Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-16 / 13. szám

Megyei Körkép 1996. január 16., kedd A Nógrád Megyei Hírlap adótanácsadója így adózunk az idén (XII.) Az Országgyűlés elfogadta az új törvényt a magánszemélyek jövedelemadójáról. Ez gyakorlatilag mindenkit érint valami­lyen mértékben, de sokaknak nem áll rendelkezésére az ere­deti jogforrás, a Magyar Közlöny. Segítségképpen tesszük közzé a törvény fontosabb fejezeteinek szerkesztett, közért­hető magyarázatát. Adómérséklő tételek 5. Egyéb kedvezmények: a./ A tételes költségelszámolást vagy a 10 %-os költséghánya­dot választó mezőgazdasági kistermelő e tevékenységéből származó éves jövedelmének 25 %-a, maximum 35 ezer fo­rint. b./ Szellemi tevékeny­ségből származó jövedelem 25 %-a, maximum 50 ezer forint, c./ Súlyosan fogyatékos ma­gánszemély havi 1000 (évi 12 ezer) forintja. 6. Alapítványi és nem pénztár­tag magánszemély támogató befizetésének kedvezménye: a./ Az alapítványi befizetések és a közérdekű kötelezettség­vállalás céljára fordított ösz- szeg (együtt: közcélú ado­mány) 30 %-a. Nem tartozik ide az egyéni vállalkozó költ­ségként elszámolt közalapít­ványi befizetése. Feltétel: a törvényben tételesen felsorolt preferált célok teljesülésére befizetett összegről kiadott igazolás, b./ Az önkéntes köl­csönös biztosító pénztár(ak)ba (nem pénztártag magánsze­mély által) befizetett pénzbeli adomány 30 %-a. 7. Biztosítások kedvezménye: A törvény adókedvezményt biztosít a biztosítások adóév­ben befizetett díjára is, ha ezek megfelelnek a törvény 7. számú mellékletében megha­tározott feltételeknek. A belföldi székhelyű bizto­sító intézettel kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díjának 20 %-a, de (több szerződésnél is) legfel­jebb 50 ezer forint biztosítási adókedvezmény jár. 8. Befektetési adóhitel: A tör­vény 8. számú melléklete ren­delkezik erről. Az értékpapír­piaci befektetések sokkal könnyebben mobilizálhatók, mint a különféle biztosítási formák megtakarításai. A be­fektetési adóhitelnél az adó- kedvezmény az adóévben be­fektetett összegre vonatkozik. A befektetett pénz mennyi­ségének követését tőkeszámla­nyilvántartás biztosítja, még akkor is, ha a befektetés-állo­mány összetétele változik. Amennyiben egy adott évi be­fektetés-állomány az előző évekhez képest növekedett, a növekmény 30 %-ával az adó csökkenthető, a befektetés-ál­lomány csökkenésekor pedig ez a csökkenés az adót növeli A kedvezmény korlátái Az előbb ismertetett adó- kedvezmények együttes ösz- szege az összevont adóalap adójának 100 százalékáig le­vonható az adóból. Korlát: az alapítványi, biztosítási, befek­tetési csökkentő tételek együt­tes összege összesen csak a kedvezményekkel korrigált adó 50 százalékának, valamint az osztalék és árfolyamnyere­ség adójának együttes össze­géig terjedhetnek. A befizetett adó közcélú felhasználása. Újdonságként a személyi jövedelemadózásban is beve­zetik az úgynevezett „címké­zést”. Vagyis az adózó a fize­tendő adójának egy részét (ma még csak 1 %) az APEH által megjelölt közcélú tevékeny­séget folytató szervezet, in­tézmény, alap, alapítvány ja­vára felajánlhatja. Változások az eddigi szabá­lyozáshoz képest 1. Az előző felsorolásból két dolog szúr szemet azonnal: a./ 1995. év­hez képest új adókedvezményt nem fogunk igénybe venni b./ sokkal rövidebb a lista. A veszteséglistán az alábbi téte­lek szerepelnek: - nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (a befizetett összeg 25 %-a), - adójóváírás (legfeljebb 500 ezer forint jövedelem esetén 7200 Ft/év), - helyi adó (a be­fizetett összeg 20 %-a), - osz­talék és árfolyamnyereség (maximum 10 ezer Ft/év). A fentiekből az adójóváírás elvesztése nem valós, mivel más formában most is megta­lálható a törvényben. Lásd: VII. fejezetben a számított adót csökkentő tételeket.) Amit viszont veszteségként kell elkönyvelnünk: a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék és a helyi adó befizetése utáni kedvezmény megvonása. Ezeket a tételeket ugyanis mindig kötelező befizetni (legalábbis a bérből és fizetés­ből élőknek) és megszűnésük nem csak reál-, de nominál­bér-csökkenéssel is járhat egyes rétegek (pl.: alkalmazot­tak) számára. (Folytatjuk) Az olvasó kérdez - az országgyűlési képviselő válaszol „Mindent megteszek a kisnyugdíjasokért” üMÉLéLu írási Borkő Jánosáé -Balassagyar­mat, Csokonai u. 38. sz. - G. Szűcs László parlamenti tudósí­tónkon keresztül azzal a kér­déssel fordult Urbán Árpád képviselőhöz, hogy miért kap­nak azonos százalékú emelést az alacsony nyugdíjasok a vi­szonylag magas nyugdíjat élve­zőkkel. Az alábbiakban közöl­jük a képviselő válaszát. * Kedves Borkéné! Nagyon sajnálom, hogy ket­tőjük nyugdíja nem éri el a 23 ezer forintot, pedig ketten 76 évet dolgoztak! Ezt a munkával töltött sok évtizedet nagy tisztelettel meg­köszönöm, noha tudom, hogy ezért még nem lehet bevásá­rolni az üzletben, nem lehet víz-, gáz- stb. számlát kiegyen­líteni. Egyetértek azzal, hogy a le­dolgozott évek száma legyen meghatározóbb, de nem szabad figyelmen kívül hagyni annak minőségét és sok egyéb mutató­ját sem, mint például az iskolai végzettség, a másokért való fe­lelősségvállalás stb. Kérem szíveskedjék elfo­gadni azt a nagyon fontos tényt, hogy a nyugdíjakat a Társada­lombiztosító fizeti, de az ehhez szükséges fedezetet a magyar gazdaság „állítja” elő és sajnos, ez a magyar gazdaság most kezd talpra állni, évek óta tartó „sokkjából”.. Tisztelt Asszonyom! ígérem Önnek, hogy mindent megte­szek azért, hogy továbbra is úgy jelenjenek meg a nyugdíj- emelési törvények, hogy az ad­ható minimum több legyen, mint a kisnyugdíjasnak járó százalékos összeg. A szocialis­ták alapelve az esélyegyenlőt­lenségek csökkentése, de ehhez szükséges a magyar gazdaság stabilizációja, helyreállítása. Kívánom, hogy ’96-ban a nyugdíjemelés mértéke jelent­sen nagyobb vásárlóerőt min­den kedves nyugdíjasnak, s eh­hez párosuljon jó egészség! Tisztelettel: Urbán Árpád országgyűlési képviselő Bemutatjuk Nógrád megye településeit A Településfejlesztési Infor­mációs Rendszer (TIR) há­romkötetes kiadványa a Ma­gyar Önkormányzatok Adat­tára gyűjtőnevet viseli. A ki­advány kiadóhivatalunk irodá­jában (Salgótarján, Erzsébet tér 6.) megvásárolható. E for­rás alapján mutatjuk be Nóg­rád megye valamennyi telepü­lését. Az önkormányzat címe: 3066 Cserhátszentiván, Kossuth Lajos u. Telefon: Alsótold 1. Polgármester: Noskó Sándor Az önkormányzat terü­lete: 1067 ha., népessége: 220 fő. Cserhátszentiván kisközség a Belső-Cserhátban, turiszti­kai szempontból látogatott (Hatvan-Pásztó-Szécsény út­vonalon), a fővárostól mintegy száz kilométerre fek­szik. Hollókő, a világörökség ré­sze, körülbelül 10 km-re talál­ható. Fejlesztése elsősorban idegenforgalmi, turisztikai szempontból indokolt. (A TIR tagja.) Pénzért koptatjuk az aszfaltot (Folytatás az 1. oldalról) Alacsonyabb lesz azonban az autópályadíj, mint a győri sza­kaszon: a tervek szerint csupán öt vagy hat forintot kell fizetni kilométerenként. Kérdés azon­ban, hogy a mintegy 300 forin­tos pluszköltség megér-e némi kényelmet megyénk autósai­nak, azaz hogy ne a lassú, de ingyenes régi úton közelítsék meg Budapestet? Pest és Gyöngyös között a tervek szerint tovább épül az M3-as autópálya, ami a már meglévő, 60 kilométeres sza­kasz felújításával kezdődik az év végén. A rekonstrukció befe­jezése után a tervek szerint au­tópályadíjat kell fizetni. Az M3-ast Gyöngyöstől Füzes­abonyig ,1998 végéig, majd Polgárig 2003-ig kell megépí­teni. Az új szakasz mintegy 130 kilométer hosszú, teljes meg­építése 70-80 milliárd forintba kerül. Az M3-as autópálya megvalósítása a hetvenes évek elején kezdődött, kivitelezését azonban pénzhiány miatt Gyöngyös előtt abba kellett hagyni 1983-ban. A Gyöngyöst elkerülő szakasz mindössze 10-15 százalékban készült el. Az 1990-ben kezdődött kon­cessziós autópálya-építési program keretében az M3-as autópálya továbbépítésére kiírt versenytárgyalást a KHVM 1992. október végén indította. A legjobb pályázatot benyújtó konzorcium Füzesabonyig adott javaslatot az autópálya kiépítésére, jelentősebb állami részvétel nélkül. A kormány múlt év október 6-án határozott az M3-as, díjas autópálya ál­lami finanszírozással történő kiépítéséről Polgárig. Az állam az autópálya építéshez az elkö­vetkezendő négy évben össze­sen 20 milliárd forintot biztosít a központi költségvetésből. Az idén a pénzügyi fedezetet az Útalapnak kell biztosítania. A megvalósítás teljes időszaká­ban 1995. évi árszinten 30 mil­liárd forint összegű kedvezmé­nyes hitel felvételéhez biztosít az állam garanciát. Jelenleg folynak a pénzügyi feltételek biztosításához szükséges hitel- tárgyalások. Etikátlan az autópályadíj Levélben fordultak az M3-as au­tópálya mentén lévő települések polgármesterei Lotz Károly köz­lekedési miniszterhez, hogy tájé­koztatást kérjenek az autópálya­díj bevezetéséről. A tíz polgár- mester egyebek mellett kifogá­solja, hogy egyeztetés nélkül ké­szülnek a rendszer felállítására, anélkül, hogy ennek hatásvizsgá­lati eredményeit megismerhette volna a lakosság. A díj bevezetése eleve etikátlan, hiszen a ben­zinárba épített útalapon ke­resztül a lakosság egyszer már megfizette az építés költ­ségeit, s így az utólagos díj­bevezetés nem fogadható el. A körzet mellékútjai nem bírják a nagyobb terhelést, s az M3- as átadása óta megváltozott a közlekedés rendje is: az újabb átalakítás tetemes költségek­kel is jár. (Részlet) % LaL ve Imii keefdd Ee-eiebbitit IMMtiki' Ï Tizenhatodik alkalommal kerül meghirdetésre az év legeredményesebb Nógrád megyei sportolója díj, amelyet ezúttal az 1995-ös esztendő legjobbjai kapnak. Az akció meghirdetői: a Nógrád Megyei Testnevelési és Sporthivatal, valamint a Nógrád Megyei Hírlap. Az elsőséget és a vele járó díjakat - serleg, plakett, oklevél, pénzjutalom - a beérkezett javaslatok alapján ezúttal is egy szakértői bizottság ítéü majd oda, amelynek tagjai sportvezetők, edzők, a megyei, sportági szövetségek vezetői és újságírók. A javaslatokat 19%. január 22-ig, öt kategóriában, a Nógrád Megyei Hírlap mellékleteként megjelenő szelvényeken lehet megtenni, amelyeket az alábbi címek valamelyikére kell elküldeni: Nógrád Megyei Testnevelési és Sporthivatal 3100 Salgótarján, Játszó u. 2. pfi: 82. vagy Nógrád Megyei Hírlap Salgótarján, Erzsébet tér 6. Javaslat 1995 legjobb sportolójára Felnőtt női: ____________________ F elnőtt férfi:____________________ I fjúsági leány:__________________ I fjúsági fiú:................................... F elnőtt csapat:_________________ N év:.................................................... C ím:_________________________ U fitt ttéfrád tepyépftfrüb iptdifa IMMwn? Szavazzo/7/ Az évek óta meghirdetett Év Sportolója díjak mellett az idén olvasóink szavazhatnak Nógrád megye legnépszerűbb sportolójára és csapatára is, aki a Nógrád Megyei Hírlap rendkívül értékes különdíját kapja. Szavazhatnak bárkire, aki megyénk sportéletében maradandót alkotott az elmúlt évben, és ezzel kivívta a szurkolók, a közönség, a sportszeretők elismerését. Lehet egyéni, vagy csapatsportágban szereplő sportoló, és csapat is. Ezt a szavazócédulát is két helyre, a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztőségébe (Salgótaiján, Erzsébet tér 6.), és a Nógrád Megyei Testnevelési és Sporthivatalba (Salgótarján, Játszó út 2.) lehet eljuttatni január 22-ig. Újdonság, hogy a szavazás megkönnyítésére az idén a Nógrád Megyei Hírlap előfizetésével is voksolhatnak! Ehhez természetesen az előfizetői dijat is ki kell egyenlíteni, és az ezt igazoló szelvényt is el kell juttatni szerkesztőségünkbe. Niai *0°'­Figyelem! Csak az új előfizetések számítanak bele az összpontszámba! Az értékelés módja a következő lesz: az újságból kivágott szavazólap 1 pontot, egy havi Nógrád Megyei Hírlap megrendelés 30, a negyedéves 100, a féléves 250, az egyéves pedig 500 pontot ér. Érdemes tehát lapunkat minél hosszabb időre előfizetni, hiszen a közönségdíjas ezzel gyűjtheti össze a legtöbb pontot! Nógrád megye legnépszerűbb sportolója és csapata Név:----------------------!.............................. Sportág: N év:--------------------------------------------- Sportág: A beküldő neve: A beküldő címe:

Next

/
Oldalképek
Tartalom