Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-13-14 / 11. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1996. január 13., szombat A Nógrád Megyei Hírlap adótanácsadója így adózunk az idén (X.) Az Országgyűlés elfogadta az új törvényt a magánszemé­lyek jövedelemadójáról. Ez gyakorlatilag mindenkit érint, de sokaknak nem áll rendelkezésére az eredeti jogforrás, a Magyar Köz­löny. Segítségképpen tesszük közzé a törvény fontosabb fe­jezeteinek szerkesztett, köz­érthető magyarázatát. Adóalapunk adója Véleményünk szerint egy, a jövedelmek adóz(tat)ását sza­bályozó törvénynek nem min­dig az adótábla a legfontosabb része. Nem csak a felesleges százalékháboník miatt nem az, hanem azért is, mert egy-két százaléknál sokszor jóval fon­tosabb, hogy milyen kedvez­ményeket, költségeket lehet fi­gyelembe venni. Ha ehhez még jól-rosszul értelmezett társada­lom- és gazdaság-szociológiai definíciók is kapcsolódnak (pl.: középosztály, középré­teg), akkor a „pusztán” mate­matikai megfontolások teljesen téves értelmezést kapnak. AZ „A BIZONYOS” ADÓTÁBLA Az adó mértéke, ha a jövede­lem összege: 0-150 000 Ft 20%-a; 150 001 -220 000 Ft: 30 000 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 25 %-a; 220 001 -380 000 Ft: 47 500 Ft és a 220 000 Ft-on felüli rész 35 %-a; 380 00! -550 000 Ft: 103 500 Ft és a 380 000 Ft-on felüli rész 40 %-a; 550 001 - 900 000 Ft: 171 500 Ft és az 550 000 Ft-on felüli rész 44 %-a; 900 000 Ft-tól: 325 500 Ft és a 900 000 Ft-on felüli rész 48 %-a. Az adótáblában nincs 0-kul- csos sáv. A törvény az átlag alatti jövedelmeknek az adójó­váíráson keresztül ellentételezi az adómentes sáv eltörlését. SZÁMÍTOTT ADÓ ÉS AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJA Az összevont adóalap adóját a számított adóból kiindulva az alábbiak szerint kell kiszámí­tani. Számított adó: 1. (-) külföldi adóból besz. rész, 2. (-) adójóváírás, 3. (-) nyugdíj és vele azono­san adózó jövedelmek adója (=) összevont adóalap adója. 1. A külföldi jövedelemből azt a részt kell beszámítani, amelyet egy átlagos adókulcs­csal lehet kiszámítani. A kül­földi jövedelem „átlagadó- kulcs” szerinti beszámítási módszerének lényege, hogy a/ a külföldről származó (és a szabályozás szerint az össze­vont adóalap részét képező) jövedelemmel együtt számított adóalap utáni - adótábla sze­rinti - adót meg kell állapítani, b/ Ezután kiszámítandó, hogy az adóalapnak hány szá­zaléka ez az adó. c/ Ezzel a százalékkal lehet kiszámítani a külföldről szár­mazó jövedelemre ennek ará­nyában jutó „átlagadót”. d/ Az átlagadót (de legfel­jebb a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszá­mított összegét) le kell vonni az adótábla szerinti adó össze­géből. (Az átszámítás a már ismertetett MNB- vagy APEH- valutaárfolyam segítségével történik.) 2. Adójóváírás csökkenti a számított adót, ha a magán- személynek az adóévben bér­ből származik a jövedelme. Az adójóváírást az adóévben megszerzett bér után az aláb­biak szerint kell kiszámítani: 1. : - a bér adótábla szerinti adóösszegének kiszámítása; 2. : - a bér adóelőlegének ki­számításához előírt sávos kul­csok alapján az adóösszeg ki­számítása; 3. : -az előbbiek különbsé­gét kell venni; 4. : - bér/(összevont adóalap + bevallásra kötelezett oszta­lék, árfolyamnyereség, külterü­leti termőföld bérbeadásából származó jövedelem) hánya­dos számítása; 5. : - adójóváírás = (3. lépés különbsége) X (4. lépés há­nyadosa.) Nem kell külön kiszámítani az adójóváírást, ha az össze­vont adóalapot kizárólag bér képezi. Ebben az esetben a munkavállalói adóelőleg levo­nására előírt sávos kulcsokkal számított adót kell az össze­vont adóalap adójának tekin­teni. Ilyenkor mellőzni kell a fenti számítási lépéssorozatot. (Folytatjuk) A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Levélváltás telefonügyben Régiek nem fizetnek (Az alábbiakban közöljük azt a közérdekű levelet, amelyet La­katos Géza salgótarjáni olva­sónk a Kelet-Nógrád Com Rt- hez írt, s lapunknak is elküldött. Ugyancsak közzétesszük az rt. válaszát.) * Tisztelt Cím! Nagyon sokan kaptuk kézhez az egyéni előfizetői szerződés közcélú távbeszélő-szolgáltatás igénybevételére címet viselő iratot az előfizetői szerződés 1. számú mellékletével. Engedjék meg, hogy kötekedési szándék nélkül, de saját biztonságom és mások biztonsága érdekében néhány részletet tisztázzunk, mivel szerződésről lévén szó, az aláírás kötelmeket jelent. A levelükben azt írják: „A közcélú távbeszélő-szolgáltatás igénybevételének, nyújtásának módját meghatározó általános szerződési feltételeket az üzlet- szabályzat tartalmazza, melyet a szerződés 1. számú melléklet­ként megküldünk. A teljes üzlet- szabályzat az ügyfélszolgálati irodánkban megtekinthető.” Ez jogilag két dolog. Önök csak részletet közölnek és nem az üzletszabályzatot! A megte­kintés pedig a vidékiek részére kissé költséges! Egyébként a szerződés mellé járna a sza­bályzat, mert akkor marad do­kumentum a mi kezünkben is, amit nem lehet tudtunk nélkül módosítani. A levél végén pedig a tör­vény rendelkezésére hivatkoz­nak. Melyik ez a törvény? A továbbiakban arról írnak, hogy sem a Matáv Rt.-vel, sem Önökkel nem kötöttünk szer­ződést. Igaz. De mint régi tele­fonos, annak idején a Nógrád Megyei Távközlési Üzemmel volt szerződésem, s mivel nem én váltottam gazdát, nem ne­kem kellett Önöket megkeresni, vagyis a szerződés átírását Önöknek kellett kezdemé­nyezni, amit most tettek meg, csak nem udvariasan, hanem hatósági felhanggal. A további gond az adatké­résnél jelentkezik. Miért szük­ségesek a személyi adataim, amikor a szükséges adatok az Önök birtokában vannak? Érthetetlen a beruházási hoz­zájárulás - belépési díj rovat is. Amikor bekötöttek a háló­zatra, akkor megfizettem az ak­kori díjat. Vagy utólag kémek még valamennyit? Ezt a rovatot is pontosan kellett volna kitöl­teniük, mert tudják, ki mikor és mennyit fizetett be. Itt az új igénylőkre is gondolok. És most nézzük az 1. számú melléklet vitatott részeit: 1. A szerződés tárgya feje­zetben ismét az üzletszabályzat teljes szövegét hiányolom. 2. A szolgáltató kötelezettsé­gei és jogai fejezetben kinek és mennyi a belépési díj? 3. Az előfizető jogai és köte­lességei 1.4 pontjában a befize­tést halasztó hatályú reklamá­cióval élhet szöveg miért foly­tatódik így „az előfizetési díj és a hat hónapi átlagforgalom be­fizetése után.”? Ha a reklamá­ció halasztó hatású, akkor miért kell befizetnem? 1.5 pontban szívesen láttam volna azt is, hogy a megalapo­zott reklamáció esetén a kama­tot Önök is fizetik. 1.7 pontban már nincs szó kamatról. Oda-vissza alapon természetesen. 2. Számlareklamáció c. feje­zetben nincs szó a kamatról. Lakatos Géza Salgótarján, Pécskő u. 2. * Tisztelt Lakatos Géza úr! A távközlési törvény 1993. július 1-jén lépett hatályba, amely a távközlési szolgáltató­kat előfizetői szerződés megkö­tésére kötelezte. A Matáv Rt. ezt elmulasztotta, így a törvény rendelkezéseinek eleget téve most a Kelet-Nógrád Com Rt. - amely a szolgáltatást 1995. március 1-jén vette át - meg­köti azt meglévő előfizetőivel. A Nógrád Megyei Távközlési Üzem senkivel nem kötött elő­fizetői szerződést, mivel egy rendelet sem írta ezt számára elő. Az előfizetői szerződések megkötésének kötelezettsége óriási többletfeladatot jelent a KNC Rt.-nek, hiszen több tíz­ezer nyomtatvány előállításáról és kipostázásáról van szó. Az 1. sz. melléklet 111. 1.1. és 1.8 pontjai alapján a meglévő előfizetőknek belépési díjat nem kell fizetni a szerződés megkötése alkalmával. A beru­házási hozzájárulás/belépési díj rovat kitöltése a KNC Rt. fel­adata. Mivel üzletszabályzatunk ötven oldalból áll, ezért hasz­nosabb volt azt az előfizetők számára lerövidíteni. Tajti Endre ügyfélszolgálati vezető Magyar Államkötvény 1999/B változó kamatozású 1997/Z1 1997/Z2 fix kamatozású Mindig voltak nagy pillanatok A JELEM NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. 1996. január 24-én újra kibocsátjuk az 1997/Z 1, 1997/Z2 és az 1999/B jelű Ma­gyar Államkötvényeket. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1997/Z1 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. Kamatfizetés fél évenként. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1999/B ■ MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1997/Z2 3 év futamidő, változó kamatozás. Az első félévre érvényes kamat mérté­ke évi 31,10%. A kamat mértéke a kamatmegállapítás időpontját megelőző egy naptári hónap­ban kibocsátott 6 hónapos lejáratú disz­kont Kincstárjegyek aukcióinak eredmé­nyei alapján kerül megállapításra. Kibocsátási árfolyam 1999/B: 100,0% plusz felhalmozott kamat. 1996. január 10-12-ig 101,0%, 1996. január 15-19-ig 101,6%. 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. A kamatfizetésre és a törlesztésre a fu­tamidő végén egy összegben kerül sor. A kamatok a futamidő alatt félévente tőkésítésre kerülnek. Kibocsátási árfolyam 1997/Z1, Z2: 100,8% plusz felhalmozott kamat. 1996. január 10-12-ig 101,8%, 1996. január 15-19-ig 102,3%. Az elérhető hozam évi 31%. Jegyzés: 1996. január 10-19. ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK 1996. január 3-tól létrejött az állampa­pírok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton keresztül a befektetők bármikor hoz­zájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti ér­tékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befekte­tőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szécsény • Magyar Hitel Bank Rt. 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15., Pásztó VALAMINT: MNB Nógrád Megyei Igazgatósága Salgótarján, Rákóczi u. 15. C MAGYAR ÁLLAM PAPÍR A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom