Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-09 / 7. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép A Nógrád Megyei Hírlap adótanácsadója így adózunk az idén (VI.) Az Országgyűlés elfogadta az új törvényt a magánszemélyek jövedelemadójáról. Ez gyakorlatilag mindenkit érint. Miután sokaknak nem áll a rendelkezésére az eredeti jogforrás, a Magyar Közlöny, segítségképpen tesszük közzé a törvény fontosabb fejezeteinek szerkesztett, közérthető magyarázatát. Az adóbevallás és a befizetés szabályai MEGFIZETJÜK... Az adó megfizetésének részletes szabályait az szja és az adózás rendjéről szóló törvény (art) együttesen tartalmazza. Itt találjuk az adó megfizetéséhez fűződő felelősségi szabályokat is. A magánszemély a fizetendő adó és a naptári évben befizetett (illetve levont) adóelőleg különbségét - az art-ben meghatározott időpontig - köteles az adóhatóságnak megfizetni. A különbség megfizetésére - szintén az art alapján - az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet. Ha a befizetett (illetve levont) adóelőleg több, mint a fizetendő adó összege, azt az adóhatóság visszatéríti, kivéve, ha:- a magánszemélynek adótartozása van, vagy- az adóbevallásában úgy rendelkezik, hogy az összeg az adófolyószámláján maradjon. 100 forintnál kisebb különbséget - kivéve a munkáltató által történt adómegállapítást - nem kell megfizetni és azt az adóhatóság sem téríti vissza. KIFIZETŐK BEFIZETÉSE ÉS FELELŐSSÉGE Ha a kifizető levonta az adóelőlegét, az adóhatóság a ti 1^3131? .'tlUi'jJ továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti. Lényegében ugyanez a helyzet akkor is, ha a magán- személy egyes külön adózó jövedelmeiből az adót a kifizető állapítja meg és vonja le. Akkor is a jövedelem és az adó megállapításáért, levonásáért és befizetéséért az adólevonásra kötelezett kifizetőé a felelősség. Munkáltatói adómegállapítással szemben megállapított adóhiánynál az adóhiányt a magánszemélynek kell megfizetnie. Be nem vallott adóköteles jövedelem feltárásakor, annak összegét a jövedelem megszerzése évének jövedelméhez kell hozzászámítani. Összevont adóalap Mellékletünknek ebben a részében az önálló és a nem önálló tevékenységből származó, valamint az egyéb jövedelemmel, illetve az összevont adóalap meghatározásával foglalkozunk. JÖVEDELEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGBŐL „Minden tevékenység önálló, ami nem önálló, illetve nem másként adózik.. ” Mindaz önálló tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut és az szja szerint nem tartozik a nem önálló tevékenységekhez, illetve abba a tevékenységi körbe, amely adózását törvény külön szabályozza. Önálló tevékenység különösen: az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői, a választott könyvvizsgálói tevékenység. A gazdasági társaság magánszemély tagja által (külön szerződés szerint) teljesített mellékszolgáltatás akkor számít önállónak, ha a tagnak a - bevétele érdekében felmerült - költségét a társaság nem számolja el a költségei között. Önállóságunk bevételei A bevételt az szja-törvény 2. számú mellékletének rendelkezései szerint kell figyelembe venni. (Lásd: Jellemző bevételek; Pénztartalékolás; Vállalkozó tevékenységének megszüntetése stb.). Az áfa-bevételek a 4. számú melléklet előírásai szerint számolhatók el. (Lásd: áfát tételesen fizetők; Áfa—törvény külön rendelkezései alá tartozók; alanyi-tárgyi mentesek; mezőgazdasági tevékenység és kompenzációs felár.) Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg. A bevételek egy meghatározott körét az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Ezek az alábbiak: 1. kivételes és mentes bevételek, továbbá az a bevétel, amelyből 2. az egyéni vállalkozó az átalányadózás alkalmazásával állapítja meg a jövedelmét és annak adóját; 3. az a bevétel, amely az szja rendelkezései szerint a magánszemély választása alapján az összevont adóalapjába nem kíván beszámítani, mert ilyenkor helyette a kifizető vonja le és fizeti be az adót (kivéve, ha a törvény előírja a jövedelem beszámítását); az, amelyet 4. törvény rendelkezése alapján nem kell beszámítani az összevont adóalapba; 5. természetbeni juttatás, kamatkedvezmény címén kapott bevétel. Kétségtelen költségek: tételes vagy 10 %? A főszabály szerint az önálló tevékenységből származó bevételnek az e tevékenység folytatása érdekében felmerült és igazolt, e törvény által elismert költségekkel csökkentett része a jövedelem. Ez a tételes költségelszámolás szabálya, amelynek elszámolási rendelkezéseit a 3. számú melléklet tartalmazza. (Lásd: Jellemzően előforduló költségek; Igazolás nélküliek; Értékcsökkenési leírás; Járművek költségei; Költségként figyelembe nem vehető kiadások.) A tételes költségelszámolás alkalmazása helyett a magán- személy választhatja az önálló tevékenység bevételének 10%-át kitevő vélelmezett (vagy diktált) költséghányad érvényesítését. Utóbbi jövedelem-megállapítási módszer alkalmazása esetén az adott adóévben a tételes költségelszámolás sem az önálló tevékenységből származó bevételekre, sem az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre nem alkalmazható. (Folytatjuk) 1996. január 9., kedd A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Személyiséget gazdagító muzsika Hangverseny Szécsényben Kodály Zoltán fél évszázada elhatározta, minden követ megmozgat, hogy a magyar gyerek ugyanúgy tanuljon meg kottát olvasni, mint betűt. Amíg élt, mozogtak is azok a kövek, azóta azonban nincs olyan befolyásos zenepedagógus, mint Kodály Zoltán volt. Sajnos, befolyásos pedagógus sincs már! Manapság az általános iskolában és egy kicsit még a gimnáziumban van énekóra a tanrendben, a középiskolák többségében azonban mintha tudomást se vennének a zenekultúráról. Kis hazánkban lobbyzni kell, ha azt akarjuk, hogy bármilyen ügy is haladjon előre. Sajátságos módon a közügy alig lel pártfogóra. Ezért is kell dicsérni Szécsény önkormányzatát, mert egy hatezer lakosú kis városban zeneiskolát hozott létre, és anyagi gondjai ellenére működteti. Persze, Szécsénynek és környékének szerencséje van, hogy a zenede kevés pénzzel is beéri, hogy nem ehhez méri a képzés színvonalát, hanem a tantestület művészi, zene-pedagógusi felkészültségéhez szabja azt. A szécsényi muzsikusok karácsonyi hangversenyét évről évre egyre többen tapsolják végig. A mostani hírverés oly jól sikerült, hogy jövőre minden bizonnyal kicsi lesz a kultúrház. December 22-én alig lett elég a nézőtér, pedig a színpadon szintén nagy volt a tömeg. A felnőttek Erkel Ferenc Kórusa és a gyermekkórus, az iskola zenekara tömegeket jegyeztet el örökre a dallamok, a szívhez szóló muzsika varázslatos világával. Azok számára teljes ugyanis a varázslat, akik művelik a zenét. Gimnazista tanítványaim közt sok a zeneiskolás, kétséget kizáróan érzékelhető személyiségükben, magatartásukban, tanulmányaikban is, hogy aktív részesei a zenekultúrának, a muzsikálás gyönyöreinek. A szécsényi hangversenyek azt is megvalósítják, amit az oktatás és nevelés más területein csak igen ritkán lehet, hogy növendék és tanár együtt lép fel, közösen érdemli ki a tapsokat. A közös próbákon pedig kölcsönösen gazdagítják egymás személyiségét. A zenével minden érzelem kifejezhető, az ember pedig az érzelmeivel gazdag személyiség. Emóció, művészet nélkül gép, komputer, automatizmus. A karácsonyi hangverseny Szécsényben a szeretetet gazdagította, a muzsika szeretetét, az ember és a békesség szeretetét. Piacosított világunkban a humánum érdekében sűrítenünk kell az ilyen alkalmakat. A növendékek és a hallgatóság nevében köszönet a szécsényi zenetanároknak! Szerémy Gyula Szécsény Bemutatjuk Nógrád megye településeit Nemrégiben látott napvilágot a Településfejlesztési Információs Rendszer (TIR) háromkötetes kiadványa, amely a Magyar Önkormányzatok Adattára gyűjtőnevet viseli. A kiadvány kiadó- hivatalunk irodájában (Salgótarján, Erzsébet tér 6.) megvásárolható. E forrás alapján mutatjuk be Nógrád megye valamennyi települését. Az önkormányzat címe: 3052 Csécse, Rákóczi u. 48. Telefon: Ecseg 22. Polgármester: Barna István Az önkormányzat területe: 2174 ha., népessége: 1090 fő. Csécse község a Mátra és a Cserhát hegyvidék között fekvő település, Budapesttől nyolcvan kilométerre. Önálló hivatallal és alapintézménnyel ellátott, fejlődésben lévő település, az infrastruktúra hiányos. A munkanélküliség huszonnyolc százalékos, a munkanélküliek „közepesen” képzettek. A vezetékes ivóvízhálózat kiépült, jelenleg a gázvezeték-beruházás folyik. (A TIR tagja) Jó évet zártak a hollókői fiatalok Megműveletlen a kárpótolt termőföldek egy része Ember nagyságú gyomerdők megyeszerte Nógrád megye nem tartozik a gazdagon fizető termőföldü területek közé. A kárpótlással nemcsak a tulajdonviszonyok változtak meg, hanem újra visszatért a kisparcellás magángazdálkodás is, hátrányaival együtt. A visszaigényelt, árverésen megszerzett föld nem párosult annak megműveléséhez szükséges pénzzel, amiből gépet, fémzárolt vetőmagot, növényvédő szert lehetett volna vásárolni. A kárpótlási akció első éve után a megye különböző részein, kisebb-nagyobb területen ember nagyságú gyomerdők csúfították a határt. A folyamat az elmúlt évben tovább terebélyesedett. Jövőre gyomerdőt, vagy kultúrnövényt aratunk?! Sikeres esztendőt tudhat maga mögött Hollókőn a Fiatalok Kulturális és Szabadidő Egyesülete. Részt vettek a húsvéti fesztiválon, szüreti rendezvényt, a Rákóczi Szövetséggel együtt pozsonyi megemlékezést szerveztek. Az egyesület elnökévé harmadszor is Szabó Csabát választották. Alelnök Mikula János, titkár Fábián Csaba lett egyéves időtartamra. 1996-ban továbbra is szeretnének részt venni a Nógrád Megyei Ifjúsági Tanács és az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament munkájában. Ápolják külkapcsolataikat és természetesen helyi rendezvényeket is szerveznek.- Községünkben eddig 2-3 hektár volt a megműveletlen parlagterület. Várható, hogy 10 hektáron belül marad. Ezekről a területekről indult el tavasszal a pocokveszély. Megállítására, elpusztításukra 80 hektáron 50 ezer forintot költöttünk. Azt is tapasztaltuk, hogy a kártevők, (féreg, levéltetű stb.), valamint a gombabetegségek mennyire elszaporodtak. Amennyibén a kötelező ugarolást nem végzik el a magángazdálkodók, akkor a gyommal teli terület megnő, elviheti a reménybeli termés 20 százalékát. Ugyanis a gyom élelmesebb, szívósabb, elnyomja a kultúrnövényt. Teljesen kiirtani nem lehel, de elpusztítását meg kell kísérelni - hangsúlyozza Lőrincz László, a Rimóci Mezőgazdasági Szövetkezet elnökhelyettese, aki egyúttal a földkiadó bizottság helyettese is. Tavasszal dől el- A tavaszi munkák felmérése után tudjuk meg, mire számíthatunk, mi lesz a szövetkezetünkből kiszakított, a jó karban lévő megművelt földek sorsa, tekintettel arra, hogy a kárpótlás még nem fejeződött be községünkben - mondja Sulyam József, a Nagyoroszi Mező- gazdasági Szövetkezet igazgatóságának elnöke.- Az viszont várható, hogy a kárpótoltak közül, amelyek gazdái nem élethivatás-szerűen foglalkoznak a földdel, azok megműveletlenek maradnak. Akik saját bőrükön már tapasztalták, hogy a mezőgazdasági munka nem hoz jövedelmet, valószínű, abbahagyják. A szövetkezetben most folyik a kisebb termelőegységek kialakítása. A szél nem válogat- Területünkön bőven van gyomerdővel borított föld, s egyre több lesz, mert a kistermelő magángazdálkodók nem bírják költségekkel. A szél pedig, akár tetszik, akár nem, a gyommagvakat a kulturált területekre is elviszi, aminek következtében öt-tíz százalékkal csökkenhet az elérhető hozam. Ezt bizonyítja, hogy a magántulajdonosok által művelt és elgyomosodott földeken az idei őszi búza gabonatermés hektáronként csupán 1,6 tonna volt. Ebben közrejátszott a kötelező technológia be nem tartása, továbbá a növényvédő szer használatának hiánya, mivel az igen drága - állítja Hárshegyi Imre, a Pásztói Multi Agroszolg Bt. vezetője.-A korábbi években a tavaszi határszemléken a földhivatal összegezte tapasztalatait, és tette meg a szükséges intézkedéseket. Jelenleg mi a helyzet? - kérdeztem Bartos Istvántól, a megyei földhivatal vezetőjétől.- A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 36. §. (1) bekezdése előírja, hogy a termőföld tulajdonosa - használója - köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani. A termőföldekkel kapcsolatos ügyekben első fokon a körzeti földhivatal, másodfokon a megyei földhivatal jár el. A kárpótlási folyamatok a termőföldi viszonyokat nagy mértékben megváltoztatták. Nehézséget jelent az is, hogy jelentős be nem jelentett földtulajdon-változással kell számolni. Már javulás is van ’93-ban cca. 17 000 ha volt a vetetlen terület, míg 1994-ben már csak 3900 ha. Á kárpótlási feladatok kényszerű kései végrehajtása miatt valóban nagyobb mérvű gyomosodással találkozhattunk, de több helyen már némi javulás így is tapasztalható.- Megítélésünk szerint a közeljövőben az állami tulajdonban lévő létesítmények ellenőrzését kell fokozni, mivel ezen területeknél szembetűnő a földvédelmi kötelezettség be nem tartása. A földtörvény várható módosítása feltehetően a szabályokat végleges formában módosítja.- A termőföld tulajdoni rendezésének 1996 végére várható befejezése megteremtheti a gazdálkodást és a földhasználat ellenőrzésének feltételeit. V. K.
