Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-30 / 281. szám

1995. november 30., csütörtök Hazai Körkép 5. oldal Szakszervezeti fórumok a bértárgyalásokról Sztrájk a kapuk előtt Folytatódtak tegnap a közal­kalmazottak bérkövetelései­vel kapcsolatos tárgyalások, ezúttal a szakszervezetek ma­gas szintű fórumain. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete alapszervezeteinek rendkívüli tanácsülésén Horn Gyula is részt vett. „Ha úgy folytatjuk tovább, mint az elmúlt években, bele­fulladunk a problémákba” - je­lentette ki a miniszterelnök az orvosok, ápolónők előtt. Szabó György népjóléti mi­niszter vázolta a résztvevőknek a kormány korábbi ajánlatát. Ez az egészségügyben éves szinten 20 százalékos bérfejlesztést és ugyancsak 20 százalékos do­logi költségemelést jelent. Mi­vel a társadalombiztosítás jövő évi költségvetése várhatóan csak áprilisban lép hatályba, a béremelésre is csak ettől az időponttól lehet számítani. Ak­kortól viszont 26-28 százalé­kos emelés is elképzelhető. Az ajánlatra és az átnyújtott bonyolult számításokra a 340 tagú testület nem tudott sem igent, sem nemet mondani. Elhatározták, hogy fenntartják a sztrájkkészültséget, tájékoz­tatják a tagságot, s a sztrájkról a vélemények ismeretében döntenek. A Pedagógusok Szakszer­vezetének országos vezető­sége is ülésezett tegnap. Mint Szöllösi Istvánná főtitkár beje­lentette, a sztrájk szervezésének megkezdéséről döntöttek. Jó­váhagyták a sztrájk forgató- könyvét, s úgy határoztak, hogy a Szakszervezetek Együttmű­ködési Fórumának tagszerveze­teivel egyeztetik az időpontot. A tárgyalásokat a sztrájkbizott­ság még december 8-ig foly­tatni kívánja, de ha nem sikerül megegyezni, december 20-a előtt egynapos országos sztrájk lesz az óvodákban, iskolákban. Ennek egyelőre nagy a va­lószínűsége, ugyanis - mint elhangzott - a kormány ko­rábbi ajánlataitól is eltért. A 21 százalékos követeléssel szemben egyelőre 7-8 száza­lékos emelést garantálnak. „Több is lesz majd, de ez csak homályos ígéret” - mondotta a főtitkár asszony. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ma, a Közgyűj­teményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének ügyvivői december 13-án hatá­roznak a sztrájkról. FEB Példátlanul brutális gyermekgyilkosság Beteges hajlam az indíték? A legtapasztaltabb krimino­lógusok sem emlékeznek olyan brutális bűntettre, mint amilyen hétfőn este, vagy a keddre virradó éjszaka tör­tént Budapesten. A Gubacsi híd erzsébeti hídfőjénél reg­gel a járókelők egy tizenkét éves kisfiú, István Zsolt lefe­jezett holttestére bukkantak. A gyerek előző délután a ba­rátjához indult, de nem érke­zett haza. A nyomozás nagy erőkkel folyik. Az életvédelmi nyomozók el­mondták munkatársunknak: a csecsemőgyilkosságok kivéte­lével - amelyeket legtöbbször közvetlenül a szülés után, kü­lönleges élethelyzetben követ­nek el - a gyilkosságok elenyé­sző hányadának áldozata gyer­mek. Az ilyen szörnyű ölési mód pedig alighanem nemzet­közileg is párját ritkítja. A legkézenfekvőbb az a fel- tételezés, hogy szexuális aber­rációról, beteges hajlamról van szó — véli a kriminológus. Normális lelkületű, „átlagos” ember, bármilyen elvetemült is, egy ártatlan gyermekkel már csak azért sem tesz ilyet, mert nincs rá indítéka.- Egy Bodgál Zoltán nevű, korábban börtönben ült és ott homoszexuálissá vált férfinek a hatvanas évek végén elkövetett bűncselekménye hasonlít va­lamelyest ehhez a mostanihoz. Bodgál két kisfiúval fajtalan- kodott, majd megfojtotta és el­ásta őket. Tizenkét évesek vol­tak.- Mint lst\}án Zsolt, a mos­tani áldozat. Vajon miért ez a korosztály válik gyakran szexu­ális zaklatások célpontjává?- Nagy valószínűséggel azért, mert az aberrált szemé­lyek szemében az ebben a kor­ban levő fiúk fejlődésben levő fizikuma jelenti a legnagyobb vonzerőt.- Igaz, hogy a szexuális indí­tékú gyermekgyilkosságok el­követői általában 20-25 éves korú fétfiak?- Igen. 24-25 éves korban ezek az emberek már túl van­nak mindenféle különleges szexuális kísérleten, ezután - 'szaknyelven szólva - robban­nak. Némelyiküknek az áldozat szurkálása, kínzása okoz sze­xuális élményt, úgy látszik, akád olyan is, akit a lefejezés elégít ki. Ezek az elvetemült bűnözők bármikor újabb késztetést érez­hetnek hasonló gyilkosság el­követésére. Ezért - amíg nincs meg a tettes - a szülők nagyon vigyázzanak gyermekeikre. Takács Mariann Törvény a szolgálati viszonyról Nem kiszolgáltatottak, egyenruhás állampolgárok Az Országgyűlés tegnap Keleti György honvédelmi miniszter expozéjával megkezdte a fegyveres és rendészeti szervek so­káig kiszolgáltatott hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az új jogszabály egyenruhás állampolgároknak tekinti a ka­tonákat, a rendőröket, a határ­őröket, a tűzoltókat, a polgári védelem, a büntetés-végrehaj­tás, a vám- és pénzügyőrség, valamint a polgári titkosszol­gálatok hivatásos állományú tagjait, s a nyugat-európai normák szerint egységesíti jo­gaikat és kötelezettségeiket. Az előmenetelt kiszámítha­tóvá teszi és pályázati rend­szerre alapozza. A szolgálati viszony ezután közös meg­egyezéssel is megszüntethe- tővé válik, s a jogvitákban több lehetőség nyílik arra, hogy az érintettek bírósághoz forduljanak. A hivatásos állo­mány tagjai ugyanakkor bizo­nyos jogi korlátozásokat is kö­telesek eltűrni, de az alkotmá­nyos jogok csak a feladatok­hoz illeszkedő mértékben csorbíthatok. A nagyobb áldozatvállalást, a családtagokra is kiterjedő igénybevételt, a szigorú füg­gelmi rendet, az élet és a testi épség kockáztatását olyan il­letménnyel ellentételezik majd, amely mintegy harminc százalékkal haladja meg más állami alkalmazottakét. A va­lamennyi érintett szakterületre vonatkozó, egységes, új illet­ményrendszer szerkezetében hasonlít a köztisztviselőkéhez. A plenáris ülés nagyobbik részében egyébként a szemé­lyi jövedelemadóról és a költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslatokhoz benyújtott módo­sító indítványokat tárgyalták a képviselők. Többletpénz­igényből nem volt hiány, s va­lamilyen szempontból szinte valamennyi jogosnak látszott. Több ellenzéki képviselő szóvá tette, hogy a lakáshite­lek 12 százalékos kamatának 17 százalékra emelése éppúgy alkotmányellenes, mint a 25 százalék volt, mert az Alkot­mánybíróság a szerződés egy­oldalú megváltoztatását kifo­gásolta. A tb-járulék kérdőjelei Takarékosabb gazdálkodásban vannak a tartalékok Csökken, emelkedik vagy marad? A jövő évi tb-járulékkal kapcsolatos kérdésekre nincs végleges válasz, amíg a társada­lombiztosítás 1996-os költségvetését - várhatóan a jövő év elején - jóvá nem hagyják. Simsa Pétertől, az Egészségügyi Önkormányzat alelnökétől arról érdeklődtünk, hogy mi in­dokolja a járulék körül évenként megújuló vitákat, s hol tar­tanak az egyeztető tárgyalások.- A járulékrendszer átalakí­tása elodázhatatlan. Alapve­tően azért, mert a tb-járulék úgy megnöveli az élőmunka költségét, hogy hovatovább versenyképtelenné válnak a munkaadók. Ha viszont az ő terheiket csökkentenénk, ak­kor a munkavállalókra kellene nagyobb anyagi terhet róni, amit nagy többségük már nem tud elviselni. Ezért az eddiginél takaréko­sabb gazdálkodás az egyetlen lehetséges megoldás, mégpe­dig a szolgáltatások csorbítása nélkül. Most a 44 százalékos munkáltatói járulékból 19,5 százalék az egészségbiztosí­tásé, a többi a nyugdíjbiztosí­tásé. Szerintünk 4-5 százalék- ponttal csökkenthető az egész­ségbiztosítási rész, s ebből 1,5 százalék már 1996-ban fel­használható. A munkavállalók által eddig fizetett járulékot a kormány - a nyugdíjkiadások növekedése miatt - 10-ről 12 százalékra kívánja emelni. A befizetésekből eddig 4 százalékkal részesedett az egészségbiztosítás, 6-tal a nyugdíjbiztosítás; az arány 4- 8-ra változna, az utóbbi ja­vára. Az egyeztetéseken a kor­mány hajlandóságot mutat arra, hogy a változtatást még ne vezesse be jövőre, mert ez olyan éles bérharcot gerjészt- het, amely további súlyos munkahelyi feszültségek for­rásává válhat. Koós Tamás Jubileumi rádióműsorok péntektől - világhálózaton Hangjáték, komputersegédlettel Hetven évvel ezelőtt, 1925. december elsején csendült fel elő­ször az éterben a Magyar Rádió szignálja. A rádiózás hazai startjával akkor Európa élvonalába tartoztunk. A jeles év­fordulót most ismét technikai csúcsteljesítménynek tekint­hető vállalkozással köszöntik a rádiósok. Az ünnepi program egyik kü­lönlegességeként péntektől az Internet számítógépes világhá­lózaton is jelentkezik a Petőfi rádió, egy úgynevezett Online Magazinnal, azaz hálózati rádióújsággal. Azok a számítógép-tulajdo­nosok, akik gépüket telefonhá­lózathoz tudják kapcsolni, az adással egy időben - a kompu­ter közvetítésével - közvetlen kapcsolatot teremthetnek a műsor készítőivel. Jónás Ist­ván, a Petőfi rádió felelős szerkesztője elmondta la­punknak: világpremiernek is tekinthető ez a vállalkozás, amely új távlatokat nyit, hi­szen Magyarországon még „csak” 30 ezer, ám a nagyvi­lágban már több millió olyan számítógép működik, amely egy technikai részegységgel csatlakoztatható az Internet in­formációs hálózatához. A technika kínálta alkalmat kihasználva egy - a maga ne­mében alighanem szintén egyedülálló - vállalkozásba is belevágnak: a hallgatók által alakított-írt rádiójátékot készí­tenek: a „szerzőtárs”, Ungvári Tamás elkezd egy történetet, s a folytatást a világ bármely ré­szén tovább írhatják kompute­reik segítségével a hallgatók. A Bródy Sándor utcában a „segédszerkesztők” kiválogat­ják a legjobb megoldásokat, és péntek estére elkészül a forga­tókönyv. Neves színészek köz­reműködésével felveszik a hangjátékot, amelyet másnap műsorra tűz a rádió. N. Zs. Egyeztetés. Nem született megállapodás a személyi jöve­delemadóról és a költségvetés egyes kérdéseiről a szocialista és a szabaddemokrata frakció több napja tartó egyeztetésén. A tárgyalás magasabb szinten, a kormány tagjainak részvéte­lével folytatódik. Elismerés. Az Európa Tanács illetékes bizottsága megállapí­totta: a készülő magyar alkot­mány koncepciója egységes és megfelel a jogállami követel­ményeknek. Ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra, hogy ha Magyarország a parlamentáris köztársasági kormányforma mellett kötelezi el magát, akkor ügyelnie kell az államhatalmi ágak egyensúlyára. Találkozó. A Magyar Katoli­kus Püspöki Kar Állandó Taná­csa az Esztergom-budapesti Érsekségen fogadta Csintalan Sándort, az MSZP ügyvezető alelnökét és Platthy Iván címze­tes államtitkárt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársá­gának vezetőjét. A találkozón a családok helyzetét és az ország jövő évi költségvetésének egy­házi vonatkozásait beszélték meg. Méltatlankodás. Példátlan, hogy a kabinet a folyamatos törvénysértés állapotában van, mivel a költségvetést nem ter­jesztette a T. Ház plénuma elé szeptember 30-ig, s a parlament nem szavazott november 30-ig a büdzsé sarokszámairól -, ál­lítja a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöksége. Tiltakozás. A Munkáspárt Magyarország nemzeti érdekeit sértőnek, ezért elfogadhatat­lannak, erkölcstelennek és poli­tikailag rövidlátónak tartja az Országgyűlés keddi döntését, amely engedélyezi, hogy Ma-111 gyarország területét csapatok vegyék igénybe. Fel- szól flotta az Országgyűlést, hogy írja ki azt a népszavazást, amelyet 142 ezer magyar ál­lampolgár aláírásával követel. Többlet. Szeptember végéig 404,7 millió dollár aktívum ke­letkezett az idegenforgalom­ban, lényegében annyi, mint az elmúlt év azonos időszakában. Kilenc hónap alatt 1 milliárd 271 millió dollár volt a bevétel és 866,3 millió dollárt tettek ki a kiadások. Átlagkeresetek. A KSH ada­tai szerint a nemzetgazdaság tíz alkalmazottnál többet foglal­koztató szervezeteinél az év első kilenc hónapjában átlago­san 36 751 forintot kerestek a teljes munkaidőben foglalkoz­tatott dolgozók. Ez 17,6 száza­lékkal több, mint egy éve volt. A költségvetési szférában 35 900 forint a bruttó kereset. Nem sikerült a hamisítás Egyetlenegy hamis postata­karékjegyet sem sikerült beváltani a postabanki háló­zatban, illetve a postahivata­lokban, ahol megpróbálták pénzzé tenni a hamisítvá­nyokat - jelentették be teg­nap. A nyomozással kapcso­latban a rendőrség hírzárla­tot rendelt el. A sajtóban megjelent in­formációk szerint több mint 2,5 milliárd forintnyi hamis postatakarékjegyet foglalt le a BRFK szervezett bűnözés elleni osztálya Dunaharasz- tiban a P. and D. nevű ma­gánnyomdában. Feltehetően eddig mintegy 2 milliárd fo­rint értékű hamis postataka­rékjegy került forgalomba. À hamis jegyek egymillió forint címletűek. Komoly végrendelet - komédiázva Beszélgetőpartnerünk: a színész, aki mindhalálig játszik Születésekor mindössze egy kiló hetvenötöt nyomott. Szülei a széltől is óvták, szépre, jóra nevelték - sokáig úgy tűnt: hiába. Mert Bajor Imre végigbukdácsolta az iskolákat, s ráadásul komédiásnak szegődött. Igaz, diákként is szerették, mert min­denkit megnevettetett - de az országos ismertség és népszerű­ség csak felnőttként adatott meg neki. — Az az igazság, hogy erre vágytam, ezért csinálok min­dent. Abban a reményben vág­tam neki a pályának, hogy majd csak megismer az egész ország. De így indul mindenki. Aki ezt nem vallja be, hazudik. • - Miért nem fogadják el az egyik színészt és miért igen a másikat?- Minden attól függ, ki ho­gyan csinálja s milyen a kisu­gárzása. Fenékbe lehet rúgni valakit úgy a színpadon,’ hogy ^ OÍZdSÓ ' kacag a nézőtér, és úgy is, hogy elhúzza a száját. A néző csak azt a parodistát, bohócot, szí­nészt kedveli, aki ki tud váltani belőle valamilyen érzelmet, ér­zést, sírást vagy akár egy jó rö­högést.-Mikor mondták családtag­jai, hogy e fiúból lesz valaki?- Semmikor. Inkább az el­lenkezőjét jósolták.- De ma már rengeteg helyre hívják.-Igen, ez jó, bár tönkrete­szem magam, és ennek semmi értelme. Keresetem feléből is meg lehetne élni, de nem tudok nemet mondani. Beledöglök inkább, de játszom.- Azért jól érzi magát a bő­rében?- Néha a végrendeletemet írom, de most minden oké. Már csak azért is, mert ifjú, boldog apa vagyok. Mellesleg, itt nem akarok megállni. Legalább még egy emberkét akarok.- Kevevári Katalin Játszom, ha megdöglök is * FCfró/FEB/FiLKAdü I

Next

/
Oldalképek
Tartalom