Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-11 / 290. szám

RÉTSÁG 1995. december 11., hétfő SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Bodor Pál jegyzete Két Magyarország gazdasági földrajz lassan megfordul a fejemben és elszomorodik. Szeretném végre tudni, átlagosan hány forintból él a vidéki ember, és hányból a fővárosi. Nem arra a vidékire gondo­tok, aki megtermeli magának a burgonyát, répát, tyúkhús­levest, bort, búzát, pálinkát. Hanem a tanítóra, postáskis­asszonyra, az albérletben lakó önkormányzati vagy OTP-tisztviselőre, aki rossz esetben még közüzemi étkezte­tést sem „élvez". Nem elég korrupt, hogy a havi fixe csak mellékes legyen; hogy főál­lásban lehessen csirkefogó. Kisebb helyeken tán nehe­zebb is nagy gazembernek lenni. Feltűnik. Észreveszik. Már arra is fölkapják a fejü­ket, hogy Misi eddig Kőbá­nyait ivott, de már Stejfire futja neki. Nem egészen véletlenül hú­zódik vacogva Budapestre minden kóbor hajléktalan. Azt reméli, valamivel több esik le ott az asztali morzsából. Ami a földön Észak és Dél, fejlett ország és harmadik-negyedik világ, az némely létformában nálunk főváros és vidék. Nem mintha Pesten nem lenne nyomor, kosz, kukaha­lász, didergő és éhen fagyott, de aki Portanyán éhezik, fá­zik, az még menhelyre sem remélheti magát, ingyen konyháról sem igen álmodhat. Bizalmas statisztikák tán tudják: bizonyos szakmákban hány ezer forint a jövedelem- különbség kétszáz kilométe­ren belül. Bárcsak ne lenne igazam, s a tudomány ingerül­ten rám cáfolna. Ha a viador kutyákkal felvonuló kopaszo­kat többek között nem a nyo­mor hajtaná szélsőjobbra. (A jómódú budai hegyekben föl­szerelésük méregdrága divat, s egy harci kutya százezrekbe kerül.) Am nem hiszem, hogy a gyűlölet ellen zakatoló ván­dorvonatot a kopaszok barát­ságból fogadták volna a szé­kesfehérvári állomáson, s vi­déken azért fogy el több csempészpálinka, mert nem értenek hozzá. A vidék ért a pálinkákhoz, s. tud számolni a kevésből is. A csempészpia néha olcsóbb az ételnél. Szá­mít, ha kisebb a fizetés. J Tgy tetszik, rövidesen (_/ egyenlőség lesz: Pest majd éppúgy nyomorog, akár a vidék. Vendégek a vállalkozásfejlesztési központban Hitel a Takarékbankból A napokban több rangos ven­dége is volt a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány vállalkozói központjának. Kustos Lajos, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazga­tója Géczy Gyulának, a megyei központ ügyvezető igazgatójá­nak kíséretében ellátogatott a Takarékbank Rt. Salgótarjáni Fiókjához, ahol a Phare-hitel folyósításának tapasztalatairól tájékozódott. Németh Krisztinát, az Euró­pai Unió delegációjának a pri­vát kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős projekt­menedzserét dr. Székely László - az MVA ügyvezető igazgató- helyettese - társaságában fo­gadta Géczy Gyula. Holnap: közmeghallgatás Szécsényben Találkoznak az érdekek?- Az a tapasztalat, hogy az ál­lampolgárok élnek a közérde­keket kifejező bejelentéseikkel és kezdeményezéseikkel, s ez­zel segítik az önkormányzati munkát is. Többen a nyilvános képviselő-testületi ülések lehe­tőségeit is kihasználják - tud­tuk meg Varga Tibortól, Szé- csény polgármesterétől.-December 12-én, kedden 3 órától lesz a közmeghallgatás - mondja Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet jegyző, aki azt is kö­zölte lapunkkal, hogy az ön- kormányzati munka legfonto­sabb területei kerülnek elő­térbe. Többek között az, hogy miként működik az önkor­mányzat és' a testület, milyen feladatok képezik a jövő év koncepcióját, milyen a város közrendje és közbiztonsága, milyen a térség és a város mun­kával való ellátottsága. Az önkormányzat és a hiva­tal vezetői abban reményked­nek, hogy a jobbító javaslatok sokasága fogalmazódik meg az állampolgárok részéről. A köz­érdeket kifejező bejelentések, javaslatok most is elsőbbséget kapnak majd. R. A. Megyei Körkép BATONYTERENYE Akár jövő decemberig is emlegethetik a kicsinyek Porondra lépett a jótétemény Szombat délután az egész salgótar jáni sportcsarnok egy óriási Mikulás-puttonynak bizonyult. A pattogatott kukorica kelle­mes illata járta át az összes helyiséget, s amit már a szem „ér­zett” meg: az önzetlen szervezőknek (a városi önkormányzat MSZP-s képviselői, a BIT-Nodisz, a TIT, a Vöröskereszt és a sportcsarnok) köszönhetően ott vibrált valahol a levegőben a jótéteményü ajándékozás szelleme is. helyettese, Sarló Béla adta át. A fődíjat pedig közösen. A fődíj ugyanis erősen rúgkapált. A kismalacot a páréves nyertes középkorú szárnysegédei szállí­tották el a városi sportcsarnok­ból. Ezután pedig az óriási dísz­Zenekar legyen a talpán, ponto­sabban népszerűsége csúcsán, amelyik ennyi embert a sport­csarnokba tud vonzani. Egytől hetvenéves korig szinte minden korosztályt fel lehetett fedezni. A legtöbben persze a hat éven aluliak voltak. Ezúttal ők vezet­ték kézen fogva a szülőket, hi­szen az ő birodalmuk, az ő élet­terük volt a december 9-ei sportcsarnok. Bemelegítésként ügyességi játékokkal lehetett zsetonokat gyűjteni. Aki pontosan dobott célba, vagy éppen horgászott, az máris mehetett a beváltó­helyre. Harminc zsetonért már egy Fradi-kindert lehetett vásá­rolni, de aki hozzágyűjtött még húszat, az egy karácsonyi hang­lemezt is begyűjthetett. Kiderült, hogy az előrelátó rendezők nem láttak teljesen előre, mert bár a küzdőteret is beborították székekkel, még így is kevésnek bizonyult az ülő­hely. Persze kellett a hely a já­téknak és a Fővárosi Nagycir­kusz művészeinek is. A székek nem csak a kényelmi szempon­Sarló Béla, Salgótarján alpolgármestere is az ajándékozók között volt FOTÓ: BÁBEL LÁSZLÓ tot szolgálták, mert „némelyi­kük”’ kártyát, méghozzá nyerőt is rejtett maga alatt. A decem­beri hangulathoz, ünnepekhez kapcsolódó ajándékokat (ad­venti koszorú, szaloncukor, torta, édességcsomag, zenélő dísz) Boldvai László országgyű­lési képviselő, valamint Puszta Béla, a város polgármestere, és let-Mikulás kettőt villantott a szemével, és köpenye alól elő­bújtak a cirkuszművészek. Bű­vész, bohóc, artista ragadtatta tapsra a hálás, felhőtlenül szó­rakozó közönséget. Olyan volt minden, mint a mesében. És, mint minden mese, sajnos ez is véget ért. (Benkő) Balassagyarmaton tanácskoztak a megyei cigány kisebbség vezetői Küzdenek a megkülönböztetés ellen Fokozottabban oda kell figyelni a cigányság kulturális színvo­nalára, mert különben a jövő nemzedékének nem lesznek kép­viselői, akik elindítják az etnikumot a kilábalás útján. Erről is állást foglaltak a Nógrád megyei cigány kisebbségi képviselők és szószólók szövetségének gyarmati találkozóján. Élfogadta a meghívást Urbán Árpád, a balassagyarmati kör­zet országgyűlési képviselője is, aki beszélt a kisebbségi tör­vény módosításáról és az okta­tásban bevezetendő kisebbségi fejkvótáról, ám túl sok jóval ő sem kecsegtette a romákat. Berki Judit, a szövetség el­nöke szerint több nógrádi tele­pülésen nem tekintik egyen­rangú félnek a romák képvise­lőit. Ezt mutatja, hogy a három héttel ezelőtt kipostázott meg­hívókat számos szószóló nem is kapta meg. Különösen fontos tehát a kapcsolatok javítása a települések önkormányzataival. Az ülésen szót váltottak a működés eddigi tapasztalatairól is. Az elnök asszony kifejtette, egységes erőt kell kifejteniük a jövőben a képviselőknek, mert ha indulati síkra terelik a felme­rülő bajok orvoslását, abból semmi jó nem sülhet ki. A cigányság számára a kila­koltatások veszélye jelentheti a legnagyobb gondot, ugyanis rengeteg családnak van tarto­zása az állammal szemben. Kel találni valami megoldást. H. H. „Közlekedik a család”: KRESZ-vetélkedő az Ipoly partján Zsembéék jelesre vizsgáztak Mintha egy vérre - ponto­sabban jogosítványra - menő KRESZ-vizsga zajlott volna, akkora izgalom uralkodott el szombat délelőtt a gyarmati Gösser panzióban versenyző négy család tagjain. Nem is csoda, hiszen a „Köz­lekedik a család” című vetél­kedő városi fordulójában vias­kodtak a feladványokkal. A Centrum autós ügynökség által összeállított KRESZ-tesztet töl­töttek ki a famíliák, majd szá­mot adtak egészségügyi és mű­szaki ismereteikről is. A csemeték elméleti kerék­páros feladványokat oldottak meg, míg a családfők a város utcáin mutatták be, urai a gép­járműnek. Végül a rendkívül szoros versenyben a Zsembe család érdemelte ki az első he­lyet, alig néhány ponttal meg­előzve Csonkáékat. így ők képviselik Balassa­gyarmatot a megyei fináléban. 3. oldal Hírek Idősek napja Bátonyterenye - Szomba­ton a bátonyterenyei Petőfi Művelődési Házban idősek napi ünnepséget rendeztek. Köszöntőt mondott Nagy Bakos alpolgármester, majd operettekkel, humorral, ver­sekkel, zenével köszöntöt­ték és megvendégelték a megjelenteket. Iskolagaléria Diósjenő - Debre Györgyi, a Berkenyéről elszármazott festőművész kiállítása nyí­lik december 11-én, hétfőn az iskola galériájában. A tár­latot Berkenye polgármes­tere, Schmidt Józsefné nyitja meg, közreműködik a berkenyéi német • nemzeti­ségi kórus. Költői délután Balassagyarmat - Lírai programot rendeznek de­cember 12-én, kedden dél­után fél kettőtől a művelő­dési központban. A műsor­ban saját verseit adja elő Ladik Katalin, Pohánka Erika, Bella István, Romhá- nyi Gyula költő, illetve Za­lán Tibor író. „Terülj, asztalkám!” Salgótarján - Az Egészsé­ges életért klub december 12-én, kedden 16.30 órakor tartja évzáró rendezvényét a József Attila Művelődési Központban. „Terülj, terülj, asztalkám!” címmel tarta­nak kóstolót a klubtagok ál­tal elkészített korszerű éte­lekből. Fónay Jenő December 9-ei lapszámunk 1. oldalán helytelenül szere­pelt a POFOSZ országos el­nökének a neve, akit nem Fónay Józsefnek, hanem Je­nőnek hívnak, ahogy a 3. oldali képaláírásban szere­pel. Az érintettektől elnézést kérünk. Traffipax December 11 -én, hétfőn 6- tól 14 óráig Balassagyarma­ton és környékén; 10-től 18 óráig Bátonyterenyén és környékén, a 21. sz. főúton Mátraverebély külterületén, Kisterenye és Nagybátony belterületén, illetve a 23. sz. úton Nemti és Nádújfalu belterületén; 14-től 22 óráig Szécsényben és környékén lesz sebesség-ellenőrzés. Újra itt volt a TOP TV - Már szinte hazajár a nép­szerű zenei csatorna stábja Salgótarjánba, az öblösüvegy- gyári művelődési ház klubjába. Palotás Petra a rajongók gyűrűjében a hétvégi rendezvényen. fotó: Bábel László Pásztó a múlt században háromszor égett le Emlékszalag egyesületi zászlóra (Folytatás az I. oldalról) A kedvező fordulat a ’80-as években következett be, amikor elkezdődött az egyesület tech­nikai fejlesztése. A ’90-es évek elején elindult a Magyar Or­szágos Tűzoltó Szövetség újjá­szervezése. A pásztóiak 1992- ben alapító tagjai voltak az új­jáalakult megyei szövetségnek. Nagy megtiszteltetés volt szá­mukra, hogy 1993-ban Pásztón rendezték meg Szent Flórián napját, a tűzoltók védőszentjé­nek megyei ünnepélyét. Az egyesület elnöke el­mondta, hogy 1993-ban beve­zették a folyamatos ügyeleti szolgálatot. Jelenleg négy tűz­oltófecskendővel rendelkeznek, közöttük egy korszerű Merce- des-szel, amit az osztrák weis- senbachi egylettől kaptak. Emlékszalagot kötöttek az egyesület zászlajára a városi önkormányzat, a városi pa­rancsnokság és a megyei szö­vetség képviselői. A városi ön- kormányzat öt, az egyesület el­nöksége hat tűzoltót részesített jutalomban. A megyei szövet­ség ezüst emlékérmét nyolcán kapták meg, tűzoltó-emlékér­met hét önkéntesnek adomá­nyoztak. Ötvenéves szolgálati érmet kapott Győri Pál, 40 év után Brazda József, Dömpe Ist­ván, 30 év után Bódi János, Kanyó József, Szabó István és Toldi Miklós kapott kitüntetést. 25 éves szolgálatért 6, 20 éve­sért 7, 10 évesért 12 tűzoltót tüntettek ki. Végezetül dr. Varga Lajos apát felszentelte a tűzoltó-gépjárműveket.- esla ­„Egyedül a piálás jelent némi örömet” Aki szegény, az a... (Folytatás az 1. oldalról) Az alacsony cigány öregasz- szonynak két feles után meg­ered a nyelve. Hat gyereket nevelt fel, de közülük csak egy dolgozik. Húsz unokája van, az idősebbek már felnőt­tek. Egyedül él, gyakran az utcán, padokon tér nyugo­vóra. Nappal járja a házakat, becsönget lakásokba, hátha megszánják tíz-húsz forinttal. Aki ad neki valamit, azt az egekig magasztalja. Szinte minden idejét imádkozással tölti. Reméli, egyszer megse­gíti az Isten, s kitárja előtte a bőségszarut. Amit a kunyerá- lásból összegyűjt, abból álta­lában italt vesz. Rendszeresen lop az élelmiszerüzletekben. Lajos még innen jár a har­mincon. Kisegítő iskolát vég­zett, s alkalmi munkákból tar­totta el magát. Két esztendeje azonban nem dolgozik. Leg­utolsó munkahelyén lopáson kapták, azonnal kidobták. Fe­lesége, gyereke nincs, a szüle­ivel él. Minden reggel felke­rekedik, hogy találjon valami munkát, ám a türelem nem erőssége. Délelőtt tízkor már a kocsmában ücsörög. Fo­lyamodott ugyan szociális se­gélyért, ám szóra sem méltat­ták. Életét ő is teljesen kilátás­talannak tartja. Az ital tartja benne a lelket. Nem készül semmire, már nem álmodo­zik. -Vagyok és kész - sut­togja rekedt hangján, csak úgy maga elé, majd lehúzza a sokadik féldecit. Hegedűs H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom