Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-18-19 / 271. szám

2. oldal KOSÁRLABDA MB I 1995. október 24., kedd Csendes Tatárverés Salgótarjánban Salgótarjáni KK - Balatel SC 85-76 (61-46) csak magunkat okolhatjuk. Na­gyon felemelő érzés volt ismét a csodálatos salgótarjáni közönség előtt szerepelni. Feszített program vár a továb­biakban is a Fekete Sasokra. A hét végén, szombaton a meglepe­tés-eredményekre is képes Fe­hérvárt fogadják, míg egy héttel később, november 4-én, a harcos TF látogat Salgótarjánba. November 10-én az Almádi ik­rek javára szerveznek jótékony- sági mérkőzést a Sasok, közösen a TOP TV népszerű stábjával. November 15-én már a leg­jobb 16 közé jutás lesz a tét a Magyar Kupa következő forduló­jában. Háromnapos külföldi meghí­vásnak is eleget tesznek Berki- csék, majd pedig, november 22- én, a TF-SKK találkozóval foly­tatódik a bajnoki menetelés. A bajnoki és kupamérkőzé­sekre érvényes bérletek árusítása október 31-ig még tart.- l.s.— Berkics és Kovács (fehérben) tartotta életben a hazai reményeket Salgótarján, 1000 néző, vezette: Pázsitka, dr. Vígh. SKK: Skurin (13/3), KOVÁCS (31/12), Fekete (11), Tursics (10), Borók (11/3). Csere: Vass, BERKICS (7), Molnár (2). Edző: Valaczkay Győző. Balatel: Kertész (8), LACZHÁZI (18/3), Török (2), Godena (11/3), FÖLDESI (21). Csere: Huber (7), Csarnai (3/3), Kohán (6). Edző: Tatár István. Kipontozódott: Berkics a 34., Fekete a 36., Tursics a 37. percben. Az eredmény alakulása: ó.perc: 15-8,13.perc: 34-34, 17.perc: 54-42, 27.perc: 71-55, 36.perc: 83-72. Tudósításunk az OPEL0 KENDERESI támogatásával készült A kosárlabdáért rajongó igazi ínyencek már előre fenték a fo­gukat: meg voltak győződve ar­ról, hogy valódi presztízscsatát láthatnak majd. Ezt arra alapoz­ták, hogy a Salgótarjánból előbb Százhalombattára, majd pedig Siófokra elszerződött Tatár Ist­ván mindig nagy becsvággyal tér vissza régi sikerei színhelyére. Az elmúlt két évben jó néhány­szor sikerült is megkeserítenie a hazaiak szombat estéit. A törté­neti hűséghez azonban hozzátar­tozik az is, hogy akkoriban könnyű dolga volt... Azóta azonban változott egy­két dolog a Karancs alján is... A találkozó a megszokott tar­jám forgatókönyv szerint indult: látványos támadások, pontos be­fejezés. Pillanatok alatt elhúztak a ha­zaiak, de Tatus időt kért, cserélt, rendezte a sorokat. Természetesen nem késett soká az ellenlépés sem: Valacz­kay is időt kért, és módosította a felállást. Valódi „sakkpartit” lát­hatott a nagyérdemű: taktikai lé­pések és válaszok sorozatával telt az első félidő. A folytatásban a 15. percig fej fej mellett haladtak a csapatok. Védekezés szinte alig volt, így sűrűn potyogtak a kosarak. A fél­idő végére fáradni látszottak a vendégek, amit a Sasok ki is használtak, és megnyugtató előnyre tettek szert. A szünetben mindenki el­könyvelte a nagy arányú hazai győzelmet. A siófokiak azonban másként gondolhatták, mert „keményre vették a figurát”. Az eddig könnyedén kosárra váltott ziccerek kimaradtak, bosszantó hibák jellemezték az SKK védekezését és támadását egyaránt. A hazai „magasemberek” ha­tározatlan védekezése miatt könnyedén érték el pontjaikat a siófokiak. Ebben az időszakban Berkics és Kovács próbálta életben tartani a tarjáni reményeket, amivel vé­gül is sikerült átvészelni a nehéz perceket. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a vendégek sorozatban hi­báztak, nem tudtak élni a lehető­ségekkel. Ez volt a Sasok szerencséje, hiszen a második félidőben muta­tott játék alapján akár kellemet­len meglepetéssel is végződhetett volna a rangadó. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a Miskolcról érkezett Pázsitka-Vígh játékve­zetői páros nem a találkozó szín­vonalához méltóan vezette az összecsapást. Sokat, bosszantóan és elsősor­ban a hazaiakat sújtóan tévedtek, amivel hozzájárultak ahhoz, hogy gyengén és akadozóan ment a játék a Sasoknak. A lényeg azonban az és azt a játékosok is hangoztatták a talál­kozó végén, hogy egy nagy lé­péssel ismét közelebb került a csapat a továbbjutást jelentő he­lyezésekhez, mivel a csoport egyik' legjobb csapatát fektették két vállra ezen a szombat estén. Valaczkay Győző: -Ezen a napon elsősorban a második fél­időben, mind védekezésben, mind pedig támadásban gyengét nyújtottunk. Az előrelépéshez et­től sokkal több kell, amit játéko­saim tudomására is fogok hozni az elkövetkezendőkben. A fan­tasztikus hazai közönségnek is­mételten köszönöm a lelkes buz­dítást. Tatár István: - Ezen a talál­kozón győznünk kellett volna. Több harcba vethető játékosom van mint a Salgótarjánnak és erő­sebbek is vagyunk. Ennek elle­nére nem tudtunk élni a felkínált lehetőségekkel. Az eredményért 1995. október 24., kedd Tömegsport - Karate 7. oldal A kicsi, a nagy, az Artúr és az indián... A hűvös, télies, bár napsütéses idő ellenére mintegy ezren látogat­tak ki tegnap délelőtt Salgótarjánban a Vásártérre. Innen, a Me­gyeháza elől rajtoltak el ugyanis az október 23-1 ünnepi futóver­seny résztvevői, hogy teljesítsék a Tanács út - Vásártéri út - Rá­kóczi út - Megyeháza útvonalat. Először az ovisok futottak, majd az általános- és középiskolások vágtak neki a távnak. Eredmények: 78-79-es szüle­tésű fiúk: 1. Jeney Gyula (Ma­dách); 2. Kollár Péter (Losonc); 3. Cifra Andrej (Losonc). Lá­nyok: 1. Garami Katalin (Ma­dách); 2. Hrinyova Lubina (Lo­sonc); 3. Kimer Erzsébet (Pe­tőfi). 80-81-es fiúk: 1. Sándor Tamás (Borbély); 2. Domonkos Gyula (Forgách úti isk.); 3. Ma­ring János (Gagarin isk.). Lá­nyok: 1. Hostyánszki Enikő (Pe­tőfi); 2. Gulyás Szilvia (Bolyai Gimn.); 3. Czene Zsuzsanna (Madách). 82-83-as fiúk: 1. Hajdú Gábor (Gagarin isk.); 2. Pelyhe Dénes (Kodály isk.); 3. Bodnár Tamás (Kazár ált.isk.). Lányok: 1. Lankora Adriana (Losonc); 2. Bene Judit (Gagarin isk.); 3. Papp Ildikó (Kodály isk.). 84-85-ös fiúk: 1. Rusz Dá­niel (Karancslapujtő); 2. Kadlót Dávid (Petőfi isk.); 3. Kólinkás Gábor (Petőfi isk.). Lányok: 1. Hudácsová Hana (Losonc); 2. Szerémi Erika (Petőfi isk.); 3. Rozgonyi Erika (Gagarin isk.). 86-87-es fiúk: 1. Sándor Péter (Beszterce isk.); 2. Gólyán Péter (Kodály isk.); 3. Nágel Tamás (Kodály isk.). Lányok: 1. Szabó Boglárka (Karancslapujtő); 2. Szabó Zsuzsanna (Petőfi isk.); 3. Palkonyay Szilvia (Gagarin isk.). 88-89-es fiúk: 1. Mravcsik Sán­dor (Petőfi isk.); 2. Prajsnár Dá­vid (Gagarin isk.); 3. Mátrai Márk (Gagarin isk.). Lányok: 1. Lipták Orsolya (Beszterce); 2. Oláh Hajnalka (Petőfi isk.); 3. Tőzsér Zsanett (Kazár). 18-19 éves nők: 1. Sipos Ildikó (Kós K.); 2. Paulik Krisztina (Kós K.); 3. Sávolyi Judit (Kós K.). 20-35 éves férfiak: 1. Benkö Zsolt (UTE); 2. Szőllős András (SKDASE); 3. Langer Olivér (Kodály). Nők: 1. Czúder Szil­via: 2. Hegyi Judit: 3. Kósy Nán- dorné. 36-50 éves férfiak: 1. Vansz István: 2. Bartha Péter; 3. Papp Zoltán. Nők: 1. Szabóné Sipos Éva; 2. Szabó Sándorné; 3. Varga Sándorné. 51 év feletti férfiak: 1. Máté Csaba; 2. Krajecz Béla; 3. Mecser Lajos. - aa ­Janógrád JLHÍRLAP és a Bäcker Brí|||t karateklub közös önvédelmi sorozata (2.) Szemből jövő rúgás gyomorra A Bäcker-Brot karateklub köz­reműködésével egy új önvédelmi sorozatot indítottunk, amely se­gítséget nyújt néhány alapvető technika elsajátításához. Előrerúgás kivitelezésénél szemben állunk ellenfelünkkel, majd a támaszkodó lábunkkal az ellenfél felé lépünk. Behajlított térdünket magunk előtt magasba rántjuk, bokánkat erősen behajlít­juk és lábujjainkat hátrafeszítjük. Térdízületünk kicsapódik - köz­ben vigyázzunk arra, hogy a be­hajlított boka és a hátrafeszített lábujjak változatlan helyzetben maradjanak - lábunk előre nyúlik és lábfejünkkel ellenfelünket megrúgjuk. A rúgás irányából a csípő el­fordításával oldalra lépjünk ki ezzel egy időben a kívülről be­felé irányuló alkaros védéssel sodorjuk el a támadó lábat, lehe­tőség szerint úgy, hogy a támadó háta mögé kerülhessünk. A vé­dekezés utáni egyik hatékony támadási forma a könyök ízüle­tével való köríves ütés, csapás. Erősen behajlított könyökünket szemben álló ellenfelünkre csí­pőből indítjuk. Könyökünket ki­felé mozdítva, ferde síkban fel­felé félkör alakú mozgást vég­zünk mindaddig, amíg el nem ta­láljuk ellenfelünk nem védett testrészét. (Sorozatunk, hetente, a Nóg- rád Megyei Hírlap sportmellék­lete 7. oldalán olvasható.) j j\.f f 1 1 ■V»'i t 1 : jí tJ-K A rúgás elől ellépve a csípő elf ordításával egy időben alkarunk­kal sodorjuk el a felénk tartó, rúgó lábat Gyakori támadási forma a hasra mért egyenes rúgás Az ellenfél védtelen maradt testrészére indítsunk azonnal a helyzetnek megfelelő ellentámadást fotó: gyurián tibor I

Next

/
Oldalképek
Tartalom