Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-30 / 25. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1996. január 30., kedd Tilos maszeknak valutázni, hacsak nem tart ötféle pénzt / En váltok, te váltasz, ő nem válthat (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a hiányt pótlandó Brunczel András engedélyt kért a Magyar Nemzeti Banktól, hogy az ál­tala megvásárolt konvertibilis fizetőeszközökkel keresked­hessen is. Kérelmét azonban elutasították. Az indoklás sze­rint bevételei alapján nem lát­ják biztosítottnak, hogy ki tudja elégíteni a keresletet. Fel is so­rolnak hat valutát -amerikai dollár, osztrák schilling, német márka, svájci frank, francia frank és angol font-, ezekből, úgymond, nem tud napi 100 ezer forintnak megfelelő nyitó készletet biztosítani.- Ugyanakkor viszont a valu­taforgalmazásról szóló nemzeti banki szabályzat szerint a pénzváltóhelyeken legalább öt­féle valutát kell tartani, s ezek­ből három kötelező, az ameri­kai dollár, a schilling és a márka. Értéket pedig egyetlen rendelet vagy törvény sem ha­tároz meg - magyarázza Brunczel András. A nemzeti bank elnökének rendelkezésében is csupán az áll, hogy a megvásárolt meny- nyiség nagyjából fedezze a ke­resletet. Pénzváltó és pénzváltó kö­zött természetesen nagy kü­lönbség van. A somosi átkelő­nél a korona mellett nyilván el­sősorban német márkára, eset­leg dollárra és osztrák schil- lingre van szükség. Ezekből vi­szont Brunczel András szerint biztosítani tud nap 100 ezer fo­rintos készletet, sőt többet is. Az elutasító döntést megfel­lebbezte. Surányi Györgynek, a nemzeti bank elnökének levél­ben megírta,hogy az angol font, vagy a francia frank egy pesti váltóhelyen nyilván elvárható, de például a tarjáni bankoknak sincs ezekből a pénznemekből ekkora készletük.- Ezzel az erővel japán jent, vagy ausztrál dollárt is előír­hatnának, Somoson keresztül ugyanis Londonba legalább annyian utaznak,mint Tokióba, vagy Sydneybe -jegyzi meg Brunczel András. A fellebbezését az MNB el­nöke elutasította, de a vállal­kozó érveire semmilyen érdemi választ nem adott.-Ha lenne eladási jogom, tavaly rengeteg valutát tudtam volna venni - folytatja történe­tét a pénzváltó -, hiszen a szlo­vákok rengeteg valutát hoztak be az országba. Ennek azonban nagy része Pestre a kínai piacra, a nepperekhez ment. Ha én nemcsak a banknak adhatnám el, hanem szabadon keresked­hetnék is vele, akkor nemcsak 90 forintot tudtam volna adni egy márkáért, hanem akár 93- 94, vagy akár 95 forintot is. Ezért viszont már eladták volna nekem a szlovákok. Az elnöki elutasítás ellen már csak a bíróságon élhetne újabb fellebbezéssel. Ennek azonban Brunczel András nem látja értelmét, hiszen egy ilyen per akár évekig is elhúzódhat. Mindenesetre tett még egy kí­sérletet, személyesen próbált meg az MNB illetékeseivel tár­gyalni, a portánál azonban nem jutott tovább. Olyan viszont te­lefonon felhívhatta az ügyinté­zőt, aki felolvasta neki az eluta­sító határozatot.- Csak arra tudok gondolni - teszi hozzá Brunczel András -, hogy a bankokon kívül másnak nem kíván lehetőséget adni. Részben meg is értem, hogy ez elsősorban banki tevékenység, de azért a lakossági igényeket is figyelembe kellene venni. Hlavaj Richárd (A KÁPÉ című üzleti hetilap nyomán) Gitár, egy tucat tyúk, kempingkerékpár a veszteséglistán Tolvaj szarkák ilyen-olyan esetei Zenetanulmányokba kezdett B. Sz. salgótarjáni lakos, aki tavaly decemberben egy zagy­varakodói garázsból ellopott egy 15 ezer forint értékű gitárt. Végül is a rendőrök húzták el a nótáját... Éhes lehetett B. J. sóshar­nyáni lakos, hiszen január 26- ára virradóra meglátogatta B. R tyúkólait, s nem kevesebb, mint egy tucatra való szárnyassal tá­vozott. Ha leüli a négyezer fo­rintos kárt, máris megoldódott a problémája. . . Bottal ütik a nyomát annak az illetőnek, aki január 10-én elkötötte K. I. bátonyterenyei lakos kempingkerékpárját, mintegy 12 ezer forint érték­ben. Feltűnő, hogy mind­eddig senkinek nem tűnt fel a téli fagyokat kihasználó sport­ember. - n ­A Nógrád Megyei Hírlap adótanácsadója így adózunk az idén (XXIIL) Az Országgyűlés elfogadta az új törvényt a magánszemélyek jövedelemadójáról. Ez gyakorlatilag mindenkit érint, de so­kaknak nem áll a rendelkezésére az eredeti jogforrás, a Ma­gyar Közlöny. Segítségképpen tesszük közzé a törvény fonto­sabb fejezeteinek szerkesztett, közérthető magyarázatát. Az önálló tevékenység bevételeinek elszámolása II. Pénztartalékolás 4. A pénztartalékról az adó­hatóság az adóévet követő ja­nuár 31-éig adja ki az igazo­lást. Pénztartalék összegének figyelembevétele: (számlára történt befizetések jóváírása - megterhelés közötti napok) X (az adott napokon számlán lévő összeg) adóév egy nap­jára jutó összeg részösszegei­nek összesítése. 5. A pénztartalékszámlára 1996. január 1-jétől lehet ösz- szeget jóváírni. Az előző évi átlagos állomány összegének az adóévet követő év első nap­ján érvényes jegybanki alap­kamat 0,7-szeresével számí­tott hányadát kamat címén az adóhatóság jóváírja. Ez az összeg az egyéni vállalkozó bevétele. 6. Az egyéni vállalkozó a pénztartalékszámlán lévő ösz- szeggel szabadon rendelkez­het, ezt a jogát személyesen gyakorolhatja. 7. Az APEH a pénztartalék­számla megterhelését - az egyéni vállalkozó rendelke­zése alapján - nyolc munka­nap alatt teljesíti. III. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének évében bevétel- ... készlet és a 2000- 20 000 forint közötti tárgyi eszköz leltári értéke - jövede­lemszerző tevékenységhez használt ingatlan használati vagy bérleti jogáról való le­mondás miatti ellenérték - pénztartalék számlán a meg­szűnés évében lévő pénztarta­lék - az adóbevallás benyúj­tási határnapjáig rendelke­zésre álló, a megszűnést köve­tően befolyt összeg december 31-ei időponttal. IV. Egyéb rendelkezések Az önálló bírósági végre­hajtó munkadíja és költségáta­lánya fejében kapott előleg a díjjegyzék elkészítésének idő­pontjától számít bevételnek. A bevétel eléréséhez felmerült költségek ettől az időponttól vehetők figyelembe. Költségelszámolás A 3. számú melléklet vala­mennyi önálló tevékenységet folytató magánszemély tételes költségelszámolási szabályait tartalmazza. I. Jellemző költségek Azok a - bevétel megszerzé­sével közvetlenül összefüggő - kiadások (kivéve néhány té­telesen felsoroltat) amelyek részben sem szolgálják a ma­gánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielé­gítését. Ezek különösen a kö­vetkezők: 1. - anyag-, áru-, göngyö­leg- és szállítási kiadások; 2. - üzleti célú tárgyi esz­köz, immateriális dolog (...) kiadása, ha az a húszezer fo­rintot nem haladja meg, és (beszerzési, előállítási értékha­tártól függetlenül) a kizárólag üzleti célú tárgyi eszköz, im­materiális dolog javítási, kar­bantartási, felújítási kiadásai; 3. - az alkalmazott részére kifizetett bér és annak közterhei; a munkáltatót kötelezően terhelő az al­kalmazottnak járó juttatás, ki­fizetés; alkalmazottnak meg­ítélt és kifizetett baleseti kárté­rítés; 4. - egyéni vállalkozó se­gítő családtag részére kifize­tett - a mindenkori minimál­bért meg nem haladó - összeg, az előbbi összeg közterhei az­zal, hogy egyebekben a főál­lású segítő családtag kizárólag a 3. pont vonatkozásában al­kalmazottnak minősül; 5. - biztosított alkalmazott biztosítási díja, továbbá az al­kalmazott javára történő - egyéni vállalkozó által - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett munkálta­tói hozzájárulás; 6. - saját tb-járulék; 7. - érdekképviseleti tag­díj, hozzájárulás (kamarai tag­díj is), továbbá bizonyos köz- alapítványoknak befizetett hozzájárulás; 8. - vevő által igazolt sza­vatossági, jótállási költség; 9. — az egyéni vállalkozó néhány biztosítási díja; 10. - egyéni vállalkozó által pénzintézeti hitelére (kölcsö- nére) kifizetett kamat; 11. - adók, illetékek, díjak, vámok stb., ha azok kizárólag az adott önálló tevékenység­hez kapcsolódnak (kivéve természetesen az szja-t és az áfát); (Folytatjuk) Bemutatjuk Nógrád megye településeit: Debercsény Nemrégiben látott napvilágot a Településfejlesztési Infor­mációs Rendszer (TIR) há­romkötetes kiadványa, amely a Magyar Önkormányzatok Adattára gyűjtőnevet viseli. A kiadvány kiadóhivatalunk iro­dájában (Salgótarján, Erzsé­bet tér 6.) megvásárolható. Ennek alapján mutatjuk be Nógrád megye településeit. Az önkormányzat címe: 2694 Debercsény, Fő út 45. Telefon: (35) 372-317 Polgármester: Illés Márta Az önkormányzat területe: 543 ha., népessége: 140 fő. A község Budapesttől 70 km-re a Cserhát hegységben, erdőktől övezett környezetben fekszik, jelentős gyümölcs­termesztési hagyományokkal. A munkanélküliek aránya ma­gas, 30-50 százalék között változott. A közműhálózat az ezred­fordulóig kiépül, a fejleszté­sekhez (gyümölcstelepítés - feldolgozás) a támogatást az önkormányzat biztosítja. (A TIR tagja.) Szirák térsége bünügyileg csendesebb terület Megelőzni a kisebb jogsértéseket A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Politikusaink a felelősek- Édesanyám salgótarjáni, nagyanyám pásztói, ezért szá­momra nem idegen a megye, sőt a különböző munkakapcso­latok révén szimpatikus is. Édesapám is rendőr volt. A ka­tonai rendészetnél teljesítettem szolgálatot együtt a rendőrök­kel. Az itt szerzett élmények alapján döntöttem a rendőri hi­vatás mellett - mondja Szalai Attila főtörzszászlós, a sziráki rendőrállomás január 1 -jétől kinevezett új parancsnoka. Hatvanban URH-s gépkocsi­járőrként kezdte, majd jó ered­ménnyel elvégezte a zászlós­képző iskolát, miközben a bün­ügyileg eléggé fertőzött hatvani városrészben körzeti megbí­zottként végezte a dolgát, az önálló vasúti körzeti megbízotti teendők ellátása mellett. 1992- ben bekerült a hatvani rendőr- kapitányságra váltásparancs­noknak. Több mint 16 évi hat­vani szolgálat után vállalkozott az újabb megmérettetésre.- Elfogadtam az előrelépésre felkínált lehetőséget. Döntése­met feleségem megértéssel fo­gadta. Az új parancsnok mindennap Hatvanból jár Szirákra szolgá­latba. Szalai Attila főtörzszászlós-Mi az ami más itt, mint előző munkahelyén? — A sziráki rendőrállomás hatóköre 12 községre terjed ki. Ami elsőnek a szemembe tűnt, az, hogy ezen a területen sze­gények az emberek. Bűnügyi- lég is csendesebb terület, mint korábbi munkahelyem. Az et­nikum tagjai közül, aki dol­gozni akar eljár Pásztora, Sal­gótarjánba. De vannak akik, ha valamit meglátnak, kezük nem hagyja ott.- Miként fogadták kollégái?- Úgy érzem sikerült beil­leszkednem, nemcsak itt, ha­nem a pásztói kapitányságon is. A kollégák nagyon szeretik hi­vatásukat, szívesen teszik azt, amire vállalkoztak. Fiatalok.- Milyen célt tűzött maga és az állomány tagjai elé?- Elég nagy a területünk, le­hetőségeink pedig behatároltak, technikai eszközeink elhaszná­lódtak, anyagi feltételeink szű­kösek. Ilyen körülmények kö­zött igyekszünk a kisebb jog­sértéseket megelőzni. Polgár­barát kapcsolatok kialakítására törekszünk. Az önkormányza­tokkal pedig az eddig kialakult kapcsolatokat szeretnénk még gyümölcsözőbbé tenni. V. K. A mai nehéz időkben a legki­sebb magyartól a legnagyob- big, mindenkinek megvan a véleménye hazájáról és a poli­tikáról. Sajnos egyre több a gond, a baj, a tragédia. Míg egyik nap száz forintért „csak” megver­nek valakit, a másik nap ezért már ölni is képesek. Nő a sze­gények, a nincstelenek száma, akik már nem a saját hibájukból kerülnek ilyen helyzetbe. Hi­szen dolgoznának, de nincs hol. Vagy ha mégis van munkahely, nem fizetik meg munkájukat. A rengeteg különböző címen le­vont összegek után a fizetések borravalónak is kevesek. Nem beszélve arról, hogy én öt (nem is olyan rossz) szakmával a ke­zemben napi nyolc órát dolgo­zok minimálbérért, míg mások ezen összeg kétszeresét kapják meg szociális segély címén, amiért dolgozniuk sem kell, esetleg négy-öt gyereket nem­zeni. Szorgalmazzák, hogy a csa­ládok legalább két gyermeket vállaljanak, de hát őket el is kell tartani. Nem lehet őket le­szoktatni az evésről, az isko­lába járásról, az öltözködésről. És mindez bizony kész vagyon, tisztességes munkásfizetésből nem lehet finanszírozni. Nagy szégyen, hogy a tanulók kifor­dulnak az iskolapadból éhsé­gükben. És erről elsősorban nem a szüleik tehetnek. Joggal kérdezhetik: - Hát akkor ki te­het róla? A válasz számomra egy­szerű: politikusaink. A politi­kusok, akiknek e komoly gon­dok megoldásától sokkal fonto­sabb dolguk is van. Hiszen amit különböző adók címén levon­nak a munkásoktól, azt el is kell osztani. Kell a képviselők fizetésére, utazási és reprezentációs költ­ségeire, a villáik, nyaralóik fel­építésére és fenntartására, és persze kell a gyerekeiknek, akiknek fogalmuk sincs a sze­génységről. Ezek után ami ma­rad (ha marad egyáltalán), azt megkapja a magyar nép. Persze ez a pénz először a gazdagabb rétegekhez jut el és mire a sze­gényekhez érne, látjuk is, meg nem is. Az elosztás mellett fontos dolga a parlamentnek az is, hogy megszavazza a képvise­lőknek a fizetésemelést. Aztán foglalkoznak a médiatörvény­nyel, a kisebbséggel és persze még rengeteg (általuk fontos­nak vélt) dologgal. Én azon a véleményen va­gyok, hogy mindenkit, aki vál­lalja, hogy ebben az országban él, egyformán kéne „kezelni”. Nem lenne szabad megkülön­böztetni cigányokat, románokat és egyéb nemzetiségeket (ki­sebbségeket). Ha valaki ebben az ország­ban telepedik le, akkor vállalja, hogy az itteni törvények és Já­tékszabályok” szerint él, ne jár­jon külön segélyért, hanem ő is (mint a tősgyökeres magyar­ság) az adott munkalehetősége­ket próbálja kihasználni. Ehhez hozzátartozik, hogy ne az alul­járókban, a földön ülve, illetve fekve akarjanak pénzhez jutni. Azt hiszem, még hosszasan lehetne sorolni kifogásaimat a jelen rendszerrel szemben, de hát ezzel nem segítek embertár­saimon. És ami a legrosszabb, hogy a nagybetűs ELET még előttem van, hiszen 19 éves kezdő feleség vagyok. Félek, ha most ilyen „nagyszerűnek” látom a helyzetem, és egyálta­lán a magyarság helyzetét, ak­kor mi lesz később?! Maradok tisztelettel: Bencsikné Magyar Angelika Salgótarján, Sugár út 71. egy hűséges olvasójuk Hideg buszok járnak Ceredről ? A Ceredről és Szilaspogonyból Salgótarjánba utazók gyakran tapasztalják, hogy a járatok gyakran fűtetlenek, hidegek -különösen a reggeli órákban-, az utasok szinte agyonfagy­nak a viszonylag hosszú út so­rán. Bár a havi bérletek ára egyre növekszik, a megemelt pénzért legalább kulturált kö­rülményeket, meleg autóbuszt várnának el a buszon zömmel kispénztárcával utazók. Takács Lajosné Salgótarján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom