Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-27 / 278. szám
2: oldal SALGÓTARJÁN 5l Í? BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉPm Nógrád Megye Közgyűlésének fóruma a Hírlapban Pályaválasztási tudnivalók Nógrád megye általános iskoláiban több mint kétezer tanuló áll fontos döntés előtt. Hamarosan választani kell, hogy milyen iskolatípusban, melyik középiskolában kívánják folytatni tanulmányaikat. Közismert a közoktatási törvény rendelkezése, amely szerint a 16. életév betöltéséig mindenki tanköteles. Tájékoztat a megye, dönt a diák Nógrád Megye Közgyűlése ez évben is tájékoztatót ad ki a továbbtanulási és pályaválasztási lehetőségekről. E füzetet minden 8. osztályos tanuló még a karácsonyi szünet előtt megkapja, így elegendő ideje marad a tanulónak és a szülőknek a fontos döntés, az iskolaválasztás megfontolására. Tájékoztató füzetünk a Nógrád megyében működő középfokú iskolák 1996/97. tanévben induló oktatási, szakképzési lehetőségeit és a felvételre tervezett létszámokat tartalmazza. Egyes szakmai képzések csak a tanulócsoportok működéséhez szükséges megfelelő számú jelentkező megléte esetén kezdhetők meg. A tanuló szakmai gyakorlati képzését valamely mester, kisiparos vagy szakmai képzésre jogosult egyéb vállalkozó vállalja, és a teljes képzési időre biztosítja. Lehetetlen kereset? Az átképzés segíthet Bizonyos szakmákban igen nehéz munkahelyet találni, sok tanuló kényszerül a középiskola elvégzése után pályakezdő munkanélküliként regisztráltatni magát. Ők a munkaügyi központoktól kérhetnek segítséget átképzésükhöz. Idén először közöljük a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ legfrissebb információit a középiskolát végzettek, szakmát szerzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalatairól, illetve a pályakezdő munkanélküliekről. Szakmatanulás: csak a tizedik után! Néhány fontosabb, konkrét információ: 1998/99. tanévtől kezdődően szakmát tanulni már csak a Szakképzési Törvényben és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint lehet. Ennek legfőbb előírása az, hogy a szakmatanulást csak a tankötelezettség teljesítése, tehát a 16. életév betöltése és a 10. osztály elvégzése után lehet elkezdeni. Ahhoz, hogy valaki 1998- ban meg tudja kezdeni az Országos Képzési Jegyzék szerinti - magasabb szintű - szakmatanulást, már 1996/97. tanévben meg kell kezdeni a tanulást a 9. osztályban, vagy szakiskolában, ahol pályaorientációs előképzésben is részesülhetnek a tanulók - vagy valamely más középiskolában. Három a (középiskolai) választás Az 1996/97. tanévre továbbtanulásra jelentkező 8. osztályos tanulóknak 1996. február 5-éig kell leadni a jelentkezési lapjukat osztályfőnöküknek. A tanuló a jelentkezési lapon 3 középiskolát jelölhet meg, ahová a felvételét kéri. Az általános iskolák igazgatóinak február 15-éig kell megküldeniük a jelentkezési lapokat a középfokú oktatási intézményekbe. A fegyveres erőkés rendvédelmi szervek által fenntartott, valamint a művészeti középiskolákba jelentkezőknek külön jelentkezési lapot kell ki-, tölteniük, amelynek beadási határideje a fegyveres- és rendvédelmi szervek középiskoláiba: 1996. január 10. Döntési jog az igazgatók kezében Minden középiskolában a felvételről a középiskola igazgatója dönt. A felvételről szóló döntés legkésőbb 1996. április 12-éig történik meg. Az a tanuló, aki sehová sem nyert felvételt, az elutasító határozatban megjelölt módon élhet fellebbezési jogával. A középiskolák 1996. május 10. és augusztus 31. közötti időszakban rendkívüli felvételi eljárást hirdethetnek meg. Új jelentkezési lap kitöltésével a meghirdetésnek megfelelően lehet jelentkezni. Ha bonyolult a rendszer, kérdezd a tanárt! A továbbtanulásra jelentkezéssel és a felvétellel kapcsolatos kérdésekre részletesebb tájékoztatást a tanuló osztályfőnökétől, a pályaválasztás segítésével megbízott tanárokról, valamint a középiskolák igazgatóitól lehet kérni. Gondolatok az önkormányzatiságról, a középszint helyéről, erősítése szükségességéről Mit is jelent e szó: regionalitás? Aki megyei szintről figyeli a külkapcsolatok alakulását, akarva-akaratlan észreveszi, hogy az állami szintű, központi irányítású diplomácia mellett kiépül egy minőségében más, régiók közötti kapcsolatrendszer. A folyamat szereplőjeként érzékelhető, hogy napjainkban legmarkánsabban az Európai Régiók Gyűlése képviseli a regionalitás gondolatát. Annak érdekében keresi helyét az európai szervezetek között, ahogyan a magyar megyék is keresik helyüket az európai régiók között. A fentieket talán jól alátámasztja néhány gondolat az ERGY alapszabályából. Az Európai Régiók Gyűlése (ERGY) célja, hogy Európa régióinak politikai képviselőjeként lépjen fel. Ehhez az alábbi célokat követi:-A párbeszéd, a kölcsönös egyeztetés és az együttműködés megszervezése és kiépítése Európa valamennyi régiója között, figyelembe véve az egyes államokban érvényes alkotmányokat, törvényeket, rendelkezéseket és szerződéseket, valamint szavatolva és támogatva Európa kulturális sokszínűségét.- A regional izálás támogatása valamennyi európai államban, valamint a szubszidiaritás és a komplementaritás elveinek alkalmazása a helyi, regionális és nemzeti szintek között és az európai intézményeknél. Fő az állami hozzáállás- A régiók aktív szerepének támogatása az európai építő folyamatban, valamint az intézményes részvétel támogatása különösen a döntési folyamatokban jórészt az Európa Tanácsnál, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél és az Európai Uniónál.- Együttműködés a helyi ön- kormányzatokkal képviselő európai egyesülésekkel.-A „regionális szerveződések” vagy mindazon szervezetek munkájának támogatása, amelyek később az ERGY-be beléphetnek. 6-Céljai megvalósítása érdekében saját programok gondozása vagy részvétel külső programokban. A regionalitás feladatai a következők: intézményes keretek között működtetni a helyi érdekek megjelenítését, de például a hagyomány- őrzést is. Az államoknak el kell fogadniuk a regionalitás gondolatát, ugyanakkor a régiók kapcsolatai elősegítik az államközi kapcsolatok fejlődését. Önkormányzatiság, óh... Magyarországon érvényesül az önkormányzatiság elve, de ez alatt sokan csupán a települési önkormányzatok működését értik, pedig valójában sokkal tá- gabb fogalomról van szó. Ebben helyet kellene kapnia a középszintnek is, melynek Szerepe azonban népi tisztázott, s amit én kifejezetten károsnak ítélek. így nem képződik megfelelő ellensúly a központi irányítással szemben: csak Budapest képes a kormánnyal szembeni érdekeit érvényesíteni. A megyék megerősödése nem a települési önkormányzatok pozícióját gyengítené, hanem a kormányzat túlzott befolyását nyirbálná meg. Szükséges lenne tisztázni a kormány, a megyék és a települések feladat- és hatásköri megosztását. A magyar megye- rendszer történelmi hagyományokon alapszik, történelmi hagyományokban gyökeredzik. A már kialakult, élő megyehatárok összemosása hátrányos helyzetbe hozná a fejletlen, korszerűtlen gazdasági struktúrával rendelkező megyéket, közöttük Nógrádot is. A középszint szerepe Fennáll a veszély, hogy a fejlett megyék mellett statisztikai normatívahozókká silányulnánk. Ezért feltétlenül szükséges a megyék szintre hozása. A mai ésszerűtlen gazdasági struktúrát, amely az elmúlt negyven-egynéhány évben a megyei szerveződés talaján jött létre, ott is kell rendbe hozni, ehhez azonban 15-20 év is kell. Addig legszerencsésebb megtartani a lazább, megyék közötti kapcsolatokat. Az eddigiek egyik fontos eleme volt, hogy tisztázódnia kell a .szintek szerepének. Példaként: a területfejlesztés teljes vertikuma egy olyan terület, ahol jól érzékelhető a megyei közgyűlések bizonytalan helyzete. A közgyűlés legitim, demokratikusan választott, a pártok, a lakosság által felügyelt testület. Miért nem kap teljes kompetenciát ezen a téren? Miért csak megyei szinten van baj a pártoskodással? Feladatmegosztás Problémásnak látom a cél- és címzett támogatások mai rendszerét. A település pályázik, majd kap egy levelet, amelyben közük vele, hogy járt volna, de nem jutott. Ha a támogatást a középszint osztaná el, számon lehetne kérni rajta, hogy ki miért nem kapott támogatást? Elsősorban szakmai közelítésű feladatmegosztás szükséges a kormány, a megyék és a települések között. Oda kell telepíteni az eszközöket, ahol a döntéshez szükséges információk a legoptimálisabban jelen vannak. Ez a kormány hatalmának csökkenésével, a középszint erősödésével, a települések érdekérvényesülésének javulása is járna. A megyék ugyanis „beszámoltathatok” a helyi nyilvánosság útján, ugyanez a kormány viszonylatában nem lehetséges. Smitnya Sándor a megyei közgyűlés elnöke Vendég vikingföldröl - ismerkedés Nógráddal A Nógrád Megyei Közgyűlés alelnökének, Kovács Gábornak meghívására november 21-én látogatást tett a megyében Thomas Berntsen, a magyarországi Dán Kulturális Intézet Igazgatója. Az egész napos program a megyeházán kezdődött, ahol Kovács Gábor alelnök rövid tájékoztatást adott a megyéről, kiemelten az oktatás és a kultúra helyzetéről. Ezt követően látogatást tettek az öblösüveggyárban, ahol Kazinczy Gyula vezér- igazgató mutatta be az üzemet, a termelést és a gyár termékeit. A dán vendég nagy elismeréssel szólt az üzem munkájáról, méltatta annak világszínvonalú produktumait. A salgótarjáni gyárlátogatást a szécsényi ferences rendi műemlék kolostor és templom megtekintése követte. Délután Balassagyarmaton folytatódott az ismerkedés a megyével és a várossal, ahol Juhász Péter polgármester fogadta a vendégeket. A város rövid bemutatása után a Palóc Múzeum népművészeti kiállításának megtekintése, majd a Madách Imre könyvtár meglátogatása következett, ahol Kapros Márta múzeumigazgató és Oroszlánná Mészáros Agnes könyvtárigazgató tájékoztatta a dán vendégeket. A látogatást befejező beszélgetésen Thomas Berntsen elismerően szólt a megtekintett intézményekről, a palóc népéletet, népművészetet bemutató gyönyörű kiállításról és a könyvtár sokoldalú tevékenységéről. Reményét fejezte ki, hogy a Nógrád és West-Sea- land megyék közti kapcsolat kölcsönösen segíteni fogja mindkét megye kulturális életét. A saját hatáskörében felajánlotta ehhez a dán kulturális intézet segítségét is. Látogatás a Palóc Múzeumban Ruhanemű a lovagrendtől A Jeruzsálemi Szent Lázár Lovag- és Ispotályos Rend 1995. november 17-én nagyobb mennyiségű ruhaneműt adományozott segélyezés céljából a Nógrád Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi rendszer intézményeinek, á Ludányhalászi Szociális Otthonnak, valamint a Csecsemő- és Egészségügyi Gyermekotthonnak. A rend Ausztriában élő tagjai gyűjtötték össze és szállították megyénkbe az adományokat, amelyek a téli hónapok beálltával jó szolgálatot tesznek. Nagyrészt meleg ruhanemű érkezett, ami szétosztásra került a rászorulók között. Az adományban részesülők köszönetüket fejezik ki a Szent Lázár Lovag- és Ispotályos Rend ausztriai és magyar- országi közreműködőinek. A gyermekek próbálják az adományként érkezett ruhát Maratoni menet várható - ülést tart a megyegyűlés Költségvetés ez évben, s jövőre Nógrád Megye Közgyűlése soron következő ülését 1995. november 30-án, csütörtökön tartja. A tervezett tizenöt napirendi pont a következő témaköröket tartalmazza: 1. Tájékoztató az elmúlt közgyűlésen hozott testületi döntések végrehajtásáról, a bizottságok munkájáról, fontosabb eseményekről. 2. Tájékoztató a megyei ön- kormányzat gazdálkodásának 1995.1. és III. negyedévi helyzetéről. 3. Javaslat Nógrád Megye Önkormányzata 1995. évi költségvetésének módosítására. 4. Nógrád Megye Önkormányzata 1996. évre szóló költségvetési koncepciója. 5. Javaslat Nógrád Megye Önkormányzata vagyonának 1996. január 1-jétől történő biztosítására. 6. Javaslat a Borbély Lajos Műszaki Középiskola igazgatói megbízására. 7. Javaslat az idegenforgalmi tevékenység ellátásának szerkezeti formájára. 8. Javaslat kéményseprőipari közszolgáltatásról szóló rendelet megalkotására. 9. Javaslat a megyei önkormányzat tulajdonában lévő víziközművek üzemeltetésére. 10. Javaslat az Egyházas- dengeleg vízellátását biztosító ivóvíz-távvezeték támogatási szerződés jóváhagyására. 11. Javaslat a Pásztói Ön- kormányzat tulajdonában álló Pásztó, Cserhát lakónegyed 20. sz. alatti, a megyei önkormányzati bérlő-kiválasztási jogával érintett 5 lakás elidegenítéséhez történő hozzájárulásra, lemondásra a bérlő-kiválasztási jogról. 12. A közgyűlés lehetőségei, feladatai az ifjúságpolitikában. 13. Tájékoztató a kisebbségi önkormányzatok helyzetéről. 14. Tájékoztató Nógrád megye lakosságának egészségi állapotáról. 15. Egyebek.
