Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-05 / 285. szám

1995. december 5., kedd Hazai Körkép 5. oldal Soron kívül Az Országgyűlés plénuma tegnap pótlólag napirendre vette annak a javaslatnak a megtárgyalását, amely sze­rint egy 500 fős műszaki alegység küldésével hazánk is hozzájárulna a délszláv béke- fenntartás sikeréhez. A tervezet szerint az alegységet legfeljebb 1996 végéig és csak egyéni (önvédelmi) fegyverzet­tel felszerelve küldenék ki. A tisztelt Ház egyébként is­mét több napirend előtti szó­párbaj színhelye volt. A pénz­ügyminiszter azzal a feltétellel maradt posztján - idézte fel Kónya Imre (MDF) -, hogy a kormány visszaszerzi gazda­ságpolitikai mozgásterét. Bok­ros maradt a székében, ez pedig Kónya szerint azt jelenti, hogy a kétharmados kormánytöbbség készen áll az Alkotmánybíró­ság megfegyelmezésére. Ami fenyegetés és nyomásgyakorlás a katonákról formájában már el is kezdődött, s ezt az MDF visszautasítja. Kormánypárti képviselők és Csiha Judit igazságügyi állam­titkár hangsúlyozták: szó sincs az Alkotmánybíróság megtá­madásáról, a kormány tisztelet­ben tartja határozatait. Mint bármely testületről, az Alkot­mánybíróságról is lehet azon­ban beszélni, sőt a testülettel kapcsolatos hiányzó jogszabá­lyokat éppen az Országgyűlés­nek kell meghoznia. Szó esett a Dunapack priva­tizációjának - az ellenzék által megkérdőjelezett - tisztaságá­ról is. Ennek kapcsán Suchman Tamás miniszter parlamenti vizsgálatot javasolt, hogy min­denki meggyőződhessék az ügy jogszerűségéről. Az esti órákban folytatták a vitát a Munkaerő-piaci Alap lét­rehozásáról, amelyet az ellenzék hevesen támadott központosító törekvései miatt. S. A. Megosztott a koalíció, kivonulást javasol a KDNP Metszéspontban az szja Baljós előjelek árnyékolják be a személyi jövedelemadó jövő évi szabályainak megha­tározására hivatott mai or­szággyűlési szavazást. Bizo­nyos kérdésekben megosztott a koalíció, az ellenzéknek pe­dig látványos tiltakozó lépést javasol a KDNP. A Magyar Szocialista Párt par­lamenti képviselőcsoportja hét­fői ülésén több mint négyórás tanácskozás után úgy döntött: támogatja az Érdekegyeztető Tanács kormányzati és munka- vállalói oldala között született megállapodást. Azaz olyan személyi jövedelemadó-tábla bevezetésére voksol, amely 48 százalékra emeli fel a jelenlegi 44 százalékos felső adókulcsot. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a magasabban fizetett al­kalmazotti rétegre is kiterjesz- szék a 960 ezer forintos évi bruttó jövedelemhatárig járó adó-jóváírási lehetőséget. A Szabad Demokraták Szö­vetségének frakciója viszont egyhangúlag úgy határozott tegnapi ülésén, hogy fenntartja eddigi álláspontját a személyi jövedelemadó ügyében. Indo­kolatlannak ítéli a 48 százalé­kos kategória létrehozását. A testület meghallgatta Bok­ros Lajos pénzügyminiszter ér­veit, majd ellenszavazat és tar­tózkodás nélkül határozott. A Koalíciós Egyeztető Ta­nács hétfő délutáni ülése sem oldotta fel az ellentéteket. Az SZDSZ ma reggel még foglal­kozik az üggyel. A Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezi, hogy az ellenzék vonuljon ki az Or­szággyűlés ülésterméből a személyi jövedelemadóról szóló törvény keddi szavazása­kor - jelentették be a frakció hétfői tájékoztatóján. Elutasít­ják ugyanis azt a tárgyalási módot, amellyel a kormány ke­resztül akarja hajszolni a jog­szabályt a törvényhozáson. Helytelenítik, hogy a kabinet álláspontját nem a beterjesztett törvényjavaslat, hanem képvi­selői módosító indítványok tar­talmazzák. Ugyancsak kifogá­solják, hogy a koalíciós pártok között kirobbant vita miatt közvetlenül a szavazás előtt még nem ismeretes, hogy mit is akar valójában az előterjesztő. Nem készült széles körben hozzáférhető olyan elmélyült elemzés sem, amelyből a kép­viselők megismerhetnék, hogy az szja milyen terheket rak az állampolgárokra. Mindezek értelmében a tervezett szava­zást a kereszténydemokraták megalapozatlannak, felelőt­lennek tartják. A Fidesz-Magyar Polgári Párt azt a véleményét fejtette ki tegnap, hogy álságos az a vita, amely az MSZP és az SZDSZ között az adótáblákról folyik, mert csupán az egykori válasz­tási ígéretek elfedésére szolgál. Az MSZP azt ígérte, hogy az adósávokat az infláció mérté­kével évente korrigálja majd, de épp az ellenkezője történik. A keresők egynegyede kerül majd a legmagasabb adósávba, de általában is nő valamennyi réteg adóterhe. Ezért a Fidesz vagy név szerinti szavazást kér az adótáblákról, vagy az ellen­zék többi pártjával együtt kivo­nul az ülésteremből. A szállás már készül, a szálláscsinálók még készülődnek Békefenntartók 400 szerelvénnyel Még tábori körülmények között, de már működik a számítógépes forró vonal fotó: feb/reuter Némi csalódást okoztak leendő házigazdáiknak tegnap az „amik”: hiába várakozott több mint száz riporter a taszári repülőtéren, az előzetes hírekkel ellentétben nem érkeztek meg a boszniai békefenntartó egységek amerikai előőrsei, a szálláscsinálók. A késedelem azonban sem Kaposváron, sem Taszáron nem hátráltatja az előkészületeket. Mint Bíró Béla altábornagy el­mondta: a magyar honvédség mindent megtesz a megfelelő fogadókészség és elhelyezés érdekében. Hogy milyen igényeknek kell megfelelniük a helybeliek­nek, arról némi ízelítőt ad az a riport, amely Taszárról a tegnapi The New York Timesban jelent meg. „A két­ezer lakosú, csöndes és békés faluban élő emberek, a lázas készülődés és várakozás elle­nére még csak nem is sejtik, mi vár rájuk” - írja sokat sejtetően a lap tudósítója. A sejtésnél azért több ismerettel rendel­keznek a település lakói. Már nyilvánosságra került például, hogy a 20 ezer fős amerikai kötelék jelentős része itt fog keresztülutazni; a katonák zöme csupán néhány napig vagy hétig marad a kaposvári körzetben, ám egy hadtáp- törzsnek végig Taszár lesz a telepe. A békefenntartó csapatokat és a felszereléseket összesen mintegy 400 vasúti szerelvény szállítja a dél-magyarországi átrakodó és hadtáptámasz- pontra. Amerikai részről olyan ada­tok is napvilágot láttak, hogy több mint száz harckocsi, két­száz páncélozott harci jármű, több tucat harci helikopter ér­kezése várható. A misszió tartózkodó és to- vábbvonulást biztosító szál­láshelye két kaposvári lakta­nyában, illetve Taszáron lesz. A helyszíneket alkalmasnak találták, e feladat ellátására a NATO szakértői. Mindkét he­lyen több épületszámyat kiürí­tettek. Magyar részről létre­hoztak egy úgynevezett had- táp-igazgatóságot, amely az amerikai egységek igényeit közvetíti a különböző hazai cégekhez és szállítókhoz. A Kaposváron állomáso­zó amerikai katonák szá­ma egyébként várhatóan ezer­kétezer között lesz. Változnak a családi támogatások Várhatóan csütörtöki ülésén dönt a kormány a családi támo­gatások rendszerében végrehajtandó módosításokról, és ezek bevezetésének időpontjairól. Az alkotmánybírósági döntés, illetve ajánlás többféle változást hoz az eddigiekhez képest. Eldöntésre vár, hogy mikor kezdődik az új helyzetre való felkészítési idő. Legalább 300 napos türelmi időt kell ugyanis alkalmazni, hogy már „úton levő”, leendő újszülöt­teket ne érintse hátrányosan a jogszabály megváltoztatása. A később születendő gyerekre, s az utánuk járó juttatásokra a módosított szabályok vonat­koznak. A várandósság) pótlék he­lyett alanyi jogon, a jövede­lemtől függetlenül egyszeri, 10 ezer forintos anyasági tá­mogatás illeti meg a szülő anyát. A terhességi-gyermek­ágyi segély biztosítási alapon jár, 24 hétig adható. Ha előző­leg az anya 270 napon át biz­tosított volt, a kereset 70 szá­zalékát, ha csak 180 napon át volt biztosított, keresete 60 százalékát kaphatja kézhez. A gyest az veheti igénybe, aki jövedelmi viszonyai alap­ján családi pótlékot is kap. A gyeshez nem szükséges előze­tes biztosítási idő, tehát az a kismama is jogosult rá, aki előzőleg egy napot sem töltött munkaviszonyban» Összege a saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegével lesz azonos. Fokozatosan megszűnik a gyermekgondozási díj, de aki a türelmi idő lejártáig igénybe veszi, annak továbbra is kap­nia kell. A gyermeknevelési támoga­tás, a jövedelmi helyzettől függően, a legkisebb gyermek iskolába kerüléséig vehető igénybe a tervezett új szabá­lyozás szerint. Fontos: ha a család jövedelmi viszonyai miatt nem jogosult a gyesre, a szülő a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. (lantos) Nukleáris szabályok. Hama­rosan a kormány elé kerül az atomenergia hasznosításáról szóló új törvény tervezete, ame­lyet megfelelőnek talált hétfői ülésén az Országos Atomener­gia Bizottság. Paragrafusai át­fogóan szabályozzák az atom­energia békés alkalmazását, meghatározzák a nukleáris hul­ladékok elhelyezésének és vég­leges tárolásának feltételeit is. Elutasítás. A Független Kis­gazdapárt országgyűlési képvi­selőcsoportja nem támogatja a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat elfogadá­sát, mert annak több pontjával nem ért egyet. Ezt hétfőn jelen­tették be. Égyebek között elfo­gadhatatlannak tartják, hogy a törvény életbe lépése után csak zárt láncú televíziós közvetítés legyen az Országgyűlés ülés­szakáról. Azzal sem értenek egyet, hogy csak a 70 év fölötti állampolgárok kapjanak díjfize­tési mentességet. Vasútbénítók. Január 1-jére a MÁV Rt. teljes vonalhálózatára sztrájkot hirdet a Mozdonyve­zetők Szakszervezete - jelentet­ték be a hétfői küldöttközgyű­lés után. A munkabeszüntetést addig tervezik, amíg megszüle­tik a mozdonyvezetők számára is elfogadható bérmegállapo­dás. A mozdonyvezetők 1989- től összesen hét alkalommal sztrájkoltak, s akcióik végén kompromisszumos megállapo­dások születtek. ) Nyílt levél. A döntéshozókhoz fordult a Nagycsaládosok Or­szágos Egyesülete. Mikulás­napi nyílt levelében az ellen emel szót, hogy az utóbbi évek kormányai „a gyermekek rová­sára kísérlik meg kezelni a rö­vid távú problémákat”. Egyút­tal arra kéri őket, hogy dönté­seikben tartsák szem előtt a fel- növekvő/k'or(isÁtáfyo)^,élJ(fékéít. Többletek. Jövőre 2,2 milliárd forintot kapnak a központi költ­ségvetésből feladataik megol­dására a kisebbségi önkor­mányzatok. Ez az összeg fél- milliárddal nagyobb az ideinél. Előreláthatólag 30-40 száza­lékkal nő a differenciált okta­tást segítő támogatás mértéke is. Mindez a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal szakmai ta­nácskozásán hangzott el. Felhívás. Társadalmi összefo­gást kezdeményezett Baja Ée- renc környezetvédelmi és terü­letfejlesztési miniszter a fenyő­fák illegális kivágása ellen. Sok szállító ugyanis védett, illetve frissen telepített vagy felújított erdőket tarol le azért, hogy gyorsan pénzhez jusson a kará­csony közeledtével. Ezért aíra kérik az önkormányzatokat,,1 a kereskedőket, illetve a családo­kat, hogy ellenőrizzék a fenyő­fák származási helyét. ni Kinder-tojásból 4000 pici játék. Fauszt Márton és Szepesi László nyolc éve gyűjti, és most a Hotel Tavernában kiállította a csokitojásokból előkerült számtalan meglepetést, a különféle ötletes játékfigurákat. fotó: feb/hajdu andrás Főnök a szakszervezeti tagság Készenlétben a „törvényen kívüli” sztrájkbizottságok Az év utolsó heteiben valószínűleg az eddiginél is kiélezettebb viták zajlanak majd az érdekegyeztetés különböző fórumain. Ma még megjósolhatatlan, hogy megállapodással vagy keijyér- töréssel zárulnak-e a tárgyalások; csak annyi bizonyos, hogy számos ágazatban megalakultak a sztrájkbizottságok. Munkatársunk arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi ezeknek a. bizottságoknak a célja, rendeltetése, feladata.- Törvényi rendelkezések, így a sztrájktörvény paragrafu­sai nem szabályozzák a meg­alakításukkal vagy a működé­sükkel kapcsolatos kérdéseket - mondja dr. Kiss Gyula, a Munkaügyi Minisztérium főta­nácsosa. - A törvénykezés tehát lehetővé teszi, hogy a más-más körülményekkel és feladatok­kal szembesülő érdekképvisele­tek maguk határozhassák meg a sztrájkbizottságok sajátos teen­dőit. Sémák nincsenek, mert ahogy eltérőek a sérelmek és követelések, eltérő az érdekér­vényesítés eszközeinek társa­dalmi hatása is. Hiszen - bár ez is, az is sokakat érint - nyilván nem mindegy, hogy munkabe­szüntetés miatt a fizikaóra ma- rad-e el az iskolákban, vagy a pályaudvaron a vonatok menet­rend szerinti indulása. Mint a szakszervezetek ille­tékeseitől megtudtuk, mind az egyeztetések, mind az esetleges munkabeszüntetések alkalmá­val kizárólag a szakszervezeti tagság véleménye mérvadó a sztrájkbizottságok számára. Jo­gosítványuk ennek megfelelően arra szól, hogy kikérjék, össze­gezzék és továbbítsák a tagság állásfoglalását a munkaadói és a kormányzati oldalhoz. Ha pe­dig a tárgyalások során nem születik megállapodás, szer­vezze a demonstrációt és végső esetben a sztrájkot. Egyik leg­fontosabb gyakorlati feladatuk egyébként a sztrájktörvényben megjelölt „elégséges ellátás” megszervezése. Az érdekérvényesítésért ví­vott küzdelem végén azután a sztrájkbizottságok befejezik működésüket, és fölszámolják önmagukat. (Cs. Benkő)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom