Nógrád Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-10-11 / 35. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1996. február 10., szombat Nógrádban az igazi gondot a táp árának drasztikus emelkedése jelenti Zuhanó disznóárak...-Megyénkben nem meghatá­rozó állatfaj a sertés. A nagy­üzemekben és a vállalkozóknál az összlétszám 50-60 ezer kö­zött ingadozik, amelyből a ko­caállomány 2500-3000 db. A magántermelők döntő része sa­ját maga és családja számára termel sertést. A termelők többoldalú szorításban élnek. A feldolgozó meg akarja tartani a hasznát, a takarmány ára ugrás­szerűen nő, a felvásárló pedig nyomott áron akarja átvenni az állatot - kezdte tájékoztatóját Fenes Attila, a Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatal veze­tőhelyettese, majd így folytatta: Kényszerhelyzetben- Eddig még nem kaptunk olyan bejelentést, hogy a gaz­dák közül bárki abba kívánja hagyni a sertéstenyésztést. A kormányintézkedés hatására el­indult a kocaállomány növeke­dése, s úgy nézett ki, hogy sta­bilizálódik az ágazat, mivel a növekedés a piaci oldalról is biztosítva volt.-Miként lehetne megoldani a feszült helyzetet?- Az igazi tragédia a táp árá­nak hatalmas emelkedése. Há­rom hónappal ezelőtt a szója ára tonnánként 3700 forint volt, jelenleg 4800-5000 forint. Jó­val drágábbak az állati fehérjék is. Az előző években viszony­lag elfogadható árat kaptunk sertéseinkért. A földművelés- ügyi miniszter által közreadott felvásárlási árak végtelenül alacsonyak. Ilyen kedvezőtlen közgazdasági feltételek mellett a kocaállományt nem szabad növelni. Szerintem az állami támogatással beindult folyama­tot nem volna szabad visszafej­leszteni.- Mi kényszerhelyzetben vagyunk, addig foglalkozunk a sertéssel, amíg a feltételeket biztosítani tudjuk - közölte Szé­les János, az érsekvadkerti Ser­téstenyésztő és Hizlaló Kft. ügyvezető igazgatója. Az általuk előállított sertése­ket a Karancshús Rt. Bakos Gyula magánvágóhíd-tulajdo- nos vásárolja fel kilónként 166.50 Ft és 172 Ft közötti áron. Értéken alul ? — Az eddig kialakult felvásár­lási árakra építve beindítottuk sertésfejlesztési programunkat, az 50 db-os anyaállományun­kat, mely egyúttal törzstenyész­tési minősítésű is. 1995-ben 100-ra emeltük, idei tervünk­ben pedig a 160-as létszám el­érése szerepel.- Szabad-e az állományt fej­leszteni a mostani árak mellett?- Nehéz, felelősségteljes döntés előtt áll szövetkezetünk igazgatósága - vélekedett Ra- dos János, az őrhalmi Mező- gazdasági Szövetkezet igazga­tóságának elnöke.- Olyan energia-igényes ágazatról van szó, amely a ter­melőket sújtja. Tetézi a gon­dunkat a táp árának megduplá­zódása - mondta Tóth László, a pásztói Agro-Produkt Kft. ügy­vezető igazgatója.- Félő, hogy a termelők, ha nem találnak más kiutat, akkor áron és értéken alul szabadul­nak meg állataiktól, ami tovább szorítja lefelé az árakat. Mi önmérsékléssel elébe mentünk a mostani felvásárlásiár-csök- kenésnek, fel vagyunk arra ké­szülve, hogy jelentős vesztesé­get kell majd elkönyvelnünk. Amennyiben késik a megoldás, katasztrofális csapás éri az ága­zatot, s kérdés, hogy ki tudja-e, és milyen magas költ­séggel heverni a jelenlegi mély­repülését. Önköltségi felmérés- A felvásárlásiár-zuhanás a termelőket sújtja. Hogy ennek káros következményeit el tud­juk kerülni, a kalkulált önkölt­séget fel kívánjuk mérni, majd ennek birtokában kezdemé­nyezzük az irányárak meghir­detését. A földművelésügyi miniszter által közölt felvásárlási árak védőárak, nem fejezik ki a va­lóságot. Egyébként a sertés árának zuhanása megyénkben az exportálókat érinti kedvezőt­lenül, akiknek száma minimá­lis. Az irányárak elfogadására, majd a terméktanács tesz javas­latot a miniszternek - tájékozta­tott dr. Halaj Ignác, a megyei agrárkamara ügyvezető alel- nöke. Venesz Károly Bemutatjuk Nógrád megye településeit Nemrégiben látott napvilágot a Településfejlesztési Információs Rendszer (TIR) háromkötetes kiadványa, amely a Magyar Ön- kormányzatok Adattára gyűjtő­nevet viseli. A kiadvány kiadó- hivatalunkban (Salgótarján, Er­zsébet tér 6. sz.) megvásárol­ható. Ennek alapján mutatjuk be Nógrád megye településeit. Az önkormányzat címe: 3043 Egyházasdengeleg, Rákóczi F. út 79. Telefon: (60) 352-042, vagy: Szirák 23. Polgármester: Kovács Tibor Az önkormányzat területe: 1575 ha., népessége: 600 fő. A község a megye déli részén a fővárostól 60, a 3-as és 21-es főúttól 25, illetve 15 km-re ta­lálható egy mezőgazdasági szempontból kedvező adottságú terület közepén, szép környe­zetben. A katolikus templom műemlék. Lakóinak 10-15 százaléka munkanélküli, jó közepes kép­zettségi szinttel. Az utóbbi évek fejlesztéseinek eredményeként 1996-ra a termelői infrastruk­túra teljesen kiépül, az ipartele­pítés és a szolgáltatás-fejlesztés épületfeltételei adottak. (A TIR tagja.) Közgyűlést tartott a gyarmati Civitas Fortissima Kör A Hírlap postájából APf. 96 • A Hírlap postájából • az olvasóit fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A „Vasárnapi Üjság” margójára Kinek kit kell megkövetni ? Bonyodalmak az emlékkönyv körül Régóta téma a gyarmati lokálpatrióták körében az a készülő könyv, mely az 1919. január 29-ei honvédő harcoknak állít em­léket; A Civitas Fortissima Kör minapi, késő estébe nyúló köz­gyűlése is főként ezzel a kérdéssel foglalkozott. Hallgatom az adást... Meg­tudom, hogy a szlovák par­lament magyar és szlovák képviselői között annyira el­mérgesedett a helyzet, hogy a folyosón már van, aki nem köszön a másiknak. Mivel a szlovákiai magyar képvise­lőknek más a véleményük bi­zonyos Magyarországot érintő kérdésekben - mint a rádióadásban el is hang­zott -, legszívesebben eltávo­lítanák őket. A Szlovák Nemzeti Párt egyes képviselői a parlament­ben bocsánatkérésre szólították fel Magyarországot az 1919-es tanácskormány hadseregének a Felvidéken a szlovákokat ért ál­lítólagos atrocitásaiért, vala­mint az 1938-as magyar bevo­nuláskor és azt követően a szlovákokon elkövetett „ször­nyű bűnökért”. Másodrendű polgárok Hallgatom az ügyben illetékes magyar külügyéreket, magát a külügyminisztert, és megdöb­benek semmitmondó válaszán. Az 1919-es tanácskormány vörös diktatúra volt a javából, de a kevés pozitív intézkedése között a betolakodó cseh inter­venciósok kiűzése Magyaror­szágról a Tátra lábáig, honvédő tett volt! A müncheni egyezményt kö­vetően attól a Csehszlovákiától adtak vissza területet, amelyet az I. világháborúban győztes antant tákolt össze, és amely­ben a szlovákok ugyanolyan másodrangú állampolgárnak számítottak, mint a magyarok, vagy más nemzetiség. Arról a Csehszlovákiáról van szó, amelyben a cseh nemzetisé­gűek az összlakosságnak csak 49 százalékát tették ki. Az első bécsi döntés 1938. november másodikán nagyha­talmi döntés volt, amely a mün­cheni egyezménynek egyenes követelménye, amelyben Ang­lia, Franciaország, Olaszország és Németország nem rendezték a Csehszlovákia és Magyaror­szág között fennálló határvitát. A csehszlovák-magyar tár­gyalások nem jártak eredmény­nyel, ezért az érintettek, mint döntőbírókhoz, a tengelyhatal­makhoz fordultak. Hitler és Tiso felelőssége Az első bécsi döntés következ­tében 11.927 km2 terület került vissza Magyarországhoz, közel 870 ezer lakossal, melynek 86,5 százaléka magyar, 9,8 szá­zaléka szlovák, a többi elsősor­ban kárpátukrán volt. Az új ál­lamhatár a lehetőséghez mérten követte az etnikai határokat. Csehszlovákiát nem a felvidéki magyarság, hanem Adolf Hitler és JozefTiso az 1939-ben létre­hozott németbarát szlovák ál­lam vezetője verte szét, a nyu­gati hatalmak asszisztálásával ! A győztes hatalmak elismer­ték Csehszlovákia jogfolyto­nosságát, bár az 1939. március 15-étől nem létezett, hiszen március 14—15-én Hitler elfog­lalta Cseh és Morvaországot, Szlovákia kinyilvánítja „önál­lóságát”, a magyar csapatok pedig, - német tiltás ellenére - bevonultak Kárpátaljára. 1945. április 4-én és 5-én Kassán, az ideiglenes csehszlo­vák fővárosban - kihirdették a 16 fejezetből álló kormány- programot, amely kimondja, hogy „azokban a járásokban és községekben, ahol a lakosság megbízhatatlan, nem szláv nemzetiségű, közigazgatási biz­tosok lesznek kinevezve." A program XI. fejezete kimondta a magyar földbirtok elkobzását, a XV. fejezet pedig a nemzeti­ségi iskolák bezárását. Egymás után léptek ér­vénybe a magyarokat kollektí­ván diszkrimináló rendeletek. Bizonyos könyvek állításaival ellentétben nem közel annyi magyar űzetett ki Szlovákiából, mint amennyi Magyarországról önként távozott. A magyarság kálváriája Az első hullámban 50 kilós csomaggal kitoloncolt és elme­nekült magyarok száma tíz­ezerre tehető, Cseh és Morva­országba közmunkára kénysze­rítettek száma hatvanezer körül van, a szégyenletes „lakosság­csere-egyezmény alapján, va­gyonuktól megfosztva, csak in­góságot hozhattak magukkal, 76 616 főt telepítettek Magyar- országra, ahonnan szabad to­borzás útján 60 257 fő szlovák nemzetiségű távozott önként Csehszlovákiába... A leírtak csak önkényesen kiragadott szeletei a felvidéki magyarság kálváriájának, nin­csenek felsorolva földek, ingat­lanok, ingóságok - amelyekről olyan nagylelkűen lemondott 1949-ben a Csorba-tói egyez­ményben a Magyarországra ki­rótt háborús kártérítés fejében a Rákosi Mátyás vezette kor­mány. Nincs felsorolva, hogy hány magyart hurcoltak meg. Bizonyára nem véletlen, hogy az 1996. január 1-jével életbe lépett „szlovák nyelvtör­vényben a készülő „köztársa­ság-védelmi törvényben fellel­hetők a magyarság jogfosztása­kor alkalmazott törvények egyes momentumai. írásom gondolatébresztő ah­hoz, hogy kell-e, és ha igen, ki­nek és kit kell megkövetni? Csank Csaba Salgótarján A városháza nagytermében rendezett ülésen először dr. Ró­zsa György elnök számolt be a legutóbbi közgyűlés óta eltelt időszakról. Kiemelte a cseh és szlovák féllel kialakított jó kapcsolatokat, az emlékünnep­ségek egyre nagyobb sikerét. Pulay László gazdasági vezető ismertette a tagokkal a kör anyagi helyzetét, szomorúan megemlítve: jelenleg huszon­ötezer forint található a kasszá­Az áramszolgáltató vállalatok részvényeinek értékesítése so­rán február 12-én indul meg a DEMASZ Rt. részvénycseréje alanyi jogú kárpótoltak részére. A jegyzés március 1-jéig tart, jukban, mivel az önkormányzat visszakérte a korábban támoga­tásul - a könyvre - nyújtott százhuszonötezer forintot. Kovács Gábor, a megyei közgyűlés alelnöke, a Magya­rok Világszövetségébe való be­lépés lehetőségeit ecsetelte a tagok előtt. Hosszú vita bontakozott ki a készülő könyvről, amely a csehkiverésnek állít emléket. Kamarás József, a mű írója sze­mélyen 30 ezer forint címletér­tékű kárpótlási jegy 40 ezer fo­rint névértékű részvényre cse­rélhető. Részletes felvilágosítás a Technika Házában (Salgótar­rint a kiadvány már kész, s jó lenne, ha minél előbb napvilá­got látna. Rózsa György hang­súlyozta, az alkotásban vannak olyan idézetek, amelyek nem a kör szellemiségét tükrözik. Minden hozzászóló egyetér­tett azzal: a könyvnek meg kell jelennie, ám a fő hangsúly an­nak minőségén legyen. Épp ezért ajánlották többen: állítsa­nak össze egy szakértőkből szervezett lektori bizottságot -egy neves történész is szere­pelne köztük -, amely mind tör­ténelmileg, mind irodalmilag értékelné az alkotást. Ezt a szerző is elfogadta. ján, Rákóczi út 11.) működő ügyfélszolgálatnál. Telefon: 32/310-439. Ügyfélfogadási idő: hétfő - csütörtök: 9.00 - 16.00 óráig, pénteken: 9.00 - 14.00 óráig. •• •• •• OROKOS TAGSAG Új, a nézők közreműködésével számoló műsort indít útjára a Magyar Televízió Stúdió '96 szerkesztősége és a Petőfi Rádió. A közönség a mellékelt szavazólap segítségével kapcsolódhat be a játékba és választhatja meg a halhatatlanok képzeletbeli társulatának tagjait. A választható művészek nevét tartalmazó listát neves szakemberekből és közéleti személyiségekből álló zsűri állította össze. Azok a művészek, akik a legtöbb szavazatot kapják, 1996. március 31-én örökítik meg lábnyo­mukat a „pesti Broadwayn", á Fővárosi Operett Színház előtt. Az eseményt, valamint az utána következő gálaműsort a Magyar Televízió 1. programján április 7-én este sugározzák. Ezt kö­vetően pedig portréműsor keretében havonta egyenként találkozhatnak a kilenc győztes művésszel. Kedves Olvasó! Önnek csupán az a feladata, hogy mindhárom kategóriából három nevet X-el jelöljön meg. A kitöltött szavazólapot kérjük március 8-ig beküldeni levelezőlapra ragasztva, a következő címre: Magyar Televízió Stúdió '96 szerkesztősege • „Örökös tagsag 1810 Budapest, Szabadság tér 17. SZÍNÉSZNŐ SZÍNÉSZ OPERAÉNEKES Molnár Piroska PsotaIrén­Tábori Nóra Tolnay Klári Törőcsik Mari Udvaros Dorottya Benkő Gyula Darvas Iván Garas Dezső Gábor Miklós Kállai Ferenc Szabó Sándor Marton Éva Melis György Polgár László Rost Andrea Simándy József Tokody Ilona APV Rt. megyei ügyfélszolgálat tájékoztatója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom