Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-27 / 302. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1995. december 27., szerda Nógrád Megyei Közgyűlés fóruma a Hírlapban Költségtakarékos év után jövőre is „szorul” a hivatal Év végi beszélgetés Smitnya Sándorral, a megyegyülés elnökével Kerek egy esztendeje alakult meg Nógrád megye újonnan választott közgyűlése. A korábbi választástól eltérően, ’94 végén, nagyobb szerephez jutottak a pártok a közgyűlési tagság jelölésében. A várt kormányzati felállás nógrádi visszatükröződése azonban elmaradt, nálunk két meglehetősen szokatlan frakciószövetség alakult. Egyik oldalon a szocialisták a munkáspártiakkal, a másik oldalon a demokratafórumosok a keresztény- demokratákkal, a kisgazdákkal, a fiataldemokratákkal és a szabaddemokratákkal alkottak koalíciót. A közgyűlés elnökévé Smitnya Sándort választották. ry Elnök úr! Miként értékeli a többségi koalíció munkáját, össze tudták-e hangolni hangszereiket ebben a - hazánkban szinte egyedülálló - párt- együttmüködésben ?- Egy év elteltével úgy látom, a koalíció egységes volt, meg tudott birkózni vállalt feladataival. Természetesen előfordult, hogy a szövetséget alkotó pártok között bizonyos kérdésben nézeteltérések mutatkoztak. De amikor arról volt szó, hogy a megye érdekében közös döntést kell hozni, minden párt alárendelte érdekeit a közös célnak, képes volt konszenzust teremteni. Ez a felfogás a közgyűlés munkáját nagymértékben segítette. A három alelnökön túl a pártok közül a legtöbb segítséget az SZDSZ-től kaptam, külön szeretném kiemelni Kaszás Erikát, aki az átlagosnál is többet vállalt a munkából. Ugyancsak köszönet illeti dr. Bercsényi Lajost /KDNP/, akire főleg a szociális kérdésekben támaszkodhattam. A szocialistákkal és a munkáspártiakkal a kapcsolat megfelelőneki Ítélhető. ^Voltak olyan döntések, amelyekben - a bizottsági állásfoglalásukat megváltoztatva a többségi álláspont szerint szavaztak -, s általában sikerült közös hangot találnunk. Szeretném, ha ez a közös hang a jövőben is megmaradna, ha a közgyűlés tagjai a jövőben is alárendelnék vok- sajjtgt a megye céljainak, s kevésbé érvényesülnének a párt- politikai elvek, irányok. Igazából az országos szint az, ahol a pártok nézetkülönbségeinek markánsan ütközniük kell. A megyei szintnek sokkal inkább kell érvényesítenie a területi érdekeket. Ami pedig a pártok befolyását illeti: szerintem ma Magyarországon a pártok képiviselik legmarkánsabban a demokráciát, s ennélfogva az ellenőrző szerepük is meghatározó. Ennek mindössze a civil szerveződések gyengesége az oka, az állami újraelosztás szerepe még mindig nagyon magas. Lebegtetett helyzetben-A korábbi közgyűlés sokat vívódott amiatt, hogy a megye szerepe, szerepvállalása nem tisztázódott kellőképpen. Változott-e a helyzet az Ön megítélése szerint?-Ma sem változott számottevően a helyzet, a megyei közgyűlés szerepe lebegtetett. Nagyrészt intézményfenntartó tevékenységet látunk el, s bár az önkormányzati törvény felruház bennünket jogosítványokkal a területi érdekek megjelenítésére, képviseletére, de az utasítások, jogszabályok többsége ezzel nincs összhangban. Az a kevés mozgásterünk, ami van, az sem szabályozott törvényi szempontból. A megyei érdek a helyi érdekek eredője kell, hogy legyen. Az érdekegyeztetés folyamata jelenleg csak csekély mértékben, és csak bizonyos ügyekben képes összhangot teremteni. Hátráltatta a munkánkat - s végül is nz' érdekegyeztetést a terület- fejlesztési törvény hiánya, amelyről azt gondoltuk, hogy az év derekára megszületik, ám mint kiderült, idén már nem kerül napirendre.-Mindez nyilván rányomta bélyegét a közgyűlés hivatalának munkájára is...- Előre kell bocsátanom, hogy a tisztségviselők zöme nem rendelkezett jelentős köz- igazgatási gyakorlattal. Meg kellett ismernünk, mit is vállaltunk, azt milyen jogi és egyéb eszközökkel hajthatjuk végre, illetve meg kellett ismernünk a szokásjogokat. Mivel én gazdasági szférából jöttem, a pénzmozgások ott jóval egyszerűbbnek tűntek, az eszközöket sokkal gyorsabban lehetett mozgósítani. Az egy év alatt - úgy érzem - ezen a téren is sokat fejlődtünk, egyre tisztábban látjuk, hogyan működnek a dolgok. Ehhez hozzátartozik a minisztériumokkal kialakított kapcsolat is.- Mit tart a közgyűlés első esztendei munkájában a legnagyobb eredménynek?- Az év elején kialakított költségvetési koncepcióban még 460 millió forint hiánnyal számoltunk. A deficitet év közben majdnem nullára sikerült redukálnunk. Ezt hatalmas eredménynek tartom, de hozzáteszem, hogy a Belügyminisztérium segítsége nélkül kivihetetlen lett volna. Az önhibáján kívül hátrányos régiók megsegítésére létrehozott alapból személyesen Kuncze Gábor miniszter úr közbenjárásával 190 millió forintos pályázatot nyertünk. Bizonyos feladatokat átcsoportosítottunk a következő esztendőre, illetve a feladatokat átértékeltük, s csökkentettük a hozzá rendelt pénzt. A kötelezettségeink közül egynéhányat örököltünk, ezek közül a Pásztó-Bercel ivóvízvezeték azóta elkészült. Másik kötelezettségünk a kórházi rekonstrukció finanszírozása volt, amelynek terhei elsősorban jövőre jelentkeznek majd, lévén hogy százmilliós kötelezettségvállalást tettünk. Segítette a költségvetés pozitív alakulását a műveseállomás sikeres értékesítése, illetve a takarékos gazdálkodásunk, ami a reményeim szerint a jövőben is folytatódik. Fontosnak tartom, hogy megkezdődött az intézményrendszerünk átvilágítása, amitől sokan féltek, de hozzátartozik az objektív helyzet- elemzéshez. Nem utolsósorban ez is segítette az „önhibás” pályázatunk sikerét. Működési hiánnyal tehát nem számolunk, némi hitelre azonban rászorultunk, amelynek a nagysága elenyésző: nem éri el az ötvenmillió forintot. Humánus leépítés-A „nullabázisú” tervezésnek - úgy hírlik - nem sokan örültek...- A várt kemény intézkedések azonban csak részben lettek végrehajtva, pont azért, mert úgy véltem: ha egy hangyányi esélyünk van az adott intézményben a működést kisebb költséggel szinten tartani, akkor drasztikus intézkedésekre nincs szükség. Az „önhibás” pályázaton nyert pénz ezt lehetővé A koalíció egységes tette, így nem volt szükség jelentősebb létszámleépítésre sem. Folyamatosan kell szorulni, de nem drasztikusan! Az átvilágítás rámutatott a bázistervezésű szemlélet torz mivoltára, hiszen akadt olyan intézményünk, ahol a megszorítások miatt már szappanra sem tellett... Az intézményvezetőkkel folyamatosan egyeztettünk, de a szakszervezetekkel éppúgy. Arra jutottunk, hogy a feleslegessé vált dolgozóktól a leg- humánusabban válunk el, gondolok például az előnyugdíj alkalmazására. A gyermekvédelmi intézmények esetében a struktúra váltás már korábban megindult, lezárása 1996-ban megtörténik, természetesen nem kis költségmegtakarítást eredményezve.- Okozott-e vagyonvesztést a „nullabázisú" program végrehajtása?- Eddig még nem, jövőre viszont a fejlesztési koncepció végrehajtása érdekében (vízprogram befejezése, kórházi rekonstrukció) meg kell válnunk bizonyos vagyontárgyainktól. Ezek körét kijelöltük. Más forrásunk sajnos, nincs, s azt is látni kell, hogy az eladásra szánt vagyon csak vitte a pénzt, s nem hozta. Felméréseink szerint pedig a jövőben sem változott volna számottevően ez a helyzet.- A költségvetés alakulása azt is eredményezi, hogy a közgyűlés egyre kevesebb közcélú feladatot képes ellátni a jövőben. A jelek szerint ez a tendencia a jövőben is folytatódik. Ön hogy látja?- A leépülő központosított állami költségvetés hatására ez törvényszerű folyamat. Eddig is sok olyan feladat hárult ránk, amelyhez nem volt pénz rendelve. A jövőben a piac dönti el, szükség van-e bizonyos tevékenységek fenntartására, vagy sem. Attól azonban óva intenék bárkit is, hogy az érintett intézményeket egyik pillanatról a másikra a mély vízbe dobjuk, én magam a fokozatosság híve vagyok. Ráadásul nincsenek egy súlycsoportban, egyikük több, másikuk kevesebb bevételhez jut, vállalkozási tevékenysége vagy adottsága révén. A probléma szerintem az, hogy a kisjövedelműek egyre kevésbé lesznek képesek igénybe venni a dráguló szolgáltatásokat, akár a kultúra, akár az oktatás, akár a sport területén. Példaként említhetem, hogy több jelentkező is volt szociális otthon építésére, üzemeltetésére. Valamennyi vállalkozó a gazdagabb rétegre számít. Nekünk viszont kötelességünk, hogy a kispénzű rászorulókra is gondoljunk. Másrészt, nem szabad a dolgok elébe vágnunk, hiszen a kormányzatnak is vannak szándékai, például a közoktatás átalakítására. Tudomásom szerint 1996. június elsején várható e témakörben döntés, s ennek megfelelően járunk el.-A szűk mozgástér ellenére látszik már, amit a közgyűlés jövőre felvállalhat. E képzeletbeli listából ön mit emelne ki fontossági sorrend szerint?- Fontosnak tartom, hogy intézményeinket a lehető legjobb színvonalon sikerüljön működtetni. Ugyanilyen fontos, hogy a már elindított fejlesztéseket fejezzük be, pénzügyileg zárjuk le, anélkül, hogy vállalhatatlan terhet jelentenének. A jövőben jobban össze kellene hangolni a kormányzati szándékokat a területi érdekekkel. Ebben akkor kapunk nagyobb teret, ha az önkormányzatok erre felhatalmaznak bennünket, illetve, ha megfelelő kapcsolatrendszert építünk ki a lehetőségek bővítése érdekében. A lényeg az, hogy elkezdődjön vagy dinamikusabban folytatódjék egy folyamat, amely a hátrányos helyzet felszámolására irányul. Erre önmagukban a települések nem képesek, csakis összefogás eredményeképpen érhetünk célt. Látványos lépéseket jövőre sem tehetünk ez ügyben. de a meglévő erőforrásainkat sokkal koordináltabban, hatékonyabban kellene felhasználni, működtetni. Lobby-erőnk csekély- Mondjuk ki: szükségünk van bizonyos lobbyzásra is. Erről az oldalról közelítve, milyennek ítéli elnök úr az állami és civil szervezetekkel, kamarákkal, országgyűlési képviselőkkel kialakult viszonyt?-Alapjában a kapcsolatunk valamennyiükkel jó. Vissza kell, hogy utaljak a területfejlesztési törvény hiányára, amely jó keretül szolgált volna ahhoz, hogy a települési ön- kormányzatok, kamarák, vállalkozásfejlesztési központok, civil szerveződések, dekon- centrált szervezetek összehangolják stratégiájukat. Ettől függetlenül a kölcsönös informálás él, sokukkal munkakapcsolatban vagyunk, de a kontaktus - a törvény híján - mégsem válhatott egyértelművé. Az ország- gyűlési képviselőkkel gyakran találkoztam, de látni kell, hogy kis létszámuk miatt nincs akkora lobby-erejük, mint mondjuk a borsodiaknak. Éppen ezért a megyék között is kialakult bizonyos együttműködés, bár ennek a folyamatnak még csak az elején vagyunk. Vannak dolgok, amiben együtt tudunk működni, de lesznek olyanok is, amiben minden megye magára marad, hiszen mindenki szeretné a legtöbbet kilobbyzni szűkebb pátriájának.-Sokan tudják önről, hogy Dejtáron élt, mielőtt közgyűlési elnökké megválasztották. Miként változtatta meg a családja életét a költözés, a kétlakiság?- Nagyon kevés idő jut a családomra, de ami marad, azt megpróbálom velük tölteni. A nagyobbik fiam olykor számon is kéri, miért nem vagyunk többet együtt'. Végül is Tarjánba költöztünk, egy szolgálati lakásba, a kicsi is itt jár óvodába. Megszokni nem lehet ezt az állapotot, inkább azt mondanám, hogy elviselik. Baráti körömmel, a rokonokkal alig találkozom, pedig korábban ők jelentették számomra az erőt mindahhoz, amit csináltam. Úgy érzem, amíg a megye érdekében tudok tenni, dolgozni, s mindez hasznot jelent, addig csinálom.- Köszönöm a beszélgetést! T. Németh László A megyei közgyűlés tagjainak névsora Bakos Albert, Becsó Zsolt alelnök, Betz József, dr. Bercsényi József, Berkes Vida István, Bihary Lajos, Bozsik Béla, Bőgős Tamás, Csurgói Béla, Demus Iván, Egri Zoltánné, Fodor Tibor, Frisch Oszkár alelnök, Gyürki János, Horváth Mihály, dr. Jaku- becz József, Johan János, Kapás Imre, Kaszás Erika. Kazinczi János, Kriston Péter, Koczka Lajos, Kolosi Tibor, Körül Ferenc, Kovács Gábor alelnök, Kürti József, dr. Langmayer Balázs, Maczó László, Markó Antal, Patkós István, dr. Rozgonyi József, Smitnya Sándor elnök, Szondái László, Szántó Csaba, Szegner László, Szilágyi Albert, Tari István, Tőzsér Tibor, Vida Attila, Zsédely Lajos. Nógrád Megyei Közgyűlés meghitt, békés, boldog, eredményekben gazdag új esztendőt kíván a megye összes lakójának ! ■ __. ■■ I__1____,__________Ű_L__________1_________ ♦
