Nógrád Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-15-16-17 / 64. szám
1996. március 15., péntek A Nemzet ünnepe 7. oldal Nógrádiak az 1848-as márciusi forradalomban - Részlet a Tavaszi hadjárat című konferencián elhangzott előadásból Nagy Iván márciusi napjai - Pozsonyban, Gyarmaton és Pesten A huszonéves - Petőfi korú - Nagy Iván elunva a megyei tes- pedtséget 1848. március 11-én gőzhajóra szállt és Pozsonyba utazott. Földijénél, Majer Károlynál száll meg. Majer barátja, és egyben az országgyűlés nógrádi származású írnoka volt, aki segítette abban, hogy ne csak új ismeretségeket kössön, hanem az országgyűlés jelentős eseményeire is bejuthasson. Mert Nagy Iván pozsonyi utazásának ez volt a célja. A március 13-ai, 14-ei, 15-ei ország- gyűléseken részt vett. De a továbbiakban is, „melyek az 1848-as vívmányokat szülték, és melyek a magyar alkotmány történetében örökre feledhetetlenek." A Pozsonyban töltött tizenöt nap Nagy Iván számára is maradandó élményt jelentett. A tiszta lelkesedése olvasható visszaemlékezéséből az ország legnagyobb politikusai hallatán: „-Jelen voltam Pozsonyban a márciusi összes nevezetes mozzanatoknál. Az országgyűlésen hallottam többször Kossuth Lajos szívet rázó szónoklatát, Széchenyi István gróf higgadt politikai előadását.” A pozsonyi ifjúság által szervezett több megmozdulásnak volt tagja. A fiatalos hév hatotta át az országgyűlés mellett más eseményekben való részvételét is. - „Jelen voltam azon küldöttség fogadásánál, mely István nádor főherceget az országgyűlési felirat felvitelére kérte meg, a nevezetes ve- gyes gyűlésen. Az esti tüntetéseknél, a Bécsbe indult küldöttség elkísérésénél, és midőn ez Bécsből visszajött, és gróf Batthyány Lajost mint leendő felelős miniszterelnököt bemutatva, a Zöldfa vendéglő előtt Kossuthnak roppant fáklyás zenét csináltunk, hol Kossuth ismét az erkélyről szónokolt. Valódi örömmámoros izgalomból állott ekkor az élet." Az őszinte, önös érdek nélküli rajongás jellemezte e napokban magatartását. Ez a tulajdonsága a későbbiekben is megmaradt. Sohasem tudott - bár néha felcsillant gondolataiban az érvényesülési vágy - a saját karrierjére figyelni, és fényes állásokat megszerezni.- „Az országgyűlés befejezése után felálltak Pesten a minisztériumok, rakásra neveztettek ki a hivatalnokok. Jó lett volna nekem is valami, ki már akkor nagyra törtem, de vártam a sült galambot, utána járni nem volt mesterségem, e tekintetben élelmeden lélek voltam mostanáig” - vallotta melankolikus önkritikussággal. A pozsonyi tartózkodásának mindennapi oka, ürügye az Felhívta magára a figyelmet volt, hogy megszerezze a tanulmányainak igazolásához szükséges világi bizonyítványokat, Az ottlét anyagi alapját örökségének meghatározott része képezte. Tizenöt nap elmúltával nemcsak a pozsonyi forradalmi hangulat helyeződött át Pestre, de pénze is csökkenőben volt, és ezek miatt március 20-án visszautazott Balassagyarmatra. Az ismert fiatalember a település politikai ügyek iránt érzékeny közvélemény érdeklődésének középpontjába került. Tőle, mint szemtanútól várták a történések hiteles elmondását. Ennek az igénynek meg is felelt: a pozsonyi izzó hangulatról részletes tájékoztatók sorát tartotta. Nagy Iván külső megjelenésével még a közömbösök figyelmét is magára, az ál-‘ tala képviselt ügyre irányította, hiszen úgy jártkelt Balassagyarmaton, hogy „karján a cocárdás világban nemzeti színű széles szalag, mint nemzetőri díszül pompázott” . Az érdeklődés azonban nemsokára lelohadt, a cselekvés lehetőségének pozsonyi vagy pesti irányának feltételei Nóg- rádban alig alakultak ki. Tevékenységének mindennapjait az irodalommal való foglalatoskodás töltötte ki, amennyire „ ily vidéki városban erre nem alkalmas lehetett.” Tudósításokat küldött a Honderűnek (Körmöcbányáról), később pedig a Reformnak. Cikkei a népképviselet hasznosságáról, a pánszlávizmus nógrádi megjelenésének megakadályozásáról, valamint a zsidókról íródtak, vagyis mindegyike olyan témáról, amely a kor politikai aktualitásai közé tartozott. Április vége május-június napjai azonban egyre unalmasabbakká váltak számára. Az íráson kívül egyedüli „közügyi foglalkozás a nemzetőrség volt, melybe beíratván én is, a megyeháza udvarán naponként egy estei gyalogsági tizedes által gyakorolhattunk.” A mechanikus élet miatt konfliktusba keveredett a korábbról családja által is ismert Kacskovics Károly főügyésszel, aki a tettre vágyó türelmetlen ifjút azzal hűtötte le, hogy „most a fiatalembernek az ön- kénytesek közt van a helye.” A kis koccanás érzékenyen érintette Nagy Ivánt, hiszen azt a látszatot keltette, mintha a katonáskodáshoz nem lenne elég bátorsága. A júniusi napokban Nagy Iván eltávolodott a megyei közélettől. Ez adta az indokát, hogy június 21-én Vácon át - hajóval - felment Pestre, és csak a június 24-ei nőtincsi követválasztáson jelent meg, baráti unszolásra, ahol Frideczky Lajos - a Huszár család támogatottja - lett a megyei követ. Pesten június-augusztusban a haza sorsáért aggódó, de a köteléket nehezen tűrő fiatalok életét élte. Jelentkezett itt is nemzetőrnek, de az őrszolgálat teljesítéséhez nem sok kedve volt, és az „őrállási tehertől drága négy húszasért váltottam meg magamat, amit szállásadó Hartmann Rudolf ügyvéd, ki magát káplárnak adta ki, zsarolt rajtunk.” A forradalom hatását az eseményeiben résztvevők annak ellentmondásaival együtt élik meg. A megállapítások érvényességét Nagy Iván élete példázza. Dr. Horváth István Ezeregyszáz év Európa szívében Főszerepben a palóc folklór 1996 a millecentenárium éve. Nógrád megye önkormányzatai, civil szervezetei, kulturális, oktatási és egyházi intézményei, sportegyesülétéi egy-egy településen többnyire önállóan készültek a nagy eseményre. ságnak szervezik. Ilyen a „Honfoglalástól napjainkig” Című olvasópályázat Salgótarjánban. Diákjuniális szórakoztatja majd az ifjabbakat BalasNógrád népművészete igen gazdag. Célunk az, hogy az ide látogató hazai és külföldi vendégek megismerjék ezt a nagy kincset. Nyolc helyszínen a- Végül is milyen nagyobb rendezvényekre kerül sor az év folyamán? - kérdeztük Brunda Gusztávot, a Nógrád Megyei Közművelődési Központ igazgatóját, aki örömmel újságolta, hogy az utolsó simításokat végzik az 1996-os Nógrád megyei rendezvénynaptáron, amelyet az Országos Idegen- forgalmi Hivatal Idegenforgalmi Alapja és a Nógrád Megyei Közgyűlés anyagi támogatásával adnak ki. Az alkalomra illő reprezentatív kiadványt Budapesten, a március 21-étől 24-éig tartandó, „Utazás ’96” kiállításon a Nógrád Tourist Utazási Iroda Kft.-vel együtt adják az érdeklődők kezébe. Igen gazdag a program, lesz miből válogatni nemcsak a megye lakóinak, hanem a más megyékből vagy külföldről érkező turistáknak is. A nagy választék miatt lehetetlen a tervezett és várható események teljes felsorolása. Csupán néhány megemlítésére van lehetőség. Egy részük az egyházi ün- nepeldiez kötődik, és húsvét- kor veszi kezdetét. így a hollókői húsvéti fesztivál, Szent György- és Szent Vencel-napi búcsú Bercel-Jákotpusztán, a pünkösdi fesztivál Magyar- nándorban, úmapi körmenet, folklórműsor és vásár Hollókőn, a Bujáki Vasárnap. Bizonyára sok látogatója lesz a kazárt búcsúnak is. Igazi zenei csemegének ígérkezik Salgótarjánban a XII. Nemzetközi Dixieland Fesztivál és Balassagyarmaton az országos fuvoladuó és kisegyüttes-fesztivál, valamint ugyancsak itt a Zene határok nélkül című X. Nemzetközi Muzsikus Találkozó, illetve a szécsényi egyházzenei találkozó. Salgótarjánban bizonyára széles nemzetközi figyelmet fog majd kelteni a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ifjúsági nyári egyeteme, vagy az ugyancsak a megyeszékhelyen tartandó Tarjáni Tavasz, a finn napok rendezvénysorozata és a szabadtéri szoborkiállítás. Folyik az előkészítése a Miss Universe Hungary országos döntőjének is, amelyet szintén Salgótarjánban rendeznek meg. Az augusztus 20-ához kötődő rendezvények közül kiemelkedik Nógrád községben a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készítendő emléksétány- és emlékműavatás, vagy a balassagyarmati Szent István-napi ünnepség. Rétsá- gon előző este partit és tűzijátékot rendeznek. Augusztusban honfoglalási emlékparkot adnak át Pásztón, és kopjafát avatnak Szuha-Mátraalmáson. A rendezvények egy jó részét a gyerekeknek és az ifjúsagyarmaton. Rétságon koncertet ad a 100 Folk Celsius együttes. Bátonyterenyén a Fáy András Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Intézet a határon túli magyar fiatalok részére számítógépes, angol nyelvi és kézművestábort szervez. Szintén ők, „Esély Palócföld jobb világáért” címmel szervezik meg a ruhaipari iskolák nemzetközi divat- és népművészeti bemutatóját. A gazdasági életre is fejlesztőén hat bizonyára a Salgótarjánban és a Magyamándorban tartandó kiállítás és vásár.- A rendezvények között milyen szerepet kap a palóc folklór? - érdeklődtünk Brunda Gusztávtól, aki válaszában elmondta, hogy július végén és augusztus elején öt napon át tart majd az I. Nógrádi Folklórfesztivál. -Ez az esemény minden idők legnagyobb nógrádi folklórrendezvénye lesz. megye legjobb népi együttesein kívül vendégcsoportok szereplésére kerül sor Gyöngyösről, Szarvasról, külföldről pedig Ciprusról, Lengyelországból, Szerbiából, Szlovákiából és Törökországból. A rendezvénynaptárból kiderül, hogy az ünnepi eseményekbe bekapcsolódnak megyénk szlovák nemzetiségű községei is. Vanyarcon megyei nemzetiségi népdalénekes- és versmondóversenyt, Terényben nemzetiségi napot, Magyamándorban szlovákmagyar folklórfesztivált rendeznek. A szlovák klubok találkozójára Nézsán kerül sor. Nem lesz hiány bálokból sem. Anna-bált tartanak Rétságon. Szüreti felvonuláson és bálon szórakozhat a közönség Szécsényben és Terényben, szilveszter bálon Balassagyarmaton. Kun András „Csak mécsvilágom és honszerelmem ég” Történelmet csináltak J Tolhatatlan Petőfi Sándcr- II runk és halhatatlan költeménye, a Nemzeti dal sok helyen és sokszor hangzik el népünk hivatalos és nem hivatalos rendezvényein egyaránt. Már apró gyermekkorunkban lelkesen szavaltuk szüléink előtt, pajtásaink előtt, s szemünk ragyogása mutatta, hogy átérezzük a sorokat, s főként az abban foglaltakat. Szívünk dobogása, esküre emelt kezünk kíséretében kiáltottuk hangosan: - „Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” Talán nem is tudunk teljes bizonyossággal, mi az, rabnak lenni, de Petőfi hitével, s haza- szeretet mindhalálig tartó érzésével gazdagodtunk. Napjainkban sokan nem szívesen fogadják, ha hazafiság- ról, hazaszeretetről hallanak. Persze, különbséget kell tenni ebben is, hisz a zavaros eszméktől ködös gondolkodású, félrevezetett, saját magukat sem ismerők „hazafisága" nem haza- fiság, csak üres szólam, amely sokszor atrocitásokban nyilvánult meg. És vannak olyanok is - nem is kevesen -, akik azt kérdik: - Mit adott eddig, s mit ad ma nekem a haza? Balga beszéd, balga magatartás az ilyen. A hazáért keményen dolgozni is kell, akár tetszik egyeseknek, akár nem, A haza sokszor van nehéz helyzetben. Szellemileg, erkölcsileg, gazdaságilag és politikailag is. De erről nem a haza tehet, hanem a történelmi vagy politikai korszak, s azok, akiknek ekkor hatalom van a kezében. Ki az, aki 1848. március 15- ével kapcsolatban az akkori események résztvevőinek, a márciusi ifjaknak a hazaszeretetében kételkedne? Akkor és ott ők „történelmet csináltak”. S ki az, aki a ’48-as honvédek lelkesedését megkérdőjelezné, amikor azok a haza védelmében, a szabadságért a reánk támadó ellenséggel szembeszálltak, életüket áldozták a földért, amelyen éltek? Petőfi Sándor egy másik versét is idézhetjük: „Közel s távolban semmi fény nincs. Csak mécsvilágom s honszerelmem ég." József Attiláról is elmondhatjuk, hogy keserves életében nem sok jót kapott, mégis így ír: „Édes hazám, fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad.” És Radnóti Miklós sem maradhat ki a sorból, hiszen neki sem csak „ térkép e táj". Ő pontosan látja az „erdőt, füttyös gyümölcsöst, szőlőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat” . Ez is a haza. A hazához kötődünk elválaszthatatlanul. A haza befogad, megvéd és átölel, a haza: imádság.- csillag Megelevenedik a Vereckei-hágó legendája Hét vezér-tábor a Kárpátokban Érdekes kalandra hívja a Rege Társaság a tanulókat, tanítókat, gyermekeket és szülőket, baráti társaságokat, bel- és külhonban élőket. A társaság a Kárpát-medence kapujában, a kárpátaljai Verec- kei-szorosban vándortábort szervez május 15-étöl szeptember 15-éig. Alsóvereckétől a hágóig hét, egymástól 2-3 kilométerre fekvő jurtatábort építenek fel, amelyek mindegyike más-más mesterség köré épül. A résztvevők táborról táborra vándorolva tapasztalatokat szerezhetnek a nomád magyarok életmódjáról és szertartásairól. Megismerkedhetnek a korabeli öltözékekkel, ételekkel, játékokkal. A tábor legfontosabb célja, hogy a gyerekek ne tétlen szemlélői legyenek a honfoglalási ünnepségeknek. A Rege Társaság (1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: 155-0122/9119) ezen rendezvény megvalósítására alakult.
