Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-25 / 21. szám

SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép NÓGRÁD MEGYEI /<^>\ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA--------- NCSICS --------------------------- ■ ■ - .........----------------------------­S algótarján, Bartók B. út 10. Tel./fax: (32) 316-476 Levélcím: 3101 Salgótarján, Pf. 145. Sajtópályázat A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara sajtópályázatot hirdet. Pályázni - műfaji meg­kötöttség nélkül - az 1995. ja­nuár 1. és 1996. január 31. kö­zött a napi-, heti-, és havila- pokban, folyóiratokban megje­lenő, a rádió adásaiban el­hangzó és a televízió képernyő­jére kerülő témákkal lehet. A műsorok a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara tevékeny­ségéről szólnak. Bemutatják a közfunkciókkal kapcsolatos feladatok ellátását, a gazdaság- szervezés, kiemelkedő kamarai személyiségek életútját, a gaz­dasági lobby funkcióját és sze­repét a magyar társadalomban, az európai integrációs folyama­tokat. Pályázni az írott sajtóban legfeljebb öt írással lehet, eze­ket két példányban kell bekül­deni. Rádióműsornál a hangsza­lagot egy példányban, tévémű­soroknál a képszalagot egy pél­dányban kérjük. Pályadíjak: az írott sajtóban és a rádió­műsoroknál (mindkét kate­góriában): I. díj: 80 000 Ft; II. díj: 60 000 Ft; III. díj: 40 000 Ft. A televízióműso­roknál: I. díj: 100 000 Ft; II. díj: 80 000 Ft; III. díj: 50 000 Ft. A pályázatokat 1996. február 29-éig „Saj­tópályázat” megjelöléssel az MKIK címére: 1055 Buda­pest, Kossuth tér 6-8 szám alá küldjék. Díjátadás a magyar sajtó napján, március 15-én. Tanácsadó külkereskedőknek Az NKIK előadást szervez külkereskedelmi tevékenysé­get folytató tagjai számára. 19%. január 29-én (hétfőn) 10.00 - 13.00 órakor Származást igazoló okmányok a nemzetközi kereskedelemben címmel lesz elő­adás a Nógrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara (Salgótarján, Bartók B. út 10.1. emelet 20.) elő­adótermében. Program: származási szabályok; EUR-okmányok hasz­nálata; számlanyilatkozat; egyéb származási bizonylatok (Form A, Original). Érdeklődni az NKIK sal­gótarjáni irodájában lehet. Élénk érdeklődés Tarjánban, Gyarmaton Adózási útravaló erre az évre Mit kell tudni az idei adótörvé­nyek módosításáról? E téma­körben szervezett előadásokat a hét elején, négy napon át a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Salgótarján­ban, illetve Balassagyarmaton. Mindkét helyszínen élénk érdeklődés kísérte a programo­kat, összesen kétszáz vállal­kozó volt kíváncsi az aktuális tudnivalókra. A törvény módosításáról dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébet, az APEH Nógrád megyei igazga­tója adott átfogó képet, hangsú­lyozva, hogy a változtatásokat el­sősorban a feketegazdaság elleni harc és az adó megkerülésének kivédése indokolta. Gál József főosztályvezető az szja-törvény módosítása kapcsán elmondta: az egyéni vállalkozóknak ezentúl negyedévente kell adóelőleget fi­zetniük, időarányos jövedelmük alapján. Újdonság a pénztartalé­kolás intézménye is. Az áfa-törvényről és a társa­sági adóról szóló jogszabályról Dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébet előadás közben Csehné Telek Klára, illetve Po- nyiné Oszvald Katalin adott tájé­koztatást. A hallgatóság az szja- előleg számításában volt tanács­talan, ám az előadók részletesen ismertették, hogy a munkáltató mely esetben mely adótáblát al­kalmazza. Inl Hogyan alakulnak a vállalkozások működési feltételei 1996-ban? Kamarai állásfoglalás A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, áttekintve az adótör­vények elfogadott módosításait és a jövő évi költségvetést, úgy ítéli meg, hogy a vállalkozások működési feltételei 1996-ban - szemben a kormány előzetes ígéretével - jelentősen romlanak. A területi kamaráknak és a vállal­kozások érdekképviseleti szerve­zeteinek határozott tiltakozása el­lenére többszörösükre emelkedtek a kivethető helyi adók felső korlá­tái: az iparűzési adóé másfélszere­sére, az építményadóé háromszo­rosára, a telekadóé kétszeresére, a gépjárműadóé ötszörösére nőtt. Számos önkormányzatot romló anyagi helyzete fokozottan kény­szerít a kormány által „csak lehe­tőségként” deklarált megnövelt adómértékek kihasználására. A központi adók változatlansága mellett a helyi adók emelése a vál­lalkozások adóterhelésének jelen­tős megnövelését jelenti.- Az 1996-ra már eldöntött ha­tósági áremelések, az útalapdíj, a környezetvédelmi termékdíj stb. közvetlenül és tovagyűrűző hatá­saikkal közvetve is növelik a vál­lalkozások költségeit.- A korábbi kormányzati beje­lentésekkel ellentétben nem csök­kennek az élő munka járulékos költségei. A tb-járulék 1,5 %-pon- tos csökkentése nem kompenzálja azt a költségnövekedést, amit a be­tegszabadság növelése, a táppénz egyharmadának és a foglalkozás­egészségügyi ellátásnak a munkál­tatókra hárítása és az ezekkel ösz- szefüggő adminisztrációs felada­tok okoznak.-Közvetve és közvetlenül is rontja a vállalkozások helyzetét az új szja-törvény. A megemelt adó­kulcsok mellett a bérjövedelmekre korlátozott adó-visszatérítés rend­szere diszkriminálja a kisvállalko­zásokat, többszörösére növelve adóterheiket. A munkavállalói reálbércsök­kentésnek az adóteher növelésével történő megvalósítása, a bruttó és nettó bérek közötti olló nyílása fel­erősíti a bérköveteléseket, „drá­gítja” az anyagi ösztönzést.- A költségvetési szféra bérkö­veteléseinek a kormányzat - me­reven ragaszkodva a költségvetési hiány tervezett mértékéhez - a gazdaságfejlesztésre, az infrastruk­turális beruházásokra szánt, amúgy is elégtelen források csök­kentésével tesz eleget, tovább szű­kítve ezzel a reálbérek csökkentése következtében egyébként is szű­külő belső piacot. A vállalkozások költségeinek és adóterheinek egyidejű növekedése következményeként jelentősen romlik a költségnövekedést érvé­nyesíteni nem képes vállalkozások jövedelmi pozíciója, így elsősor­ban a hazai piacra termelőké, de romlik az export versenyképes­sége is. Számítani kell - nagy­számú vállalkozás tönkremenetele mellett - a beruházások és a terme­lés csökkenésére, az exporttevé­kenység lanyhulására, ezek követ­kezményeként a munkanélküliség növekedésére, az adóbevételek elmaradására. Minden ellenkező szándék ellenére biztosra vehető az illegális gazdaság további terje­dése. Mindezek alapján az MKIK megítélése szerint a vállalkozások működési feltételeit nehezítő, jö­vedelem-termelő képességét rontó intézkedéseivel a kormányzat sú­lyosan veszélyezteti a gazdasági stabilizáció folyamatát. Magyar központ Brüsszelben A Dunaholding Belgium Rt., ami a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara képviseletét látja el Brüsszelben, a város központjában, ki­emelt helyen „Contact Point - Hungary” néven központot hoz létre. A központ részei lesznek: 1. EX- POint kiállítási központ - be­mutatkozhatnak nemcsak vál­lalkozások, hanem megyék, ré­giók is. A potenciális látogatói kört nemcsak a belga üzleti élet résztvevői, hanem a környező országok szakmai közönsége is alkotják (Franciaország, Hol­landia, Nagy-Britannia, Lu­xemburg). 2. Business Point ­teljes körű irodai és hostess- szolgáltatás, irodabérlet. 3. Info Point - turisztikai és gazdasági tájékoztatás Magyarországról (jogi és céginformáció magyar áruk miniboltja). 4. Meeting Point - konferencia- és szemi­nárium-szervezés. A központ áprilisban nyílik. Az érdekelt szervezetek, vállalkozások, ön- kormányzatok bővebb infor­mációt kamaránknál kaphat­nak. Lehetőség van külföldi partner­keresésre, kereskedelmi képvise­letre is. Tájékoztatás kapható az EU közbeszerzési tendereiről is. Hitelezők kontra felszámolók: döntetlen Elvarázsolt cégvagyon (Nógrádban is) (Folytatás az 1. oldalról) Ez ügyben dr. Institórisznénak vannak kedvezőtlen tapasztala­tai. Előfordult már, hogy az el­járás során majdnem ugyan­annyi adóhátralékot gyűjtött össze a felszámoló, mint amennyi a felszámolás kezde­tén volt. Elsősorban az jellemző ilyen esetben, hogy a munkabérek után járó személyi jövedelem- adót nem fizetik meg, vagy az eszköz-értékesítés után befize­tendő áfát spórolják el. Ezekre az összegekre is rákerül termé­szetszerűleg a késedelmi pót­lék. Ökölvívók a ringben ?- Az adóhatóságnak nincs joga arra, hogy a felszámolás során például foglaljon. Még akkor sem teheti meg, ha tudja, meg­van a fedezete a követelésének- ad információt az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságá­nak vezetője. Ő egyébként azt tapasztalja, hogy a felszámolók nagy többsége komolyan veszi, és igyekszik tisztességgel el­látni feladatát. Szerinte nekik is érdekük, hogy együttműködje­nek például az adóhatósággal vagy a társadalombiztosítással. Hiszen előfordulhat, hogy a fel­számolásra kerülő cég tulajdo­nosai vagy vezetői nem adnak át minden információt. A hitelezők és a felszámoló nyilvánvalóan kölcsönösen se­gíteni tudják egymást. Néhány esetben viszont úgy állanak egymással szemben, mint ököl­vívók a ringben. Ennek követ­keztében a törvényben megha­tározott két évnél jóval tovább is elhúzódhat egy-egy eljárás: mindenki minden ellen panaszt tesz a bíróságon, és a meghall­gatások az érdemi munkától veszik el az időt. Ilyen esetek­ben senkinek nincs lehetősége arra, hogy bármelyik oldalon beavatkozzék. Csődtörvény és egyebek A budapesti CMB Holding, amely több nógrádi cég felszá­molását irányította, többek kö­zött az egykori Romhányi Épí­tési Kerámiagyárét, minden esetben arra törekszik, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki a nagy és a kis hitelezőkkel egyaránt. Ezzel megpróbálják elkerülni, hogy bírói meghall­gatásokra kerüljön sor, bár a nógrádi bírák munkájával elé­gedettek. A Glasunion Kft.-hez kiren­delt felszámolóbiztosuk, Szűcs Borbála szerint az országos át­laghoz képest igyekeznek gyor­sabban kitűzni a meghallgatá­sokat. Két-három hétnél többet sohasem kell várni egy-egy vi­tatott üggyel. A holding, szán­déka szerint, nem eszközöket, hanem működő cégeket vagy legalább működő részlegeket igyekszik értékesíteni. Ezt tet­ték a romhányi gyár, és erre tö­rekszenek most a salgótarjáni síküveggyár esetében is. Ugyanakkor viszont Szűcs Borbála szerint teljesen termé­szetes, hogy a hitelezők elége­detlenkednek. Az esetek túl­nyomó többségében nem kap­ják meg a pénzüket maradékta­lanul. Több kényszerhitelezői helyzetben lévő cégnél azt mondták, hogy törvényi szabá­lyozatlanságot éreznek a fel­számolásokkal kapcsolatban. Az adósok mindezt kiegészítet­ték azzal, hogy szerintük a csődtörvény jó néhány jogsza­bállyal nincs összhangban. Pél­dául az adószabályokkal sem.-Tény, hogy nem minden részletre tér ki a felszámolási törvény, különösen a végrehaj­tás időszakára vonatkozóan - jegyzi meg ezzel kapcsolatban Szűcs Borbála. Ennek ellenére úgy véli, hogy a felszámolási törvény igenis irányadó, a vitás kérdéseket pedig tisztázzák a bírók — ez a dolguk. Tapasztalatai szerint a hite­lezők általában megértik a fel­számoló helyzetét, legalábbis nekik viszonylag kevés prob­lémájuk van velük. Akadnak, akik nem képesek elfogadni a felszámolás törvényszerűsé­geit, azt, hogy követelésüknek csak egy töredékéhez tudnak hozzájutni, vagy még ahhoz sem. Különösen akkor, ha az adott cégnek már az eljárás kezdetén nincs semmi vagyona. Örökség a felszámolónak Ilyen esetekben viszont Szűcs Borbála szerint nem a felszá­molókon, hanem még a felszá­molást megelőzően, a tulajdo­nosokon kellene számon kérni a vagyonvesztést. Egyetlen olyan esetről sem tud azonban, amikor ez megtörtént volna. Nem is olyan régi példa erre egy észak-magyarországi fém­ipari óriás felszámolása. A tu­lajdonos a működtethető része­ket előbb eladta, majd a fel­számolóra hagyományozta a hasznavehetetlen épületeket, gépeket és persze az adósságot. A biztos törvényes lehetőségé­vel élve megfellebbezte az ösz- szes adásvételi szerződést. Az ügy egyelőre függőben van. Hlavay Richárd (A KÁPÉ című üzleti hetilap nyomán) A Nógrád Megyei Hírlap adótanácsadója így adózunk az idén (XX.) Az Országgyűlés elfogadta az új törvényt a magánszemélyek jövedelemadójáról. Ez gyakorlatilag mindenkit érint, de so­kaknak nem áll a rendelkezésére az eredeti jogforrás, a Ma­gyar Közlöny. Segítségképpen tesszük közzé a törvény fonto­sabb fejezeteinek szerkesztett, közérthető magyarázatát. Nem mellékes mellékletek Amióta személyijövede- lemadó-törvény létezik Ma­gyarországon, egyik legfonto­sabb blokkja a mellékleteket tartalmazó csomag. így van ez az 1996-os verziónál is. A kilenc mellékletben azok a különös részletszabályok szerepelnek, amelyek egy-egy rendelkezés-csoporthoz kap­csolódnak. ADÓMENTES BEVÉTELEK Az 1. számú mellékletben az adómentes jövedelmeket so­rolják fel, amelyek az aláb­biak: 1. szociális és más ellátá­sok: - anyasági segély (anya­sági támogatás), jövedelem- pótlék, házastársi pótlék, ár­vaellátás; - családi és váran­dóssági pótlék; — szociális megfontolásokon alapuló szo­ciális juttatások; - ... kiskorú családban való gondozásáért, neveléséért, valamint ápolá­sért kapott díj, térítés; - ... ön­álló életkezdési támogatás; - pályakezdő letelepedési támo­gatása. 2. Adómentes lakáscélú tá­mogatások: - helyi önkor­mányzati vissza nem térítendő - lakáscélú támogatás, lakás- építési kedvezmény, valamint e célra nyújtott - hiteltámoga­tás... elengedett része, vala­mint - lakáscélú felhaszná­lásra, korszerűsítésre adott vissza nem térítendő munkál­tatói támogatás (a vételár, vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig...);- helyi önkormányzati, illető­leg állami tulajdonú lakás bér­leti jogáról való lemondásért kapott térítés...; - önkormány­zati és az állami bérlakáson végzett, bérbeadót terhelő munkák házilagos kivitelezé­sének visszatérítése; - házas­sági vagyonközösség meg­szüntetése miatt a - vagyoni értékű jog, ingatlan, ingó - házastárs által történő megvál­tásából származó jövedelem; - kormányrendeletben meghatá­rozott közműfejlesztési támo­gatás. 3. Adómentes adományok:- közcélú... alapítványból, közalapítványból a magán- személy részére (oktatási in­tézményi tanulmányokra, ku­tatásra, ösztöndíjra) kifizetett összeg, továbbá a szociálisan rászorulónak - szociális se­gély címén kifizetett összeg; - diák- és szabadidősport részt­vevőjének kifizetett maximum 500 forintos összeg; - a tör­vényben felsorolt feltételek­nek megfelelő alapítványból, közalapítványból kifizetett összeg; - közcélú adományo­zásra létrehozott alapítvány­tól, közalapítványtól - a ma­gánszemély által - természet­ben megszerzett bevétel. Az előbbiekben felsoroltak esetében sem adómentes az a bevétel, amelynek „haszonél­vezője” az alapító vagy az adományozó (kivéve a gyó­gyításával közvetlenül össze­függő természetben megszer­zett bevételt), továbbá - az a bevétel, amelyet az előbbi cé­lok megvalósításában közre­működő alapítvánnyal, köz- alapítvánnyal munkaviszony­ban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződé­ses jogviszonyban álló ma­gánszemély bármilyen címen kap. 4. Egyes tevékenységek adómentessége: - egyes men­tes nemzetközi szervezetek ál­tal kifizetett napidíj; - külföldi tanulmányi, illetve kutatóhelyi ösztöndíj; - szerződés alapján külföldi vendégtanárok bel­földi oktatási és nevelési tevé­kenységének jövedelme; - külföldi. . . oktatási intéz­mény nem magyar hallgatójá­nak belföldi szakmai gyakor­laton szerzett jövedelme; - a sorkatonák, továbbá a katonai, rendőri tanintézetek felsőfokú végzettséggel nem rendelkező hallgatóinak, valamint kor­mányrendeletben meghatáro­zott - polgári szolgálatot telje­sítő magánszemély illetménye és egyéb pénzbeli juttatása; - egyes díjak, sportteljesítmé­nyek díjai stb. - társadalmi szervezettől, egyháztól évente egy alkalommal, valamint a vetélkedő és a verseny díjan­ként kapott tárgyjutalom értékéből maximum ötezer fo­rint, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyek és vetélkedők érmek és tró­feák értéke; - egyházi sze­mélynek ... (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom