Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-23 / 19. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1996. január 23., kedd A Nógrád Megyei Hírlap adótanácsadója adózunk az idén (XVIII.) Az Országgyűlés elfogadta az új törvényt a magánszemélyek jövedelemadójáról. Ez gyakorlatilag mindenkit érint. Az új rendelkezések egyrészt könnyebben alkalmazhatók azáltal, hogy rendezettebbek, közérthetőbbek. Másrészt a munkavi­szonyból származó jövedelmek megkülönböztetett adózása (adójóváírás) bonyolultabb is lett egy kicsit, s nem áll min­denkinek a rendelkezésére az eredeti jogforrás, a Magyar Közlöny. Segítségképpen tesszük közzé a törvény fontosabb fejezeteinek szerkesztett, közérthető magyarázatát. Valós természetbeni juttatásaink Cégautók adózása A lízingelt, illetve a lízing útján szerzett személyautó esetén a lízingszerződés meg­kötésének az évét kell figye­lembe venni, tehát nem a tu­lajdonszerzés időpontját. Kölcsön- és bérbeadás ese­tén a szerzés időpontjának a vonatkozó szerződés kelte számít. Cégautók adómentessége Az adókötelezettség alól meghatározott személygépko­csik kivételt jelentenek. Azonban az adómentes körbe tartozó kifizetőknek is meg kell fizetni a tételes adót, ha a személyautót magáncélra is használják. A személygépko­csinak az alapfeladatokhoz kapcsolódó kizárólagos hasz­nálatát hitelt érdemlően, do­kumentumokkal (menetlevél­lel, útnyilvántartással) kell alá­támasztani és áz adó megálla­pításához való jog elévülésé­nek idejéig a kifizetőnek meg kell őriznie. Nem kell megfizetni az adót azok után a személyautók után sem, amelyet a kifizető ma­gánszemélynek (kivéve a tár­sasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót) adott lí­zingbe vagy bérbe, feltéve, hogy a havi lízing—(bérleti )dij nem kevesebb a havi adótétel­nél, és a személygépkocsi üzemeltetésének összes költ­ségét és közterheit egészében a személygépkocsit lízingbe, bérbe vevő magánszemély vi­seli. A bérbe vevőt terheli a téte­les adó abban az esetben is, ha kölcsönzött, bérbe vett, lízin­gelt személyautót olyan szer­ződés alapján üzemeltet, amely szerint a forgalmi en­gedélybe nem jegyzik be az üzemeltető nevét. Ilyenkor a fizetendő adó a kötelező adó­tétel egyharmincad része a használat napjaira. A bérbea­dónak ehhez közölnie kell a bérbe vevővel a személygép­kocsi árát. Az adót havonta, a tárgyhó­napot követő hó 20-áig kell a kifizetőnek a saját adóhatósá­gához átutalnia. Üzemanyag Még 1995 nyarán, a „Bok­ros-csomaggal” került a sze­mélyi jövedelemadó-tör­vénybe - az üzemanyag-el­számolás korlátozása érdeké­ben - a költségként elszámolt üzemanyagnak a fogyasztási normán (60/1992. (IV. 01.) Kormányrendelet) felüli része, mint természetbeni juttatás. E különbözet után a kifizető a 44 %-os adó fizetésére kötelezett, az adóévet követő elszámolás utáni január hónapban. Ezzel megoldódott egy probléma ... A cégek ugyanis most már nem számolhatják el „nyakló nélkül” a nevükre szóló üzemanyagszámlák ér­tékét, és így nem oszthatnak adómentes jövedelmet veze­tőik, tagjaik, dolgozóik ré­szére azzal, hogy fizetik a sa­ját célú gépjárműfutásaikat. KAMATKEDVEZMÉNY A kifizető által kamatmen­tesen, vagy 20 %-nál alacso­nyabb kamat mellett nyújtott hitel kamatának és a 20 %-kal számított összegnek a külön- bözete adóköteles és 44 % adót kell a kifizetőnek fizetnie az így keletkezett jövedelem után. Ugyanez a helyzet az osz­talékelőleg visszafizetendő ré­szével is. (Visszafizetendő összeg X a napok száma a ki­fizetéstől a visszafizetésig X 20 % 365 nap.) Fentieket nem kell alkal­mazni: - lakás célú hitelnél (a lakás célú támogatásokról szóló rendeletben meghatáro­zottak alapján; - munkabére­lőleg esetén (amelyet legfel­jebb 6 hónapra és a minimál­bér ötszörösére adtak; - a fegyveres erők és a rendvé­delmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére - jog­szabály alapján - juttatott csa­ládalapítási előleg; - pénzin­tézet jogszabály alapján folyó­sított üzleti célú hitele; - az ál­lami tulajdon megvásárláshoz nyújtott pénzintézeti hitel - a mindenki által, azaz feltéte­lekkel igénybe vehető áruvá­sárlási kölcsön esetén. (Folytatjuk) Három megye érdeke a Zagyva védelme A pernye önmagában veszélytelen anyag! Attól, hogy a fejünket a homokba dugjuk, még nem oldottuk meg a környezeti problémákat. Ugyanez áll a pernyére is, mármint, ha or­runkat ütjük bele, s közben nem vesszük észre a környezetvédő tenni akarását. Az alábbi történet arra példa, milyen módszerekkel lehet egy elroncsolt környezetet ismét visszaadni az élővilágnak, de arra is, hogy egy folyó védelme nem áll meg a megyehatároknál. Sőt. . . Dr. Vámos György csapata 15 éve foglalkozik az erőművi pernye okozta környezetkárosí­tás felszámolásával. Ebből leg­alább 12 évet az Energia-gaz­dálkodási Intézet berkein belül, az utóbbi hármat pedig a Hun- viron Energia- és Környezet­gazdálkodási Kft. égisze alatt. A fővárosi székhelyű vállalko­zás épp. a lőrinci hőerőmű okozta pemyekatasztrófa elhá­rítása kapcsán került kapcso­latba a Zagyva folyó környe­zetvédelmére létrehozott egye­süléssel, melyet anyagilag is támogat. Elvesztett életterek- Nógrádi, hevesi és szolnoki erők fogtak össze, hogy a Zagyva élővíz jellegét meg­őrizzék - mondotta Vámos György ügyvezető igazgató. - A lőrinci erőmű évek alatt fel­gyülemlett pernyéje zagytéren található. A folyóra gyakorolt veszélye nem közvetlen, hiszen a pernye - a hiedelmekkel el­lentétben - önmagában ártal­matlan anyag. Ám a területet kivonja a biológiai körfolya­matból, hiszen a pernyével bo­rított föld elveszíti élettér jelle­gét.- Kutatásaink azt bizonyítot­ták, hogy a pernye ideális sem­legesítő és hordozó közeg iszapszerű, vagy szerves kom­ponenseket tartalmazó hulladé­kok elhelyezésére. Az úgyne­vezett pernye-mátrix alkalmas ; arra. hogy a mezőgazdasági művelésből kényszerűen kivont területet újra hasznosítsuk, mi­közben bizonyos hulladék elhe­lyezésére is mód nyílik. A pemyehányókat eleddig nem rekultiválták, ám a gazda­sági érdek mostanában erre ösz­tönöz. Hatalmas területekről van szó. Lőrinciben mintegy hatvan hektárt borít az élettelen anyag, melyet a Hunviron - há­rom éve elkezdett munkája nyomán - most szeretne visz- szaadni az élővilágnak. Ennek számos oka gazdasági termé­szetű, de nem hagyható figyel­men kívül a környezetvédelmi kihívás sem. A lőrinci pernye- zagytér - amely gazdátlanul nagy rizikó - vízfolyás mellett található, üdülésre, horgászatra használt tó közelében, lakóterü­lettől nem túl messze. Ebben a formájában referencia értékű az egész országban. Illegális lerakóhelyek- Az önkormányzattal kötött szerződés teljes mértékben elő­írja a tevékenység folyamatos ellenőrzését - magyarázta az ügyvezető. - Ezért a területet lezártuk, a talajvíz összetételét folyamatosan vizsgáló szondá­kat helyeztünk el rajta. A vá­rosatyáknak belépési lehetősé­get biztosítottunk, a nap bár­mely szakára, hogy meggyő­ződhessenek az eljárás korrekt­ségéről. A rekultiváció során nagy volumenű, nem toxikus hulladék - gipsziszap, szenny­víziszap - elhelyezésére vállal­koztunk, amit bizonyos félsz kísért. Nem véletlenül, hiszen ma Magyarországon Aszód az egyetlen befogadóhely, de rendkívül drága. Emiatt az ár­talmas hulladékok egy jó része illegális lerakóhelyekre kerül, természetesen ellenőrizetlenül. A környezetvédelmi törvény ennek szabályozásáig még nem jutott el. Kiváló építőanyag A pernye hasznosítása termé­szetesen más módon is lehetsé­ges. Épp a salgótarjáni Ötvö­zetgyárban végzett tanulmá­nyok igazolták, hogy a pernye kiváló építőanyag. A salgótarjáni gyár Vámos György csapatának útmutatása szerint építette meg a „szijika- gernyét feldolgozó üzemet, me­lyet a Kemikál céggel karöltve hasznosított. Ez az anyag any- nyira kelendő, hogy a norvég ELKEM cég a világ minden tá­járól felvásárolja az ötvözet­gyári pernyét. À hazai pernye tehát hasznos, csak a tárolása nem volt megoldott.- Mi egy termőréteget alakí­tunk ki a pernyehányó felületén - folytatta Vámos György -, ami lehetővé teszi a biológiai rekultivációt. Sokkal veszélye­sebb az, amikor ellenőrizetlen hulladékot helyeznek el a per- nyehányón. Azóta a szondák egyértelműen mutatják, hogy nincs károsanyag-kioldódás. Ráadásul mindez az önkor­mányzatnak egy fillérjébe sem kerül, sőt, éppen mi támogattuk a világháborús emlékhely ki­alakítását Lőrinciben. Minden, a környezeti kultúra ügyét fel­vállaló kezdeményezést segít­jük. T. N. L. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Nem kincs után sóvárogtak! Bemutatjuk Nógrád megye településeit CSTSZ’m Nemrégiben látott napvilágot a Településfejlesztési Infor­mációs Rendszer (TIR) há­romkötetes kiadványa, amely a Magyar Önkormányzatok Adattára gyűjtőnevet viseli. A kiadvány kiadóhivatalunk iro­dájában (Salgótarján, Erzsé­bet tér 6.) megvásárolható. E forrás alapján mutatjuk be Nógrád megye valamennyi te­lepülését. Az önkormányzat címe: 2678 Csesztve Kossuth u. 13. Telefon: (35) 312-573 Polgármester: Valent Márton Az önkormányzat területe: 1625 ha., népessége: 400 fő. A község Balassagyarmat­tól 13 kilométerre, a Cserhát hegységben, szép környezet­ben terül el. A községben a Madách-kú- riában múzeum található, évente Madách irodalmi na­pok rendezvénnyel. Az épület műemlék. Műemlék jellegű az óvoda, polgármesteri hivatal épülete is. A kis községben a munka- nélküliek aránya 15-20 száza­lék, a fejlesztésekhez a köz­művek kiépülnek. (A TIR tagja.) Kihelyezett rendőrségi ügyfélfogadás A bányászhimnuszban fog­laltak sok mindenben meghatá­rozói voltak a bányászéletnek. A bányászok harcát, küzdelmét az emberhez méltó életkörül­mények jobbítására való törek­vés jellemezte különösen a fa- sizálódásig terjedő időszaká­ban. Ekkor már erősen érződött, hogy a társadalmi igazságtalan­ságot nem lehet a végtelenségig fenntartani, fokozni. A bizony­talanság és a felgyülemlett ke­serűség, a fenyegetettség erő­sebb volt minden félelemnél. Az 1944. november 18-27. között történetek elevenednek meg minden évben, amikor a Gusztáv-akna bányászainak drámai ellenállásáról megem­lékeznek az utódok. Kedves Gál Zoltán Úr! Tisztelt Elnök Úr!! Az 1994. évi XLV. hadigon- dozás-ügyi törvény módosítása ügyében szíveskedjék a Hon­védelmi Bizottság rendkívüli ülését összehívatni, ott a Ma­gyar Hadigondozottak Orszá­gos Nemzeti Szövetsége képvi­selőit ez ügyben szíveskedje­nek meghallgatni. Tudomásunkra jutott, hogy az érdekképviselet tudta nélkül A legutóbbi ünnepségen el­hangzott beszéd részletesen vá­zolta a felkelés okait, bemutatta a föld alatt védekezők gigászi küzdelmét a Gestapo és a kü­lönböző magyar hatóságok fegyveres „koalíciójával” szemben. A már mintegy 5 éve tartó „villámháború” során a náci hódítók elleni lázadásokat vérbe fojtották, vagy a legsú­lyosabb módon megtorolták. A védekező, majd fegyveres el­lenállásba menő bányászok hét­fős csoportját is lemészárolták. Ebből a december 6-áig terjedő időben négy főt embertelenül megkínoztak, majd a salgótar­jáni kaszárnya lóistállófalához állítva, úgynevezett sortűzzel, vád és védelem nélkül az SS­pénzügyminiszteri intézkedésre a Hadigondozottak Közalapít­ványától élvonták azokat a pénzeszközöket, amelyekből kellett volna fizetni 1996. év­ben a volt hadiárvák egyösz- szegű kárpótlási jellegű téríté­sét. Ezen túlmenően tudomá­sunkra jutott, hogy a Pénzügy­minisztérium, a Népjóléti Mi­nisztérium a gazdasági megszo­rító intézkedések keretében elő­különítmény -magyar közre­működéssel - lőtt halomra. Csak azért, mert másként gon­dolkoztak, másért sóvárogtak! Ők nem voltak hősök, Vité­zek, kitüntetettek! Nézem az emlékezők mélyen redőzött, sápadt arcú, már csak maroknyi csoportját. . . Meghatottan számolok: ugyan hányán vagyunk még? Tekintetük a bányát illusztráló emlékmű homlokzatára szege- ződik: „Nem felejtünk!”. Néhány szerény babérko­szorú, virágcsokrok, gyertya­fény a neveket megörökítő em­léktáblán. A könnyeket ugyan felszárí­totta az elmúlt idő, de a mély­séges tragédia, a hozzátartozók sebei nehezen hegednek! Ráa­dásul ma is sok a figyelmeztető jel. Az újjáéledő barna pestis parazsának lángra lobbanása végzetes lehet. A középület falára, járdákra, egyéb alkalmatosságra festett, rajzolt nyilaskereszt, neofa­siszta horogkereszt figyelmes­ségre, óvatosságra inti az embe­riséget. Tóth Gyula Salgótarján, az ellenállás segítője, megélője elnökéhez térbe helyezte az alanyi jogú hadigondozáanegszüntetését. Ez ellen fel kellett lépnünk. Minderről az ország és a nem­zetközi közvéleményt tájékoz­tatni fogjuk és az illetékes nemzetközi fórumokhoz fordu­lunk. Tisztelettel: dr. Leskó Ferenc a MAHONSZ elnöke dr. Kovács Imre a MAHONSZ társelnöke Az állampolgárok ügyintézésé­nek megkönnyítése érdekében a bátonyterenyei rendőrkapi­tányság kihelyezett ügyfélfo­gadásokat tart. A kisterenyei ügyfélszolgá­lati iroda mellett működő kör­zeti megbízotti irodán minden páratlan héten, a homoktere- nyei kmb-s irodán pedig min­den páros héten szerdán reggel 8-tól 12 óráig várják az állam­polgárokat. A kihelyezett ügy- félfogadás következtében az ál­lampolgároknak nem kell Bá- tonyterenyére utazni, hanem helyben intézhetik el ügyes-ba­jos dolgukat. Levél az Országgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom