Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-18 / 15. szám
SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT Megyei Körkép NÓGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA NCSIGS Salgótarján, Bartók B. út 10. Tel./fax: (32) 316-476 Levélcím: 3101 Salgótarján, Pf. 145. Pályázati lehetőség pályakezdő fiataloknak Németországi továbbképzési gyakorlatra 1996. szeptember 1 - november 30-ig, 20 és 30 éves kor közötti fiatalok pályázhatnak, akik már valamilyen szakmai végzettséget szereztek, szándékukban áll önálló vállalkozásba kezdeni és megfelelő német nyelvi ismeretekkel rendelkeznek. A 3 hónapos továbbképzés céljai: a tanult szakma elmélyítése és a vállalkozói ismeretek elsajátítása. A pályázóknak csak az utazás költségeit kell fedezni. Jelentkezési határidő: ’96. jan. 31. Érd.: 32/316-476 Az elnök első száz napja - Egy százalék „kíváncsi” - Kidolgozzák a Nógrád 2000 programot - Találkozókat is szerveztek Eddig háromezren fizették be a kamarai tagdíjat 1995. október 3-án a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlése Angyal Jánost választotta meg elnökévé. A választás óta száz nap telt el január közepén, s mint az ilyenkor szokás, rövid értékelésre kértük a legnagyobb taglétszámú közjogi kamara vezetőjét.-Ismerve az NKIK tavalyi naptárát, a választásakor nem sok ideje maradhatott a töprengésre, hiszen egymást érték a rendezvények. Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre?- Bár korábban is tagja voltam a kamara elnökségének, igazából váratlanul ért a megválasztásom. Valóban nem sok időm maradt a meditálásra, mert másnap háromnapos nemzetközi találkozónak adtunk otthont, majd október 7-12. között üzleti delegációt vezettem Dániába. Ugyanezen hónap végén zajlott a II. Magyar-német- szlovák vállalkozói találkozó, szintén kamaránk szervezésében. A nemzetközi programokat magam is kiemelt fontosságúnak tekintem, mégis nagyon vártam a november végét, hiszen ekkor kezdődtek az osztályértekezletek, ekkor találkozhattam először - megválasztott elnökként - a küldöttekkel. Mindezzel egyidőben felkeres- tem'korábbi élnökeinket, s nem egy vállalkozót is, kikérve tanácsaikat, javaslataikat.-Milyen benyomásokat szerzett elnök úr az osztályérteke z le te ke jj 2Íjj :- Mivel valamennyi osztályértekezleten résztvelttem, úgy érzem, reális képet kaptam a kamara megítéléséről. Sajnálattal tapasztaltam viszont, hogy a meghívottak közül nagyon sokan távol maradtak. Az alapos előkészítés ellenére a 76 küldöttből mindössze 26-an jöttek el, a 8000 meghívottnak pedig alig egy százaléka volt kíváncsi az elhangzottakra. Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy kialakult egy vállalkozói réteg, amely a kötelező, törvény által előírt tagság ellenére is totálisan szembe helyezkedett a kamarával. Nemcsak hogy nem fizet tagdíjat, de még csak nem is regisztráltatja magát. Egy másik réteg pasz- szív kivárásra rendezkedett be. Várja, milyen irányba dől el a ,kamarai kérdés”, hiszen a kormány komoly közjogi feladatokat még nem adott át a kamaráknak. Igen pozitív tény, hogy mind többen kívánnak partnereink lenni, és örömmel mondhatom, hogy a héten átléptük a 3000-es határt: 3008-ra nőtt a kamarai regisztrált tagok száma, s többségük rendezte tagdíját is. Mindezek ellenére az osztályértekezleteken résztvettek aktívan nyilvánítottak véleményt: az őszinte légkörű tanácskozáson helye volt a kíméletlen kritikának, az alkotó bírálatnak éppúgy, mint a kamara szükségességét hangoztató véleményeknek. Úgy vélem, a bírálókra, a másként gondolkodókra igenis oda kell figyelnünk, hiszen nekik is lehet igazuk. Meg kell azonban találnunk az egymáshoz vezető utat, a kompromisszumot. Jól emlékszem például a Karancs Épker Kft. ügyvezető igazgatójának, Oravecz Lászlónak a hozzászólására, miszerint ő eljött ugyan, de nem kíván a kamara tagja lenni, s a tagdíjat sem kívánja befizetni. En nagyon remélem, hogy Oravecz úr újra gondolja kijelentését és hamarosan tagjaink között üdvözölhetem, hiszen aki a •megyében elnyer egy 200 millió forintos munkát, annak azért illik az NKIK-hoz csatlakoznia, és remélem, hogy a meggyőzésben Smitnya Sándor megyei elnök úr is partnerünk lesz.-Az iparkamara megalakulása nem túl régi keletű, ezért fontos kérdés: hol tart a szervezet építés?- A szervezet építés gyakorlatilag befejeződött, hiszen felállt az elnökség, az ellenőrző és etikai bizottság, megvannak az osztályelnökök. Együtt komoly szellemi erőt képviselnek. A gondom sokkal inkább az, hogy talán még nem sikerült igazán mozgásba hozni a gépezetet. A jövő szempontjából kiemelt feladatként kezelem, hogy az osztályokban, munkabizottságokban érezhetően pezsegjen az élet, jelenjen meg az érdemi munka, az egyéni feladat vállalás, és annak elvégzése. A Berenténé dr. Kurucz Erzsébet titkárasszony által vezetett apparátus tehetséges, sokat dolgoznak, élvezik az elnökség bizalmát. A most készülő egyéni munkatervek alapján az irodát felkereső vállalkozók még inkább meg fognak győződni arról, hogy értük vagyunk.- Ön tehát meglehetősen optimista a jövőt illetően. Kérdés persze, hogy a tervezett jogosítványok nélkül milyen konkrét célokat fogalmazhat meg a kamara, ami egyúttal a tagság bizalmát is erősítené?-Teljesen egyetértek dr. Tol- nay Lajosnak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének kijelentésével, miszerint feltartóztathatatlanul erősödik a magyar kamarai mozgalom. Kamarák nélkül ma már nem lehet a gazdaságot érintő döntéseket hozni. Ezért arra biztatnám a ma még bizonytalankodókat, a szemben állókat, hogy már holnap jelentkezzenek regisztrálásra a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában. Ilyen helyzetben a pasz- szivitás egyenlő a halállal! Ha nem mutatunk fel erőt, miből gondoljuk, hogy a kormány, a hatalom gyakorlói, az önkormányzatok számolnak majd velünk? Akik a tagdíjban ma csak egy újabb adókivetést látnak, gondoljanak bele: alig egy éve alakultunk meg, működésünk meghatározó anyagi bázisa a tagdíjbevétel. Választási programomban kiemeltem a konkrét célok, mérhető eredmények fontosságát. Március végéig szeretnénk előkészíteni és aláírni az együttműködést a megye nagyvárosainak polgármestereivel, valamint a megyei közgyűlés elnökével, a vállalkozásfejlesztési alapítvánnyal és a most megalakult fejlesztési társasággal, s nem utolsó sorban a megyei napilapokkal. A polgármesterek szövetségesei kívánunk lenni, hiszen céljaink közösek, térségünk fejlesztése csakis összefogással valósítható meg. Elvárjuk viszont, hogy csak olyanok nyerhessenek el köz- beruházást, közbeszerzést, vállalkozásfejlesztési hitelt, támogatást, akik tagjai a kamarának. Szeretnénk partnerek lenni a vállalkozásfejlesztésben, hogy minél több munkahely létesüljön. Olyan szellemi műhely létrehozását tervezzük, ami otthonául szolgálhatna a „Nógrád 2000” program kidolgozásának. Többet kell tennünk a sikerorientáltság kialakításáért, Nógrád megye pozitív imá- zsának megteremtéséért, a térség gazdaságának fellendítéséért. T.N.L. A Nógrád Megyei Hírlap adótanácsadója így adózunk az idén (XIV.) Az Országgyűlés elfogadta az új törvényt a magánszemélyek jövedelemadójáról. Ez gyakorlatilag mindenkit érint, de sokaknak nem áll a rendelkezésére az eredeti jogforrás, a Magyar Közlöny. Segítségképpen tesszük közzé a törvény fontosabb fejezeteinek szerkesztett, közérthető magyarázatát. Az előleg megfizetése Az adókedvezmény címszónál már megjelölt tételeken kívül le lehet vonni az adóelőleg megállapításánál a nyugdíjat és annak adóját. A nem rendszeres bérek köre nem változott és lényegében az adólevonási szabály sem. Az egyéb adóelőleg-levonási szabályok az alábbi módon megszerzett jövedelmekre vonatkoznak:-nyugdíjba vonuló magán- személy, a bevonuló kiskatona és polgári szolgálatos magán- személy addig levont adóelőlege módosítható az év hátralévő részében megszerezhető jövedelmek figyelembevételével;- törvényben meghatározott mértékű és az állami végkielégítésből az adóelőleg 20 %;- nem pénzbeni, összevonandó jövedelem előlege 20 %;- a munkáltató által kötött, a magánszemély helyett befizetett nem adómentes biztosítás előlege 20 %;- önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás előlege 20 %. Külön adózó jövedelmek Az „egyes külön adózó jövedelmek” kategóriájába azok az adóköteles jövedelmek tartoznak, amelyeket a többivel nem vonnak össze, tehát a progresszív adóztatás itt nem - vagy csak sajátosan - érvényesül. Egyéni vállalkozó átalányadózása Az átalányadózást az egyéni vállalkozók választhatják. A választás feltételei - a bevezetés évéhez képest - szigorodtak. Valószínűleg a tapasztalatok alapján döntöttek úgy, hogy szűkítik a lehetséges (átalány)-adózói kört. 1995- ben például egy költséget elszámolni nem igazán tudó könyvelő akár 5 százalékra is csökkenthétté a bevétele utáni adóját. Ez finoman fogalmazva is nonszensz, mert azt feltételezi, hogy átlagosan 70- 90 százalékos költségszinten dolgozik, ami ismerve a ténylegesen felmerült költségeket, nem igaz. Feltétel, hogy az átalány- adózást nem választhatják, akik: - máshol munkaviszonyban állnak; - a tárgyi eszközeiket egy összegben elszámolták; - a törvényben felsorolt tevékenységeket az előző adóévben nem végezték legalább 183 napig egyéni vállalkozóként. Megmaradtak az értékhatárok: -„egyéb” tevékenységnél évi 3 millió forintnál (időarányosan), - kiskereskedelmi tevékenység esetén évi 15 millió forintnál (időarányosan) nem lehet nagyobb az előző évi bevétel. Ezen értékhatárok túllépése vagy az egyéb alapfeltételek megszűnése esetén az adózónak vissza kell térnie a tételes költség és bevétel elszámolására. A törvény az adókönyvek vezetésére az áttérés előtti és az áttérés utáni időkre is tartalmaz előírásokat. E szerint például az áfa-levonási jogát nem érvényesítő átalányadós egyéni vállalkozó, a pénztárkönyvben csak a bevételeit köteles vezetni, a költségbizonylatait pedig meg kell őriznie. Az áttéréshez a fenti iratok alapján egy összegben kell mindent lekönyvelni, majd át kell térni a bizonylatok tételes könyvelésére. A vállalkozó a bevételéből: 1. / alapesetben: 80 százalékos vélelmezett költséghányaddal számíthatja ki a jövedelmét; 2. / (+) 7 százalékponttal (tehát: 80+7) számolhat el minden - kizárólag a közvetlen fogyasztók részére kiskereskedelmi tevékenységet folytató - adózó, kivéve az alábbiakat:- vendéglátóipari;- idegenforgalmi;- szolgáltatói;- kereskedelmi szálláshelyadási;-pénznyerő automata üzemeltető tevékenységet végez. 3./ (+) 6 százalékpontot (tehát: 80+7+6) számolhat el, akinek kiskereskedelmi tevékenysége a következők működtetésére terjed ki (szerepeltetjük az üzletköri jelzőszámokat is): - élelmiszer áruház, szaküzlet (ü.j.: 1.10. és 1.11.) - élelmiszer jelleg vegyesüzlet (ü.j.: 1.12.) - vegyi áruk üzlete (ü.j.: 1.31.) -drogéria és gyógynövény szaküzlet (ü.j.: 1.32.) - termény- és takarmánybolt (az ü.j.: 1.16-ból) Az átalányadó mértéke:- 200 000 forint jövedelemig 12,5 %;- 200 000 Ft feletti jövedelemnél, legfeljebb 600 000 Ft- ig 25 %; .— 600.000 Ft feletti jövedelemnél, legfeljebb 800 000 Ft- ig 30 %;- 800.000 Ft feletti jövedelem esetén: 35 %. Amennyiben az adózó átlép egy értékhatárt, úgy az addig alatta lévő jövedelme is automatikusan magasabb adókulccsal adózik. VAGYONÁTRUHÁZÁS A vagyontárgyakat - jellegük szerint - 3 fő csoportba sorolhatjuk: 1. / ingó vagyontárgy; 2. / ingatlan; 3. / vagyoni értékű jog. A jövedelem megállapításához szükséges tisztázni az alábbi fogalmakat: Jövedelemszerzés időpontja: Ingó vagyontárgynál a szerződés kelte; ingatlannál és vagyoni értékű jognál a szerződés földhivatali benyújtása. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni érték jog átruházásánál a szerződés kelte. Bevétel: Ingó vagyontárgy értékesítésekor a szerződésben rögzített összeg; cseréjénél la csereszerződésben foglalt ösz- szeg, vagy a szokásos piaci érték; apportálásakor a gazdasági társaság által jóváírt ösz- szeg (szerzett vagyoni részesedés). Ingatlannál és vagyoni értékű jog értékesítésekor a szerződésben foglalt teljes összeg; csere esetén a csere- szerződésben feltüntetett ösz- szeg vagy ennek hiányában az illetékalap; apportnál a szerzett vagyoni részesedés. (Folytatjuk) „Csak az én házam, az váram maradjon” Meddig hallik a kutyaugatás ? A minap a 21-es úton a Salgótarján helység tábla előtt Somoskőújfalu felé három kutya ült, feküdt az úttesten a délelőtti órákban. Miért kíván papírt és tollat ez a kutya- idill? Vegyük sorra! Az egyik kutyát, a legderekabbat, a németjuhászt elütötte valamilyen jármű, mozgásképtelenné vált, a kicsi, a pulikeverék testével melegítette mozdulatlanságra kárhoztatott társát. A harmadik, a komondorkeverék leült, felállt, jelezvén, „mondván”: -Emberek, autósok, rohanók álljatok már meg egy pillanatra, segítsetek a bajbajutottaknak! Ebcsont beforr ? Jöttek és mentek az elegáns kocsicsodák, volt, amelyik vezetője, utasa fékezve egy pillantást vetett a balesetet szenvedett szerencsétlen állatra, de voltak olyanok is, akik csak kikerülték a kutyákat és tovább haladtak. így ment ez több mint egy álló óráig, miközben a sérült eb állapota egyre romlott, dider- gett, rázkódott. Sőt a melegítő kutyus hőleadása is csökkent, mert azt is elkapta a rázkódás. Kutyadolog ez! Végül egy kis fekete kocsit vezető, molett fiatalember, -nevezzük csak C. Z.-nek- megállt és egy kicsit tétován -, de hallgatva a buszmegállóban már gyülekező emberekre - a közeli Kakuk Toyota cégtől egy kemény papírt kölcsönözve, kocsijába tette - másokkal együtt - a sérült, vérző állatot. A történet happy and-del végződött, mert jött az EMBER és segített, azt tette amit tenni kell! Igen százból egy, de mi van a többséggel? Ilyenek vagyunk, vagy ilyenekké váltunk, közömbösek minden iránt, ami körülöttünk történik. Akad egy EMBER Csak az én „házam”, „váram” maradjon, nem számít, hogy mi történik a szomszédban, a településen, a városban, az országban, Európában. Az nem az én ügyem. Sajnos növekszik azoknak a száma, akiket hidegen hagy minden, ami nem közvetlenül őket érinti. A körülmények is erre kényszerítenek? Vagy megelégszünk azzal, hogy tudjuk: majd akad egy EMBER, aki segít és példálózhatunk vele. Most ki törődik azzal, hogy mi van Boszniában? Kinek jó, ami a Balkánon történik? Csak a nagyhatalom, az impérium érdekei dominálnak!? Balkáni történelem Népet, nemzeteket el lehet pusztítani, de a történelem még nem adott arra példát, hogy egy külső hatalom bármely roppant erővel is rendelkezzék és bármennyire is a rend, a béke, a békesség megteremtésének a jelszavát tűzi zászlajára, negyven, ötven vagy száz évig is végezheti a „rendcsinálást”, oszthat jó fegyvert és még kenyeret is, soha nem az impérium lesz a győztes. A történelmet viszont a nagyhatalmak írják. A Balkánon vajon másként lesz!? Ezúttal talán nem csak kutyaugatásról van szó. Az állatkórháztól szerzett értesülésem szerint a sérült kutya egy hét múlva elpusztult! Kalotai László
