a világ magányos, csúnya és szegény. Az ostromgyűrű szoros, a körülmények fenyegetőek, és mégis biztos vagyok benne, hogy a jóakarat felülkerekedik a világban, megvédi a kultúrát és visszaállítja a színház régi fényét és rangját. Sorsunk a remény, és ami ma történik, az nem lehet az idők végezete. Saadalla Wannous 1941- ben született Tartousban. Újságírói tanulmányokat folytatott, Párizsban a színházzal ismerkedett. 1968-ban írta első sikerdarabját „Szórakoztató est június 5-ére” címmel, 1977-89-ig a Színházművészeti Akadémián tanított, színházi kritikákat írt. 1992-ben megállapították, hogy rákja.van, ekkor visszatért a színdarabíráshoz. Darabjait az arab világ szinte összes országában játsszák, de színpadra állítanak Wannous műveket Oroszországban, Németországban, Spanyolországban és Francia- országban is. Gálvölgyi János és Nyertes Zsuzsa egy salgótarjáni előadáson Színészek a színházról és önmagukról „Nekem a színház ott van, ahol föllépek.” Kabos László „Este héttől tízig én vagyok hatalmon.” Bessenyei Ferenc „Bennem is van annyi színészi önteltség, hogy azt mondom: ott a színház, ahol én vagyok.” Gábor Miklós „Most olyan színházban dolgozom, ahol a légkondicionálót az irodákba vezetik be és nem az öltözőkbe.” Moór Marianna „Ma az emberek utolsó .reflexként járnak színházba, mint mikor ráng még egyet a béka lába.” Máté Gábor „A mai vezetők - 1990 óta - színházba sem járnak, pedig használna nekik, legalább így találkoznának a közönséggel.” Koncz Gábor „A színházból a büfét és a pénztárt szeretem a legjobban.” Bajor Imre „A színház mindig kicsit ellenzéki, bár benne a színész szervilis.” Kállai Ferenc „A színész magánélete kelléktár.” Tolnay Klári „A jó pap holtig, a színész még hamvasztás után is tanul.” Raksányi Gellért „A színész első fizetsége az, hogy a közönség hogyan fogadta.” Haumann Péter „Az a színész, amelyik elhiszi magáról héttől tíz óráig, hogy ő Anglia királya - nem normális. Ha nem hiszi el, akkor rossz színész.” Agárdi Gábor „Sok nagy színésznek voltam színpadon a gyereke, a szeretője, a felesége, most lassan az anyjuk vagyok.” Béres Ilona „A karakterszínész oda-visz- sza láttatja az embert, a hős csak vissza.” Schubert Éva „Ha vándorol a színész, viheti a régi manírjait magával az új helyre, azok ott újdonságként hatnak.” Sárközy Zoltán „Az öreg színész lehet zseniális, de a privát öreg nem.” Farkas Bálint * Összeállította: Zöldi László Kupiéra fel! - A Film Színház Muzsika Televízió pályázata Latabár kalapja a díjak között Kupiéra fel! címmel pályázatot hirdet a Film Színház Muzsika Televízió című újság a Fészek Müvészklubbal közösen. A versengés szándéka, hogy felélessze a pesti kabaré történetében egykoron meghatározó helyet betöltő műfajt. A pályázaton részt vehetnek hivatásos és nem hivatásos szerzők és előadók. A jeligés pályaműiét1- magnókazettán mellékelve a kottát és a szöveget - szeptember 20-áig kell személyesen vagy postán eljut- tátni Fészek- Művészklub (Bu1 dapest, 1073 Kertész utca 36.) címére. A pályadíjak között szerepel a műfaj felejthetetlen előadóinak egy-egy jellegzetes színpadi fejfedője is. így Bilicsi Tivadar, Latabár Kálmán és Rá- tonyi Róbert eredeti kalapja is elnyerhető. Oscar-díjkiosztó gála 1996 - Öt szobrot vihetett haza a skót szabadságharcos Győzött a Rettenthetetlen Gibson A filmszakma legrangosabb kitüntetését, a legjobb filmnek járó Oscar-díjat a skót szabadságharc XIII. századi történetéből merítő, „A rettenthetetlen” című alkotás kapta. A film összesen öt szobrocskát gyűjtött be a díjkiosztáson. A kitüntetéseket az elegánsan hivalkodó, de kellemes hangulatú gálaműsor keretében adták át. A kitüntetéseket immáron hat- vannyolcadszor ítélték oda a nyerteseknek. Az est háziasszonya a fekete bőrű színésznő, Whoopi Goldberg, producere pedig az ugyancsak fekete bőrű világhírű filmzeneszerző, Quincy Jones volt. Remek teljesítményéért Oscar-díjban részesült „A rettenthetetlen” rendezője, a kiváló filmszínész, Mel Gibson, aki a film főszereplője is. A skótok függetlenségi mozgalmát elindító William Wal- lace-nek emléket állító alkotás kapta ezenkívül a smink-, a hangtechnikai és az operatőri munkáért járó díjakat is. A legjobb férfi főszereplő az alkohol halálos ölelésébe menekülő, életunt forgatókönyvírót alakító Nicolas Cage lett a „Las Vegas-i törté- net”-ért. A legjobb színésznőnek Susan Sarandont választották a „Kivégzés előtt” című iilm apácájának drámai megjelenítéséért. A legjobb női főszereplő kategóriában is jelölt Emma Thompsont Jane Austen „Értelem és érzelem” című műve alapján készített forgatókönyvéért jutalmazták. A legjobb eredeti filmdalnak járó díjat a Pocahontas rajzfilmből való, „A szél színei” című szám kapta Vanessa Williams előadásában. Életművéért külön Oscar- díjjal jutalmazták a markáns arcú amerikai filmszínészt, a hetvenkilenc éves Kirk Doug- last. A kitüntetést Steven Spielberg filmrendező adta át. Életműdíjat kapott az animáció nagymestere, kedvenc rajzfilmfiguráink megálmodója, Chuck Jones is. A hollywoodi filmipar „ön- tömjénező pompába csomagolt partiját” százhuszonöt ország televíziója közvetítette egyenes adásban, aminek köszönhetően több mint egymilliárdan nézhették a díjkiosztás eseményeit. A legfontosabb kategóriák nyertesei: A legjobb... film: A rettenthetetlen rendező: Mel Gibson idegen nyelvű film: Antonia’s Line színésznő: Susan Sarandon színész: Nicolas Cage női epizódszereplő: Mira Sorvino férfi epizódszereplő: Kevin Spacey eredeti forgatókönyv: Christopher McQuarrie operatőr: John Toll eredeti filmdal: A szél színei filmzene: Neruda postása (II Postino) Jelenet az „A rettenthetetlen” című filmből, amely öt Oscar-t nyert. A főszereplő-rendező Mel Gibson (középen) Válogatott keret A PANORAMA ablak nem csupán rendkívül jól alkalmazkodik az ön elképzeléseihez, az épület, a lakás stílusához, a nyílások méretéhez, alakjához, nem csupán kíméli az Ön pénztárcáját, biztosítja Önnek a garantáltan egyenletes minőséget, megkíméli önt a mázolás, karbantartás fáradtságaitól és költségeitől, megőrzi Önnek otthona melegét és megvédi Önt a külvilág zajától. Ráadásul egy izgalmas választás lehetőségét nyújtja önnek panorámáin' 3704 Kazincbarcika, Pf. 434 Tel.: 48/312-281 • 1068 Budapest, Lövölde tér 6. Tel./Fax: 322-1296 3600 Eger, Dobó tér 10. Tel./Fax: 36/411-424 • 3525 Miskolc, Széchenyi u. 48.1. em. Tel./Fax: 46/411-985 d o s Q 2 LU
