Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-18 / 15. szám

1996. január 18., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Pártos pénzek parcellázása Az ellenzék külföldi szponzorok támogatására szorul? Tavaly a pártok támogatására 1 milliárd 17 millió forint ju­tott. Az idén - hatpárti konszenzus alapján - a Tisztelt Ház 1 milliárd 346 millió 400 ezer forintot szavazott meg - vala­mivel többet, mint amennyit a kormány eredetileg javasolt. A törvény szerint a választá­sokon 1 százalék fölötti ered­ményt elért pártok mindegyike kap egy alapösszeget, ehhez jön a megszerzett mandátu­mok arányában kiszámított összeg. így az idén a költségvetési támogatás a következőképp alakul (millió forintban): MSZP 400,3 SZDSZ 262,0 MDF 178,6 FKgP KDNP 148,1 129,5 Fidesz-MPP 129,4 Munkáspárt 33,4 Köztársaság Párt 26,5 Agrárszövetség 22,0 MIÉP 16,6 A Pénzügyminisztérium szakemberei úgy nyilatkoz­tak lapunknak, hogy az inflá­ció és a pártok anyagi függet­lenségének fontossága egy­aránt indokolja az emelést. A parlament költségvetési bi­zottságának több tagjától ér­deklődve szintén azt a vá­laszt kaptuk, hogy „a nehéz gazdasági helyzet ellenére is méltányosnak tartják a támo­gatás növelését”. Matyi László, a testület SZDSZ-es tagja elmondta például, hogy pártjánál ta­valy egyetlen fillér béreme­lésre sem futotta, és a rezsi- költségek kifizetése is egyre nagyobb gond. Hozzátette: a hat parlamenti párt az idén összesen annyi pénzt kap, amennyit 1989-ben az MSZMP kapott. Az MDF egyik vezető po­litikusa - aki neve közlésé­nek mellőzését kérte - úgy véli: a központi keretből jutó összegek így is olyan szűkö­sek, hogy egyéb - akár kül­földi - források megszerzése is szükséges ahhoz, hogy a pártok létezni tudjanak. A he­lyi szervezetek működteté­sére, az alkalmazottak fizeté­sére nem telik a tagdíjakból. Takács Mariann Az iskolai és a munkahelyi szakképzés új szabályozása Első szakma: ingyenesen A gazdaság szervezeteinek átalakulásával párhuzamosan változik a szakképzés rendszere is. Ennek jegyében módo­sította az Országgyűlés a korábbi, 1993. évi idevonatkozó törvényt. Az új jogszabály a többi kö­zött meghatározza a gazda­sági kamarák szakképzéssel kapcsolatos feladatait. Ki­mondja, hogy jogkörükbe tartozik a szakmai követel­ményeknek, valamint azok­nak .a szakképesítéseknek meghatározása, amelyekben mesterképzés folytatható, és mestervizsgát lehet tenni. Ugyancsak kamarai fel­adatkör a tanulószerződések megkötése, nyilvántartása. A gazdálkodó szervezetekre az a kötelezettség hárul, hogy idejében bejelentsék képzési szándékukat Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a munkaügyi miniszter hatáskörébe tarto­zik a képzés megkezdésére és tartalmára vonatkozó feltéte­lek meghatározása. Szintén a miniszter dönt a vizsgadíj mértékéről, a szakmai és a vizsgakövetel­ményekről. Újdonság, hogy mind­azoknak a fiataloknak kép­zési szerződést kell kötniük, akik iskolarendszeren kívüli szakképzésben vesznek részt. Ennek tartalmaznia kell a megszerezhető szakképesítés nevét, a képzés és a vizsga formáját, helyét, időtartamát, ütemezését, sőt a mulasztás következményeit is. Változnak az Országos Képzési Jegyzékre vonat­kozó előírások is: mostantól a jegyzékben meg kell hatá­rozni az egyes szakképesíté­sek szintjét, és a kizárólag iskolában megszerezhető szakképesítéseket. Az első szakma megszer­zése a középiskolai képzés­ben és a gazdálkodó szerve­zeteknél a diákok számára egyaránt ingyenes. dr. Kecsmár Ilona Tandíjmentességet a jól tanulóknak! Várják a garanciákat Patthelyzet alakult ki a bér­emelésről az egyetemeken, fő­iskolákon. A szakszervezet továbbra is várja az ígért 19,5 százalékos emelés kormány­zati garanciáit. Minderről Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezetének elnöke beszélt egy tegnapi sajtótájékoztatón. Elmondotta: továbbra is ki­tartanak amellett, hogy a 19,5 százalékos béremelés egészére adjon az állam garanciát. To­vább kell finomítani a közal­kalmazottak új bértáblaterveze­tét is, mert nem ismeri el pél­dául a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók ,.különleges teljesítményét. A tandíjakról szólva alá­húzta: olyan rendszer bevezeté­sét támogatják, amely tandíj- mentességet biztosít a jól tanu­lóknak, a hátrányos helyzetben lévőket pedig szociális ösztön­díj formájában támogatja. A törvény módosítását elő­készítő bizottságban egyetérte­nek abban, hogy el kell kerülni a további létszámleépítéseket a felsőoktatásban. Dinya László felsőoktatási helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a korsze­rűsítést az államháztartási tör­vény reformja, hosszú távon pedig a felsőoktatás fejleszté­sének irányelveiről szóló or­szággyűlési határozat szabja majd meg. Folytatódik az A-vírusok inváziója Csaknem kétszázezer influenzás Az utóbbi négy hétben az or­szág minden részéből jelen­tettek influenzás megbetege­déseket. Az Országos Köz­egészségügyi Intézet eddig összesen 186144 esetet re­gisztrált, ami azt jelenti, hogy a lakosságnak mintegy két százaléka fordult panaszával háziorvosához. A leggyakoribb szövődmé­nyek: hörghurut (51,7 száza­lék), tüdőgyulladás (18,2 száza­lék), arcüreggyulladás (8 száza­lék), torokgyulladás (7,8 száza­lék), középfülgyulladás (5,2 százalék). A legtöbb szövődményes eset Tolnában fordult elő; a megyében az influenzás meg­betegedéseknek majdnem egy- harmada járt együtt valamilyen egyéb kóros mellékhatással. Az országban ötvenen nem élték túl a szövődményeket - hangzott el az OKI tegnapi saj­tótájékoztatóján. E sajnálatos esetekben azonban egyik beteg sem igényelte a védőoltást. Érdeklődésünkre a szakem­berek megerősítették: a járvány még tart, ezért továbbra is java­solják, hogy a legveszélyezte­tettebbek - a 60 éven felüliek, a szociális otthonban, öregek ott­honában vagy egészségügyi in­tézményekben tartósan ápoltak, idült szív-, keringési, légző­szervi, anyagcsere-betegségben szenvedők, valamint azok a gyermekek és serdülők, akiket szalicilt tartalmazó szerekkel kezelnek - forduljanak házior­vosukhoz. A patikákban - a rémhírek­kel ellentétben - jelenleg ele­gendő vakcina áll a lakosság rendelkezésére, és az utánpótlás is folyamatos. (cs. b. j.) Aase-díj emlékezetes színházi percekért. A Gobbi Hilda által alapított - s most hetedszer kiosztott - dí­jat tegnap Borhy Gergely, Ballal István, Szatmári Liza és Kádár Flóra színművész vehette át Inkei Pétertől, a kultu­rális tárca helyettes államtitkárától. fotó: feb/hajdu andrás Nem harci feladatot hajtanak végre és nem lesznek védtelenek Csapatzászló-avatás Ercsiben A hadsereg főparancsnoka a csapatzászlóval FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Erkölcsi kötelességünk, hogy lehetőségeinkhez mérten részt vállaljunk a béketeremtés és a bé­kefenntartás feladataiból. Ezt is hangsúlyozta a hadsereg főparancsnoka, Göncz Árpád köztár­sasági elnök tegnap Ercsiben, a délszláv válság békés rendezésében való részvételre készülő katonák előtt. Az államfő csapatzászlót adomá­nyozott a magyar műszaki alakulatnak. Beszédében nyomatékkai utalt arra, hogy a magyar katonák nem harci feladatot hajtanak végre, s nem lesznek védtelenek; az ÍFOR- erőkkel folytatott tárgyalások eredményeként a hadműveleti biztosítást szavatolják. Az ünnep­ség után az államfő és a honvédelmi miniszter is elbúcsúztatta a katonák első, az Okucaniban lévő táborhelyre induló csoportját. Össznépi őrület: a Telemázli Itt az új össznépi játékőrület: a Telemázli. A televíziós szeren- csesorsjegy-játéknak hétfőn este volt a premierje: a tévéné­zők milliói szeme láttára hullott a pénzeső. Petróczki Sándomé tápióbicskei játékos 260 ezer, a Debrecenből érkezett Kovács László 340 ezer forinttal gaz­dagabban tért haza. A legsze­rencsésebb Csuhái Zoltánná volt, aki megütötte a Jackpotot, s így összesen 3 millió 40 ezer forintot nyert. De senki se csüggedjen, ha most nem nyert. A Szerencsejá­ték Rt. és az amerikai licence tulajdonosa, Mark Goodson „házasságából” született show- műsor még rengeteg nyerési lehetőséget kínál a szerencsejá­ték szerelmeseinek. Akinek mázlija van, az már a sorsjegy megvásárlásakor nyerhet, akár egymilliót is, ha a ledörzsölt rész alatt feltüntetett számok közül három egyfor­mát talál. Akinél a számok nem Szerencseposta stimmelnek, még mindig van esélye a nyerésre, ha a sorsjegy alsó részén - lekaparás után - három televíziókészülék képe bukkan fel. Ez feljogosítja a játékost a televíziós szerencsejátékban való részvételre. Semmi más dolga nincs, mint hogy elballag a legközelebbi totózóba, bemu­tatja Telemázli sorsjegyét és ki­tölt egy adatlapot. Ha „ördöge van” és nevét kisorsolják, a Te­lemázli show-ban kísértheti to­vább szerencséjét. A játékos a belépőjegy mellé automatikus kap húszezer fo­rintot, amit a Telemázli-show- ban megduplázhat, megtripláz- hat, megnégyszerezhet. Mind­azok, akik nem jutnak be a mű­sorba, otthon szuggerálhatják a televíziót, mert a szerencsejá­tékban további három játékos nevét „húzzák” ki. Ők fejen­ként százezer forintot nyernek. A Telemázli-show résztve­vőinek könnyű dolguk van, hi­szen a játékhoz nem kell külö­nösebb felkészültség, nincs szükség komoly lexikális tu­dásra, ügyességi fogásokra. Kizárólag: szerencsére. Millióözön a lottón és a totón Azért ne legyünk hűtlenek a „jó öreg” ötös és hatos lottóhoz sem. Annál is inkább, mivel ezen a héten az ötös lottó fő­nyereménye már 147 millió fo­rint, a hatos lottón pedig - ha valaki helyesen tippel - 67 mil­liót lehet nyerni. És ne feledjük: az Álomott­hon még mindig lakóra vár! A hatos lottón így továbbra is duplán esélyes a nyerésre. A Jokerrel kacérkodók - szerencsés esetben - 4 milliót nyerhetnek ezen a hét végén. A totórajongók, ha a 13 talá­laton felül a plusz 1 találatra is helyesen tippelnek, hatmillió forinttal tetézhetik nyeremé­nyüket. (X) Jubileumkös/öntő. Ma kez­dődik a honfoglalás 1100. év­fordulóját köszöntő országos események sorozata. A Parla­ment felsőházi termében em­lékülést tartanak, amelyen Göncz Árpád köztársasági el­nök és Horn Gyula miniszterel­nök is beszédet mond. Este a Magyar Állami Operaházban díszhangversenyt rendeznek, amelyet a televízió is közvetít. A vita folytatódik. A kor­mány mai ülésén újra foglalko­zik a tavalyi privatizációs több­letbevételek sorsával. A vitatott összeg - Suchman Tamás pri­vatizációs miniszter tájékozta­tása szerint - mintegy 200 mil­liárd forint. A kabinet áttekinti saját működését, és a miniszté­riumok közötti együttműködés javításának lehetőségeit is. Egyeztetés. Tegnap megbe­szélést tartottak a KDNP, az MDF, az FKgP és a Fidesz honvédelmi szakbizottságainak szakértői. Elhatározták: a jövő­ben rendszeresen találkoznak, s arra törekszenek, hogy össze­hangolják honvédelmi politiká­jukat. Folytatják a fegyveres szervek érdekvédelmi és szak- szervezeteivel megkezdett kon­zultációkat is. Kezdeményező kisgazdák. Az FKgP képviselőcsoportja az Országgyűlés külügyi bizott­sága rendkívüli ülésének ösz- szehívását kezdeményezi, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a vajdasági magyarság ügyé­ben. Azt is szorgalmazza, hogy az Országgyűlés tartson politi­kai vitanapot erről. Aggodalom. Hazánkban ma már a gyermekek 30 százaléka él a létminimum alatt. Nő a ve­szélyeztetett kiskorúak száma, miközben az ellátórendszer zsugorodik. Félő, hegy a fiata­lok és az idősek szembefordul­nak egymással, és véglegesen felbomlik a generációk közötti természetes együttműködés - hangzott el a Fidesz-Magyar Polgári Párt tájékoztatóján. Nem kell új bázis. Az ameri­kai békefenntartók nem tarta­nak igényt a sármelléki repülő­térre - közölték tegnap. Mind­össze annyi történt, hogy meg­tekintették a volt katonai légi­kikötőt, amelyet az elmúlt években polgári gépek fogadá­sára tettek alkalmassá. Elismerés. Az Európa Tanács példaértékűnek tartja a ma­gyarországi kisebbségi önkor­mányzati modellt, s támogatná, hogy egy keretegyezmény se­gítségével elterjesszék a konti­nensen. Egyebek között ezt ta­pasztalták az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat ve­zetői strasbourgi látogatásuk során.

Next

/
Oldalképek
Tartalom