Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-27-28 / 23. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1996. január 27., szombat Továbbtanulási körkép: mi leszek, ha nagy leszek ? A hallgatás nem jelent beleegyezést Pályaválasztás: ki adhat tanácsot? ok felnőtt úgy hiszi, általános iskolából lassan kinövő, pályát kereső gyermekének azzal tesz jót, ha saját kudarcélményeivel példálózva próbálja befolyásolni. S. a fiatal rátermettségét hiúsági szempontok vagy a ki nem élt becsvágy miatt csupán mellékes körülménynek tekinti. Jó, ha a pedagógus, intézményvezető tanácsa . alapján jónak vélt továbbtanulási ajánlataira kettesben, többször is visszatérnek. De senkit ne tévesszen meg csemetéje tétovázása: a hallgatás nem jelent beleegyezést. Tapintatosan arra is figyelmeztetni kell a tinédzsert: nem biztos, hogy neki is az a jó, ami megfelel a legjobb barátjának. Ugyanakkor biztatni kell arra is, hogy nem feltétlen tesz rosszat a barátságuknak, ha más-más suliban tanulnak. Megkönnyítheti a választást, az,, ha a szóba jövő középiskolákban végzett, a kiszemelt szakmában sikeres emberré lett ismerős példájára hívják fel a felnőttek a figyelmet. De csak módjával: a túlságos népszerűsítés, rábeszélés visszatetszést kelthet a helyét kereső, és saját képességeit esetleg alábecsülő diákban. Szülő és gyerek között kerüljön sor olyan beszélgetésre is, mely a munkanélküliségről, velejáróiról, illetve az átképzésekről ad valós képet. Ez azért nagyon fontos, mert sok pályakezdő munkanélküli a kiúttalansággal azonosítja az elhelyezkedési nehézségeket. rdemes említést tenni az önismeret fontosságáról, s hogy ehhez nem szégyen külső személy, pszichológus segítségét kérni. Mihalik Júlia Számítógépes pályaorientációs program az állástalanság megelőzésére is Tájoló és/vagy ami neked való Szakemberek szerint a megfelelő életpálya megválasztásához kellő önismeret szükséges. S ez az, amivel a tizenévesek hadilábon állnak. Vannak, akiknél felnőttkorban is hiányzik. A pályaválasztási tanácsadókban hamar kiderül, menynyire jól mérik fel saját képességeiket a fiatalok, s tudnak-e igazodni a lehetőségekhez. A bizonytalanabbak dolgát megkönnyíti a mai, megváltozott iskolarendszer, hiszen már egy négy plusz kétéves képzést nyújtó szakközépiskola sem jelent elkötelezettséget. Ha a diák érdeklődése új irányt vesz, nem zárulnak be előtte a további képzés kapui. Az ilyen könnyítéseket nagyon fontosnak tartja a megyei munkaügyi központ keretén belül működő Pszichológiai Szakszolgálat pszichológusa, Seresné Győri Ibolya, aki pályaválasztási tanácsokat (is) ad a hozzájuk fordulóknak. Elmondta, hogy az előzőhöz képest ebben az iskolaévben többen vették igénybe szolgáltatásukat. Az érdeklődők részben információkért, tájékoztatásért fordulnak hozzájuk. Azért is, mivel Nógrád megyében nem túlzottan széles a választható szakmák köre. Fontos része a tanácsadásnak - a pályakezdő munkanélküliség megelőzésére - olyan területek megismertetése, amelyek nagyobb esélyt kínálnak az elhelyezkedésre. Rendelkezik a szakszolgálat az Országos Munkaügyi Központ Tájoló elnevezésű számítógépes pályaorientációs programjával.- A gyereknek tudatosítania kell a pálya és a személyiség összefüggésének jelentőségét. Fontos, hogy legyen képes mérlegelni, s elfogadni az esetleges későbbi pályamódosítást. Ez a program ebben segít, s inkább a 7. osztályosoknak javasoljuk a megismerését - mondta a pszichológusnő. -Megtalálható a városokban működő kirendeltségeinken, s amennyiben igénylik, írásbeli változatát eljuttatjuk közvetlenül az iskoláknak is. (Mihalik) Merre, hová Cereden, Kazáron, Karancsságon? A megfontolt döntés érdekében a kazári általános iskolában, négyszemközt vagy tá- gabb körben, fogadónapokon is meghányták vetették, milyen intézményeket válasszanak a tanulók. Rados Lászlóné igazgatónő már a végeredményről tájékoztatott: A 34 nyolcadikos közül a fiúk zöme a tarjáni Borbély Lajos Műszaki Középiskola kőműves, a lányok többsége pedig a közgazdasági szakközépiskola Világbanki modell szerinti szakára, illetve Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképzőbe szeretne menni. Egyetlen diák jelölt meg megyén kívüli, péceli iskolát, ahol a lótenyésztést is oktatják. Karancsságon most lesz az utolsó egyeztetés, egy kivételével mindegyik leendő végzős tovább menne. A tavalyi nyolcadikosok közül senki nem morzsolódott le a választott középiskolákból. Cereden ugyan még nincs meg a végeredmény, de úgy tűnik, hogy a legtöbb fiú autószerelő vagy mezőgazdasági gépszerelő szeretne lenni. Két- három fiatalnak nincs határozott elképzelése, ezért valószínűleg a gimnáziumba jelentkezik. (m.j.) Ellentétes vélemények az új oktatási tervről az Ipoly partján Akár történelemből is érettségizhetsz Derült égből villámcsapásként hatott a gyarmati tanárokra a művelődési tárca új érettségi tervezete. Míg a Balassi gimnáziumban teljesen elhatárolták magukat az elképzelésektől, a Szent-Györgyiben látnak benne valami fantáziát. Kalocsay Frigyes, a Szent- Györgyi Albert Gimnázium történelem-ének szakos tanára nem rejti véka alá véleményét: - Agyrémnek tartom, hogy egy magát európainak valló országban a magyar és a történelem választható tantárggyá süllyedjen, holott kötelezősége aligha megkérdőjelezhető. Az iskola igazgatója, Lakatos Tamás már árnyaltabban fogalmaz. Szerinte vannak a tervezetnek olyan részei, amelyek fellendítőén hathatnak, ám nem lehet az érettségi vizsgát a végletekig uniformizálni. Az iskola tantestülete az egységes írásbeli tesztek híve, ám korántsem biztos, hogy ezek minden tantárgyban alkalmazhatóak. A közép- és haladó szintű érettségi vizsgák szétválasztásával kapcsolatban elmondta'az igazgató: az új rendszer - ttëënMültba réved a tekintet ? hat évesen el kell dönteniük a diákoknak, hogy a két lehetőség közül melyiket választják - hátrányos a tanulók számára. Túl korán kerülnek ugyanis komoly, pályaválasztással csaknem egyenértékű döntés elé a fiatalok. Ha nem választanak időben, akkor lemaradhatnak, amelyet már nagyon nehéz behozni. Lakatos Tamás szerint azonban csak akkor lesz értelme a tervezet részletes kidolgozásának, ha valóban elnyeri méltó rangját az érettségi. Borenszkiné Imre Éva, a Balassi Bálint Gimnázium igazgatónője úgy véli, eleve hibás az elképzelés, s több támadható pontja van. Elsősorban azt rótta fel, hogy az új rend a középiskolák 3. és 4. osztályát szigorúan vett érettségi előkészítővé értékeli le. A kialakult osztály- közösségek ezzel megszűnnek, a diákság összetartó ereje csökken. Szerinte a most működő rendszer jó, felesleges rajta változtatni. - hegedűs Legnépszerűbb szakok - Toplista Részben igaz lehet, hogy a túljelentkezés, a különböző középiskolák legnépszerűbb szakainak figyelemmel kísérése előnyös a pályaválasztónak. Hiszen a mostani első évfolyamosok nyilván szintén előre tájékozódtak, mielőtt a jelentkezési lapot kitöltötték. A jobb eligazodáshoz azonban tudni kellene azt is, hogy az egyes szakmát választók milyen arányban tudtak elhelyezkedni. Érdemes ezért az információért a munkaügyi központhoz fordulniuk a továbbtanulóknak, illetve a szülőknek. S most egy gyors „toplista” arról, hogy néhány nógrádi intézményben tavaly mely szakok voltak a legnépszerűbbek, vagyis melyekre jelentkeztek a legtöbben: Mikszáth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola Pásztó: legnagyobb volt a túl- jelentkezési arány a magyarfrancia kéttannyelvű szakon, a postaforgalmi szakközépiskolai a második, az általános szak pedig a harmadik helyre szorult. Közgazdasági Szakközépiskola Salgótarján: itt a világbanki modell szerinti általános közgazdasági képzést választották legtöbben. Borbély Lajos Műszaki Középiskola, Salgótarján: elektronikai, szakközépiskolai szak, szakmunkásképzőben: autószerelő, karosszéria lakatos, kőműves, épületasztalos. Fáy András Szakközépiskola és Szakmunkásképző, Bá- tonyterenye: környezetvédelmi technikum, ruhaipari technikum, fodrászképzés. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Balassagyarmat: a külkereskedelmi, pék-cukrász, valamint a kereskedelmi-vendéglátó szakokon csaknem azonos arányú volt a túljelentkezés. Egyre inkább rangot kap a gazdasz- szonyképzés is. Egészségügyi Szakközépiskola, Salgótarján: tíz-tizenöt százalékos volt a túljelentkezés. (mj.) Gyerekfejjel Szülőszemmel „Anya egyre kibírhatatlanabb. Mint egy kicak- kozott magnószalag, mindig csak ugyanazt hajtja. Tényleg, nem akarom bántani szegénykémet, de most túlzásba viszi az aggályoskodását. Folyton azt mondogatja, elsietem a dolgot, túl hirtelen jött nálam ez a kozmetikázósdi, s biztosan a dekoratív unokatestvérem beszélte tele a fejemet. Az unokatesóm jó fej, de nem tőle tudom, hogy milyen fontos ma a jó megjelenés, a vonzó külső. Isten bizony ezen múlik minden, legalábbis kezdetben. S én kifestett arcoknál többet akarok: meg fogom azokat változtatni. Megtanítom a nőket arra, hogy mutassák a legelőnyösebb változatukat. Nem vicc! Szerintem az arcizmoknak is kell az aerobic, az edzés, és persze a felkent mindenféle természetes anyag. A múltkor kipróbáltam az őszibarackos masszázst: egy gyümölcsdarabkával áttöröltem a bőrömet. Fantasztikus lett utána! Igazi boszorkánykonyhát csinálok! Mert a torna jó dolog, de az inkább a kondihoz kell. Igazam van?” „Mindig imádta a tornaórákat, s majd elolvadtam, mikor beavatott a titkába: már biztos, hogy testnevelést akar tanítani, főiskolára szeretne majd menni. A lányok előre irigykednek rá... Aztán egy csapásra váltott, egyik reggel kijelentette, hogy mégis csak kozmetikus lesz. Tanárokkal egyébként is Dunát lehetne fogni. Kozmetikusokkal is, mondtam erre, csakhogy elengedte a füle mellett. (Azóta állandóan pacsma- gol, hol paradicsomot, hol gyümölcsöt présel s a levet rákeni az arcára. A múltkor tojást kevert össze mézzel, citromlével. A szobája úgy néz ki, mint egy vegyi laboratórium.) És... megbízhatok-e a tanár, a pszichológus magabiztos tanácsában? Szeretnék, de bevallom, teljes mértékig nem megy. S így legfeljebb megtarthatom magamnak a kételyeimet. Mi lesz, ha egyik helyre sem veszik fel? Talán jobb volna erre is felkészíteni. De minek hangolnám a rosszra? - Jaj, miért olyankor a legnehezebb okosnak lenni, mikor erre a legnagyobb szükség lenne?” A nyolcadik osztály után továbbtanulók megoszlása (Országos adatok) Év 8 oszt. végzett fő Gimnázium (%) Szakközép (%) Érettségit adó iskola (%) Érettségit nem adó iskola (%) Összes továbbtan. (%) 1989/90 170 891 20,4 27,0 47,4 45,9 93,3 1990/91 164 616 21,1 27,5 48,6 44,9 93,4 1991/92 158 912 21,6 28,9 50,5 41,4 91,9 1992/93 151195 23,3 30,1 53,4 41,3 95,7 1993/94 144 203 24,2 31,8 56,0 41,5 97,5 1994/95 136 900 25,7 32,6 58,3 40,5 98,8 ^ ' Forrás: Közoktatási statisztika Mindenkinek jnt iskolapad - Országos felmérés adatai szerint az iskolákban több a hely, mint a továbbtanulásra jelentkezők száma. gyurián tibor archív felvétele
