Nógrád Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-22 / 69. szám

1996. március 22., péntek Ország - Világ 5. oldal A külügyi szóvivő megalapo­zatlannak nevezte Kovaljov, orosz emberi jogi aktivista állítá­sát, hogy a magyar EBESZ-kép- viselők megfutamodtak volna Groznijból. Szentiványi Gábor szerint a diplomaták veszélyben voltak, továbbá nem akartak se­gédkezni egy, az európai nor­máktól eltérő választáson. Csecsenföld délnyugati részén folytatódik a heves orosz of- fenzíva. Csecsen fegyveresek az elmúlt 24 órában Groznijban 15 alkalommal nyitottak tüzet a belügyi csapatok állásaira. Funar tiltakozik a párttörvény ellen. A Románok Nemzeti Egységpártja elnöke az alkot­mánybíróságnál megvétózza az új párttörvényt, mert az lehe­tővé teszi az etnikai pártok ro­mániai működését, amelyek „a politikai szeparatizmus előtt nyitnak kaput az országban”. Aggasztja a duma határozata Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt. Az orosz parlament alsóházá­nak határozata a Szovjetunió feloszlását kimondó egyez­mény érvénytelenítéséről ugyanis nem felel meg sem a nemzetközi jog alapelveinek, sem az ENSZ alapokmányának. Áprilisban megnyílik a Belg- rád-Zágráb autópálya. Az 1991 óta lezárt Testvériség és Egy­ség sztrádát legkésőbb április 20-ig átadják a forgalomnak. Hamarosan helyreállítják a Horvátország és Jugoszlávia között csaknem öt éve megsza­kadt vasúti összeköttetést is. Kína belügye a Tajvan-kérdés; így foglalt állást a moszkvai külügyminisztérium. Oroszor­szág szerint a sziget Kína elkü- löníthetetlen része. A moszkvai kínai nagykövet nyilatkozatban hangsúlyozta: a két ország alapvető érdeke a jószomszédi kapcsolatok fejlődése. Levágatja a teljes marhaállo­mányt a brit kormány, ha a szakértők ezt javasolják. Kuta­tók szerint ugyanis az állatokat 1985 óta tizedelő „kergemar- hakórként” emlegetett agyi gombafertőzés (BSE) átterjed­het az emberi szervezetre. Gorbacsov bejelentette: indul a június 16-ai elnökválasztáson, és megpályázza az államfői tisztet. Közvélemény-kutatási adatok szerint az egykori szov­jet államfő jelenleg legfeljebb a szavazatok egy százalékára számíthat. Szaddám Húszéin, Irak diktá­tora - értesülések szerint - me­rényletet készített elő a tömeg- pusztító fegyverek és az ezeket előállító iraki üzemek leszere­lését felügyelő svéd ENSZ-fő­megbízott ellen. A diplomata le is mondta bagdadi látogatását. A hirdetések után is járulékot kell fizetniük a lapkiadóknak Nyugdíjrefonn: döntés áprilisban A nyugdíjkorhatár emelésének részleteit illetően egyelőre nem talált közös nevezőt a népjóléti és a pénzügyi tárca, il­letve a kormányzat és a nyugdíjbiztosító - derült ki a kor­mány tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón. Kiss Elemér közigazgatási ál­lamtitkár elmondta: a kabinet olyan kompromisszumos meg­oldásokon dolgozik, amelyek közelítenek a nyugdíjbiztosító eredeti elképzeléseihez. Arról azonban nem szólt, hogy miben térnek el az álláspontok. Értesü­lésünk szerint a vélemények el­sősorban abban különböznek, hogy a nyugdíjbiztosító lassított ütemben emelné a nyugdíjkor­határt, s a kormány tervei között szereplő 32 éves szolgálati idő­nél kevesebbet is elégségesnek tartana az idő előtti nyugdíjba vonuláshoz. A kabinet - to­vábbi mérlegelés és tárgyalás után - április végéig dönt arról, milyen megoldást terjeszt majd a parlament elé. A terv az, hogy a korhatár emeléséről és a nyugdíjreformra vonatkozó át­fogó előterjesztésről együttesen kéri majd a törvényhozás állás- foglalását. A kabinet döntött a faji, val­lási vagy fasiszta szellemű ül­döztetés során hátrányt szenve­dettek, illetve családtagjaik részleges, fokozatos és a nem­zetgazdaság teherbíró képessé­gével arányos kárpótlásáról. Az erre fordítható vagyont - amely jórészt ingatlanokból, muzeális tárgyakból, kárpótlási jegyek­ből és készpénzből áll - újon­nan létesülő közalapítványban helyezik el. Foglalkozott a kormány a nemzeti kulturális alapba befo­lyó járulékok körének kitetjesz- tésével. Egyetértett azzal, hogy az il­letékes parlamenti bizottságok által javasolt 11 féle árucikkre, illetve szolgáltatásra is terjedjen ki a járulékfizetési kötelezett­ség. Ä napilapok előállítása, az eddigi elképzelésekkel ellentét­ben járulékmentes lesz, viszont 1 százalékot fizetnek majd a ki­adók a közületi és magánhirde­tések után. A kormány megtárgyalta és elfogadta a vámjogról, a vámel­járásról és a vámigazgatásról szóló korábbi törvény végrehaj­tási rendeletét. A rendelkezések szerint az utasforgalomban a jelenleginél nagyobb értékű áru vihető majd át vámmentesen a határon, a vámkezelés szabályai pedig egyszerűbbek lesznek, (takács) Program tizenöt évre Környezetvédelmi állásfoglalás a víz világnapján Csaknem 500 milliárd forint kellene a legfontosabb csa­tornázási és szennyvíztisztítási feladatok megoldásához. A víz világnapján tartott sajtótájékoztatón elmondták: más­fél évtizedig akkor is eltartanának a munkálatok, ha ele­gendő pénz lenne rájuk. Az ivóvízbázisok nagy része veszélyeztetett. A szennyező gócok megszüntetésének csu­pán a tervei 5 milliárdba ke­rülnének, a tényleges munkák pedig 100 milliárd forintot igényelnek. Ezeket a feladato­kat csak állami támogatások­kal képesek megoldani az ön- kormányzatok - állapítja meg az Országgyűlés Környezet­védelmi Bizottságának az ivó­vízbázis védelmével is foglal­kozó állásfoglalása. A doku­mentumot a víz világnapja al­kalmából Baráth Etele, a tes­tület elnöke ismertette. Jelenleg a lakosság 58 szá­zaléka él csatornázott terüle­ten, az összegyűjtött szenny­víz 55 százalékát viszont tisz­títás nélkül vezetik a felszíni vizekbe. A további fejleszté­sek fontos feladata tehát a tisz­títási arány javítása. A távlati cél az, hogy napi 2,9 millió köbméternyi szennyvíztisztí­tási kapacitással rendelkezze­nek a települések, s legalább minden kétezernél több lakosú települést csatornázzanak. A távlatilag elvégzendő or­szágos csatornázási és szennyvíztisztítási feladatok költségei 1995-ös árszinten 497 milliárd forintot tesznek ki. Ebből 345 milliárd forint a csatornázás, 152 milliárd fo­rint a szennyvíztisztítás költ­sége. E munkák elvégzése az eddiginél intenzívebb fejlesz­tésekkel, címzett és céltámo­gatással, illetve más pénzügyi források bevonásával is más­fél évtizednyi időt igényel. Az Egészségügyi Világszervezet ismét figyelmeztet a veszélyre Európát járványok fenyegetik Tuberkulózis, diftéria, malária, kolera és gyermekbénulás. Ezeket a fertőző betegségeket már régen legyőzöttnek hitték, ám most újra nagy számban fordulnak elő Európában. A fokozódó népmozgással és a jó néhány országban leját­szódó társadalmi változások­kal magyarázható a járvá­nyok felbukkanása - írja az Egészségügyi Világszervezet (WÎJO) közleménye. „Az egészségügyi helyzet Euró­pában évszázadunk utolsó évtizedében aggasztó képet mutat” - jelezte Jo E. Asvall, a WHO Európa-igazgatója, megismételve az intézmény korábbi figyelmeztetéseit. A baj keletről jön. A beteg­ségeket leggyakrabban Kelet- és Közép-Európában, vala­mint az egykori Szovjetunió független utódállamaiban ész­lelték. Európára esik a világ összes diftériás eseteinek nyolcvan százaléka. Becslések szerint 1995-ben 55-60 ezer új diftériás megbetegedést diag­nosztizáltak. A kolera előfor­dulásának gyakorisága 1993—1995-ig legkevesebb ki­lencszeresére nőtt. A maláriás megbetegedé­sek száma, amely betegséget a nyolcvanas években már csaknem elfelejtették, 1992-1995-ig húszezerről százezerre nőtt. A legtöbb esetet Törökor­szágban, Tádzsikisztánban és Azerbajdzsánban észlelték. 1994-ben Oroszországban 120 ezer szifiliszes beteget jelentet­tek. Ez a szám 1995 első kilenc hónapjában kétszázezerre nőtt. A világszervezet a kötelező oltásokban látja az egyetlen eszközt a járványok kitörésének megakadályozására, és egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a fer­tőző betegségek és a mikrobák nem ismernek határokat. (rósás) Hírháttér A NATO négyszögesítése Feladatunk a kör négyszögesítéséhez hasonlít - nyilatkozta a mi­nap egy nyugati diplomata, amikor a NATÓ-kibővítés esélyeiről faggatták. A téma a most zajló moszkvai „vendégjárás” kapcsán ismét a figyelem középpontjába került, hiszen Solana NATO-főtit- kárnak, illetve Christopher amerikai külügyminiszternek is ez az egyik legfontosabb tárgyalási témája az orosz fővárosban. A két magas beosztású politikus látogatása világosan jelzi, hogy az atlanti szövetség továbbra is Oroszországhoz fűződő kapcsola­tainak javítására törekszik. A békepartneri együttműködéstől a boszniai békefenntartó műveletekig ennek számos formája sikerrel kecsegtet, ám az ellentétek is rendre felszínre kerülnek a nyugati védelmi szövetség tervezett keleti kibővítése miatt. A Solana- Christopher páros által sugallt egyik fő mondanivaló ezért érthető módon változatlan: az új tagok felvétele nem jelent fenyegetést Oroszországra nézve, de a bővítésről nem külső felek döntenek. Moszkva reagálása azonban változatlanul elutasító. Jelcin ta­valy még a (hideg)háború „lángjainak fellobbanásával” fenyege­tett, ha a NATO nem mond le az „erőegyensúly felbontásáról". Primakov külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatai viszont komp­romisszumkészséget sejtetnek. Szerinte Moszkva elfogadna olyan bővítést, amely „nem vinné közelebb a NATO katonai gépezetét" az orosz határokhoz. Az érintett kelet- és közép-európai jelentkezők azonban aligha fogadnak el előfeltételeket: számukra a teljes jogú tagság az egyetlen igazi megoldás. Szondy Gábor Előléptették a meggyilkolt sorkatonát A honvédelmi miniszter hadnaggyá léptette elő Slang Csabát, azt a tapolcai sorkatonát, aki március 18-án szolgálata teljesítése közben bűncselekmény áldozata lett. A 20 éves fiatalembert a Magyar Honvédség halottjának tekintik. A gyilkossággal gyanúsított 23 éves Varga Béla, aki tette után néhány órával öngyilkosságot köve­tett el, ideggyógyászati kezelés alatt állt. Folytatják az alkotmányozást Csütörtökön is tanácskozott az Országgyűlés Alkotmány-előké­szítő Bizottsága. A többi párt képviselői konstruktív munkával arra törekednek, hogy az FKgP kivonulása ne bénítsa meg az új alap­törvény előkészítésének folyamatát. Tudóscsúcs a magyar fővárosban Tegnap megkezdődött Budapesten az All European Academies közgyűlése. A 33 ország 38 tudományos akadémiáját összefogó szervezet tanácskozását Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is kö­szöntötte. A közgyűlés egyebek között az európai tudományos akadémiák közötti információcsere elmélyítésével foglalkozik. Kijavítják a hibás családipótlék-igényléseket Az egészségbiztosítási pénztárakhoz benyújtott családipótlék- igénylések legalább 60-70 százalékát rosszul töltötték ki. À hibás adatlapok visszaküldése helyett azonban utólagos adatpótlást kér­nek az érintettektől. így ők is megkaphatják az ellátást. Nem veszélyeztetnek a lőterek Biztonságos a katonai lőterek használata. A területi katonai ügyészségek 1995-ben tartott törvényességi vizsgálatának most nyilvánosságra hozott tapasztalatai szerint a honvédségi alakula­toknál jól ismerik a lőterekre és a lövészetek végrehajtására vona - kozó szakutasításokat. A parancsnokok maximális figyelmet fordí­tanak a szabályok betartására és betartatására. Várják a március 2-ai hatos lottó nyertesét Még senki sem jelentkezett azért a nettó 153 millió 525 ezer 171 forintért, amit a március 2-ai lottósorsolás hattalálatos szelvényé­nek boldog tulajdonosa kapna. Az 1, 5, 11, 21, 36, 45 szám a 6075630531096871 sorszámú lottószelvényen szerepelt. Az első részjelentést áprilisra ígérik Technikai, ügyrendi kérdésekről tárgyalt tegnap az Egészségbizto­sítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gazdálkodását vizsgáló bizottság. Az első írásbeli részjelentést áp­rilis 11-én vitatják meg, majd a nyilvánosság elé tárják. Az ámokfutók közöttünk vannak Ártatlan áldozatok - kiszolgáltatott társadalom? Ma már tudhatja a világ: mindenekelőtt a dunblane-i hatósá­gok nemtörődömsége miatt következett be a szörnyűség, tizen­hat ártatlan skóciai kisgyerek és tanítónőjük lemészárlása. Ha időben kiveszik az ámokfu- tóvá vált, lelkibeteg Hamilton kezéből a fegyvert, másként alakulhatott volna az áldozatok és a tettes sorsa. Akkor kellett volna cselekedni, amikor elő­ször célzott emberre: egy két­gyerekes családanyára fogta pisztolyát. Sajnos a társadalom nem ké­pes kiszűrni azokat a gyógyí­tandó lelkibetegeket, akikből előbb-utóbb ámokfutók válnak. Az utóbbi évtizedek magányos vérontói között emlékezetes Walter Seifert tette. A 42 éves német férfi 1964. június 11-én tört be egy köln-volkhoveni is­kolába, és kerti permetezőből barkácsolt lángszóróval nyolc diákot ölt meg, egy lándzsa­szerű szúrószerszámmal pedig két tanárnőt döfött le. Seifertről köztudomású volt, hogy sérült lelkű, családi bajai, felesége ha­lála csak rontották állapotát. A magyar származású Mül­ler Imre krefeldi ügyvédbojtárt egy dühkitörése után főnöke juttatta a bolondok házába; ott a rosszul beadott csillapítóinjek­ciótól félig megbénult. Müllert szellemileg ugyan egészséges­nek nyilvánították, kártérítést, nyugdíjat is kapott, de belehalt az igazáért folytatott küzde­lembe. Egy cseh menekült, Ka­rel Charva 1983 júniusában támadt egy német iskolára: három gyereket, egy tanárt meg egy rendőrt gyilkolt meg mielőtt maga ellen fordította fegyverét. 1982 áprilisában egy részeg dél-koreai rendőr 69 embert lőtt halomra. 1987 augusztusában egy 27 éves férfi lőtt agyon 16 ártatlant Angliában. Két évvel ezelőtt hat embert gyilkolt meg lőfegyverrel és pokolgéppel egy 40 éves vád­lott az euskircheni bíróság tár­gyalótermében. Tavaly szep­tember 24-én egy 16 éves fran­cia fiú rendezett vérfürdőt: édesanyján, nevelőapján és fél­testvérén kívül még tíz embert gyilkolt meg. (kulcsár) Megtalálták Sztálin borgyűjteményét. A szovjet diktátor halála után a nemes italokat szülőföldjére, Tbiliszibe szállították, ahol most egy pincében bukkantak rájuk. A mintegy 450 palack bor grúz, francia és spanyol eredetű. fotó: feb/reuter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom