Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-04-05 / 259. szám

1995. november 4., szombat Emlékezés 5. oldal Nógrád megye 56-os forradalmi eseményeiből: október 31-étől november 6-áig Dermesztőén hatott a forradalom erőire az orosz intervenció Október 31-én Sartórisz Kál­mán bányatröszti elnök felhí­vásában közölte, hogy a me­gyei nemzeti bizottság őt bízta meg a szénbányászat irányítá­sával, majd az alábbi utasítást adta ki: „Az üzemek munkás­bizottsága a tröszt munkásbi­zottságával tartja a kapcsolatot. A Nógrád Megyei Nemzeti Bi­zottság határozata értelmében Nógrád megye addig sztrájkol, amíg az orosz csápatok el nem hagyják országunkat. Az élet fenntartásához szükséges szénmennyiséget azonban biz­tosítani kell!” Sartórisz bányai üzemegységenként napi 40-50 vagonban határozta meg a széntermelés normáját. November 1-jén a volt me­gyei pártvezetés a sajtón ke­resztül jelentette be a megyei pártbizottság megszüntetését, amíg, „...lelkiismeretünket megvizsgálva, minden káros eszméktől megtisztítva mun­kához láthatunk”. November 2-án a Nógrádi Szénbányák Tröszt bejelen­tette, hogy Nógrád Megyei Szénbányák Igazgatósága né­ven működik tovább és részle­ges sztrájkot hirdetett meg az orosz csapatok kivonulásáig. November 3-án délután fél 2-kor szólalt meg a Szabad Salgótarjáni Rádió. A megyei nemzeti bizottság a volt AVH adóját foglalta le, amelyet Nagy Béla és Bornai István alakított át rádió céljára. Az adó naponta reggel fél 8-tól este fél 10-ig, kétóránként adott műsort. Pásztón alakuló ülését tartotta a Járási Forra­dalmi Tanács. A járás falvai­ban megalakult forradalmi szervek képviselői Nagy István pásztói lakost választották meg elnöknek. November 4-én, hajnalban Nagy Imre miniszterelnök drámai rádiófelhívása után a rétsági páncélos alakulat egy­ségei védelmi állásokat foglal­tak el a váci-diósjenői útke­reszteződésnél, illetve Nőtincs térségében. Azonban az erővi­szonyokat felmérve a község határában megjelenő orosz tankok előtt letették a fegyvert. November 5-e: az orosz in­tervenció dermesztőleg hatott a forradalom erőire, ugyanakkor megteremtette a Kádár-hű pártapparátus számára azt az erkölcsi és katonai erőt, amelyre támaszkodva aktivi­zálták magukat és lépéseket tettek a hatalom újbóli megra­gadására. A reggeli órákban a volt tanácsi és pártfunkcioná­riusok, leváltott üzemi, bányai vezetők a salgótarjáni SZMT- székházban gyülekeztek. Vajó István, Kerner Lajos, Laukó György hívására ide érkeztek meg többek között Nagybá- tonyból Mrázik Ferenc és test­vérei, valamint Szakai Sándor bányamérnök, Tanyai Ferenc bányaüzemi igazgató, Vallach László vájár. Innen átmentek a BM megyei főosztályára, ahol közölték Szabó István őmagy- gyal, hogy megalakítják az úgynevezett Munkás-Paraszt Forradalmi Tanácsot, és kérték a rendőrség támogatását. Szabó 20 géppisztolyt adott át az új „forradalmi” testületnek. A tanács elnökévé Mrázik Já­nost választották és a tagok kö­zött szerepelt Laukó György, Tanyai Ferenc, Mrázik Rezső és Vajó István, aki az ekkor alakulgató MSZMP-t képvi­selte. Az MPFT célkitűzése közt szerepelt a megye politi­kai-katonai hatalmának átvé­tele és a megyei tanács vb. működésének visszaállítása. Elhatározták, hogy elfoglalják a megyei tanács épületét és szétzavarják az ott székelő megyei nemzeti bizottságot. Az akcióhoz a rendőrségtől és Csehszlovákiából kaptak fegy­vereket. November 6-án hajnalban Darázs István és egysége meg­szállta a megyei tanács épüle­tét, felszólította távozásra az ott tartózkodó nemzeti bizott­sági tagokat. A forradalom to­vábbi időszakában a nemzeti bizottság székhelye az acél­árugyárban és a nagybátonyi bányaüzemben volt. Az akció után a Mrázik-tanács átment a megyei tanácsra. Első intézke­désükkel leváltották a bá­nyatröszt éléről Sartórisz Kál­mánt, s helyére Tanyai Feren­cet állították. Dupák Gábor Emberek az embertelenségben Nyeste Zoltán: Recsk - Em­berek az embertelenségben című könyvének második ki­adása (Püski, Budapest, 1989) azon művek közé tartozik, amelyek a recski táborról szóló tanulmányok, történeti igényű feldolgozások sorában a személyes tanúvallomás hi­telével hatnak, immár a hazai olvasók körében is. Nyeste Zoltánnal nemrég Sal­gótarjánban beszélgettünk.- Nem vagyok író, újságíró - jegyzi meg beszélgetésünk ele­jén. - Büszkélkedni szoktam azzal, hogy olvasó vagyok.-Ehhez képest két kiadást megért könyve élénk érdeklő­dést keltett az amerikai magyar és a hazai közönség körében egyaránt. Ha nem írói ambíció szülötte ez a személyes hangú visszaemlékezés, akkor miért írta?- Az előzményekhez tarto­zik, hogy egyetemistaként 1940-45 között bekapcsolód­tam az akkor baloldalinak szá­mító diákmozgalomba. Amit akkor népi irodalomnak hívtak, számomra vonzó szellemi, nemzetpolitikai iránynak szá­mított. Ha a történelem nem kap el bennünket, talán az én személyes életem is másként alakul. Megszálltak bennünket a németek, s komoly ellenállás a nácizmussal szemben nem volt. Én hat karácsonyestét töl­töttem börtönben, egyet Szá- lasi, ötöt Rákosi alatt. Az ifjú­sági mozgalomban 1945 után részt vettem a demokratikus kí­sérletben, aztán - mint említet­tem - ennek vége lett, öt évet töltöttem fogságban, az utolsó hármat Recsken. Ezek után ta­lán érthető, hogy 1955-56-ban részt vettem az „olvadás” szel­lemi mozgalmában, ott voltam a Petőfi Kör előadásain, hallga­tóként, s a forradalomban való részvételem miatt elmenekül­tem. Korábban arról volt szó, hogy egy sorozatban a második világháború alatti és utáni Ma­gyarország ifjúsági mozgalmai­ról beszéljek, de 1980-ban a rendezőség úgy látta, a recski kényszermunkatáborról való tanúskodás fontosabb. Recski emlékeimet Nyugatra menekü­lésem után, 1956 végén, 1957 elején írásba foglaltam, ez volt az alap. Hajdani recski rabtár­saim közül különösen sokat kö­szönhetek Faludy György köl­tőnek, aki verseit engedte át közlésre, és Sztáray Zoltánnak, aki dokumentumokat is rendel­kezésemre bocsátott.- Hogyan alakult az élete Nyugatra távozása után?- Hat-hét évet Németország­ban töltöttem, aztán - mert hi­szem úgy látszott, a helyzet nem változik - elmentünk Amerikába. Egyrészt azért, mert az anyagi boldogulásunk ott kedvezőbbnek látszott. Más­részt pedig azért, mert ott nincs nacionalizmus, mint Európá­ban, Németországban, tehát nyugodtabban lehetek magyar. Hiszen Európában nemcsak a zsidó templomokat firkálják össze, hanem más nációkat is zaklatnak. Mindvégig polgári foglalkozásomat űztem, azaz tervezőmérnök voltam.- S közben dolgozott a Sza­bad Európa Rádiónak?- Igen, öt-hat éven át a rádió természettudományos népsze­rűsítő rovatát csináltam. Egyébként Amerikában az úgynevezett „emigráns politi­kában” nem vettem részt.- Annál inkább magyar Amerika irodalmi életében?- Valóban. Tagja vagyok a Magyar Baráti Közösségnek (MBK), amely egy, Oregon ál­lamban bejegyzett, felekezet nélküli magyar vallásos - kari­tatív - kulturális társaság. En­nek tanácsa ITT-OTT címmel folyóiratot ad ki, amely évente négy alkalommal lát napvilá­got. A folyóirat célja a magyar eszmecsere. Nyugaton, a Kár­pát-medencében és Magyaror­szágon élő írók, költők egy­aránt szerepelnek benne. Az ITT-OTT 25. évfolyama őszi számának szerkesztésében pél­dául én is részt vettem. Ez a Lake Hope-i, a Reménység ta­vánál rendezett 1992-es tanács­kozás előadásainak anyagát tar­talmazza, Sütő András, Pomo- gáts Béla, Tar Pál, Nyeste Zol­tán, Éltető J. Lajos, Róna-Tas Ákos, Zas Lóránt, Papp László, Kurcz Béla, Erőss Péter elő­adásait. S e számban olvasható Göncz Árpád el nem mondha­tott ünnepi beszéde. (1992. ok­tóber 23-án a köztársasági el­nököt szervezett tüntetők nem hagyták szóhoz jutni a Kossuth téren.)-Hogyan látja a jelenlegi magyarországi helyzetet?-Amíg elnyomás volt, ösz- szefogott mindenki. Viszont a demokrácia politikai kereteinek kialakulásával ismét óriási lett a megosztottság, politikai, ideo­lógiai törésvonalak mentén, amelyek mélyítésére rá is ját­szanak bizonyos politikai erők. Naiv elképzelés volt azt hinni, hogy a politikai demokrácia azonnal jólétet teremt. Ezt senki sem tudja belátható időn belül megtenni. Csak türelem és szenvedés árán lehet majd itt jobb világ. Most sokak számára kilátástalan a helyzet, sok a demagógia, ahelyett, hogy ösz- szefogás jelei látszanának. A politikai kultúra, műveltség és civilizáltság még nagyon gyenge. Ezért, ha nem vigyá­zunk, bizonyos balkanizálódás is bekövetkezhet. Ezt el lehet kerülni. Az az amerikai magyar kör, amelyben mozgok, ehhez kíván a maga szerény eszköze­ivel hozzájárulni. -mér Magyar Államkötvény 1997/Y1 1997/Y2 eVSS PILLANATOK A jelen nagy pillanataiban Ön is részt vehet így megteremtheti saját életének je­lentős pillanatait. Például egy jó befek­tetési döntéssel. Figyelembe vesszük igényeit: 1995. november 15-én újra kibocsát- juk a többféle igényt kielégítő, nagy sikerű 1997/Y1 és 1997/V2 jelű Magyar Államkötvényeket. Magyar Államkötvény 1997/Y1 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. Kamatfizetés fél évenként. A kifize­tendő kamat mértéke az adott évre megállapított éves kamat időarányos része, amely a kamatfizetési időpon­tok között ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján kerül meghatározásra. Magyar Államkötvény 1997/Y2 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. A kamatfizetésre és a törlesztésre a fu­tamidő végén egy összegben kerül sor. A kamatok a futamidő alatt félévente tőkésítésre kerülnek, így ezzel a köt­vénnyel nagyon magas hozam érhető el. A kamatos kamat kifizetésére a fu­tamidő végén kerül sor. Jegyzés: 1995. okt. 30. - nov. 10. Az államkötvény fizikai kikéréséért a Kibocsátó a névérték 2%-át, az érték­papír kiszállításáért a forgalmazó az üz­letszabályzatában meghatározott díjat számítja fel. Jegyzési árfolyam: 1995. október 30-tól november 3-ig 102,00%, 1995. november 6-tól no­vember 10-ig 102,5%. Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény visszafizeté­seire és kamataira az állam teljes kö­rű, soha el nem évülő garanciát vállal, így pénze tökéletes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/Y1 és 1997/Y2 - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba ke­rül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjai­ban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, va­lamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. További aktuális információk: 266-6044 Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Nógrád Megyei Igazgatósága Salgótarján, Rákóczi u. 15. • OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szécsény (1995. október 30-tól november 9-ig) • Magyar Hitel Bank Rt. 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15., Pásztó A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom