Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-27 / 302. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1995. december 27., szerda Nógrád Megyei Közgyűlés fóruma a Hírlapban Költségtakarékos év után jövőre is „szorul” a hivatal Év végi beszélgetés Smitnya Sándorral, a megyegyülés elnökével Kerek egy esztendeje alakult meg Nógrád megye újonnan vá­lasztott közgyűlése. A korábbi választástól eltérően, ’94 végén, nagyobb szerephez jutottak a pártok a közgyűlési tagság jelö­lésében. A várt kormányzati felállás nógrádi visszatükröződése azonban elmaradt, nálunk két meglehetősen szokatlan frakció­szövetség alakult. Egyik oldalon a szocialisták a munkáspárti­akkal, a másik oldalon a demokratafórumosok a keresztény- demokratákkal, a kisgazdákkal, a fiataldemokratákkal és a szabaddemokratákkal alkottak koalíciót. A közgyűlés elnökévé Smitnya Sándort választották. ry Elnök úr! Miként értékeli a többségi koalíció munkáját, össze tudták-e hangolni hang­szereiket ebben a - hazánkban szinte egyedülálló - párt- együttmüködésben ?- Egy év elteltével úgy lá­tom, a koalíció egységes volt, meg tudott birkózni vállalt fel­adataival. Természetesen elő­fordult, hogy a szövetséget al­kotó pártok között bizonyos kérdésben nézeteltérések mu­tatkoztak. De amikor arról volt szó, hogy a megye érdekében közös döntést kell hozni, min­den párt alárendelte érdekeit a közös célnak, képes volt kon­szenzust teremteni. Ez a felfo­gás a közgyűlés munkáját nagymértékben segítette. A há­rom alelnökön túl a pártok kö­zül a legtöbb segítséget az SZDSZ-től kaptam, külön sze­retném kiemelni Kaszás Erikát, aki az átlagosnál is többet vál­lalt a munkából. Ugyancsak kö­szönet illeti dr. Bercsényi La­jost /KDNP/, akire főleg a szo­ciális kérdésekben támaszkod­hattam. A szocialistákkal és a munkáspártiakkal a kapcsolat megfelelőneki Ítélhető. ^Voltak olyan döntések, amelyekben - a bizottsági állásfoglalásukat megváltoztatva a többségi ál­láspont szerint szavaztak -, s ál­talában sikerült közös hangot találnunk. Szeretném, ha ez a közös hang a jövőben is meg­maradna, ha a közgyűlés tagjai a jövőben is alárendelnék vok- sajjtgt a megye céljainak, s ke­vésbé érvényesülnének a párt- politikai elvek, irányok. Igazá­ból az országos szint az, ahol a pártok nézetkülönbségeinek markánsan ütközniük kell. A megyei szintnek sokkal inkább kell érvényesítenie a területi érdekeket. Ami pedig a pártok befolyását illeti: szerintem ma Magyarországon a pártok kép­iviselik legmarkánsabban a de­mokráciát, s ennélfogva az el­lenőrző szerepük is meghatá­rozó. Ennek mindössze a civil szerveződések gyengesége az oka, az állami újraelosztás sze­repe még mindig nagyon ma­gas. Lebegtetett helyzetben-A korábbi közgyűlés sokat vívódott amiatt, hogy a megye szerepe, szerepvállalása nem tisztázódott kellőképpen. Válto­zott-e a helyzet az Ön megíté­lése szerint?-Ma sem változott számot­tevően a helyzet, a megyei köz­gyűlés szerepe lebegtetett. Nagyrészt intézményfenntartó tevékenységet látunk el, s bár az önkormányzati törvény fel­ruház bennünket jogosítvá­nyokkal a területi érdekek meg­jelenítésére, képviseletére, de az utasítások, jogszabályok többsége ezzel nincs összhang­ban. Az a kevés mozgásterünk, ami van, az sem szabályozott törvényi szempontból. A me­gyei érdek a helyi érdekek ere­dője kell, hogy legyen. Az ér­dekegyeztetés folyamata jelen­leg csak csekély mértékben, és csak bizonyos ügyekben képes összhangot teremteni. Hátrál­tatta a munkánkat - s végül is nz' érdekegyeztetést a terület- fejlesztési törvény hiánya, amelyről azt gondoltuk, hogy az év derekára megszületik, ám mint kiderült, idén már nem ke­rül napirendre.-Mindez nyilván rányomta bélyegét a közgyűlés hivatalá­nak munkájára is...- Előre kell bocsátanom, hogy a tisztségviselők zöme nem rendelkezett jelentős köz- igazgatási gyakorlattal. Meg kellett ismernünk, mit is vállal­tunk, azt milyen jogi és egyéb eszközökkel hajthatjuk végre, illetve meg kellett ismernünk a szokásjogokat. Mivel én gazda­sági szférából jöttem, a pénz­mozgások ott jóval egysze­rűbbnek tűntek, az eszközöket sokkal gyorsabban lehetett mozgósítani. Az egy év alatt - úgy érzem - ezen a téren is so­kat fejlődtünk, egyre tisztábban látjuk, hogyan működnek a dolgok. Ehhez hozzátartozik a minisztériumokkal kialakított kapcsolat is.- Mit tart a közgyűlés első esztendei munkájában a legna­gyobb eredménynek?- Az év elején kialakított költségvetési koncepcióban még 460 millió forint hiánnyal számoltunk. A deficitet év köz­ben majdnem nullára sikerült redukálnunk. Ezt hatalmas eredménynek tartom, de hozzá­teszem, hogy a Belügyminisz­térium segítsége nélkül kivihe­tetlen lett volna. Az önhibáján kívül hátrányos régiók megse­gítésére létrehozott alapból személyesen Kuncze Gábor miniszter úr közbenjárásával 190 millió forintos pályázatot nyertünk. Bizonyos feladatokat átcsoportosítottunk a következő esztendőre, illetve a feladatokat átértékeltük, s csökkentettük a hozzá rendelt pénzt. A kötele­zettségeink közül egynéhányat örököltünk, ezek közül a Pásztó-Bercel ivóvízvezeték azóta elkészült. Másik kötele­zettségünk a kórházi rekonst­rukció finanszírozása volt, amelynek terhei elsősorban jö­vőre jelentkeznek majd, lévén hogy százmilliós kötelezettség­vállalást tettünk. Segítette a költségvetés pozitív alakulását a műveseállomás sikeres érté­kesítése, illetve a takarékos gazdálkodásunk, ami a remé­nyeim szerint a jövőben is foly­tatódik. Fontosnak tartom, hogy megkezdődött az intéz­ményrendszerünk átvilágítása, amitől sokan féltek, de hozzá­tartozik az objektív helyzet- elemzéshez. Nem utolsósorban ez is segítette az „önhibás” pá­lyázatunk sikerét. Működési hi­ánnyal tehát nem számolunk, némi hitelre azonban rászorul­tunk, amelynek a nagysága el­enyésző: nem éri el az ötven­millió forintot. Humánus leépítés-A „nullabázisú” tervezés­nek - úgy hírlik - nem sokan örültek...- A várt kemény intézkedé­sek azonban csak részben lettek végrehajtva, pont azért, mert úgy véltem: ha egy hangyányi esélyünk van az adott intéz­ményben a működést kisebb költséggel szinten tartani, akkor drasztikus intézkedésekre nincs szükség. Az „önhibás” pályáza­ton nyert pénz ezt lehetővé A koalíció egységes tette, így nem volt szükség je­lentősebb létszámleépítésre sem. Folyamatosan kell szo­rulni, de nem drasztikusan! Az átvilágítás rámutatott a bázis­tervezésű szemlélet torz mivol­tára, hiszen akadt olyan intéz­ményünk, ahol a megszorítások miatt már szappanra sem tel­lett... Az intézményvezetőkkel folyamatosan egyeztettünk, de a szakszervezetekkel éppúgy. Arra jutottunk, hogy a felesle­gessé vált dolgozóktól a leg- humánusabban válunk el, gon­dolok például az előnyugdíj al­kalmazására. A gyermekvé­delmi intézmények esetében a struktúra váltás már korábban megindult, lezárása 1996-ban megtörténik, természetesen nem kis költségmegtakarítást eredményezve.- Okozott-e vagyonvesztést a „nullabázisú" program végre­hajtása?- Eddig még nem, jövőre vi­szont a fejlesztési koncepció végrehajtása érdekében (víz­program befejezése, kórházi rekonstrukció) meg kell vál­nunk bizonyos vagyontárgya­inktól. Ezek körét kijelöltük. Más forrásunk sajnos, nincs, s azt is látni kell, hogy az el­adásra szánt vagyon csak vitte a pénzt, s nem hozta. Felmérése­ink szerint pedig a jövőben sem változott volna számottevően ez a helyzet.- A költségvetés alakulása azt is eredményezi, hogy a köz­gyűlés egyre kevesebb közcélú feladatot képes ellátni a jövő­ben. A jelek szerint ez a tenden­cia a jövőben is folytatódik. Ön hogy látja?- A leépülő központosított állami költségvetés hatására ez törvényszerű folyamat. Eddig is sok olyan feladat hárult ránk, amelyhez nem volt pénz ren­delve. A jövőben a piac dönti el, szükség van-e bizonyos te­vékenységek fenntartására, vagy sem. Attól azonban óva intenék bárkit is, hogy az érin­tett intézményeket egyik pilla­natról a másikra a mély vízbe dobjuk, én magam a fokozatos­ság híve vagyok. Ráadásul nin­csenek egy súlycsoportban, egyikük több, másikuk keve­sebb bevételhez jut, vállalko­zási tevékenysége vagy adott­sága révén. A probléma szerin­tem az, hogy a kisjövedelműek egyre kevésbé lesznek képesek igénybe venni a dráguló szol­gáltatásokat, akár a kultúra, akár az oktatás, akár a sport te­rületén. Példaként említhetem, hogy több jelentkező is volt szociális otthon építésére, üze­meltetésére. Valamennyi vál­lalkozó a gazdagabb rétegre számít. Nekünk viszont köte­lességünk, hogy a kispénzű rá­szorulókra is gondoljunk. Más­részt, nem szabad a dolgok elébe vágnunk, hiszen a kor­mányzatnak is vannak szándé­kai, például a közoktatás átala­kítására. Tudomásom szerint 1996. június elsején várható e témakörben döntés, s ennek megfelelően járunk el.-A szűk mozgástér ellenére látszik már, amit a közgyűlés jövőre felvállalhat. E képzelet­beli listából ön mit emelne ki fontossági sorrend szerint?- Fontosnak tartom, hogy in­tézményeinket a lehető legjobb színvonalon sikerüljön működ­tetni. Ugyanilyen fontos, hogy a már elindított fejlesztéseket fejezzük be, pénzügyileg zárjuk le, anélkül, hogy vállalhatatlan terhet jelentenének. A jövőben jobban össze kellene hangolni a kormányzati szándékokat a te­rületi érdekekkel. Ebben akkor kapunk nagyobb teret, ha az önkormányzatok erre felhatal­maznak bennünket, illetve, ha megfelelő kapcsolatrendszert építünk ki a lehetőségek bőví­tése érdekében. A lényeg az, hogy elkezdődjön vagy dina­mikusabban folytatódjék egy folyamat, amely a hátrányos helyzet felszámolására irányul. Erre önmagukban a települések nem képesek, csakis összefogás eredményeképpen érhetünk célt. Látványos lépéseket jö­vőre sem tehetünk ez ügyben. de a meglévő erőforrásainkat sokkal koordináltabban, haté­konyabban kellene felhasz­nálni, működtetni. Lobby-erőnk csekély- Mondjuk ki: szükségünk van bizonyos lobbyzásra is. Er­ről az oldalról közelítve, mi­lyennek ítéli elnök úr az állami és civil szervezetekkel, kama­rákkal, országgyűlési képvise­lőkkel kialakult viszonyt?-Alapjában a kapcsolatunk valamennyiükkel jó. Vissza kell, hogy utaljak a területfej­lesztési törvény hiányára, amely jó keretül szolgált volna ahhoz, hogy a települési ön- kormányzatok, kamarák, vál­lalkozásfejlesztési központok, civil szerveződések, dekon- centrált szervezetek összehan­golják stratégiájukat. Ettől füg­getlenül a kölcsönös informálás él, sokukkal munkakapcsolat­ban vagyunk, de a kontaktus - a törvény híján - mégsem válha­tott egyértelművé. Az ország- gyűlési képviselőkkel gyakran találkoztam, de látni kell, hogy kis létszámuk miatt nincs ak­kora lobby-erejük, mint mond­juk a borsodiaknak. Éppen ezért a megyék között is kiala­kult bizonyos együttműködés, bár ennek a folyamatnak még csak az elején vagyunk. Van­nak dolgok, amiben együtt tu­dunk működni, de lesznek olyanok is, amiben minden me­gye magára marad, hiszen min­denki szeretné a legtöbbet ki­lobbyzni szűkebb pátriájának.-Sokan tudják önről, hogy Dejtáron élt, mielőtt közgyűlési elnökké megválasztották. Mi­ként változtatta meg a családja életét a költözés, a kétlakiság?- Nagyon kevés idő jut a csa­ládomra, de ami marad, azt megpróbálom velük tölteni. A nagyobbik fiam olykor számon is kéri, miért nem vagyunk töb­bet együtt'. Végül is Tarjánba költöztünk, egy szolgálati la­kásba, a kicsi is itt jár óvodába. Megszokni nem lehet ezt az ál­lapotot, inkább azt mondanám, hogy elviselik. Baráti köröm­mel, a rokonokkal alig találko­zom, pedig korábban ők jelen­tették számomra az erőt mind­ahhoz, amit csináltam. Úgy ér­zem, amíg a megye érdekében tudok tenni, dolgozni, s mindez hasznot jelent, addig csinálom.- Köszönöm a beszélgetést! T. Németh László A megyei közgyűlés tagjainak névsora Bakos Albert, Becsó Zsolt alelnök, Betz József, dr. Bercsényi József, Berkes Vida István, Bihary Lajos, Bozsik Béla, Bőgős Ta­más, Csurgói Béla, Demus Iván, Egri Zoltánné, Fo­dor Tibor, Frisch Oszkár alelnök, Gyürki János, Horváth Mihály, dr. Jaku- becz József, Johan János, Kapás Imre, Kaszás Erika. Kazinczi János, Kriston Péter, Koczka La­jos, Kolosi Tibor, Körül Ferenc, Kovács Gábor al­elnök, Kürti József, dr. Langmayer Balázs, Maczó László, Markó Antal, Pat­kós István, dr. Rozgonyi József, Smitnya Sándor elnök, Szondái László, Szántó Csaba, Szegner László, Szilágyi Albert, Tari István, Tőzsér Tibor, Vida Attila, Zsédely Lajos. Nógrád Megyei Közgyűlés meghitt, békés, boldog, eredményekben gazdag új esztendőt kíván a megye összes lakójának ! ■ __. ■■ I__1____,__________Ű_L__________1_________ ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom