Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-30 / 305. szám

8. oldal 1995. december 30., szombat Hagyományok És Hagyományos Érdeklődők A csodaszarvas titkát sok tudós igyekezett megfentem Bevezetés a regölés rejtelmeibe A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Euró­pában ismert szokásainak magyar változata. Ilyenkor gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak is házról- házra járva bőséget, boldogságot kívánnak a jövő évre. Hej, regö rejtem ... - regölő legények Újkéren A szokás tehát igen általá­nos, de már sajátosan magyar a szokás neve. Nyelvészeink sze­rint a regölés név éppúgy, mint a regösének, „hej, regö rej­tem...” refrénje, finnugor ere­detű, s etimológiailag össze­függhet a régi magyarok sá­mánjainak révülésével, eksztá­zisba esésével is. Középkori okleveleink már név szerint emlegetnek „regö­söket”, akik — mint kitűnik - mulattatok, királyi együtt ivók, latin szóval combibatorok vol­tak. A XVI-XVIII. században a kalendáriumok a vízkereszt utáni első hétfőt regölő hétfő­nek nevezték. H élt ai Gáspár a XVI. század­ban a rege lő hetet emlegeti, mikor az emberek isznak, tob­zódnak, s ez szerinte az ördög ünnepe. Történeti adatok tehát szólnak regösökről és regölés- ről, de regösének szöveget nem sikerült a régebbi korokból ta­lálni. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben, Ud­varhely megyében volt szoká­sos a regölés. A Dunántúlon a legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó le­ány volt, és elénekelték varázs­éneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységva­rázslás: a gazdának és háza né­pének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt varázsoltak, azaz re­göltek össze egy legénnyel. Hogy ezt milyen komolyan vet­ték, annak az emlékét még most is felfedezhetjük. 1968 decem­berében két idősebb embert kértek fel Egy házasfaluban (Győr-Sopron m.), hogy éne­keljék magnetofonra a regösé­neket. Szívesen megtették, de előzőleg tanakodtak, hogy mi­lyen leány- és legénynevet em­lítsenek az énekben, nehogy vé­letlenül össze nem illő párt re­göljenek, vagyis varázsoljanak össze. E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regö­sök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek; néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A regölés fő időpontja ugyanis december 26., István vértanú napja volt, akinek alakja a népi emlékezetben egybeolvadt a magyarok első királya, István alakjával. A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is. Az ének szerint tiszta folyóvíz keletkezik, melyet pázsit fog körül, ezen csodafiúszarvas le­gelészik. Szarvának ezer ága- bogán a gyertyák gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak. Más énekben a holdat, a napot és a. csillagokat viseli testén a szarvas. A csodaszarvas titkát sok tu­dós igyekezett megfejteni. Annyi bizonyos, hogy a szarvas sok európai, ázsiai, sőt észak­amerikai indián népnél is a csil­lagos ég, főként a téli égbolt jelképe. A mag elvetésétől a kenyér elkészültéig: a búza vidám élettörténete Hej, te hejgetés... - szilveszteritor A nyugat-dunántúli regöléssel rokon szokás a legkeletibb magyar nyelvű csoport, a moldvai csángók szilveszteri hejgetése. Ennek célja az új esztendőben a gabona, a ke­nyér, mágikus úton való bizto­sítása. A név (hejgetés) a regösé­nek refrénjével (Hej, regö rej­tem...) mutat nyelvi rokonsá­got. A zajkeltő eszközök közt éppúgy, mint a regölésnél, itt is szerepel a köcsögdudához hasonló „bika”: kör alakú, kéregre feszített bőr, melynek közepére lóször van erősítve. A lószört megnedvesítik, s ke­züket végighúzogatva rajta a hejgetök bőgő hangot hoznak létre. A moldvai falvakban az öt­venes években még néhány he­lyen folyt a hejgetés. Résztv e­vői legények és elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a „bika” hangja kísérte. A hej­getés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig. A moldvai románok is ha­sonló szöveggel köszöntik az új évet. Az ének tartalma ke rülbelül a következő: elindu' nak a szolgák tizenkét pc r ökörrel, tizenkét pár ekével Elmennek a mezőre szántani elvetik a tiszta búzát. Mikc megérik a búza, sarlókat cs náltatnak, azzal learatják búzát, elviszik a malomba, o a molnár megőrli, majd a szé arany búzalisztből a gazde asszony kalácsot süt, s azt hejgetőknek adja. Minden szakasz végén fe hangzik a refrén, és megszc latnak a harangok, csattognak az ostorok. Ajándék az 1099 év múlva termő szőlőből / Szilveszterezett-e Árpád apánk? Ő seinknek feltehetőleg fontosabb elfoglaltságaik vol­tak a szilveszterezésnél, hiszen akkoriban még nem volt élelmiszeripar, autóipar stb. Ezek a korabeli hiányosságok vadászó - kalandozó életvitelre kényszerítet­ték eleinket. De azt se felejtsük, hogy akkortájt még a vezé­rek se rendelkeztek pontos menedzsernaptárral. Mikor a honfoglaló magyar­ság mai hazájába érkezett, földművelést ismerő, de főfog­lalkozásként állattenyésztő nép volt. Időszámításunk va­lószínűleg különbözött az itt élő, főként földműveléssel foglalkozó, letelepedett népekétől. Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett; az ázsiai rokon né­peknél - szinte napjainkig - tavaszi vagy őszi évkezdést ta­lálunk. A nomadizáló pásztor­népeknél a két időpont jelen­tőségét növelte a nyári lege­lőkre való vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. A télközépre eső, karácso­nyi, újévi (nagyjából a téli napfordulónak megfelelő) év­kezdés a napév szerinti idő­számítással együtt honosodott meg Európában, s a római bi­rodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkez­dést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el. Magyarországon a XVI. századig karácsonykor kezdő­dött az év. A polgári életben azonban a középkorban sem merült feledésbe a régi római január elsejei évkezdés. Gale- otto Marzio történetíró pl. Má­tyás király udvaráról szólva megjegyezte, hogy január el­sején a magyarok sztrénát, azaz ajándékokat osztogatnak, hogy jól kezdődjék az év. A XVI. század elején is - még a naptárreform előtt - ja­nuár elsején volt az újévi ajándékosztás. Az udvari számadáskönyvek leírják, hogy mennyi pénzt kaptak ek­kor az éneklő iskolások, a sza­kácsok, katonák, zenészek (például a citerás a kutyával) és a különféle mesteremberek. Amikor azután a hivatalos évkezdés napja is január elseje lett, az újévi szokások részben átkerültek erre a napra, máshol azonban a kará­csonyi ünnepen is megmarad­tak. így azóta is karácsonykor is és újévkor is szoktak az el­következő év időjárására jó­solni, ajándékot osztani, kelle­mes ünnepeket kívánni. Az emberek igyekeznek jó­solni a „vélet­lenből” is. Már a XVIII. szá­zadban meg­jegyzi a tudós Bőd Péter, hogy újévkor hagy­makalendáriu­mokat készíte­nek, melyekből az év tizenkét hónapjának időjárására jósol­nak. A jósló szokások közé tar­tozik a szilveszteri ólomöntés, a lányok pedig mindenféle mágikus praktikával azt igye­keznek megtudni, ki lesz a fér­jük. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás köze­pette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a go­nosz hatalmak, az óév kiűzés ;, vagy csak az általános ünnepi féktelenség. Néha epikus eredetmond; i- kat is fűznek e szokáshoz. Például Hajdúszoboszlón a :t mesélték, hogy az évbezáió lármázás a török háborúk ide­jére megy vissza. A szoboszli íi asszonyok szilveszterkor ös::- szeverték a tepsiket, meghúz­ták a harangot, s az így kelet­kezett zajjal megrémítettél elűzték a törököket. Azóta s minden év utolsó estéjén ha­sonló zajkeltéssel búcsúzni k az évtől. Hogy mit tennénk mi (egy általán tehetnénk-e), ha mai tudásunk birtokában visszake verednénk az időalagúton Á pád vezér elé? Azonkívül, hogy átadnán neki egy üveg bort az 1099 é múlva termő szőlőből, annyit mondanánk: kösz’ Árpi bác^i, hogy ott (1995-ben) itt va gyünk! A kezdetvarázslás varázslatos ereje Sohasem felejtjük el az elsőt... A néphit szerint a kezdéskor bekövetkezett események a ké­sőbbiek során megismétlődnek. Vigyázni kell tehát, hogy első ízben minden a kívánalmaknak megfelelően történjék. Pénzt például, vagy másféle becses értéket, ki ne adjon az ember, mert ki mit csinál, kivel mi tör­ténik először az új esztendő első napján, azt fogja tenni, il­letve az fog vele történni egész esztendőben. A széles körben megfigyel­hető hiedelem alapja a kezdet­varázslás, kezdetjóslás. Ez teszi világossá az első látogatóhoz, az utcán először szembejövő­höz fűződő újévi hiedelmeket: „Ha újévkor férfi lép be (elő­ször) a házba, szerencsét hoz, ha asszony, akkor szerencsét­lenséget.” Az utcán szembejövőhöz fű­ződő hiedelem azonban nem­csak újévre vonatkozik. Az év minden egyes napján, sőt a nap folyamán is minden új vállal­kozás kezdetén, a vele kapcso­latos útrakelés során „sorsdöntő lehet”, hogy kivel találkozik az ember először: „Ha férfival, nyugodtan mehet tovább, .ha nővel, jobb, ha visszafordul, mert úgysem lesz szerencséje.” A szerencse megvesztegeté­sének reményében illik az új házba (lakásba) költözködőket is első ízben valamiféle ajándék kíséretében meglátogatni, és sorolhatnánk a példákat to­vábbra is (első benyomás, első fizetés, első nyerés, első gólya, első fecske, a beszélni kezdő kisgyerek első szava stb.), mert a konvencióktól magát mentes­nek tartó modem ember még manapság is mindenféle kez­désnek, minden előszörinek megkülönböztető figyelmet, különös jelentőséget tulajdonít. ilveszter közeled- rJK tével szinte égtek BLi a telefonvonalak szerkesztőségünkben. Ami külön örvendetes, kihasz­nálva a Kelet Nógrád Coin év végi kedvezményes ajánlatát, világhírességek egész sora ér­deklődött különféle témák­ban ügyeletesünknél. Borisz Jelcin, moszkvai la­kos ingerült hangon sérelmezte, hogy a dácsájában összegyűlt vodkás üvegeket hiába próbálja beváltani az orosz fővárosban. A kudarc hatására elképzelhető, hogy az új évet - bármennyire is nem fűlik hozzá a foga - Coca-Colával köszönti. Fel­téve, ha a colásüvegekel is visszaváltják. Kedves Borisz! Az üres vodkásüvegeit csu­pán egy helyen, a Mologyec idica 235-ben tudja rubelre vál­tani. Ez a kis unyivermág ugyan messze van a Kremltől, de más­hol hiába próbálkozik. Azt ja­vasoljuk, hogy először egyene­Szilveszteri kíváncsiskodó Borisz Jelcin is érdeklődött sen haladjon az 1917-esek uli- cáján, majd egy nagy ívű jobb kanyart követve az Amerikai ülicán végig menve valósággal nekimegy az ön által keresett unyivermágnak.-Nincs fűtés a konditerem­ben, egy vacak 5X10-es bicepszezést nem tudok meg­csinálni. Kihez forduljak? - kérdezte Arnold Schwarzeneg­ger Los Angelesből. Kedves Arnold! Utánanyomoztunk problémá­jának. Ön előtt bizonyos Silves­ter Stallone használta a kondi­termet. Jóé Browntól, a kabi­nostól azt is megtudtuk, hogy Stallone szándékosan fürödte ki a meleg vizet, majd távozása során kicsavarta a villanyfűtő­testek biztosítékait. Javasoljuk, látogasson el a salgótarjáni mozgásstúdióba. Ott meleg van, és még balett- leckét is vehet. Elnézést kérünk Mick Jagger ( Lon- don-Párizs-New York ) telefonálónk­tól, de egy kicsit ké­sőn kapcsolt. A Hun­gária együttes nosz­talgiakoncertjére már nem tudunk jegyet szerezni, mivel az már régen volt. Közbenjártunk vi­szont annak érdeké­ben, hogy mint nagy, külföldön élő Hungá- ria-rajongó kapjon egy T-shirtet ( pólót ) Fenyő Miklós aláírá­sával, valamint két cseppet Dolly ked­venc parfümjéből. Borisz Jelcin moszkvai lakos Sajnos, továbbra sem tudunk semmi biztatót mondani Bili Clintonnak ( Washington DC, Fehérház ). Kedves Bili! Vitray Tamással előrelátha­tólag csak 1997-ben találkoz­hat. Jelenleg Skóciában járja a kastélyokat, utána San Fran­ciscóban találkozik Nobel-díjas tudósokkal, majd megy az olimpiára. Megértjük, hogy szeretné, ha Vitray úr 'interjút készítene önnel, csakhogy erre már jóval előbb kellett volna gondolnia. Azt tanácsoljuk, hogy nyerje meg újra az elnök- választást. Ez az egyetlen esé­lye arra, hogy találkozzon Vit­ray Tamással. Ügyeletünk utolsó perceiben jelentkezett Steven Spielberg. Los angeles-i filmrendező, aki a Hortobágyon forgatásra ke­rülő szuperprodukciójához ke­reste a kiszemelt főszereplőt, Antal Imrét. Kedves Steven! A „Gulya, atomvillanás után” című filmjének főszere­pére valóban nem találhatott volna Antal Imrénél alkalma­sabb személyt. Magyarország Mindenese ( Antal Imréről van szó ) egy órával ezelőtt Ebesen lépett föl egy musicalben, ötven perccel ezelőtt maratoni futott Salgótarjánból Őrhalomba, fél órával ezelőtt elkészítette a kö­vetkező öt évre a „Négy évsza­kot” , húsz perccel ezelőtt újság­írójelölteket vizsgáztatott, tíz perccel ezelőtt villáminterjút készített az olasz, az etióp és a kínai elnökkel, öt perce sincs, hogy egy egész estét betöltő An- tal-show-t forgatott - most pe­dig pihen. Egy fél percet. Hívja vissza 31 másodperc múlva. Kíváncsiskodó-szolgálatunk végén elnézést kérünk mind­azoktól, akik nem kerülhettek be idő híján válaszadási kö­rünkbe. így Madonnától, Pelé- töl, a líbiai kormánytól, Paul Newmantől, és a ceyloni gyöngyhalászok szakszervezeti bizalmijától. Próbálkozzanak egy év múlva. (b. m.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom