Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-28 / 303. szám
2. oldal S Z s* SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Keletről a maffia, nyugatról a segély szivárog - utóbbi lényegesen lassúbb Bún és bűnüldözés magyar módra Közbiztonsági fórumot tartottak a közelmúltban a Nógrád megyei rendör-fökapitányságon, amelynek vendége dr. Túrós András vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány helyettese, közbiztonsági főigazgató volt.- A rendőrség nehéz anyagi helyzetének ismeretében mit mondhat a jövő évi pénzügyi lehetőségekről?- A rendőrség költségvetése még ismeretlen. Bizonyos irányszámokat tudunk, de ez kevés ahhoz, hogy a jövő évet anyagilag, pénzügyileg felelősen megtervezzük. Az egészen biztos, hogy 1996-ban is működni fog a rendőrség, így a Nógrád megyei főkapitányság is, de jelentős fejlesztésekre aligha kerül sor ... 1996 az állomány éve? Úgy gondolom, hogy ’96 központi kérdése az állomány a szociális helyzetének javítása. Pillanatnyilag a legfontosabb a létszám megtartása: a leszerelési, elvándorlási hangulat még nem szűnt meg. Igen jelentős a rendőrhiány, országosan 2900 körül van. A képzett, felkészült, tapasztalt középkorosztály válik meg a rendőrségtől, s ez nagyon hiányzik. Szeretném elmondani, hogy az ORFK vezetői ’96-ot az „állomány évének” kívánják nyilvánítani. Foglalkozni akarunk a rendőrség, a rendőrök általános helyzetével, magatartásával, fegyelmével. A parancsnoki munka középpontjába a nevelést állítanánk, s jobban szeretnénk felkészíteni a rendőröket a konfliktusmegoldásra. Ezzel kapcsolatban már tárgyaltunk is a német rendőrség vezetőivel, akik felajánlották a segítségüket. Valószínűleg nem lesz létszámfejlesztés: nincs is értelme, hiszen hiányunk van. Bizonyos technikai korszerűsítésre talán nyílik lehetőség, de az is csak korlátozottan, és nem lesz olyan látványos, mint az elmúlt években. Folytatni kellene a számítógépes iniformációs rendszer fejlesztését, amit az elmúlt években megkezdtünk. Úgy gondolom, hogy 96-ban csak azt tűzhetjük ki célul magunk elé, hogy működjön a rendőrség és a szakmai munka szín-, vonala ne essen vissza. A közbiztonság általános helyzete ne romoljon, sőt, ahol lehetőség van rá, ott javuljon is!- Megha- tározhaló-e az, hogy a bűnözés mennyivel jár a rendőrség előtt, s jövőre növelheti-e az előnyéi?- Az a központi kérdés, hogy ilyen finanszírozási feltételek mellett a rendőrség mire képes. Ha minden így marad, akkor kétségtelen, hogy a bűnözés, a bűnözők további lépéselőnyre tesznek szert... Reszkessetek bűnözők!(?) Néhány állásfoglalás és döntés ismeretében meggyőződésem, hogy ’96-ban sokkal aktívabb bűnüldözésre lesz lehetőségünk, mint az idén. Javulhatnak a feltételeink, s ha ez megtörténik, akkor a magyar lakosság sokkal eredményesebb rendőri tevékenységre számíthat. Ha a testületen belül sikerül nagyobb rendet, fegyelmet teremteni, akkor annak kisugárzó hatása lesz az általános rendőri tevékenységre, így az általános bűnüldözői munkára is. Most sokkal optimistább vagyok és sokkal kedvezőbben látom a helyzetet, mint két-három héttel ezelőtt.- Tábornok úr, hogyan ítéli meg a Nógrád megyei rendőrfőkapitányság jelenlegi munkáját?- Néhány hónapja a Nógrád megyei főkapitányságtól volt hangos a sajtó és a közvélemény. Ahhoz képest igen jelentős, pozitív változás történt itt. A Gergényi Péter vezette főkapitányság olyan eredményeket produkált az elmúlt hetekben, hónapokban, amely példaértékű és figyelemre méltó. Én személy szerint azt értékelem nagyra, hogy a nógrádi rendőrség fegyelmezetten működik az utóbbi időben. Nincsenek olyan események, amelyek megráznák a fő- kapitányságot. Az ORFK-nak az utóbbi hetekben tulajdonképpen nem kellett foglalkozni a Nógrád megyei főkapitánysággal. Figyelemre méltóak a szakmai eredmények is, hiszen ha jól tudom az eredményességi mutatóban egészen előkelő helyet foglalnak el, országosan második helyre kerültek. Ez is példa nélküli. Azt is nagyra kell értékelem, hogy a jelentős bűn- cselekményeket nagyon gyorsan felderítik. Néhány hét alatt kiderült, hogy a nógrádi főkapitányságot is egészen jól lehet működtetni. Kétségtelen, hogy a háromnegyed év alatt ebben a megyében is nőtt a bűncselekmények száma, ha jól tudom, mintegy harminc százalékos a növekedés. Ettől függetlenül a megye közbiztonságát én kiegyensúlyozottnak minősítem. Nemzetközi kapcsolatok — A rendőrségnek vannak-e nemzetközi kapcsolatai?- A magyar rendőrség külföldi kapcsolatai példaértékűek: 22 országgal van kétoldalú kapcsolata az ORFK-nak. Kiemelhető a francia, a német, a svájci, a holland, a belga és az amerikai kollégákkal fennálló kapcsolat. Tudatosan fordultunk nyugat felé, mert tanulni akartunk, onnan vártuk a segítséget és a segélyeket, amelyeket meg is kaptunk. Elsősorban a franciáktól, amerikaiaktól, németektől, de sok támogatást kaptunk a svájciaktól és hollandoktól is. Az utóbbi egy-két évben a szomszédainkkal: Ukrajnával, Oroszországgal, Romániával is egyre tartalmasabb kapcsolat alakul ki. Nem késtünk el, de késésben vagyunk e téren: úgy gondolom, a közvélemény is egyetért azzal, hogy a keleti szomszédokkal is kétoldalú kapcsolatokat kell kialakítani! Az orosz rendőrség vezetői hajlandóságot mutatnak arra, hogy együttműködjenek velünk. Úgy gondolom, hogy ez a jövő útja, mert ha a bűnözés nemzetközi, akkor szükség van a rendőrség nemzetközi összefogására is! Pádár András Dr. Túrós András 1995. december 28., csütörtök Pásztón az ipartestület megmaradása a tét Küzdenek a létükért Tavaly, a küldöttválasztó gyűlés beszámolójában Báthy Károlyné, a Pásztó és Vidéke Ipartestület ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy az 1995-ös esztendő a bizonyítás időszaka lesz, melynek tétje az ipartestület megmaradása. — Ez a követelmény azonban a jövőben is állandó feladatot jelent számunkra, mert a sokat emlegetett Bokroscsomag következményeként minden társadalmi rétegben fokozódott a feszültség, ezen belül a kisiparosoknál és a kiskereskedőknél is - mondta az ügyvezető a nemrég megtartott küldöttközgyűlés beszámolójában. Szavainak igazságát gyakorlati tényekkel bizonyította. Vizsgakötelezettségek-A vásárló erő csökkenése miatt alig van építkezés a városban és vonzáskörzetében, a hagyományos szolgáltatást kérők köre is jelentősen megfogyatkozott. A társadalombiztosítási járulék megnövekedése miatt több kisiparos megszüntette tevékenységét.-Nehezítette az ipargyakorlást, hogy kötelezővé tették a fuvarozói vizsgát azoknak, akik 1990. április 1-ike után kezdték meg tevékenységüket. Plusz költséget jelentett az alkalmazottaknál az élelmiszertörvényből adódó minimum higénia vizsga, amely a képesítés nélküli alkalmazottaknál a hétezer forinton felül négy napi munkaidő kiesést is jelentett.-Az előbbiekben nehéz fellelni a sokat hangoztatott vállalkozásbarát kormány- politikát, pedig az IPOSZ ezzel kapcsolatban megtette javaslatát, amit az illetékesek „elfelejtettek” figyelembe venni. Újabb adóterhek- A jövő évi terhek részletes megismerése még várat magára. A minimálbér emelése ugyanakkor, újabb járuléknövekedéssel jár a főállású vállalkozóknál.- Kérdéses, hogy 1996-ban az általányadó megszűnik, vagy csak szűkül? Mára egyértelművé vált, hogy felemelik a gépjárműadót, a kötelező biztosítással együtt, a helyi adókat pedig 0,08 ezrelékről 1,2 ezrelékre. Az is ténykérdés, hogy az új esztendőben kötelező lesz mindenütt a pénztárgép használata. Hitel - az nincs-Aki netán hitel megszerzésére adja a fejét, az ne várjon semmi jót a túlságosan magas követelmények miatt. Több tízezer forintba kerülő kör megtétele után -üzleti terv, különböző illetékek, bizonylatok -, is a hitelkérelem teljesítése „nincs”-el zárul. A bankok inkább a jól fizető állami papírokba fektetik a takarékoskodó állampolgárok pénzét. A túlélésen kívül Damoklész kardjaként lebeg a tagság feje felett az az érzés, vajon képesek lesznek-e olyan eredményesen munkálkodni, hogy elkerüljék érdekképviseletüket ellátó szervezetük esetleges felszámolását. V. K. Elviselhető adónövekmény Nem valakik ellen, hanem valamiért vannak - állami támogatás nélkül Ellentétes ellenőri érdekek? Szeretnénk kibékíteni egymással a különböző szervekre „ültetett” ellenőröket, mert felszíni dolog az, hogy más a versenyszférában, más az állami területen, megint más az önkormányzatban vagy a fogyasztóvédelemben az ellenőrzéssel foglalkozó szakember érdeke - mondta a többi között Pitti Zoltán, az APEH elnöke. Engedjék meg, hogy a Nógrád Megyei Hírlap december 18-ai számában „Városatyákra dühös vállalkozók” címmel megjelent írásra az alábbi észrevételeket tegyem: 1. A város képviselő-testü- lete nem boldogan és nevetve szavaz meg adóemelést, legyen az bármilyen jellegű adó, ugyanakkor a kormányzati szándékot nem hagyhatja figyelmen kívül, ami arra irányul, hogy nagyobb teret kell adni a helyi jellegű adóknak. Egy így rendjén is lenne, csak a központi adók nem csökkennek ennek megfelelően. Ne feledjük azt sem, hogy az szja helyben maradó háElőfizetője és rendszeres olvasója vagyok az Önök újságának, már több éve. Nem tudok lemondani róla, mert mindig van benne új és érdekes írás. Elolvasom az újságot az első betűtől az utolsóig. Most van egy kérésem Önökhöz, szeretném, ha közzétennék. Minden év november 27-én van a véradók napja Magyarországon, és ilyenkor Nógrád megyében is ünnepségeket tartanak a városokban. Ugyanakkor csak a pásztói ünnepség volt az újságban megjenyada csökkent, amit valahogyan az önkormányzatnak pótolni kell. 2. .A gépjárműadót az ön- kormányzat nem emelte, hanem az 1995. XCVIII. törvényben előírt adóminimumot állapította meg. Lehetősége lett volna arra, hogy nagyobb adót állapítson meg, -ami az önkormányzat tiszta bevételét növelte volna-, ezzel a lehelőséggel azonban a képviselő-testület nem élt. 3. Az kétségtelen, hogy nem kérdeztünk meg minden vállalkozót, hogy mit szól a rendelethez - bár a vállalkozói iroda által szervezett fórumon lehetőség lett volna az észrevételeklentetve. Miért nem volt a többi? Kérem, ha lehet a többi ünnepségekről is írjanak egy-két sort, és írják meg, ki hányszoros véradó és hányadik véradásért kapott kitüntetés. Fáradozásukat előre is köszönöm. egy előfizetőjük és rendszeres olvasójuk * Tisztelt Olvasónk! Névtelen levelekkel nem szoktunk fof>lalkoznij - nem tudni, hogy e téma kapcsán Ón miért nem fedi re -, ugyanakkor megkérdeztük a megyei kézműves kamarát, illetve az ipari és kereskedelmi kamarát. A kézműves kamara írásban adott véleményt a rendelet-tervezetről, amelyben számos javaslatot tett annak módosítására. Az ipari és kereskedelmi kamara képviselői szintén áttanulmányozták a módosítást, a törvénynél igazságosabbnak tartják. Javaslatot tettek a nagyobb differenciálásra, az adó mértékének természetesen nem örülnek. 4. Megértjük a vállalkozók tiltakozását, senki nem örül, ha a pénztárcájából kivesznek, azonban úgy gondoljuk, hogy elviselhető lesz ez az adónövekmény. Akinek az adója hatvanhétezer forintról növekszik százezer forintra hetvenhat milliós árbevétel mellett, vagy kétszázhatvan ezer forintról emelkedik négyszázezer forintra háromszázmilliós árbevétel mellett, az reményünk szerint ki tudja fizetni ezt a kötelezettséget. Tőzsér Zsolt Balassagyarmat alpolgármestere fel a nevét -, ezúttal azért teszünk kivételt, mert közérdekű kérdést vet fel. Igaza van abban, hogy csak Pásztóról volt részletes tudósítás - a kitüntetettek felsorolásával -, de az bizonyára elkerülte a figyelmét, hogy valamennyi ünnepségről hírt adtunk és közöltük a Vöröskereszt megyei titkárának, Juhászné Kincses Helénnek a cikkét, amely minden véradóhoz szólt. A következőkben más területek véradóit is igyekszünk bemutatni. Aki egyben a Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Egyesületének is alelnöke, s nemrégiben Salgótarjánban, az APEH megyei igazgatóságán megtartott megyei szervezet alakulásakor és a tisztségviselők megválasztásakor az aktuális témákról is beszélt. Ebből az alkalomból arra kértem, hogy válaszoljon az egyesülettel kapcsolatos kérdéseimre.- Mi kell ahhoz, hogy az illetékes kormányzati szervek elismerjék az egyesület szükségességét, segítőkészségét?- Az egyesületi tagok egymásra találása, szakmai ismereteinek a mai követelményekhez való igazítása, olyan elemző, értékelő dokumentumoknak a kormány asztalára való tétele, ami megalapozottá teheti a kormányzati döntéseket. Először meg kell mutatni a szakmának, hogy mit tudunk. Szándékunkban áll, hogy ’96 januárjában egy országos rendezvényen, a nyilvánosság előtt bemutassuk eddigi munkánkat.- Mit takar a közös érdekérvényesítési igény?- Következik ez a szakma Rejtvényfejtők klubjának megalakítását tervezi a kisterenyei városi művelődési ház és könyvtár (Csentei út 4. tel: 353- 963) azok számára, akik időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve szétszakadásából. Szeretnénk kibékíteni a különböző szervekre „ültetett” ellenőröket, mert felszíni dolog, hogy más az érdeke a versenyszférában az állami, az önkormányzati, vagy a fogyasztóvédelmi területen dolgozó ellenőröknek. Meggyőződésem, hogy van hódolnak e szenvedélyén. Számuk az egyre dráguló rejtvényfüzetek és postaköltségek ellenére is számottevő. A klub heti egy alkalommal rendszeres programot biztosít tagjainak. A olyan szakmai érdek, amely áthidalja a felszíni különbségeket. A szakmának nagyon sokat kell fejlődnie. Ehhez az önképzésen kívül más, közös ismeretszerzési formák is kellenek. Ma nagyon sok az olyan új kérdés, amire nincs megfelelő válasz sem a jogrendszerben, sem a gazdaságban, sem a társadalmi életben. Példaként említhetem a vagyon fogalmának értelmezését. Mi nem valakik ellen, hanem valamiért kívánunk egységesen fellépni. Éz pedig a szakma újbóli elismerését jelenti!-Az egyesület kizárólag a tagdíjakból oldja meg tevékenységét, vagy a lojalitás ellenében állami támogatást igényel?- Az egyesület nem kap állami támogatást, kizárólag természetes személyekből, illetve gazdálkodó szervezetektől, vállalkozásoktól tagdíj-, vagy pártoló támogatás címén jut a működéséhez szükséges forrásokhoz. Ez bennünket arra szorít, hogy nyitottak legyünk a gazdaságot foglalkoztató kérdésekre. Venesz Károly közös feladványok megoldása mellett segítséget nyújt egyéni rejtvények megfejtéséhez is. Mindehhez megfelelő szakkönyvek, kézikönyvejt állnak rendelkezésre. Önkéntes véradók mindenütt vannak Klubba várják a rejtvényfejtőket Pitti Zoltán ?
